Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2004. július (9. évfolyam, 153-178. szám)

2004-07-26 / 173. szám

Hazai tükör C A HÍRLAP Magyarországra látogat Colin Powell amerikai külügyminiszter Kovács László: erős transzatlanti kapcsolatrendszer kell C­ olin Powell amerikai külügyminiszter és Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője is elő­adást tart a magyar nagykövetek hétfőn kezdődő hagyományos éves értekezletén. Az Egyesült Államok diplomáciájának irányítója kedden délelőtt, az EU leendő első külügyminisztere pedig ugyanazon a napon délután szólal fel a 112 magyar külképviselet-vezető (nagykövet és fő­konzul) előtt. A háromnapos rendezvény nyitó előadását hétfőn délelőtt Kovács László külügyminiszter tartja, aki kétol­dalú megbeszélést is folytat Colin Powell­­lal, illetve Javier Solanával. Powell a ter­vek szerint egyetemistákkal, pártok és ci­vil szervezetek képviselőivel is találkozik egynapos magyarországi tartózkodása so­rán. Kovács László, Colin Powell és Javi­er Solana mellett Csillag István gazdasá­gi és közlekedési miniszter, Draskovics Tibor pénzügyminiszter, valamint Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke is szól a külképviselet-vezetőkhöz. Colin Powell és Javier Solana meghí­ vása a magyar nagyköveti értekezletre azt is szolgálja, hogy Magyarország ne kerüljön semmiféle választási kényszer elé az Egyesült Államok és Európa, a NATO és az EU viszonylatában - mond­ta Kovács László külügyminiszter vasár­nap az MTI-nek. Az amerikai külügymi­niszter és az EU külkapcsolatainak fele­lőse a nagyköveti konferencia keddi, második napján szólal fel, az erős transzatlanti kapcsolatrendszer jegyé­ben - erősítette meg Kovács László. A magyar külügyminiszter előadásá­val hétfőn kezdődik a magyar külképvi­selet-vezetők hagyományos éves érte­kezlete, amelyen a nagykövetek és fő­konzulok iránymutatást kapnak a külpo­litika és általában a külkapcsolatok leg­fontosabb feladatairól, a magyarországi helyzetről. B­eszédemben középpontba kerül, hogy az európai uniós tagsággal együtt járó új feltételrendszer milyen lehetősé­geket és kötelezettségeket jelent a ma­gyar külpolitika a külkapcsolatok szá­mára - nyilatkozta a külügyminiszter az MTI-nek. Mint mondta, az EU-n belüli folyamatos érdekérvényesítés egyik leg­fontosabb terepe a 2007-2013 közötti uniós költségvetés összeállítása lesz, to­vábbá olyan követelések érvényesítése, mint a magyar állampolgárok mielőbbi szabad munkavállalása az uniós álla­mokban. Kovács László kiemelte: a ma­gyar törekvések érvényesítése nem csu­pán az EU fórumaira korlátozódik, nagy hangsúllyal kell jelen lennie a tagálla­mokkal folytatott kétoldalú kapcsola­tokban is. Az EU közös kül- és bizton­ságpolitikájához történő illeszkedés kö­vetelménye nem jelenti a nemzeti érde­kek feladását. Ellenkezőleg: azok jobb érvényesítésére ad lehetőséget az uniós keret - szögezte le. Különösen fontos­nak nevezte, hogy a magyar szomszéd­ságpolitikának az EU új szomszédságpo­litikája szerves részévé kell válnia, ami a határon túli magyarság támogatásában is több lehetőséget ad A háromnapos nagyköveti értekezle­ten nagy hangsúlyt kap majd Magyaror­szág külgazdasági kapcsolatrendszere is. Csillag István gazdasági és közleke­dési miniszter hétfőn, Draskovics Tibor pénzügyminiszter kedden tart előadást a külképviselet-vezetőknek. A kormányzás elmúlt két éve alatt ren­deztük a politikai kapcsolatokat a világ olyan nagy politikai és gazdasági erő­központjaival, mint például az Egyesült Államok, Oroszország és Kína, ami a ta­pasztalatok szerint jelentős ösztönzést adott a gazdasági együttműködésnek és a kooperáció más területeinek is - jelen­tette ki Kovács László. C­olin Powell amerikai külügyminisz­ter Európát és a Közel-Keletet érintő körútja első állomásaként érkezik hét­főn este Budapestre. Magyarországról Egyiptomba, onnan Szaúd-Arábiába és Kuvaitba utazik tovább, majd Lengyelor­szágot keresi fel. Louis Finter, a budapesti amerikai nagykövetség megbízott sajtóattaséja az MTI érdeklődésére elmondta: Colin Po­well a magyar-amerikai kétoldalú kap­csolatok fontosságát kívánja nyomaté­kosítani egynapos budapesti útjával, amelynek során kedden délelőtt tart elő­adást a magyar nagyköveti értekezleten. C­olin Powell itt-tartózkodása idején kellő és szükséges mértékben biztosít­juk őt, ez azonban nem hasonlítható az izraeli államelnök látogatásakor fogana­tosított biztonsági intézkedésekhez - mondta Németh Lajos, az Országos Rendőr-főkapitányság sajtó- és civil kapcsolatok osztályvezetője az MTI-nek. Hozzátette: útlezárásra és autók elszállí­tására nem kell számítani, ám forgalom­­korlátozásokra igen. Orbán Viktor: a lelkekben megtörtént a nemzet határokon átnyúló egyesítése lelkekben már megtörtént a magyar nemzet határokon átnyúló egyesítése - fejtette ki szombaton tartott hagyo­mányos tusnádfürdői beszé­dében Orbán Viktor volt mi­niszterelnök, aki több ezer ember előtt vázolta fel gon­dolatait - a jelenlegi magyar kormány határozatlanságát is bírálva - a XV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Di­áktábor színhelyén. A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnöke a tusnádfürdői kem­pingben felállított színpadon egyebek között elmondta: a határokon átívelő nemzete­gyesítés már megtörtént, ha nem is az intézmények világá­ban, de a lelkekben végbe­ment változások révén. M­a már nem függetlenek egymástól az Erdélyben, Ma­gyarországon, a Felvidéken vagy a Délvidéken hozott po­litikai döntések, választói akaratnyilvánítások. K imondatlanul utalva a Ro­ mániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) irányvo­nalára, bírálta azokat, akik úgy gondolják, hogy az Er­délyben élő magyarok politi­kai értékeit figyelmen kívül lehet hagyni, paktumokat le­het kötni a romániai elit kü­lönböző csoportjaival. A 2002 után kialakult új helyzetben a politikai elitek nem tehetnek meg akármit a kárpát-meden­cei magyarság körében, a vá­lasztópolgároknak mindenütt kialakult értékrendjük, állás­pontjuk van - hangoztatta. É­les bírálatot intézett a ma­gyar kormány címére is. Az európai parlamenti választá­sok eredményeire utalva megállapította: a választók megvonták tőle a bizalmat, s most az a kérdés, hogy sike­rül-e visszaszereznie azt. A nyár eddigi fejleményeiből ítélve kevés esélyt lát erre. Orbán utalt a költségvetési megszorításokra, a koalíciós huzakodásokra, az adóemelé­sekre, az állami közvagyont „kilapátoló” privatizációs döntésekre. O­rbán szerint az európai uniós csatlakozás időpontjá­ban különleges jelentősége van annak, hogy ne a nagytő­ke érdekét képviselő bankár­­kormányok álljanak az orszá­gok élén. Ha nincsenek pol­gárvédő kormányok, minden­hol megnő az infláció, a mun­kanélküliség, tönkremennek a mezőgazdaságból élő kis­termelők, a nyugdíjasok hely­zete megrendül - fejtette ki, s hozzátette: egy kormánynak elég bátornak kell lennie ah­hoz, hogy a lakosságot meg­védje úgy, hogy közben ne váljon piacellenessé. Nem kis mutatvány, amit végre kell hajtani, nekünk Magyarorszá­gon nem is sikerült - mondta Orbán Viktor. H­a az újonnan csatlakozó országok okosan szervezik meg az államéletet, ha sikerül olyan kormányokat alakítani, amelyek mentesek a koalíci­ós huzakodástól, de gyorsak és hatékonyak, az a lehető legnagyobb gazdasági ver­senyerőt jelentheti az EU-n belül. Korábban még igaz volt a kapitalizmusra, hogy a nagy halak megeszik a kis halakat - mondta, de szerinte ma Európában egy másik tétel ér­vényes: a gyors halak eszik meg a lassú halakat. Gyorsa­ságra, kreativitásra, tudásra, szorgalomra, határozottságra és döntésképességre van szük­ség. Ha ilyen kormányaink lennének - utalt az unió tagál­lamaira -, nem úgy állnánk, ahogy állunk. Ehhez képest tutyimutyi, sodródó, határo­zatlan, a gazdasági döntések meghozatalában késlekedő és azokat következetesen végrehajtani nem tudó kor­mányaink vannak. Magyaror­szág kétségkívül ilyen ország - mondta Orbán Viktor. A mostani választási ered­mény valószínűleg visszaadta a reményt a határon túli ma­gyarok számára, hogy lesz új­ra nemzeti kormánya Ma­gyarországnak, és erre mind­össze másfél esztendőt kell várni - mondta Orbán Viktor, s felrótta a magyar kormány­nak azt is, hogy a szomszédos Romániában antidemokrati­kus törekvéseket támogat. K­ülön kitért a romániai ma­gyarok autonómiájának kér­désére, amely szerinte Romá­niában a demokrácia igazi fokmérője lesz a jövőben. Emlékeztetett arra, hogy az ő vezetésével figyelte meg a helyhatósági törvény alkal­mazását az Európai Néppárt (EPP) bizottsága. Mint hang­súlyozta, a koppenhágai kri­tériumokat Romániának is teljesítenie kell, demokráciá­jának mai állapota ugyanis nem jogosítja fel az országot arra, hogy gyors EU-felvétel­­ben reménykedjen. 2004. JÚLIUS 26., HÉTFŐ 5 MSZP társadalompolitikai tagozat: az új magyar szociáldemokrácia egyes fejezetei nem elég kidolgozottak A­z új magyar szociáldemokrácia programmal kialakulhat egy erős baloldal, ugyanakkor a tervezet gazdasággal kap­csolatos fejezetei nem elég kidolgozottak - hangoztatták a résztvevők az MSZP társadalompolitikai tagozatának ülé­sén szombaton Budapesten. A tanácskozáson azt a Hiller István vezetésével július elejére elkészült programterveze­tet véleményezte a tagozat, amelyet az MSZP elnöksége az októberi kongresszus előtt pártvitára bocsátott. A prog­ramtervezet a fordulat esélyét és lehetőségét rejti magá­ban, de államfelfogását és gazdaságpolitikáját nem hatá­rozza meg pontosan - mondta Gazsó Ferenc szociológus a korábban reformköröknek nevezett tagozat ülésén. Egy fordulatnak az esélye és lehetősége bontakozik ki, és ez ri­adalommal tölti el a politikai paletta szereplőinek egy ré­szét - fogalmazott, hozzátéve, hogy a párt kiszorításában a jobboldal és a neoliberális oldal is érdekelt. Mint mondta, a taktika is kezd kirajzolódni: a tervezetet „valamifajta új­kommunista törekvésként és mozgalomként jelenítik meg”. Kovács László, az MSZP elnöke a vitában felszólalva azt mondta, Hiller István alelnök nem egy teljesen új prog­ram kidolgozására kapott megbízást, hanem a 2000 novem­berében elfogadott program módosítására. A pártelnök a kormánytagság és a pártvezetői tisztség összeférhetetlen­ségéről azt mondta, könnyebb támogatni a kormányt, ha nagy az átfedés a pártvezetés és a kormány között, míg ha kicsi az átfedés könnyebb kontrollálni. A politikus szerint fontos, hogy elkészüljön a Pitti Zoltán javasolta nemzeti felzárkózási program, amely több lenne, mint az EU által is elfogadott konvergencia program. Nem az a lényeg, hogy kicsi állam, olcsó állam (...), hanem a lehető legkisebb, a le­hető legolcsóbb, amely viszont megfelelően tudja ellátni mindazt a feladatot, amelyet az állam szerepével kapcsolat­ban megfogalmazunk - mondta a pártelnök a programter­vezet államfelfogásával kapcsolatban. Sipos József törté­nész, a tagozat egyik szervezője arról beszélt, hogy a tago­zat társadalompolitikai irányváltást javasol a kormányzati politikában, a kormány szerint azonban a most a gazdaság­nak kell a pénz. Kovács László erre válaszolva közölte: a társadalompolitikai célok megvalósítása kompromisszu­mok kérdése, és ebből adódik a kormánynak az a dilemmá­ja, „hogyan tud­juk összhangba hozni a hosszú távú társada­lompolitikai célokat (...) a rövid távú jogos igények kielégí­tésével”. Hozzáfűzte: bármelyik cél „túlfeszítésével az MSZP elvesztheti a választásokat. A pártelnök meghívta a tagozat vezetőit egy megbeszélésre, amelyen Kiss Péter kancelláriaminiszter, a Baloldali Platform vezetője, Léná­vai Ildikó frakcióvezető és ő maga vesz majd részt. Fidesz: határozati javaslat a sorkötelezettség eltörlésére A Fidesz hétfőn nyújtja be az Országgyűlésnek azt a hatá­rozati javaslatot, amely a sorkatonai szolgálat megszünteté­sére tesz javaslatot - mondta Simicskó István, fideszes or­szággyűlési képviselő vasárnap Budapesten sajtótájékozta­tón. A javaslatban „a sorkatonai létszámot nullában határoz­tuk meg, és erről az Országgyűlés döntése alapján jogszerű­en, törvényesen dönthetünk” - közölte a Fidesz biztonság­­politikai műhelyének vezetője. Hozzátette: a Magyar Hon­védség részletes bontású létszámáról szóló javaslat lehető­séget nyújt arra, hogy novembertől ne legyen sorkatona a hadseregben. Simicskó István elmondta: egy másik határo­zati javaslatot is benyújtanak, amely kiegészítő védelmi erőt hozna létre, ugyanis „minden NATO-országban, ahol (...) ön­kéntes, hivatásos haderő működik, mindenhol van valami­lyen típusú területvédelmi erő”. Mint mondta, ha megszűnik a kötelező sorkatonai szolgálat szükség lesz a jövőben egy önkéntes alapon működő erőre, amely el tudja látni az or­szág biztonsága szempontjából fontos feladatokat. A határo­zati javaslat egy szakmai bizottság felállítását írja elő, amely 2006. szeptember 31-ig készítené el a kiegészítő védelmi erő megvalósítására vonatkozó tanulmányát. Szólt arról is, hogy az elmúlt hetekben a Honvédelmi Minisztériumban zajló négypárti tanácskozások nemcsak a sorkötelezettség eltör­léséről szólnak, hanem a határőrség jogi helyzetéről és új mi­nősített időszak bevezetéséről. Elmondta: az Európai Unió egységes határőrizeti rendszeréhez, a schengeni övezethez történő csatlakozás miatt a kormány szeretné kivenni a ha­tárőrséget az Alkotmányban nevesített fegyveres erők köré­ből, és ezt a Fidesz támogatja is. Hozzáfűzte: a kormány a sorkötelezettség eltörlését a rendkívüli helyzet új alkotmá­nyos meghatározásához köti, ami a gyakorlatban azt jelente­né, hogy a kabinet rendeleti úton is kormányozhatna és je­lentős mértékben korlátozhatná a szabadságjogokat

Next