Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2000. október (5. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-12 / 240. szám

Hazai tükör HÍRLAP Nem jött létre megállapodás a minimálbér jövőre 40 ezer, majd 2002-ben 50 ezer forintra emeléséről az Országos Munka­ügyi Tanács (OMT) tegnapi ülé­sén, a szakszervezetek és a mun­kaadói oldal kérésére a testület az illetékes szakbizottságára bíz­ta az egyezség előkészítését. A munkavállalói és munkaadói ér­dekképviseletek tiltakoztak, mert a hírek szerint országgyűlé­si képviselői módosító indítvány alapján meg kívánják szüntetni az OMT egyetlen, még tényleges döntési jogosítványát, az orszá­gos minimálbér meghatározását. Az ülésen Orbán Viktor minisz­terelnök megerősítette, hogy lé­tezik az a Munka törvényk­önyve módosítására vonatkozó indít­vány, amely szerint a kormány határozhatná meg a minimál­bér mértékét, amennyiben zá­ros határidőn belül nem sikerül megegyezni erről az OMT kere­tei között. A szociális partnerek szerint mindez diktátum, és ilyen légkörben nem lehet tár­gyalni, megegyezni. A miniszterelnök az ülésen történelmi jelentőségűnek ne­vezte a 25500 forintos mini­málbér 40000 forintra, majd 2002-ben 50000 forintra eme­lését, s ehhez kérte a szociális partnerek támogatását. Elmondta: a 40000 forinttal Magyarországon is elérné a mi­nimálbér az átlagbér 40 száza­lékát, s ezt az arányt kellene tartani a jövőben. Jelenleg a minimálbér csak 30 százaléka az átlagbérnek. Bár az Európai Unió 60 százalékos arányt je­lölt meg célként, ezt még a kö­zösség országai közül sem éri el valamennyi. A miniszterelnök szólt arról, hogy a 40000 forintos minimál­bér 130 dollárnak felel meg, s nemzetközi összehasonlításban ennél kevesebbet még a ha­zánknál alacsonyabb gazdasági teljesítményű országokban sem fizetnek a rendesen elvégzett munkáért. A miniszterelnök rámutatott: a gazdaság helyzete ma lehetővé teszi az ilyen mértékű minimál­bér-emelést, ezért most kellene megvalósítani ezt a felzárkózást A szakszervezetek a vitában egyetértettek a 2001-re javasolt 40000 forintos minimálbérrel, de 2002-re 55000 forintot tar­tottak szükségesnek. Ismét fel­vetették a tarifarendszerre vo­natkozó igényüket. Ezek szerint a 40000 forint a segédmunká­sok legkisebb bére lehetne, s ezt követően meg kellene hatá­rozni a betanított munkások, a szakmunkások, a közép- és fel­sőfokú végzettségűek minimál­bérét is A legmagasabb szintre 116000 forintos minimálbért indítványoztak. Garanciákat kértek arra, hogy a csaknem 57 százalékos mérté­kű minimálbér-emelésre a mun­kaadók ne elbocsátásokkal, s kü­lönféle „trükkökkel” válaszolja­nak. Ilyen lehet a normák irreá­lis felemelése, a dolgozók rész­­munkaidőbe, vállalkozási szer­ződésbe kényszerítése. A munkaadói oldal hangsú­lyozta, hogy a tb-járulék koráb­ban ígért 3, majd 2 százalékos mérséklését korábban nem a minimálbér ellentételezésére, hanem a gazdaság élénkítésére ígérte a kormány. De ha ettől eltekintenek, még a 3 százalék sem oldja meg a gondokat, nemhogy a 2 százalék. Más irá­nyú kompenzációra is igényt tartanak, mert egyes ágazatok­ban csaknem 6 százalékponttal nőne a 40000 forintos mini­málbér bevezetésével a munka­erőköltség. Ezeken a területe­ken a fix összegű egészségügyi hozzájárulás mérséklése jelen­tene megoldást. A szociális partnerek végül arról döntöttek, hogy az OMT szakmai bizottságában további háttérszámítások és elemzések alapján folytatják a tárgyalást a 2001, illetve a 2002. évi mini­málbér mértékéről. Nincs megállapodás a minimálbér-emelésről Orbán Viktor tisztességes munkáért tisztességes bér jár / Új növekedési pályán gazdaságunk A magyar gazdaság új növe­kedési pályára állt, s a bázisa is szélesedik: a gazdaság vérke­ringésébe bekapcsolódik a ke­let-magyarországi térség, to­vábbá jelentkezik az ipar, ezen belül a kis- és középvállalkozá­sok belföldi értékesítése is Er­ről Matolcsy György gazdasági miniszter beszélt az Országgyű­lés költségvetési bizottságának tegnapi ülésén. A miniszter elismerte, hogy a két évre tervezett költségvetés az infláció alakulása miatt kockáza­tot rejt magában, mivel az idei évre előre jelzett 6-7 százalékos pénzromlás várhatóan 9-9,5 szá­zalék lesz, ami 0,5-1 százalékkal alacsonyabb a múlt évinél. Matolcsy György bejelentet­te: a lakásépítéshez igénybe ve­hető szociálpolitikai kedvez­mény rendszere változatlan for­mában fennmarad jövőre is, ez­zel pont került a több hónapja húzódó vita végére. Még az idén módosul a törvény Egybehangzó a kormányzat, a Fidesz és az FKGP politikai szándéka arra, hogy a szövetkezetek külsőüzletrész-tulajdo­­nosai számára méltányos megoldást kell találni - derült ki Orbán Viktor és Torgyán József újságírók előtt tett nyilatko­zatából. A miniszterelnök és a földművelésügyi miniszter, kisgazda pártelnök tegnap négyszemközti megbeszélést tar­tott a Parlamentben. A törvénymódosítást ebben az évben mindenképpen meg fogjuk csinálni, ez a végső határidő, ami a szemünk előtt van - mondta a kormányfő. Orbán Viktor kiemelte: a külsőüzlet­­rész-tulajdonosok jogos igényét úgy kell kielégíteni, hogy az az egész mezőgazdaság hasznára váljon. Torgyán József úgy fogalmazott, hogy a megfelelő megoldást már megtalálták, ennek részleteit pedig majd a szakértők dol­gozzák ki . Szabó János honvédelmi miniszter és Homoki János honvé­delmi államtitkár esetleges leváltását firtató kérdésre a kor­mányfő úgy reagált: „ezt az ügyet nem létezőnek” tartja. Kitért arra is: annak ellenére, hogy többen vitatják, a haderőreform folyamatosan halad. Én azzal a honvédelmi vezetéssel szeretném befejezni a had­erőreformot, amelyikkel elkezdtem - szögezte le Orbán Vik­tor miniszterelnök. Hazai tükör • Martonyi János ma egyna­pos munkalátogatást tesz Bécs­­ben­ A magyar külügyminisz­ter tárgyal osztrák partnerével, Benita Ferrero-Waldnerrel, udva­riassági látogatást tesz Wolf­gang Schüssel osztrák kancellár­nál, és találkozik Heinz Fischer­­rel, a parlament elnökével. • Harrach Péter szociális és csa­ládügyi miniszter tegnap fogad­ta Makbule Ceco albán munkaü­gyi és szociális minisztert, illetve az általa vezetett delegációt. Az albán miniszter a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) bu­dapesti irodájának szervezésé­ben tartózkodik hazánkban. Budapesten a dalai láma Budapestre érkezett Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma, Tibet száműzetésben élő legfőbb vallá­­si vezetőjét a magyarországi buddhista szervezetek képviselői fogadták a Ferihegyi repülőté­ren. A 65 éves Nobel-békedíjas buddhista főpap a Budapesten működő Közép-Európai Egye­tem (CEU) meghívásának tett eleget. A tibeti vallási vezető 1982 óta immár hatodik alkalom­mal jár Magyarországon, ezúttal négy napra érkezett. A dalai láma rövid reptéri nyi­latkozatában elmondta, hogy vi­lágpolgárnak tekinti magát, szá­mára az emberi értékek, az embe­rek közötti megértés, a különbö­ző kultúrák hagyományai közötti harmónia léte a legfontosabb. Tendzin Gyaco örömét fejezte ki, hogy egy egyetem meghívásának tehet eleget, mert - mint mondta - az oktatási intézmények nagyon fontosak az emberi civilizáció fej­lődésében. A főpap elmondta azt is, hogy szeretne Magyarországon minél több emberrel - a vallások képviselőivel, oktatókkal, diákok­kal - találkozni. Stumpf István Új-Zélandon Az új-zélandi hivatalos látogatáson tartózkodó Stumpf István szerint a csendes-óceáni szigetországban szerzett tapasztalatai megerősítik he­lyesen döntött a magyar kormány, amikor felállította az informatikai ál­lamtitkárságot, elindította az elektronikus aláírással kapcsolatos tör­vényt és az elektronikus közbeszerzéssel kapcsolatos szabályozást A Mi­niszterelnöki Hivatalt vezető miniszter arról tanácskozott Trevor Mallard közszolgálati miniszterrel, miként alkalmazhatók a korszerű informáci­ós technológiák a kormányzásban. Az új-zélandiak tapasztalatai azt mu­tatják, hogy a korszerű információs technológiák alkalmazása roppan­tul megkönnyíti a kormányzat és az üzleti szféra együttműködését. 2000. OKTÓBER 12., CSÜTÖRTÖK 3 Arculat Kft: egyelőre nincsenek részletek A honvédelmi tárca az Arculat Kft.-vel kapcsolatban indított minisztériumi vizsgálat lezárásá­ig nem tud beszámolni az ügy részleteiről az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának. Er­ről Homoki János honvédelmi államtitkár beszélt a parlamenti testület tegnapi ülésén. Egy hét múlva lezárul a vizsgálat, azután a bizottság minden tagjának megküldjük az eredményt - fűz­te hozzá az FKGP-s politikus. A bizottság Juhász Ferenc alel­­nök kezdeményezésére - a tes­tületi tagok egyötödének aláírá­sával - kér beszámolót a honvé­delmi tárca politikai vezetésétől arról, hogy jogszerűen fizettek­­e ki több mint tízmillió forintot a kisgazda tulajdonú Arculat Kft.-nek. A szocialista képviselő arra is szeretett volna választ kapni: milyen költségkeret ter­hére utalták át ezt a pénzt, illet­ve történt-e jogszabálysértés, etikai probléma vagy közvetett pártfinan­szírozás. Szabó János, a Honvédelmi Mi­nisztérium helyettes államtitkára arról tájékoztatta a bizottságot, hogy a szaktárcánál létezik egy kommunikációs és propaganda célokra elkülönített keret, illetve külön gazdálkodnak az euroat­­lanti szervezetek népszerűsítésé­re szolgáló úgynevezett kommu­nikációs költségekkel. A honvédelmi vezetés meg­hallgatását végül Vidoven Árpád javaslatára elhalasztották a mi­nisztériumi vizsgálat lezárásáig. Urbán Lajos, a vezérkari főnök helyettese beszámolt a testület­nek a Dunai Flottilla megszünte­tésének szakmai indokairól, va­lamint arról, hogy milyen mó­don tudják kiváltani a felszámo­lás után megmaradt feladatokat. Lányi Zsolt, a testület kisgazda elnöke továbbra sem ért egyet a flottilla felszámolásával, de tu­domásul vette a szaktárca in­doklását. A honvédelmi bizott­ság - a kormánypárti többség támogatásával - általános vitára alkalmasnak találta a 2001. és 2002. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot Kárász János, a Honvédelmi Minisztérium helyettes állam­titkára felolvasott egy levelet a testületnek, amely szerint a szakminiszter szeptember ele­jén, a nemzetbiztonsági kabi­net ülésén Orbán Viktor kor­mányfőtől kapott felhatalma­zást repülőgépgyárak ajánlatai­nak gyűjtésére. Lányi Zsolt szerint nem kellene felszámolni a flottilát Növekedjen a bírói hatalmi ág támogatása Az Országgyűlés alkot­mányügyi bizottsága tegnapi ülésén egyhangúlag elfogadta a bíróságok általános helyze­téről és az Országos Igazság­szolgáltatási Tanács (OIT) múlt évi tevékenységéről szó­ló jelentést, valamint a leg­főbb ügyész beszámolóját az ügyészség 1998-1999. évi munkájáról. Solt Pál, a Legfel­sőbb Bíróság és az OIT elnö­ke elmondta, hogy bízik a bí­rói hatalmi ág támogatásának növekedésében. Jelezte, hogy a bíróságokon az elmúlt két évben nem növe­kedett a bérek reálértéke és -mint fogalmazott - kétségkí­vül lemaradás érezhető a bírák saját illetményét és a bírósá­goknak jutó pénzt illetően is. Vastagh Pál (MSZP) véle­ménye szerint kormánypárti politikusok, kormányzati té­nyezők egyes megnyilvánulá­sai — például a metróper ügyében —, a bíróságokkal kapcsolatos politikai nyomás­­gyakorlásnak minősíthetők. Rubovszky György (Fidesz), Boda Ilona (FKGP) és Horváth Balázs (MDF) egyaránt vissza­utasították Vastagh Pál kije­lentését, amely nézetük sze­rint minden alapot nélkülöz. Polt Péter legfőbb ügyész szólt arról, hogy a korábbi évekhez hasonlóan 1998-99-ben is 94 százalékos volt az ügyészség váderedményessége. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt évtizedben mintegy 20 százalékkal nőtt az ügyészekre jutó ügyiratok szá­ma, 1999-ben több mint 710 ezer ügyirat keletkezett, 1265 fős ügyészi létszám mellett. Solt Pál kiemelte: két éve nem emelkedett a bérek reálértéke Új határátkelőhely épül Várhatóan Orbán Viktor ma­gyar és Mugur Isarescu román miniszterelnök jelenlétében te­szik le október 20-án a Nagycsa­­nád-Kiszombor határátkelőhely alapkövét Október 6-i temesvá­ri látogatása alkalmával Németh Zsolt külügyi államtitkár mege­rősítette: Orbán Viktor kor­mányfő is részt szeretne venni a határátkelőhely alapkőletételén. Részvételét még egyik kormány­fő sem jelezte, és az is elképzel­hető, hogy az elkövetkező na­pokban módosítják az alapkőle­tétel időpontját. Toró T. Tibor, az RMDSZ Te­­mes megyei szervezetének elnö­ke javasolta Németh Zsoltnak, hogy már az alapkőletételkor nyissák meg a határt a személyforgalom, illetve a 2 tonnánál könnyebb gépkocsik számára. Ez akkor is kívánatos lenne, ha a határhoz vezető út nem felel meg az euró­pai normáknak, és a kiszombori terelőút sem épült még meg. A határátkelőt, amelyet ideiglenes jelleggel már több alkalommal is megnyitottak, a két ország polgá­rai vehetnék igénybe. • Budapest azonnali segítséget tud nyújtani Belgrádnak a Jugo­­szláviában elkövetkező kritikus időszakban - hangsúlyozta Dem­szky Gábor budapesti főpolgármester tegnapi belgrádi látogatásán. Demszky Gábor néhány nappal azután látogatott a jugoszláv fővá­rosba, hogy a hét végén hivatalba lépett Vojislav Kostunica jugo­­szláv elnök és Slobodan Milosevic távozott a hatalomból. • Orbán Viktor kormányfő aláírta Perinjei Tamás kinevezését a Hon­védelmi Minisztérium közigazgatási államtitkári posztjára. Erről a miniszterelnök Torgyán József kisgazda pártelnökkel folytatott négy­­szemközti tárgyalása után beszélt újságírók előtt, tegnap a Parla­mentben. Perenyei Tamást, a tárca infrastrukturális főosztályának eddigi vezetőjét Szabó János honvédelmi miniszter javasolta a posztra.

Next