Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2003. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-25 / 249. szám

6 2003. OKTÓBER 25., SZOMBAT (jermatamadasok Irakban amerikai katonák ellen Két irakit lelőttek amerikai katonák a péntekre virradó éjjel Bagdadtól északkeletre, Baakúba közelében, miután az irakiak gránátvetővel támadtak egy amerikai konvojra Iraki gerillák lelőt­tek egy amerikai katonát az észak-iraki Moszul városában. Egy iraki rendőrhadnagy azt mondta, hogy az amerikaiak, akiket Hib Hib faluban ért a támadás, lövéseket adtak le a merénylők irányá­­­­ban, és mindkettőt azonnal megölték. Az amerikai hadsereg még­­ nem erősítette meg az incidens hírét, ahogy azt a másik, szemta­núktól származó értesülést sem, miszerint a fővárostól nyugatra fekvő Fallúdzsában péntek reggel egy út mentén elhelyezett po­kolgép megrongált egy amerikai Humvee terepjárót, több ameri­kai katona sérülését okozva Ha a hír igaz, akkor ez volt a hatodik , egymást követő nap, amelyen támadás érte az amerikaiakat a szunnita városban. Egy iraki meghalt csütörtök este a főváros dé­­­­li bejáratánál, egy piactéren, ahova gránátlövedék vagy Katyusa rakéta hullott - közölte pénteken a körzet rendőrfőnöke. Egy má­sik lövedék ugyanabban a körzetben, ad-Dúrában egy épülőfélben­­ lévő, üres házba csapódott be - tette hozzá Iraki gerillák pénte­ken lelőttek egy amerikai katonát az észak-iraki Moszul városá­­­­ban. A 101-es légideszant hadosztály katonája Moszul nyugati ré­­­­szén egy gabonaraktárat őrzött, amikor megtámadták. Az ameri­kai belehalt lőtt sebeibe - jelentette be pénteken az amerikai kö­zépső parancsnokság. Az amerikai hadsereg pénteken őrizetbe vett egy iraki fegyverkereskedőt a fővárostól 25 kilométerre délre fekvő Mahmudíja településen. A férfi páncéltörő rakétagránátok­kal üzletelt. Egy RPG ára 500 dollár körül mozog Irakban. Bagdad­ba érkezett Paul Wolfowitz amerikai védelmi miniszterhelyettes, aki három hónapon belül immár másodszor jár a közép-keleti or­szágban. Tervei szerint járőrözni megy majd amerikai katonákkal, és találkozik a nemzetközi hadosztály lengyel parancsnokával. Felajánlások Irak újjáépítésére Az adományozó országok madridi konferenciáján részt vevő ál­lamok pénteken megnevezték pénzügyi felajánlásaik összegét Irak újjáépítésére. A Világbank becslése szerint az iraki újjáépítés­hez 56 milliárd dollár szükséges, egy éven belül 17,5 milliárd dol­lárt kell előteremteni. Az amerikai külügyminiszter egy francia lapnak adott interjújában hangsúlyozta az Egyesült Államok segí­teni kívánja az iraki népet. Ijád al-Alavi, az iraki ideiglenes kor­­­­mányzótanács elnöke a konferencia második napján, pénteken 77­­ ország képviselői előtt mondott nyitóbeszédében arról szólt, hogy hazája nem fogja elfelejteni azokat, akik a szükség órájában meg­segítettek. A politikus hangsúlyozta, hogy a helyreállítási munkák sikere esetén erős demokrácia jönne létre a térségben, és véget vethetne a hosszú ideje tartó erőszaknak. Japán 5 milliárd dollárt ajánlott fel, ebből 1,5 milliárd pénzügyi segély, amelyet még 2004- ben átutalnak. A maradék 3,5 milliárd dollár alacsony kamatozá­sú kölcsön. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 4,25 milliárdos, a Vi­lágbank pedig 3-5 milliárd dolláros kölcsönről döntött, amelyet három, illetve öt év alatt folyósítanának Bagdadnak. A Világbank ezenkívül késznek mutatkozik arra, hogy 125 millió dollárt kölcsö­­­­nözzön iraki kis- és közepes vállalkozások számára Az Európai Unió nevében Franco Frattini olasz külügyminiszter 2004-re meg­ígérte a már bejelentett 200 millió eurót. Az egyes tagállamok pót­lólagos megajánlásaival az EU kereken 700 millió eurót fordít Irak támogatására Franciaország és Németország egyelőre nem volt­­ hajlandó megnövelni eredeti felajánlásait - mindkét ország nehez­­­­ményezi, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának Irak ügyében­­ meghozott múlt heti határozata nem ruházta fel elegendő hata­­l­­ommal a világszervezetet az iraki helyreállításban, és nem tűzött ki pontos határidőt a hatalom irakiak kezébe történő átadásáról. Az Egyesült Államok kongresszusa előtt egy 18 hónap alatt folyó­sítandó 20 milliárd dolláros segélycsomag tervezete fekszik. John­­ Snow amerikai pénzügyminiszter csütörtök este úgy ítélte meg, hogy a madridi konferencia megfelelő pénzösszeget fog előterem­teni. Úgy vélekedett, hogy a konferenciának üzenetértéke van, mégpedig az, hogy a nemzetközi közösség felelősséget érez az ira­ki nép sorsáért. Meglepetést okozott azonban Szaúd-Arábia, amely Irak leggazdagabb szomszédállamaként csak kölcsönt ajánlott fel Irak számára 500 millió dollár értékben. Más források szerint Rijád egymilliárdos támogatást ígért Bagdadnak. Powell: segíteni akarjuk az irakiakat Rekordnagyságú felajánlásra számít az Irak helyreállításának finanszírozása céljával Madridba összehívott adományozó kon­ferencia résztvevőitől az amerikai külügyminiszter, annak dacá­­­­ra, hogy a háborúval szembehelyezkedő Párizs, Berlin és Moszk­­­­va nem hajlandó hozzájárulni a költségekhez. A madridi a vala­­­­ha megrendezett legnagyobb ilyen típusú rendezvény, meggyő­ződésem, hogy minden korábbinál magasabb összeggel fogjuk­­ zárni a tanácskozást - fejtette ki Colin Powell a párizsi Le Figa­róban pénteken közölt interjúban. Elégedetten állapította meg,­­ hogy az arab ország háború utáni újjáépítésében való részvétel­­ iránt jelentős nemzetközi érdeklődés mutatkozik, a találkozón­­ 128 magánvállalkozás, köztük számos arab ország befektetői képviseltetik magukat, 15 miniszter van jelen a csütörtökön kez­dődött kétnapos konferencián. A francia lap kérdésére válaszol­va Powel elhatárolódott a New York Times egyik minapi kom­mentárjának minősítésétől, amely távolságtartó magatartása miatt Franciaországot, az Egyesült Államok ellenségének titulál­ta A külügyminiszter szerint Washingtont ugyanaz a szándék ve­­­­zérli, mint a háborút annak idején ellenző Franciaországot, Né­metországot és Oroszországot: a lehető legrövidebb időn belül­­ vissza akarja adni Irak szuverenitását. HÍRLAP Nemzetközi élet / Újabb incidensek Gázában Az izraeli hadsereg csütörtök este a Gázai övezetben megölt egy palesztint, aki néhány perccel előbb megsebesített három izraeli ka­tonát a Gázai övezetben lévő Necarim zsidó telepen. A Hamász és az Iszlám Dzsihád szél­sőséges palesztin szervezetek együtt vállalták az akciót. Izraeli tisztségviselők szerint a tá­madók két nőt és egy férfit öltek meg, míg egy nőt súlyosan, egy férfit pedig könnyebben megsebesítettek. A hadsereg szóvivője megerősítette a hírt, hozzá­téve, hogy a támadás a telepen belüli katonai bázis ellen irányult, s mind a három izraeli halott, mind a két sebesült katona volt. Izraeli katonák üldöző­be vették a két palesztint, és az egyiket megölték - mondták katonai tisztségviselők. A Hamász és az Iszlám Dzsihád szélsőséges pa­lesztin szervezetek együtt vállalták az akciót, hang­szórón adva hírül a dzsabalíjai menekülttáborban, hogy a két szervezet egy-egy tagja hajtotta végre. Megerősítették azt az izraeli közlést, hogy egyikü­ket - a Hamász-tagot - lelőtték, az Iszlám Dzsihád tagjának viszont sikerült elmenekülnie. Elmondták még, hogy a 22 éves Hamász-tag a dzsabalíjai me­nekülttábor lakója volt. A merénylet nyomán nagyszámú izraeli katona érkezett Necarimba, felszólítva lakóit, hogy ne hagyják el házaikat. A Gáza városától délnyugatra lévő, elszigetelt zsidó telepre többször próbáltak már behatolni palesztin szélsőségesek, ezért a ka­tonák szigorúan őrzik azt. Néhány órával előbb Gus Katif zsidó telep köze­lében öltek meg izraeli katonák egy palesztint, aki előzőleg megsebesített három telepest. Az övezet­ben egymillió palesztin és hétezer zsidó telepes él. Közös alakulatot terveznek Boszniába a közép-európai nemzetek Fordulópontnak nevezte az osztrák vezérkari főnök a Kö­zép-Európai Nemzetek Együtt­működése Békeműveletekben (CENCOOP) történetében a szervezet miniszteri szintű grazi tanácskozását Roland Erti ezt pénteken Grazban jelentette ki azon a sajtóértekezleten, ame­lyen Ausztria, Horvátország, Ma­gyarország, Szlovákia, Szlové­nia, Románia és Svájc védelmi minisztereinek, illetve miniszté­riumi vezetőinek a tanácskozá­sáról számolt be. Az osztrák tö­megtájékoztatás beszámolója szerint Grazban elvi megállapo­dás született arról, hogy a hét ál­lam közös alakulatot állít fel, amely Bosznia-Hercegovinában teljesíthet majd szolgálatot az­után, hogy az Európai Unió 2004-ben átveszi a NATO-tól a nemzetközi erők parancsnoklá­sának a feladatait. Az osztrák ve­zérkari főnök szerint az egység nagyságáról még nem született döntés, de feltehetően 120 és 800 fő közötti nagyságú alakula­tot állítanak fel. Philipe Weltl svájci védelmi államtitkár a saj­tóértekezleten kijelentette, hogy a CENCOOP nem tervezi tagor­szágai számának a növelését, te­vékenységi körét azonban bőví­teni szeretné. Orosz-ukrán határviszály Moszkva magyarázatot kér Kij­evtől arra, mi indokolja Ukrajna magatartását a Kercsi-szo­­rosban - jelentette ki Mihail Kaszjanov mi­niszterelnök pénteken Moszkvában, ahol a két ország közötti határviszály ügyében az uk­rán fél kezdeményezésére Viktor Janukovics ukrán kormányfővel egyeztetett. Az orosz és az ukrán miniszterelnök nem tudott végleges megoldást találni a két ország közötti határvi­szály kérdésében. Megfigyelők szerint a hát­térben az áll, hogy a térségben olajkincs van. Oroszország és Ukrajna között amiatt alakult ki feszültség, hogy Oroszország töltést kez­dett építeni az Azovi-tengert a Fekete-tenger­rel összekötő Kercsi-szorosban az ukrán fenn­­hatóságú Tuzla szigete irányában. A kraszno­­dari hatóságok a szeptember 29-én kezdődött védőgátépítést környezetvédelmi indokokkal támasztották alá, azzal érveltek, hogy a ten­ger rombolja a Tamari-félsziget partját. Kijev viszont úgy látja, Ukrajna területi integritá­sa forog veszélyben. Leonyid Kucsma elnök ked­den rendeletet írt alá arról, hogy Ukrajna, területi szuverenitásának megsértése esetén a NATO, az ENSZ és az EBESZ, valamint az ukrán szuvereni­tást garantáló atomhatalmak segítségét fogja kérni. A töltést már csak 120-150 méter választja el Tuz­lától, ahol az ukrán határőrség lőállásokat épített ki és tankcsapdákat állított fel. Az ukrán hadsereg a napokban rakétagyakorlatot tartott a Krímben. Az orosz és az ukrán miniszterelnök nem tudott végleges megoldást találni a határviszályra Mihail Kaszjanov orosz kormányfő a másfél órás egyezte­tés után közölte, hogy nem jutottak kompro­misszumra az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros, illet­ve a Tuzla földnyelvnél épülő orosz védőgát ügyé­ben. A felek mindazonáltal időlegesen feloldották a feszültséget, amely egyes elemzők szerint a katonai összeütközés küszöbére sodorta a két államot. Moszkva és Kijev abban egyezett meg: Tuzla sor­sáról közösen döntenek, felgyorsítják az erre irá­nyuló egyeztetéseket. Moszkva vállalta, hogy nem újítják fel a gát építését, amíg orosz és ukrán kör­nyezetvédelmi szakértők állást nem foglalnak a kérdésben, Kijev pedig arra kötelezte magát, hogy kivonja a határőrcsapatokat a vitatott hovatartozá­­sú szigetről - mondta Kaszjanov. Szavai szerint Uk­rajnának be kell fejeznie az alaptalan erőfitogta­tást. Úgy vélte, Kijev kitalált indokok alapján fújja fel az ügyet. Azt mondta, az orosz államvezetést megdöbbentette, hogy Ukrajna ilyen erődemonst­rációt hajtott végre egy környezetvédelmi építke­zés miatt. Az orosz kormányfő úgy látja- a felek leg­korábban 2-3 hónap alatt tudnak majd megoldást találni az Azovi-tengeri határkijelölés kérdésében. Négyórás általános sztrájk a nyugdíjreform ellen Itáliában Milliók szüntették be a mun­kát péntek reggel Olaszor­szágban, hogy a nagy szak­­szervezeti szövetségek által meghirdetett négyórás általá­nos sztrájk keretében, a nagy­városokban rendezett felvo­nulásokon tiltakozzanak a kormány tervezett nyugdíjre­formja ellen. A szakszerveze­tek szerint 80-90 százalékos volt a sztrájk, de számos vál­lalatnál és intézménynél tel­jes volt a munkabeszüntetés. Milánóban kétszázezren vet­tek részt a felvonuláson és tö­meggyűlésen, Rómában százöt­venezren, Torinóban és Bologná­ban 70-70 ezren, és csaknem száz olasz városban volt kisebb-na­­gyobb tiltakozó gyűlés. A legnagyobb olasz szakszer­vezeti szövetségek, a Cgil, a Cisl és az Uil az ellen tiltakoznak - és nem zárnak ki újabb hasonló ak­ciókat sem -, hogy Lauio Berlus­coni kormánya 2008-tól kezdő­dően jelentősen szigorítaná a nyugdíjba vonulás feltételeit, 65 évre (nőknél 60 évre) emelné a nyugdíjkorhatárt, és legalább negyven esztendő szolgálati idő­höz kötné azt. A jelenlegi szabá­lyozás szerint viszont 57 év a kor­határ, és elegendő 35 év munka­­viszony. A Berlusconi-kormány ideje alatt ez már a harmadik hason­lóan nagyszabású szakszervezeti akció: legutóbb tavaly áprilisban volt általános (nyolcórás) sztrájk Olaszországban a szakszerveze­tek felhívására, akkor húsz év óta példátlan méretű munkabe­szüntetéssel - amelyen akkor 13 millió ember vett részt - tiltakoz­tak a munkaügyi reformok ellen. Pénteken zárva maradtak az iskolák és az egyetemek, a bank­fiókok és a posták, délelőtt fél tíztől négy órára leálltak a vona­tok, a tömegközlekedés, a hajók négyórás késéssel indulnak a ki­kötőkből. A sztrájk nyomán a lé­gi közlekedés is leállt kora dél­után, az Alitalia olasz légitársa­ság 24 ezer utasa maradt a repü­lőtereken, mivel 155 pénteki já­ratot töröltek. Öt taggal bővült az ENSZ Biztonsági Tanácsa Algéria, Benin, Brazília, a Fülöp-szigetek és Románia lesznek az ENSZ Biztonsági Tanácsának új tagjai a jövő év január elsejétől. Mind az ötöt ellenszavazat nélkül, a közgyű­lés 191 tagországából több mint 170-nek a voksával vá­lasztották meg két évre. Az eredményt Julian Hunte, a közgyűlés Saint Lucia-i soros elnöke jelentette be helyi idő szerint csütörtökön, és gratu­lált az új BT-tagoknak, ame­lyek Bulgáriát, Guineát, Kame­runt, Mexikót és Szíriát váltják fel. Egy név nélkül nyilatkozó amerikai tisztségviselő meg­jegyezte: a jelölések körüli egyetlen „dráma” a színfalak mögött történt, amikor az Egyesült Államoknak július­ban baráti nyugat-afrikai or­szágok támogatásával sikerült elérnie, hogy Líbia helyett Al­géria kerüljön a szavazásra fel­terjesztendő öt ország közé Baloldali terroristákat tartóztattak le Olaszországban Féltucat szélsőbaloldali ter­roristát vettek őrizetbe az olasz hatóságok péntekre vir­radóra Rómában, Bolognában és Szardínián, s csaknem száz házkutatást is végrehajtottak, elsősorban Toscanában. Ró­mai bejelentés szerint az őri­zetbe vett személyek feltehe­tően az újjáéledő Vörös Brigá­dok terrorszervezethez tartoz­nak. A terroristáknak a hatósá­gok szerint közük volt több ko­rábbi merénylet végrehajtásá­hoz, így Massimo D’Antona munkaügyi szakértő négy év­vel ezelőtti meggyilkolásához és egy februári firenzei posta­rabláshoz is. A munkaügyi szakértő 1999 májusában tör­tént meggyilkolását 28 oldalas dokumentumban vállalta ma­gára a Vörös Brigádok-Harco­­ló Kommunista Párt (BR­­PCC), amely addig hosszú éve­kért át nem hallatott­ magáról. A BR­PCC nevéhez fűződik a Marco Biagi professzor, a munkaügyi kérdések másik szakértője elleni merénylet is. 46 bányász rekedt a mélyben Oroszországban Negyvenhat bányász 700 méteres mélységben rekedt egy elárasztott, dél-oroszorszá­gi szénbányában; a hatóságok pénteki közlése szerint meg­mentésük két napot is igénybe vehet. A bányászok sorsáról nem tudni semmit, nincs ve­lük kapcsolat. A Rosztov me­gyei Sahti város Zapadnaja bá­nyájának dolgozói csütörtök este szigetelődtek el a külvi­lágtól annak következtében, hogy 200 méteres mélységben talajvíz tört be a fővágatba, az áramszolgáltatás megszűnt, a lift és a szellőztető berendezés leállt. A baleset idején 71 bá­nyász tartózkodott a mélyben­, de 25-nek sikerült a felszínre jutnia A vízbetörés oka állító­lag az, hogy - elsősorban pénzhiány miatt - nem végez­ték el a már használaton kívül járat teljes lezárását. Szakér­tők szerint a víz egy régi, 65 évvel ezelőtt épített betonvá­gaton keresztül ömlött a bá­nyába egy föld alatti tó közelé­ben. A Rosztov megyei kor­mányzó helyettese közölte, hogy a mentést 163 ember végzi. A bányászok feltétele­zett helyéhez két szomszédos bányából kísérelnek meg jára­tot vágni, hogy azokon keresz­tül mentsék ki őket.

Next