Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2002. december (7. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-05 / 283. szám
Tatabányai Krónika 2002. DECEMBER 5., CSÜTÖRTÖK 3 HÍRLAP A hagyományos Borbála napi ünnepi közgyűlés keretében Bencsik János polgármester tegnap adta át a kitüntetetteknek a Díszpolgári címeket, az Ezüst Turul és Caritas díjakat Tatabányán, A Közművelődés Házában tartott ünnepi közgyűlésen. Az eseményen Tatabánya Megyei Jogú Város Díszpolgára címet kapott: dr. Brenner Ferenc, Nemes József, Schalkhammer Antal (posztumusz). Ezüst Turul Díjat kaptak: Cs. Kiss Ernő, Király Tiborné, Marosi László, Szabó László, Tatabánya Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzzati Tűzoltósága. Caritas Díjat kapott: dr. Sárosi Katalin, Jocha Ferencné, Kissné Horváth Katalin, Kovács Dunai Andrásné, Lábossy Lajosné, Vimrázy Istvánná. Díszpolgári címet kaptak BRENNER FERENC 1952-ben summa cum laude avatták orvosdoktorrá Budapesten. Szakmai pályáját rövid ideig tartó soproni tevékenysége kivételével - mindvégig Tatabányán töltötte. Embersége, nevelő, kutató és gyógyító orvosi tevékenysége nagyszerű példa arra, hogyan lehet Tatabányáról is eljutni az orvosi szakma csúcsára, országos és nemzetközi hírnevet szerezni. A II. belgyógyászati osztály elindításakor megszervezte a kardiológiai és haematológiai profil kialakítását. Az újraélesztési módszerek elsajátítása és az osztályon rutineljárássá fejlesztése éppen úgy, mint az életveszélyes szívbetegségek, szövődményeinek kutatása és az eredmények azonnali gyakorlattá formálása jelzik dr. Brenner Ferenc kutató, gyógyító tevékenységének egységét Magas szintű szakmai munkájáról számtalan hazai és külföldi szaklapban számolt be, illetve tartott előadást kongresszusokon. Oktató tevékenysége a medikusképzésben is szerephez jutott, osztálya oktató kórházzá vált, az egyetem címzetes egyetemi docenssé nevezte ki. 1985-ben nyugdíjba vonult, de tovább folytatta gyógyító tevékenységét. Tanácsait utódai és kollégái ma is igénylik, figyelembe veszik, a fiatal orvos-generáció számára példaképpé vált. Tatabányán több ezer ember köszönheti neki egészségét. Jelenleg is tagja a Kardiológus és Haematológus Társaságnak, valamint a VEAB Kardiológiai Munkabizottságának. A Haematológiai Társaság ebben az évben életművéért - a legmagasabb kitüntetéssel -, Kelemen Endre emlékéremmel jutalmazta. NEMES JÓZSEF A negyvenes évek végén kezdett röplabdázni Tatabányán. Katonaéveiben is hódolt a sportágnak, majd leszerelését követően a 314. számú Szakmunkásképző Intézet tanáraként oktatta a fiatalokat Nevelőmunkája által az intézmény a röplabda-utánpótlás jelentős bázisa lett Csapatokat szervezett edzéseket vezetett jelentős szerepet vállalt az ifjúság közösségi életre nevelésében is. Közben folyamatosan képezte magát. Munkája középpontjába mindig a röplabdát a röplabdát megvalósító embert állította. Évtizedeken keresztül szerzett arany- és ezüstérmeket csapataival különböző országos ifjúsági, serdülő kupákon. 1979-ben megnyerték az NB II. bajnokságot, 1987-ben pedig felnőtt női csapatával feljutott az NB I-be. 1994-ben lett edzője a Tatabánya Volán Sport Egyesületnek és még ebben az évben megnyerték az NB II.-es bajnokságot két évvel később az Extra Ligában ötödik, a Magyar Kupában negyedik helyezést szereztek Ezzel megalapozója, majd az utánpótlás szakág vezetőjeként további segítője lett a későbbi sikereknek. Tömegeket tanított röplabdázásra, nevelt az emberi életre. A sportágról szóló jegyzetét a Testnevelési Főiskola hallgatói is forgatták. Rendszerető, őszinte, szókimondó sportvezető. Amit hosszú pályafutása alatt tett, azt a magyar röplabda, Tatabánya város, a sportegyesülete érdekében tette. Több évtizedes munkásságának elismeréseként többször részesült különböző elismerésekben: 1976-ban a Magyar Röplabda Szövetség Abád József-Díjjal, 1978-ban Kiváló Utánpótlás Edző-díjjal, 1973-ban Eszterházi Miksa Éremmel tüntette ki. 2002. januárjában, nyugállományba vonulása alkalmával kiemelkedő emberi és sportmunkájáért Vértes Volán Emlékérmet kapott. SCHALKHAMMER ANTAL (posztumusz) Élete legnagyobb részében a Tatabányai Szénbányák Vállalatnál tevékenykedett különböző magas beosztásokban. Irányította a vállalat ifjúsági mozgalmát, személyzeti főosztályvezető, majd a vállalati Szakszervezeti Bizottság titkára lett. Aktív közreműködésével az eocén program keretében Tatabányán bányászok ezreinek teremtődött új munkahely, s épültek meg a munkások lakhatását biztosító új lakótelepek. 1986-ban a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének titkárává, később főtitkárává, majd elnökévé választották. Ezt a posztot töltötte be 2002. február 22-én bekövetkezett haláláig. Mint a BDSZ elnökének nagy érdeme volt abban, hogy a Tatabányai Bányákat nem zárták be a 90-es évek elején, hanem a bányák élettartama mostanáig kitolódott. Ezáltal bányászcsaládok ezreinek biztosított megélhetési lehetőséget. A 70-es évektől kezdve részt vett Tatabánya közéletében. Támogatta a város kulturális intézményinek művészeti, művelődési tevékenységét, közreműködött a Jászai Mari Színház megalakításában, segítette a Tatabányai Bányász Sport Clubot is. Igazi lokálpatriótaként saját pénzéből támogatott tatabányai sportolókat, művészeket, közösségeket, arra rászoruló embereket, művelődési házakat, hozzájárult intézmények felújításához. 1994-ben és 98-ban is országgyűlési képviselővé választotta a város lakossága. Élete végéig bármilyen magas pozícióban volt megmaradt tatabányai bányásznak, halálával szegényebb lett a város. Ezüst Turul Díjat kaptak CS. KISS ERNŐ Csíkjenőfalván, Székelyföldön született. Iskolát Csíkszeredán, Marosvásárhelyen, Kolozsvárott végezte. 1947 karácsonyán, átszökve Magyarországra, Debrecenben folytatta gimnáziumi tanulmányait népi kollégistaként Szülőföldjére vissza-visszatérvén egy csokorba szedte Székelyföld motívumrendszerét. Főleg a geometrikus, ékírásos rendszereket, ezen belül is a guzsalyokon, pásztorbotokon, található szegélydíszítéseket jegyezte fel, mellyel kiegészítette gyermekkori élményanyagát. Elsőként csatlakozott a 70-es években kibontakozó népművészeti mozgalomhoz Az Országos Népművészeti Egyesületben a Fafaragó Szekció vezetője lett. Művészetének anyaga a fa, csont, szaru és agancs, módszere a karcolás, ékrovás, síkfaragás, domborműfaragás, egy tömbből faragott tárgyak, szobrok, áttört faragás, applikációk, népi ékszerek és hangszerek. Megörökítette a magyar mondavilágot, keze nyomán életre keltek a népmesék. Sokoldalú művészként a festészettel és táncművészettel is mesteri fokon foglalkozott. Életpályája során közel húsz évet tanított Tatabányán, a kereskedelmi iskolában, valamint reklámvezetője volt a tatabányai Generál Kereskedelmi Vállalatnak. Létrehozta és tíz alkalommal vezette a Tatabányai Bányász Fafaragó Tábort. Számos kiállítást rendezett, öt alkalommal Tatabányán volt önálló tárlata. A város köztereit számos munkája díszíti, melyek közül legkiemelkedőbb az aradi 13 tábornok emlékoszlopa. Otthona ma népi iparművészeti kiállítóhely, a világ minden részéről megfordulnak nála turisták. KIRÁLY TIBORNÉ Mintegy 40 éve dolgozik a vendéglátó szakmában. A harmincéves Lővér Étteremnek megnyitástól alkalmazottja, s 20 éve az üzlet vezetője. Munkáját a lelkiismeretesség és a szakma szeretete jellemzi. Dózsákert városrészben meghatározó szerepe van a vendéglőnek, hiszen gyakran lát el a kultúra terjesztésével összefüggő feladatokat Ma már tradicionális rendezvénynek számítanak a Lővér Napi programok, nyugdíjas találkozók és egyéb táncos-műsoros estek. Az étterem hosszú évek óta nyújt segítséget a lakókörnyezetében élő rászorultaknak ingyenes, kedvezményes étkeztetés biztosításával. Figyelemmel kíséri a dózsakerti Nyugdíjas Klub tevékenységét, rendezvényeit - különös tekintettel a mindenki karácsonyára -, melyet önzetlen adományaival tesz szebbé. Magas szinten látja el a családi rendezvények lebonyolítását, illetve a városba érkező hazai és külföldi művészeti és kulturális csoportok ellátását. Az étterem vezetőjeként minden évben 3—4 helyi tanulónak biztosít szakmai gyakorlati munkahelyet. A diákokat szinte családtagként szereti, igyekszik a szakma szeretetére nevelni őket A hátrányos családi háttérrel rendelkező fiatalokat erkölcsileg és anyagilag is támogatja. Környezetében szerény, segítőkész, a közösségért felelősséget vállaló embernek ismerik. MAROSI LÁSZLÓ Gyermekkorától korától kezdve - jó adottságainak köszönhetően - korosztályában kiemelkedően szerepelt az atlétika, labdarúgás, kézilabda sportágakban. Középiskolás korában szerette meg és kötelezte el magát egy életre a kézilabdázás mellett Tehetségére felfigyeltek a Tatabányai Bányász Sport Clubnál is, s a 70-es évek végén csapattagnak választották. Marosi László üstökösként robbant be a magyar, illetve nemzetközi kézilabda-életbe. 196 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban, sorozatban egymás után hatszor volt az NB I. gólkirálya, világbajnoki ezüstérmes és olimpiai negyedik helyezett. Egy évtizeden keresztül játszott a TBSC- nél, 1990. júliusában igazolt át a németországi Bundesliga TVB Lemgo csapatához. Kilenc évig kézilabdázón Németországban, csapatának egyik legjobbjaként. Többször szerepelt világbajnokságon és olimpián a magyar válogatott színeiben. Kétszeres magyar bajnok, egyszeres német bajnok, kétszeres német kupagyőztes, Kupagyőztesek Európa Kupájának győztese és Bajnok Csapatok Európa Kupájának döntőse volt. 1999-ben tért vissza Tatabányára és egy évig játszott a Dunaferr bajnokcsapatában. NB I-es szereplésének egy súlyos sérülés vetett véget. Hazatérése után bekapcsolódott a tatabányai férfi kézilabda csapat vezetésébe, játékosként és vezetőként egyaránt segítette legmagasabb osztályba kerülésüket. A Tatabányai Carbonex KC klubigazgatójaként sokat tesz azért, hogy Tatabányán a férfi kézilabda újból sikersportág legyen. SZABÓ LÁSZLÓ Szakmai pályafutása az ötvenes években kezdődött el a Tatabányai Bányavállalatnál, ahol rövidesen a Síkvölgyi Bányaüzem főmérnöke lett. Később termelésirányítói beosztásban a cég központjához került. Nagy érdemeket szerzett a bányavállalat korszerűsítésében. Nevéhez fűződik a számítástechnikai fejlesztés elindítása, amely eredményeként hazánk szénbányászatában elsőként korszerű számítóközpontot alakítottak ki és az informatika gyakorlati alkalmazása az irányítás részévé vált. Már a hatvanas években szorgalmazta a vállalat tevékenységi körének kiszélesítését, számos forradalmi újítást vezetett be. Magas színvonalra emelte a cég reklámtevékenységét. Igényes reklámfilmek készítésével eredményesen szorgalmazta a bányavállalat nemzetközi piacokon megjelenését. Egyike volt azoknak, akik a 70-es években létrehozták a Bányásznap méltóbb megünneplésének új programját, igényes népművészeti vásárt, kulturális programokat. Aktív munkássága befejeztével jelenleg is tevékeny életet él. Fontos szervezője volt a bányavállalat centenáriuma megünneplésének, közreműködött a nagysikerű, Tatabányai Bányák irataiból összeállított kiállításnak. Fáradhatatlan és szakavatott kutatója, megörökítője, népszerűsítője a tatabányai bányászatnak. TATABÁNYA HIVATÁSOS ÖNKORMÁNYZATI TŰZOLTÓSÁGA Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése alapította meg a város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságát. Az azóta eltelt hét esztendőben a tűzoltóság kollektívája kiválóan teljesítette szakmai feladatait mind a tűzmegelőzési, tűzvédelmi tevékenységében, mind a tűzoltás, kárelhárítás, műszaki mentés területén. A szakmai munka mellett az egyre fiatalodó állomány azonnal bekapcsolódott az alapfeladatán túli önkormányzati feladatok ellátásába, országgyűlési és helyi képviselő választások, rendezvények lebonyolításába. Aktívan vesznek részt, segítenek a helyi intézmények, az önkormányzat kiemelt eseményei alkalmával. A kollektíva összefogását leginkább a laktanya környezetének szépítésében, fejlesztésében végzett önzetlen és kimagasló munka bizonyítja, így valósulhatott meg a tűzoltóság épületének teljes belső felújítása, a sportcsarnok és kiegészítő létesítményeinek megépítése, valamint a komáromi pihenőház kivitelezése. Kimagasló és példaértékű az a segítség, amit az önkormányzatnak, illetve intézményeinek nyújtottak, nyújtanak. Caritas Díjat kaptak JOCHA FERENCNÉ A tarjáni Szent György Otthon osztályvezető ápolója. 1972. óta dolgozik a Gyermekotthonban, több évig gondozónőként, majd kitartó, becsületes és kiemelkedő szakmai munkájának elismeréseként, osztályvezető ápolóként 2001. júliusa óta az Egyesített Szociális Intézmények munkatársaként látja el feladatát. Munkáját mindig pontosan, precízen, nagy odaadással végezte. Munkatársaival szemben segítőkész, a szakma szabályait következetesen betartja és betartatja. A halmozottan sérült gyermekek gondozását szívügyének tekinti, ellátásuk folyamatos és magas szintű biztosítását elsődleges szempontnak tartja. A Német Lovagrend kivonulása utáni bizonytalan helyzetben is mindvégig konstruktív és segítőkész volt. 30 éves kiemelkedő, megbízható munkáját kollegái is elismerik. KISSNÉ HORVÁTH KATALIN 1965-ben gondozónőként helyezkedett el a 2-es számú bölcsődében. Életcéljának tekintette a gyermeknevelést, ezért 36 éves munkássága alatt mindvégig ezen a pályán tevékenykedett. 1977-ben került át az akkor újonnan megnyílt Dózsakerti Bölcsődébe vezetőhelyettesként. Kezdettől a gyermekek gondozásának-nevelésének minél magasabb színvonalú ellátásán fáradozott. Ennek érdekében rendszeresen képezte magát. 1995-ben bölcsődevezetővé választották. Örök optimizmusát munkájában is kamatoztatja, újabb és újabb kihívások elé néz. Rendszeresen ír pályázatokat, hallgat szakmai előadásokat, konferenciákat. Megalapította az „ESZTERLÁNC” Bölcsődei Alapítványt és évek óta lelkesen vesz részt az egészségnevelő programban. Ételbemutatókat rendez, ahol nem csak a bölcsődei dolgozók, szülők, hanem a város lakossága is megismerkedhet az egészséges táplálkozás előnyeivel. KOVÁCS DUNAI ANDRÁSNÉ A Hospice Szeretetszolgálat Alapítvány intézményvezetője. Kifogyhatatlan energiával vett, és vesz részt a betegellátásban, mind a háziápolási szolgálat, mind a Hospice ellátás keretében, mely utóbbi megszervezése és meghonosítás a városban az ő nevéhez fűződik. LÁBOSSÁ LAJOSNÉ Nyugdíjas csecsemő- és gyermekgondozónő. 1961-ben kapta meg ápolónői oklevelét. Friss diplomájával a Megyei Kórház Újszülött Osztályán helyezkedett el, ahol 1964-ig teljesített szolgálatot Ezt követően a II. számú bölcsődében gondozónőként foglalkozott a gyermekekkel. Munkája mellett mindvégig segítette férjét lelkészi hivatásában. 1970-1979 között az Evangélikus Egyházközség alkalmazottjaként fejtett ki karitatív tevékenységet a hívek között A kisgyermekek iránti szeretete 1979-ben ismét munkába állította, s nyugdíjazásáig a Sárberki Bölcsődében dolgozott Munkáját nagy szeretettel, hozzáértéssel, beleérzőképességgel és lelkiismerettel végezte. Segítette nem csak a gondozottjait de a szülőket és munkatársait is lelki gondjaik feldolgozásában. Nyugdíjazása után sem pihent férje lelkészi tevékenységét támogatta. DR. SÁROSI KATALIN 1970-ben végzett summa cum laude a SOTE általános orvosi karán. 1975-ben költözött Tatabányára. A megyei kórházban csoportvezető belgyógyász főorvosként dolgozott. Orvosként az Ohrenburgi gázvezeték-programban is nagy megbecsülést szerzett, nyolc hónapig dolgozott a Szovjetunióban. A tatabányai megyei kórház-rendelőintézet főigazgató főorvos-helyettese volt öt évig, ez idő alatt körzeti orvosi szakmai vezető és megyei táppénzes szakfelügyelői feladatokat is ellátott. Miközben szakmai tevékenységét mind a betegek, mind a szakma maximálisan elismerte, folyamatosan tanult Társadalom-orvostanból, foglalkoztatás-egészségügyből szakvizsgázott, pszichológus diplomát szerzett s a pszichoterapeuta szakvizsgát is letette. 2002- ben az Országos Orvosszakértői Intézetben dolgozott, onnan ment nyugdíjba. 27 évig fáradozott a tatabányai lakosság egészségéért Lelkiismeretes, pontos, felelősségteljes munkája példaértékű. Szakmai fejlődését mindig páciensei érdekében hasznosította. Orvos-pszichológusként belgyógyász pszichoterápiás szakrendelése egyedülálló Tatabányán. VIMRÁZY ISTVÁNNÉ A Magyar Vöröskereszt Városi Szervezetének titkára 1989-től. Négy évvel ezelőtt a megyei szervezet titkárának is megválasztották. A gyermekjóléti és oktatási intézményekkel együttműködve évek óta szervezi az AIDS világnapi vetélkedőket középiskolásoknak, elősegíti a hátrányos helyzetű és egészségkárosodott gyermekek nyári üdültetését, a hajléktalanok utcai gondozást, téli krízisellátását. Ez év áprilisában irányításával jött létre a 40 fő befogadására alkalmas nappali melegedő, amelyet a Vöröskereszt működtet. Szociális tevékenységét nagy empátiával és elkötelezettséggel végzi, mindenkor szem előtt tartva a segítségre szoruló emberek igényeit. Munkáját a lelkiismeretesség és pontosság jellemzi. Folyamatosan szorgalmazza, hogy a városban működő karitatív szervezetek összefogva, egymást segítve tevékenykedjenek a szociális problémák megoldásában. Irányításával számtalan önkéntes vöröskeresztes tevékenykedik különböző segítő és egészségnevelő feladatok végzésében. Szent Borbála-napi ünnepi közgyűlés a megyeszékhelyen Díszpolgári cím, Ezüst Turul Díj és Caritas Díj átadása