Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2004. július (9. évfolyam, 153-178. szám)
2004-07-26 / 173. szám
Hazai tükör C A HÍRLAP Magyarországra látogat Colin Powell amerikai külügyminiszter Kovács László: erős transzatlanti kapcsolatrendszer kell C olin Powell amerikai külügyminiszter és Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője is előadást tart a magyar nagykövetek hétfőn kezdődő hagyományos éves értekezletén. Az Egyesült Államok diplomáciájának irányítója kedden délelőtt, az EU leendő első külügyminisztere pedig ugyanazon a napon délután szólal fel a 112 magyar külképviselet-vezető (nagykövet és főkonzul) előtt. A háromnapos rendezvény nyitó előadását hétfőn délelőtt Kovács László külügyminiszter tartja, aki kétoldalú megbeszélést is folytat Colin Powelllal, illetve Javier Solanával. Powell a tervek szerint egyetemistákkal, pártok és civil szervezetek képviselőivel is találkozik egynapos magyarországi tartózkodása során. Kovács László, Colin Powell és Javier Solana mellett Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter, Draskovics Tibor pénzügyminiszter, valamint Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke is szól a külképviselet-vezetőkhöz. Colin Powell és Javier Solana meghí vása a magyar nagyköveti értekezletre azt is szolgálja, hogy Magyarország ne kerüljön semmiféle választási kényszer elé az Egyesült Államok és Európa, a NATO és az EU viszonylatában - mondta Kovács László külügyminiszter vasárnap az MTI-nek. Az amerikai külügyminiszter és az EU külkapcsolatainak felelőse a nagyköveti konferencia keddi, második napján szólal fel, az erős transzatlanti kapcsolatrendszer jegyében - erősítette meg Kovács László. A magyar külügyminiszter előadásával hétfőn kezdődik a magyar külképviselet-vezetők hagyományos éves értekezlete, amelyen a nagykövetek és főkonzulok iránymutatást kapnak a külpolitika és általában a külkapcsolatok legfontosabb feladatairól, a magyarországi helyzetről. Beszédemben középpontba kerül, hogy az európai uniós tagsággal együtt járó új feltételrendszer milyen lehetőségeket és kötelezettségeket jelent a magyar külpolitika a külkapcsolatok számára - nyilatkozta a külügyminiszter az MTI-nek. Mint mondta, az EU-n belüli folyamatos érdekérvényesítés egyik legfontosabb terepe a 2007-2013 közötti uniós költségvetés összeállítása lesz, továbbá olyan követelések érvényesítése, mint a magyar állampolgárok mielőbbi szabad munkavállalása az uniós államokban. Kovács László kiemelte: a magyar törekvések érvényesítése nem csupán az EU fórumaira korlátozódik, nagy hangsúllyal kell jelen lennie a tagállamokkal folytatott kétoldalú kapcsolatokban is. Az EU közös kül- és biztonságpolitikájához történő illeszkedés követelménye nem jelenti a nemzeti érdekek feladását. Ellenkezőleg: azok jobb érvényesítésére ad lehetőséget az uniós keret - szögezte le. Különösen fontosnak nevezte, hogy a magyar szomszédságpolitikának az EU új szomszédságpolitikája szerves részévé kell válnia, ami a határon túli magyarság támogatásában is több lehetőséget ad A háromnapos nagyköveti értekezleten nagy hangsúlyt kap majd Magyarország külgazdasági kapcsolatrendszere is. Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter hétfőn, Draskovics Tibor pénzügyminiszter kedden tart előadást a külképviselet-vezetőknek. A kormányzás elmúlt két éve alatt rendeztük a politikai kapcsolatokat a világ olyan nagy politikai és gazdasági erőközpontjaival, mint például az Egyesült Államok, Oroszország és Kína, ami a tapasztalatok szerint jelentős ösztönzést adott a gazdasági együttműködésnek és a kooperáció más területeinek is - jelentette ki Kovács László. Colin Powell amerikai külügyminiszter Európát és a Közel-Keletet érintő körútja első állomásaként érkezik hétfőn este Budapestre. Magyarországról Egyiptomba, onnan Szaúd-Arábiába és Kuvaitba utazik tovább, majd Lengyelországot keresi fel. Louis Finter, a budapesti amerikai nagykövetség megbízott sajtóattaséja az MTI érdeklődésére elmondta: Colin Powell a magyar-amerikai kétoldalú kapcsolatok fontosságát kívánja nyomatékosítani egynapos budapesti útjával, amelynek során kedden délelőtt tart előadást a magyar nagyköveti értekezleten. Colin Powell itt-tartózkodása idején kellő és szükséges mértékben biztosítjuk őt, ez azonban nem hasonlítható az izraeli államelnök látogatásakor foganatosított biztonsági intézkedésekhez - mondta Németh Lajos, az Országos Rendőr-főkapitányság sajtó- és civil kapcsolatok osztályvezetője az MTI-nek. Hozzátette: útlezárásra és autók elszállítására nem kell számítani, ám forgalomkorlátozásokra igen. Orbán Viktor: a lelkekben megtörtént a nemzet határokon átnyúló egyesítése lelkekben már megtörtént a magyar nemzet határokon átnyúló egyesítése - fejtette ki szombaton tartott hagyományos tusnádfürdői beszédében Orbán Viktor volt miniszterelnök, aki több ezer ember előtt vázolta fel gondolatait - a jelenlegi magyar kormány határozatlanságát is bírálva - a XV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor színhelyén. A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnöke a tusnádfürdői kempingben felállított színpadon egyebek között elmondta: a határokon átívelő nemzetegyesítés már megtörtént, ha nem is az intézmények világában, de a lelkekben végbement változások révén. Ma már nem függetlenek egymástól az Erdélyben, Magyarországon, a Felvidéken vagy a Délvidéken hozott politikai döntések, választói akaratnyilvánítások. K imondatlanul utalva a Ro mániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) irányvonalára, bírálta azokat, akik úgy gondolják, hogy az Erdélyben élő magyarok politikai értékeit figyelmen kívül lehet hagyni, paktumokat lehet kötni a romániai elit különböző csoportjaival. A 2002 után kialakult új helyzetben a politikai elitek nem tehetnek meg akármit a kárpát-medencei magyarság körében, a választópolgároknak mindenütt kialakult értékrendjük, álláspontjuk van - hangoztatta. Éles bírálatot intézett a magyar kormány címére is. Az európai parlamenti választások eredményeire utalva megállapította: a választók megvonták tőle a bizalmat, s most az a kérdés, hogy sikerül-e visszaszereznie azt. A nyár eddigi fejleményeiből ítélve kevés esélyt lát erre. Orbán utalt a költségvetési megszorításokra, a koalíciós huzakodásokra, az adóemelésekre, az állami közvagyont „kilapátoló” privatizációs döntésekre. Orbán szerint az európai uniós csatlakozás időpontjában különleges jelentősége van annak, hogy ne a nagytőke érdekét képviselő bankárkormányok álljanak az országok élén. Ha nincsenek polgárvédő kormányok, mindenhol megnő az infláció, a munkanélküliség, tönkremennek a mezőgazdaságból élő kistermelők, a nyugdíjasok helyzete megrendül - fejtette ki, s hozzátette: egy kormánynak elég bátornak kell lennie ahhoz, hogy a lakosságot megvédje úgy, hogy közben ne váljon piacellenessé. Nem kis mutatvány, amit végre kell hajtani, nekünk Magyarországon nem is sikerült - mondta Orbán Viktor. Ha az újonnan csatlakozó országok okosan szervezik meg az államéletet, ha sikerül olyan kormányokat alakítani, amelyek mentesek a koalíciós huzakodástól, de gyorsak és hatékonyak, az a lehető legnagyobb gazdasági versenyerőt jelentheti az EU-n belül. Korábban még igaz volt a kapitalizmusra, hogy a nagy halak megeszik a kis halakat - mondta, de szerinte ma Európában egy másik tétel érvényes: a gyors halak eszik meg a lassú halakat. Gyorsaságra, kreativitásra, tudásra, szorgalomra, határozottságra és döntésképességre van szükség. Ha ilyen kormányaink lennének - utalt az unió tagállamaira -, nem úgy állnánk, ahogy állunk. Ehhez képest tutyimutyi, sodródó, határozatlan, a gazdasági döntések meghozatalában késlekedő és azokat következetesen végrehajtani nem tudó kormányaink vannak. Magyarország kétségkívül ilyen ország - mondta Orbán Viktor. A mostani választási eredmény valószínűleg visszaadta a reményt a határon túli magyarok számára, hogy lesz újra nemzeti kormánya Magyarországnak, és erre mindössze másfél esztendőt kell várni - mondta Orbán Viktor, s felrótta a magyar kormánynak azt is, hogy a szomszédos Romániában antidemokratikus törekvéseket támogat. Külön kitért a romániai magyarok autonómiájának kérdésére, amely szerinte Romániában a demokrácia igazi fokmérője lesz a jövőben. Emlékeztetett arra, hogy az ő vezetésével figyelte meg a helyhatósági törvény alkalmazását az Európai Néppárt (EPP) bizottsága. Mint hangsúlyozta, a koppenhágai kritériumokat Romániának is teljesítenie kell, demokráciájának mai állapota ugyanis nem jogosítja fel az országot arra, hogy gyors EU-felvételben reménykedjen. 2004. JÚLIUS 26., HÉTFŐ 5 MSZP társadalompolitikai tagozat: az új magyar szociáldemokrácia egyes fejezetei nem elég kidolgozottak Az új magyar szociáldemokrácia programmal kialakulhat egy erős baloldal, ugyanakkor a tervezet gazdasággal kapcsolatos fejezetei nem elég kidolgozottak - hangoztatták a résztvevők az MSZP társadalompolitikai tagozatának ülésén szombaton Budapesten. A tanácskozáson azt a Hiller István vezetésével július elejére elkészült programtervezetet véleményezte a tagozat, amelyet az MSZP elnöksége az októberi kongresszus előtt pártvitára bocsátott. A programtervezet a fordulat esélyét és lehetőségét rejti magában, de államfelfogását és gazdaságpolitikáját nem határozza meg pontosan - mondta Gazsó Ferenc szociológus a korábban reformköröknek nevezett tagozat ülésén. Egy fordulatnak az esélye és lehetősége bontakozik ki, és ez riadalommal tölti el a politikai paletta szereplőinek egy részét - fogalmazott, hozzátéve, hogy a párt kiszorításában a jobboldal és a neoliberális oldal is érdekelt. Mint mondta, a taktika is kezd kirajzolódni: a tervezetet „valamifajta újkommunista törekvésként és mozgalomként jelenítik meg”. Kovács László, az MSZP elnöke a vitában felszólalva azt mondta, Hiller István alelnök nem egy teljesen új program kidolgozására kapott megbízást, hanem a 2000 novemberében elfogadott program módosítására. A pártelnök a kormánytagság és a pártvezetői tisztség összeférhetetlenségéről azt mondta, könnyebb támogatni a kormányt, ha nagy az átfedés a pártvezetés és a kormány között, míg ha kicsi az átfedés könnyebb kontrollálni. A politikus szerint fontos, hogy elkészüljön a Pitti Zoltán javasolta nemzeti felzárkózási program, amely több lenne, mint az EU által is elfogadott konvergencia program. Nem az a lényeg, hogy kicsi állam, olcsó állam (...), hanem a lehető legkisebb, a lehető legolcsóbb, amely viszont megfelelően tudja ellátni mindazt a feladatot, amelyet az állam szerepével kapcsolatban megfogalmazunk - mondta a pártelnök a programtervezet államfelfogásával kapcsolatban. Sipos József történész, a tagozat egyik szervezője arról beszélt, hogy a tagozat társadalompolitikai irányváltást javasol a kormányzati politikában, a kormány szerint azonban a most a gazdaságnak kell a pénz. Kovács László erre válaszolva közölte: a társadalompolitikai célok megvalósítása kompromisszumok kérdése, és ebből adódik a kormánynak az a dilemmája, „hogyan tudjuk összhangba hozni a hosszú távú társadalompolitikai célokat (...) a rövid távú jogos igények kielégítésével”. Hozzáfűzte: bármelyik cél „túlfeszítésével az MSZP elvesztheti a választásokat. A pártelnök meghívta a tagozat vezetőit egy megbeszélésre, amelyen Kiss Péter kancelláriaminiszter, a Baloldali Platform vezetője, Lénávai Ildikó frakcióvezető és ő maga vesz majd részt. Fidesz: határozati javaslat a sorkötelezettség eltörlésére A Fidesz hétfőn nyújtja be az Országgyűlésnek azt a határozati javaslatot, amely a sorkatonai szolgálat megszüntetésére tesz javaslatot - mondta Simicskó István, fideszes országgyűlési képviselő vasárnap Budapesten sajtótájékoztatón. A javaslatban „a sorkatonai létszámot nullában határoztuk meg, és erről az Országgyűlés döntése alapján jogszerűen, törvényesen dönthetünk” - közölte a Fidesz biztonságpolitikai műhelyének vezetője. Hozzátette: a Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló javaslat lehetőséget nyújt arra, hogy novembertől ne legyen sorkatona a hadseregben. Simicskó István elmondta: egy másik határozati javaslatot is benyújtanak, amely kiegészítő védelmi erőt hozna létre, ugyanis „minden NATO-országban, ahol (...) önkéntes, hivatásos haderő működik, mindenhol van valamilyen típusú területvédelmi erő”. Mint mondta, ha megszűnik a kötelező sorkatonai szolgálat szükség lesz a jövőben egy önkéntes alapon működő erőre, amely el tudja látni az ország biztonsága szempontjából fontos feladatokat. A határozati javaslat egy szakmai bizottság felállítását írja elő, amely 2006. szeptember 31-ig készítené el a kiegészítő védelmi erő megvalósítására vonatkozó tanulmányát. Szólt arról is, hogy az elmúlt hetekben a Honvédelmi Minisztériumban zajló négypárti tanácskozások nemcsak a sorkötelezettség eltörléséről szólnak, hanem a határőrség jogi helyzetéről és új minősített időszak bevezetéséről. Elmondta: az Európai Unió egységes határőrizeti rendszeréhez, a schengeni övezethez történő csatlakozás miatt a kormány szeretné kivenni a határőrséget az Alkotmányban nevesített fegyveres erők köréből, és ezt a Fidesz támogatja is. Hozzáfűzte: a kormány a sorkötelezettség eltörlését a rendkívüli helyzet új alkotmányos meghatározásához köti, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy a kabinet rendeleti úton is kormányozhatna és jelentős mértékben korlátozhatná a szabadságjogokat