Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2000. október (5. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-12 / 240. szám
Hazai tükör HÍRLAP Nem jött létre megállapodás a minimálbér jövőre 40 ezer, majd 2002-ben 50 ezer forintra emeléséről az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) tegnapi ülésén, a szakszervezetek és a munkaadói oldal kérésére a testület az illetékes szakbizottságára bízta az egyezség előkészítését. A munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek tiltakoztak, mert a hírek szerint országgyűlési képviselői módosító indítvány alapján meg kívánják szüntetni az OMT egyetlen, még tényleges döntési jogosítványát, az országos minimálbér meghatározását. Az ülésen Orbán Viktor miniszterelnök megerősítette, hogy létezik az a Munka törvénykönyve módosítására vonatkozó indítvány, amely szerint a kormány határozhatná meg a minimálbér mértékét, amennyiben záros határidőn belül nem sikerül megegyezni erről az OMT keretei között. A szociális partnerek szerint mindez diktátum, és ilyen légkörben nem lehet tárgyalni, megegyezni. A miniszterelnök az ülésen történelmi jelentőségűnek nevezte a 25500 forintos minimálbér 40000 forintra, majd 2002-ben 50000 forintra emelését, s ehhez kérte a szociális partnerek támogatását. Elmondta: a 40000 forinttal Magyarországon is elérné a minimálbér az átlagbér 40 százalékát, s ezt az arányt kellene tartani a jövőben. Jelenleg a minimálbér csak 30 százaléka az átlagbérnek. Bár az Európai Unió 60 százalékos arányt jelölt meg célként, ezt még a közösség országai közül sem éri el valamennyi. A miniszterelnök szólt arról, hogy a 40000 forintos minimálbér 130 dollárnak felel meg, s nemzetközi összehasonlításban ennél kevesebbet még a hazánknál alacsonyabb gazdasági teljesítményű országokban sem fizetnek a rendesen elvégzett munkáért. A miniszterelnök rámutatott: a gazdaság helyzete ma lehetővé teszi az ilyen mértékű minimálbér-emelést, ezért most kellene megvalósítani ezt a felzárkózást A szakszervezetek a vitában egyetértettek a 2001-re javasolt 40000 forintos minimálbérrel, de 2002-re 55000 forintot tartottak szükségesnek. Ismét felvetették a tarifarendszerre vonatkozó igényüket. Ezek szerint a 40000 forint a segédmunkások legkisebb bére lehetne, s ezt követően meg kellene határozni a betanított munkások, a szakmunkások, a közép- és felsőfokú végzettségűek minimálbérét is A legmagasabb szintre 116000 forintos minimálbért indítványoztak. Garanciákat kértek arra, hogy a csaknem 57 százalékos mértékű minimálbér-emelésre a munkaadók ne elbocsátásokkal, s különféle „trükkökkel” válaszoljanak. Ilyen lehet a normák irreális felemelése, a dolgozók részmunkaidőbe, vállalkozási szerződésbe kényszerítése. A munkaadói oldal hangsúlyozta, hogy a tb-járulék korábban ígért 3, majd 2 százalékos mérséklését korábban nem a minimálbér ellentételezésére, hanem a gazdaság élénkítésére ígérte a kormány. De ha ettől eltekintenek, még a 3 százalék sem oldja meg a gondokat, nemhogy a 2 százalék. Más irányú kompenzációra is igényt tartanak, mert egyes ágazatokban csaknem 6 százalékponttal nőne a 40000 forintos minimálbér bevezetésével a munkaerőköltség. Ezeken a területeken a fix összegű egészségügyi hozzájárulás mérséklése jelentene megoldást. A szociális partnerek végül arról döntöttek, hogy az OMT szakmai bizottságában további háttérszámítások és elemzések alapján folytatják a tárgyalást a 2001, illetve a 2002. évi minimálbér mértékéről. Nincs megállapodás a minimálbér-emelésről Orbán Viktor tisztességes munkáért tisztességes bér jár / Új növekedési pályán gazdaságunk A magyar gazdaság új növekedési pályára állt, s a bázisa is szélesedik: a gazdaság vérkeringésébe bekapcsolódik a kelet-magyarországi térség, továbbá jelentkezik az ipar, ezen belül a kis- és középvállalkozások belföldi értékesítése is Erről Matolcsy György gazdasági miniszter beszélt az Országgyűlés költségvetési bizottságának tegnapi ülésén. A miniszter elismerte, hogy a két évre tervezett költségvetés az infláció alakulása miatt kockázatot rejt magában, mivel az idei évre előre jelzett 6-7 százalékos pénzromlás várhatóan 9-9,5 százalék lesz, ami 0,5-1 százalékkal alacsonyabb a múlt évinél. Matolcsy György bejelentette: a lakásépítéshez igénybe vehető szociálpolitikai kedvezmény rendszere változatlan formában fennmarad jövőre is, ezzel pont került a több hónapja húzódó vita végére. Még az idén módosul a törvény Egybehangzó a kormányzat, a Fidesz és az FKGP politikai szándéka arra, hogy a szövetkezetek külsőüzletrész-tulajdonosai számára méltányos megoldást kell találni - derült ki Orbán Viktor és Torgyán József újságírók előtt tett nyilatkozatából. A miniszterelnök és a földművelésügyi miniszter, kisgazda pártelnök tegnap négyszemközti megbeszélést tartott a Parlamentben. A törvénymódosítást ebben az évben mindenképpen meg fogjuk csinálni, ez a végső határidő, ami a szemünk előtt van - mondta a kormányfő. Orbán Viktor kiemelte: a külsőüzletrész-tulajdonosok jogos igényét úgy kell kielégíteni, hogy az az egész mezőgazdaság hasznára váljon. Torgyán József úgy fogalmazott, hogy a megfelelő megoldást már megtalálták, ennek részleteit pedig majd a szakértők dolgozzák ki . Szabó János honvédelmi miniszter és Homoki János honvédelmi államtitkár esetleges leváltását firtató kérdésre a kormányfő úgy reagált: „ezt az ügyet nem létezőnek” tartja. Kitért arra is: annak ellenére, hogy többen vitatják, a haderőreform folyamatosan halad. Én azzal a honvédelmi vezetéssel szeretném befejezni a haderőreformot, amelyikkel elkezdtem - szögezte le Orbán Viktor miniszterelnök. Hazai tükör • Martonyi János ma egynapos munkalátogatást tesz Bécsben A magyar külügyminiszter tárgyal osztrák partnerével, Benita Ferrero-Waldnerrel, udvariassági látogatást tesz Wolfgang Schüssel osztrák kancellárnál, és találkozik Heinz Fischerrel, a parlament elnökével. • Harrach Péter szociális és családügyi miniszter tegnap fogadta Makbule Ceco albán munkaügyi és szociális minisztert, illetve az általa vezetett delegációt. Az albán miniszter a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) budapesti irodájának szervezésében tartózkodik hazánkban. Budapesten a dalai láma Budapestre érkezett Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma, Tibet száműzetésben élő legfőbb vallási vezetőjét a magyarországi buddhista szervezetek képviselői fogadták a Ferihegyi repülőtéren. A 65 éves Nobel-békedíjas buddhista főpap a Budapesten működő Közép-Európai Egyetem (CEU) meghívásának tett eleget. A tibeti vallási vezető 1982 óta immár hatodik alkalommal jár Magyarországon, ezúttal négy napra érkezett. A dalai láma rövid reptéri nyilatkozatában elmondta, hogy világpolgárnak tekinti magát, számára az emberi értékek, az emberek közötti megértés, a különböző kultúrák hagyományai közötti harmónia léte a legfontosabb. Tendzin Gyaco örömét fejezte ki, hogy egy egyetem meghívásának tehet eleget, mert - mint mondta - az oktatási intézmények nagyon fontosak az emberi civilizáció fejlődésében. A főpap elmondta azt is, hogy szeretne Magyarországon minél több emberrel - a vallások képviselőivel, oktatókkal, diákokkal - találkozni. Stumpf István Új-Zélandon Az új-zélandi hivatalos látogatáson tartózkodó Stumpf István szerint a csendes-óceáni szigetországban szerzett tapasztalatai megerősítik helyesen döntött a magyar kormány, amikor felállította az informatikai államtitkárságot, elindította az elektronikus aláírással kapcsolatos törvényt és az elektronikus közbeszerzéssel kapcsolatos szabályozást A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter arról tanácskozott Trevor Mallard közszolgálati miniszterrel, miként alkalmazhatók a korszerű információs technológiák a kormányzásban. Az új-zélandiak tapasztalatai azt mutatják, hogy a korszerű információs technológiák alkalmazása roppantul megkönnyíti a kormányzat és az üzleti szféra együttműködését. 2000. OKTÓBER 12., CSÜTÖRTÖK 3 Arculat Kft: egyelőre nincsenek részletek A honvédelmi tárca az Arculat Kft.-vel kapcsolatban indított minisztériumi vizsgálat lezárásáig nem tud beszámolni az ügy részleteiről az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának. Erről Homoki János honvédelmi államtitkár beszélt a parlamenti testület tegnapi ülésén. Egy hét múlva lezárul a vizsgálat, azután a bizottság minden tagjának megküldjük az eredményt - fűzte hozzá az FKGP-s politikus. A bizottság Juhász Ferenc alelnök kezdeményezésére - a testületi tagok egyötödének aláírásával - kér beszámolót a honvédelmi tárca politikai vezetésétől arról, hogy jogszerűen fizetteke ki több mint tízmillió forintot a kisgazda tulajdonú Arculat Kft.-nek. A szocialista képviselő arra is szeretett volna választ kapni: milyen költségkeret terhére utalták át ezt a pénzt, illetve történt-e jogszabálysértés, etikai probléma vagy közvetett pártfinanszírozás. Szabó János, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára arról tájékoztatta a bizottságot, hogy a szaktárcánál létezik egy kommunikációs és propaganda célokra elkülönített keret, illetve külön gazdálkodnak az euroatlanti szervezetek népszerűsítésére szolgáló úgynevezett kommunikációs költségekkel. A honvédelmi vezetés meghallgatását végül Vidoven Árpád javaslatára elhalasztották a minisztériumi vizsgálat lezárásáig. Urbán Lajos, a vezérkari főnök helyettese beszámolt a testületnek a Dunai Flottilla megszüntetésének szakmai indokairól, valamint arról, hogy milyen módon tudják kiváltani a felszámolás után megmaradt feladatokat. Lányi Zsolt, a testület kisgazda elnöke továbbra sem ért egyet a flottilla felszámolásával, de tudomásul vette a szaktárca indoklását. A honvédelmi bizottság - a kormánypárti többség támogatásával - általános vitára alkalmasnak találta a 2001. és 2002. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot Kárász János, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára felolvasott egy levelet a testületnek, amely szerint a szakminiszter szeptember elején, a nemzetbiztonsági kabinet ülésén Orbán Viktor kormányfőtől kapott felhatalmazást repülőgépgyárak ajánlatainak gyűjtésére. Lányi Zsolt szerint nem kellene felszámolni a flottilát Növekedjen a bírói hatalmi ág támogatása Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága tegnapi ülésén egyhangúlag elfogadta a bíróságok általános helyzetéről és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) múlt évi tevékenységéről szóló jelentést, valamint a legfőbb ügyész beszámolóját az ügyészség 1998-1999. évi munkájáról. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság és az OIT elnöke elmondta, hogy bízik a bírói hatalmi ág támogatásának növekedésében. Jelezte, hogy a bíróságokon az elmúlt két évben nem növekedett a bérek reálértéke és -mint fogalmazott - kétségkívül lemaradás érezhető a bírák saját illetményét és a bíróságoknak jutó pénzt illetően is. Vastagh Pál (MSZP) véleménye szerint kormánypárti politikusok, kormányzati tényezők egyes megnyilvánulásai — például a metróper ügyében —, a bíróságokkal kapcsolatos politikai nyomásgyakorlásnak minősíthetők. Rubovszky György (Fidesz), Boda Ilona (FKGP) és Horváth Balázs (MDF) egyaránt visszautasították Vastagh Pál kijelentését, amely nézetük szerint minden alapot nélkülöz. Polt Péter legfőbb ügyész szólt arról, hogy a korábbi évekhez hasonlóan 1998-99-ben is 94 százalékos volt az ügyészség váderedményessége. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt évtizedben mintegy 20 százalékkal nőtt az ügyészekre jutó ügyiratok száma, 1999-ben több mint 710 ezer ügyirat keletkezett, 1265 fős ügyészi létszám mellett. Solt Pál kiemelte: két éve nem emelkedett a bérek reálértéke Új határátkelőhely épül Várhatóan Orbán Viktor magyar és Mugur Isarescu román miniszterelnök jelenlétében teszik le október 20-án a Nagycsanád-Kiszombor határátkelőhely alapkövét Október 6-i temesvári látogatása alkalmával Németh Zsolt külügyi államtitkár megerősítette: Orbán Viktor kormányfő is részt szeretne venni a határátkelőhely alapkőletételén. Részvételét még egyik kormányfő sem jelezte, és az is elképzelhető, hogy az elkövetkező napokban módosítják az alapkőletétel időpontját. Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke javasolta Németh Zsoltnak, hogy már az alapkőletételkor nyissák meg a határt a személyforgalom, illetve a 2 tonnánál könnyebb gépkocsik számára. Ez akkor is kívánatos lenne, ha a határhoz vezető út nem felel meg az európai normáknak, és a kiszombori terelőút sem épült még meg. A határátkelőt, amelyet ideiglenes jelleggel már több alkalommal is megnyitottak, a két ország polgárai vehetnék igénybe. • Budapest azonnali segítséget tud nyújtani Belgrádnak a Jugoszláviában elkövetkező kritikus időszakban - hangsúlyozta Demszky Gábor budapesti főpolgármester tegnapi belgrádi látogatásán. Demszky Gábor néhány nappal azután látogatott a jugoszláv fővárosba, hogy a hét végén hivatalba lépett Vojislav Kostunica jugoszláv elnök és Slobodan Milosevic távozott a hatalomból. • Orbán Viktor kormányfő aláírta Perinjei Tamás kinevezését a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkári posztjára. Erről a miniszterelnök Torgyán József kisgazda pártelnökkel folytatott négyszemközti tárgyalása után beszélt újságírók előtt, tegnap a Parlamentben. Perenyei Tamást, a tárca infrastrukturális főosztályának eddigi vezetőjét Szabó János honvédelmi miniszter javasolta a posztra.