Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2005. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
2005-02-18 / 41. szám
Hazai tükör Kormányszóvivő: Orbán Viktor adócsomagja 930 milliárdba kerülne Összességében csaknem 930 milliárd forintos bevételkiesést j jelentene a jövő évi költségvetésnek az Orbán Viktor által is ismertetett adócsökkentési javaslat- mondta a kormányszóvivő j j csütörtöki sajtótájékoztatóján. ,A Fidesz által bejelentett adópolitikai lépések 2005. július 1-jei bevezetése csaknem 490 milliárd forintos kiesést jelentene az idei költségvetés számára a jövő januári bevezetés pedig majdnem 930 milliárdos pluszhiányt jelentene a 2006-os büdzsének” - közölte Batiz András. Hozzátette: a kormány ennek ellenére érdemben meg fogja vizsgálni a Fidesz adócsökkentési javaslatát. A szóvivő megjegyezte: a Fidesz által tervezett változtatások bevételi oldalára vonatkozóan nem érkeztek érdemi kalkulációk. MTI Az SZDSZ egyeztetést kezdeményez a Fidesszel az adócsökkentésről A Szabad Demokraták Szövetsége csütörtökön ismét felhívta a Fideszt arra, hogy folytassanak szakértői szintű egyeztetéseket az adócsökkentésről. „Mi, liberálisok örömmel fogadtuk, hogy az utóbbi napokban a Fidesz részletesen ismertette adócsökkentési elképzeléseit. Annál is inkább, mivel a Fidesz korábban mindent megtett azért, hogy megakadályozza az érdemi adócsökkentést” - olvasható az MTI-hez eljuttatott SZDSZ-közleményben. A szabad demokraták szerint a Fidesz kormányzása alatt nőttek az adóterhek, később a nagyobbik ellenzéki párt visszautasította, hogy aláírja az adócsökkentést garantáló Adó Chartát, tavaly tavasszal nem támogatta a Liberális Adócsökkentés Programjot, Orbán Viktor pedig nem reagált Kuncze Gábor korábbi kezdeményezésére a szakértői egyeztetéseket illetően. MTI Budapesten tanácskoznak az ET önkormányzati szakemberei A jövő héten Budapesten rendezik meg az Európa Tanács helyi és regionális önkormányzatokért felelős minisztereinek konferenciáját - jelentette be Lamperth Mónika belügyminiszter csütörtökön Budapesten. Ismertetése szerint az Európa Tanács 46 tagországa közül 38 képviselteti magát a február 24-n kezdődő kétnapos tanácskozáson, közülük 19 ország miniszteri szinten. A tanácskozást Mádl Ferenc államfő nyitja meg. Lamperth Mónika elmondta, hogy a tanácskozás egyik fő témájának ő tartja a vitaindító előadását, amelyben a magyar tapasztalatokat is ismertetve, a helyi és regionális demokrácia kihívásait és prioritásait mutatja be. A belügyminiszter hangsúlyozta, az önkormányzatoknak szembe kell azzal nézni, hogy kicsi az állampolgárok részvétele a helyi választásokon, ez általában 40 és 60 százalék közötti. „Ha mi azt akarjuk, hogy a demokrácia stabil alapjai hosszú távon stabil alapok legyenek (...), akkor eminens kérdés, hogy hogyan vesznek részt (...) a helyi demokratikus döntéshozatalban az állampolgárok” - fogalmazott a miniszter. Beszámolója szerint a konferencia másik kiemelt témája a regionális önkormányzatokra vonatkozó jogi eszközök tárgyában a legutóbbi, 2002-ben Helsinkiben rendezett konferencián végzett munka eredményeinek számbavétele lesz. MTI HÍRLAP Magyar célok a luxemburgi EU-elnökség idejére A kormány szerdai ülésén elfogadta Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter előterjesztését az EU luxemburgi elnökségéből fakadó magyar prioritásokról és kormányzati feladatokról - közölte tájékoztatóján a kabinet szóvivője. „A legfontosabb magyar cél, hogy olyan politikai megállapodás szülessen az unió 2007-2013-as költségvetéséről, amely a lehető legmagasabb összegű kohéziós támogatást tartalmazza, a közösségi szolidaritás elvének megfelelően” -jelentette ki Batiz András. Kiemelte: ez elengedhetetlen a magyarországi gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatás növeléséhez. „Fontos elérni, hogy a közép-magyarországi régió, azon belül Budapest különleges bánásmódban részesüljön” - hangsúlyozta a szóvivő. Batiz András kitért arra, hogy az Európai Tanács márciusban felülvizsgálja az Európai Unió versenyképességének növelését célzó lisszaboni stratégiát. Mint mondta, Magyarország azt szeretné elérni a lisszaboni folyamat vitájában, hogy a prioritások között jelenjen meg a széles értelemben vett infrastruktúra-fejlesztés, valamint a térségi együttműködésből adódó lehetőségek kihasználása Mint elhangzott, fontos cél ebben a fél évben is az unió bővítésének folytatása és az európai alkotmányos szerződés ratifikációja a tagállamokban. Speciális magyar igény még a luxemburgi EU-elnökség idejére az élelmiszerbiztonsági szabályok betartatása, a paprika-ügyben ismertté vált aflatoxin-szennyeződés veszélyének elhárítása „Azt kérjük, hogy az Európai Bizottság írja elő harmadik országból származó fűszerpaprika alapanyag, féltermék és őrlemény aflatoxin tartalmának vizsgálatát, amikor a termék a közösség területére eljut” - mondta Batiz András. A méztermelők érdekeinek védelmében hazánk kezdeményezi: a termék származási helyének feltüntetése kötelezettség legyen, emellett szorgalmazza a harmadik országból történő behozatal szabályozásának felülvizsgálatát is. MTI A drogfogyasztás komplex kezeléssel szorítható vissza A kábítószer-fogyasztás problémájának komplex kezelése és nem a megtorló jellegű büntetőjog alkalmazása a jó drogpolitika-erről az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára beszélt csütörtökön. A drogfogyasztás visszaszorításában a megelőzés, a felvilágosítás, valamint a probléma egészségügyi és szociális kezelése segíthet - mondta Hankó Faragó Miklós. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a drogkérdésben az Európai Parlament is ezt ajánlja, a helyzet kezelését tartja a leghatékonyabbnak a kábítószer-fogyasztás visszaszorításában. MTI 2005. FEBRUÁR 18., PÉNTEK Magyarország egyetért az Európai Bizottság ajánlásaival Draskovics Tibor pénzügyminiszter szilárdan és világosan elkötelezett az ajánlásunkban foglaltak végrehajtására - mondta Joaquin Almunia, a gazdasági és monetáris ügyekért felelős európai biztos csütörtökön, brüsszeli sajtóértekezletén. Az Európai Bizottság szerdán azt ajánlotta Magyarországnak, hogy az egészségesebb költségvetési pálya biztosítása végett tegyen további lépéseket államháztartási hiányának kiigazítására. MTI Orbán Viktor: 2004. a kisebbedés, a nagyotmondás és a ráfizetés éve volt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint tavaly „ismét kisebbek lettünk”, a 2004-es esztendő a nagyotmondás és a ráfizetés éve volt. A politikus szerdai országértékelő beszélgetésén a budapesti Körcsarnokban felidézte az elmúlt évi hasonló rendezvényt, amikor arról beszélt, hogy a régi hagyomány alapján az ajtófélfához állva mérhetjük meg, mennyit nőttünk az elmúlt évhez képest. Orbán Viktor azt mondta, tavaly óta csak annyi változott a helyzet, hogy akkor azt sugallták, „merjünk kicsik lenni”, most meg azt, „nem az számít, hogy ki mekkorát nőtt, hanem az, hogy ki milyen nagyot tud mondani”. A modern Magyarországot már „hantaméterben” kell mérni - tette hozzá Azt mondta a tavalyi év a ráfizetés éve volt a munkavállalók, a gazdák, a vállalkozók és a nyugdíjasok számára hiszen csökkent a bérek reálértéke, nőtt az infláció és a munkanélküliség, a vállalkozások nem kapták vissza az áfát A kormány szembeállította a vidéket és a várost, a szegényeket és a gazdagokat, a határon túliakat és innenieket. „Új kormány, új bátorság”, a sakkozókkal bokszolnak és a bokszolókkal sakkoznak - fogalmazott a pártelnök. Azt javasolta, 2005. legyen a nemzeti konzultáció éve”. „Mindenkit meg fogunk keresni, mindenkihez el fogunk jutni, mindenki elmondhatja nekünk a véleményét, (...) ezt a munkát a jövő héten el kell indítani” - mondta. Hozzátette: új kapcsolatot kell kialakítani jelen és jövő, magyar és magyar, a politika és az emberek között, mert ez adja vissza az elveszett önbizalmat az országnak. „Nem tudják úgy tönkretenni a hazánkat, hogy 2006-ban közös erővel ne tudnánk rendbe tenni a dolgokat” - hangsúlyozta Orbán Viktor, az eddigi országértékelő beszédek hagyományaival szakítva nem pulpitusról, hanem a csarnok közepén felállított színpadról beszélt sétálva és a körben ülő közönség felé fordulva A pártelnök az öt országértékelő beszélgetésén már érintett, vagy korábban a Fidesz „Magyarország vonalára” sms-ben érkezett kérdésekre reagált. Orbán Viktor az államadósság alakulásával kapcsolatban azt mondta „az utolsó pillanatban vagyunk, egy más jövőt kell választanunk, le kell térnünk erről a vágányról”. „El van adva a jövőnk” - tette hozzá Elmondta már a hivatalos közleményekből is kiderül, hogy az elmúlt évben 3500 milliárd forinttal nőtt az államadósság. Mint mondta, ha két órát ülnek a Körcsarnokban a beszélgetés nézői, akkor az alatt az idő alatt 500 millióval nő az adósság, amely „elboríthat minket, de most is már a szánk széléig ér”. Orbán Viktor beszédében megismételte azokat a javaslatokat, így a faluparlamenteket, a települési pótlékot, az országos panelrekonstrukciós programot, a fővárosiak véleményének figyelembe vételével készülő Budapest tervet és a családbarát karriert a nők számára, amelyeket öt országértékelő beszélgetésén is kifejtett. MTI A kormányfő Moszkvában Úgy alakítjuk kapcsolatainkat, hogy 1956 soha többé ne fordulhasson elő - mondta Vlagyimir Putyin elnök csütörtökön a Kremlben Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek tárgyalásuk kezdetén, miután megköszönte neki a 60 éve történt eseményekről adott értékelését, valamint a magyar vezetőség és társadalom által a Magyarország nácizmus alóli felszabadításáért elesett szovjet katonák emlékének szentelt figyelmet. Gyurcsány megismételte Putyin előtt, hogy Magyarország hálás ezért a vörös hadseregnek és Szovjetuniónak, és sohasem engedi a felszabadulást kisstílű politikai viták tárgyává tenni. A magyar miniszterelnök a hangsúlyt ismét az üzleti, kulturális és tudományos együttműködésre helyezte, hiszen az emberek azon mérik le ,a kormányok teljesítményét, hogy jobban élnek-e. Vlagyimir Putyin osztotta Gyurcsány Ferenc optimizmusát a kapcsolatok jövője tekintetében, rámutatva az áruforgalom tavalyi 25 százalékos és a magyar export 37 százalékos növekedésére. Gyurcsány megjegyezte, hogy az EU-tag Magyarország miniszterelnöke első ízben jár Oroszországban, hozzátéve: a több Európa nem jelent kevesebb Oroszországot, amelyet Magyarország az együk legfontosabb stratégiai partnerének tekint. MTI Csizmán a magyarok külföldi munkavállalása ne legyen belpolitikai kérdés Azon dolgozunk, hogy az EU tagországaiban a külföldi munkavállalás ne legyen belpolitikai kérdés, és akkor a magyarok nemcsak 15 országban vállalhatnának munkát, mint most, hanem mind a 24-ben -jelentette ki Csizmár Gábor munkaügyi miniszter a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) regionális konferenciáján. Csizmár Gábor elmondta: a rendezvény alkalmából a magyarok külföldi munkavállalásáról is tárgyalt uniós kollégáival. Megjegyezte: a régi tagállamok közül egyelőre Anglia, Svédország és Írország nyitotta meg munkapiacát a magyar munkavállalók előtt, és ezeknek az országoknak igen jók a tapasztalataik. A munkaügyi miniszter elmondta: Magyarországon a pályakezdő fiatalok munkanélkülisége nagyjából úgy alakul, mint az Európai Unióban, ahol az arány 2-3-szorosa a teljes munkanélküliségnek. Magyarországon a munkanélküliség 6,1 százalékos, a fiataloknál 14,4 százalékos az arány, Ugyanakkor a miniszter szerint 100 diplomásból 82-nek megvan az esélye arra, hogy egy éven belül el tudjon helyezkedni, miközben az átlagos foglalkoztatási szint Magyarországon 57 százalékos. A miniszter a fiatalok munkanélküliségi problémáinak megoldását elsősorban az oktatás szerkezetének, tartalmának megváltoztatásában látja Az oktatásnak jobban összhangban kell lennie a munkapiaci igényekkel. MTI | Több égetőművet be kell zárni az év közepéig Be kell zárni több veszélyeshulladék-égető létesítményt az év közepéig, amelyek nem teljesítik az uniós előírásokat, ugyanis a működésükre kapott derogáció lejár - közölte Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter az MTI-vel. .Most a létesítmények ellenőrzése zajlik, amelyek közül többet biztosan be kell zárni” - közölte, de még nem tudott pontos adattal szolgálni a bezárásra ítélt üzemek számáról. Emlékeztetett, hogy a veszélyes hulladékok égetésénél használt berendezésekre vonatkozó uniós előírások teljesítésére 2005. közepéig kapott haladékot hazánk ez EU-tól. Az előírások teljesítéséhez szükséges beruházásokra az érintett létesítményeknek összesen 7-7,5 milliárd forintot kell áldozniuk - közölte. Beszámolt arról: az országban 5 üzemben folyékony veszélyes anyagot, 14 helyen kórházi veszélyes hulladékot, 19 létesítményben szilárd és folyékony veszélyes hulladékot is égetnek. MTI