Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2005. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-18 / 41. szám

Hazai tükör Kormányszóvivő: Orbán Viktor adócsomagja 930 milliárdba kerülne Összességében csaknem 930 milliárd forintos bevételkiesést j jelentene a jövő évi költségvetésnek az Orbán Viktor által is is­­­­­­mertetett adócsökkentési javaslat- mondta a kormányszóvivő j j csütörtöki sajtótájékoztatóján. ,A Fidesz által bejelentett adó­­politikai lépések 2005. július 1-jei bevezetése csaknem 490 mil­liárd forintos kiesést jelentene az idei költségvetés számára a jövő januári bevezetés pedig majdnem 930 milliárdos plusz­­­­­hiányt jelentene a 2006-os büdzsének” - közölte Batiz András.­­ Hozzátette: a kormány ennek ellenére érdemben meg fogja­­ vizsgálni a Fidesz adócsökkentési javaslatát. A szóvivő megje­­­­gyezte: a Fidesz által tervezett változtatások bevételi oldalára­­ vonatkozóan nem érkeztek érdemi kalkulációk. MTI Az SZDSZ egyeztetést kezdeményez a Fidesszel az adócsökkentésről A Szabad Demokraták Szö­vetsége csütörtökön ismét felhívta a Fideszt arra, hogy folytassanak szakértői szintű egyeztetéseket az adócsök­kentésről. „Mi, liberálisok örömmel fogadtuk, hogy az utóbbi napokban a Fidesz részletesen ismertette adó­­csökkentési elképzeléseit. Annál is inkább, mivel a Fi­desz korábban mindent meg­tett azért, hogy megakadá­lyozza az érdemi adócsökken­tést” - olvasható az MTI-hez eljuttatott SZDSZ-közlemény­­ben. A szabad demokraták szerint a Fidesz kormányzása alatt nőttek az adóterhek, ké­sőbb a nagyobbik ellenzéki párt visszautasította, hogy aláírja az adócsökkentést ga­rantáló Adó Chartát, tavaly tavasszal nem támogatta a Liberális Adócsökkentés Programjot, Orbán Viktor pedig nem reagált Kuncze Gábor korábbi kezdeménye­zésére a szakértői egyezteté­seket illetően. MTI Budapesten tanácskoznak az ET önkormányzati szakemberei A jövő héten Budapesten rendezik meg az Európa Ta­nács helyi és regionális ön­­kormányzatokért felelős mi­nisztereinek konferenciáját - jelentette be Lamperth Mó­nika belügyminiszter csütör­tökön Budapesten. Ismerte­tése szerint az Európa Ta­nács 46 tagországa közül 38 képviselteti magát a február 24-n kezdődő kétnapos ta­nácskozáson, közülük 19 or­szág miniszteri szinten. A ta­nácskozást Mádl Ferenc ál­lamfő nyitja meg. Lamperth Mónika elmondta, hogy a ta­nácskozás egyik fő témájá­nak ő tartja a vitaindító elő­adását, amelyben a magyar tapasztalatokat is ismertetve, a helyi és regionális demok­rácia kihívásait és prioritásait mutatja be. A belügyminisz­ter hangsúlyozta, az önkor­mányzatoknak szembe kell azzal nézni, hogy kicsi az ál­lampolgárok részvétele a he­lyi választásokon, ez általá­ban 40 és 60 százalék közötti. „Ha mi azt akarjuk, hogy a demokrácia stabil alapjai hosszú távon stabil alapok le­gyenek (...), akkor eminens kérdés, hogy hogyan vesznek részt (...) a helyi demokrati­kus döntéshozatalban az ál­lampolgárok” - fogalmazott a miniszter. Beszámolója sze­rint a konferencia másik kie­melt témája a regionális ön­­kormányzatokra vonatkozó jogi eszközök tárgyában a legutóbbi, 2002-ben Helsinki­ben rendezett konferencián végzett munka eredményei­nek számbavétele lesz. MTI HÍRLAP Magyar célok a luxemburgi EU-elnökség idejére A kormány szerdai ülésén elfogadta Baráth Etele európai ügyekért felelős tár­ca nélküli miniszter előter­jesztését az EU luxemburgi elnökségéből fakadó ma­gyar prioritásokról és kor­mányzati feladatokról - kö­zölte tájékoztatóján a kabi­net szóvivője. „A legfonto­sabb magyar cél, hogy olyan politikai megállapodás szü­lessen az unió 2007-2013-as költségvetéséről, amely a lehető legmagasabb összegű kohéziós támogatást tartal­mazza, a közösségi szolida­ritás elvének megfelelően” -jelentette ki Batiz András. Kiemelte: ez elengedhetetlen a magyarországi gazdasági nö­vekedéshez és a foglalkoztatás növeléséhez. „Fontos elérni, hogy a közép-magyarországi régió, azon belül Budapest kü­lönleges bánásmódban része­süljön” - hangsúlyozta a szóvi­vő. Batiz András kitért arra, hogy az Európai Tanács már­ciusban felülvizsgálja az Euró­pai Unió versenyképességének növelését célzó lisszaboni stra­tégiát. Mint mondta, Magyaror­szág azt szeretné elérni a lissza­boni folyamat vitájában, hogy a prioritások között jelenjen meg a széles értelemben vett infra­struktúra-fejlesztés, valamint a térségi együttműködésből adó­dó lehetőségek kihasználása Mint elhangzott, fontos cél ebben a fél évben is az unió bő­vítésének folytatása és az euró­pai alkotmányos szerződés ra­tifikációja a tagállamokban. Speciális magyar igény még a luxemburgi EU-elnökség ide­jére az élelmiszerbiztonsági szabályok betartatása, a papri­ka-ügyben ismertté vált aflato­­xin-szennyeződés veszélyének elhárítása „Azt kérjük, hogy az Európai Bizottság írja elő har­madik országból származó fű­szerpaprika alapanyag, félter­mék és őrlemény aflatoxin tar­talmának vizsgálatát, amikor a termék a közösség területére eljut” - mondta Batiz András. A méztermelők érdekeinek védelmében hazánk kezdemé­nyezi: a termék származási he­lyének feltüntetése kötelezett­ség legyen, emellett szorgal­mazza a harmadik országból történő behozatal szabályozá­sának felülvizsgálatát is. MTI A drogfogyasztás komplex kezeléssel szorítható vissza A kábítószer-fogyasztás problémájának komplex kezelése és nem a megtorló jellegű büntetőjog alkalmazása a jó drogpoliti­­­­ka-erről az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára be­­­­­­szélt csütörtökön. A drogfogyasztás visszaszorításában a meg­­­­­­előzés, a felvilágosítás, valamint a probléma egészségügyi és­­­­ szociális kezelése segíthet - mondta Hankó Faragó Miklós. Az­­ államtitkár hangsúlyozta, hogy a drogkérdésben az Európai Parlament is ezt ajánlja, a helyzet kezelését tartja a leghatéko­­­­nyabbnak a kábítószer-fogyasztás visszaszorításában. MTI 2005. FEBRUÁR 18., PÉNTEK Magyarország egyetért az Európai Bizottság ajánlásaival Draskovics Tibor pénzügyminiszter szilárdan és vilá­gosan elkötelezett az ajánlásunkban foglaltak végrehajtá­sára - mondta Joaquin Almunia, a gazdasági és monetá­ris ügyekért felelős európai biztos csütörtökön, brüssze­li sajtóértekezletén. Az Európai Bizottság szerdán azt ajánlotta Magyarországnak, hogy az egészségesebb költ­ségvetési pálya biztosítása végett tegyen további lépése­ket államháztartási hiányának kiigazítására. MTI Orbán Viktor: 2004. a kisebbedés, a nagyotmondás és a ráfizetés éve volt Orbán Viktor, a Fidesz elnö­ke szerint tavaly „ismét ki­sebbek lettünk”, a 2004-es esztendő a nagyotmondás és a ráfizetés éve volt. A politi­kus szerdai országértékelő beszélgetésén a budapesti Körcsarnokban felidézte az elmúlt évi hasonló rendez­vényt, amikor arról beszélt, hogy a régi hagyomány alap­ján az ajtófélfához állva mér­hetjük meg, mennyit nőt­tünk az elmúlt évhez képest. Orbán Viktor azt mondta, ta­valy óta csak annyi változott a helyzet, hogy akkor azt sugallták, „merjünk kicsik lenni”, most meg azt, „nem az számít, hogy ki mekkorát nőtt, hanem az, hogy ki milyen nagyot tud mondani”. A modern Magyarországot már „hantaméterben” kell mérni - tette hozzá Azt mondta a tavalyi év a ráfi­zetés éve volt a munkavállalók, a gazdák, a vállalkozók és a nyugdí­jasok számára hiszen csökkent a bérek reálértéke, nőtt az infláció és a munkanélküliség, a vállalko­zások nem kapták vissza az áfát A kormány szembeállította a vi­déket és a várost, a szegényeket és a gazdagokat, a határon túlia­­kat és innenieket. „Új kormány, új bátorság”, a sakkozókkal bok­szolnak és a bokszolókkal sak­koznak - fogalmazott a pártelnök. Azt javasolta, 2005. legyen a­­ nemzeti konzultáció éve”. „Min­denkit meg fogunk keresni, min­denkihez el fogunk jutni, minden­ki elmondhatja nekünk a vélemé­nyét, (...) ezt a munkát a jövő hé­ten el kell indítani” - mondta. Hozzátette: új kapcsolatot kell ki­alakítani jelen és jövő, magyar és magyar, a politika és az emberek között, mert ez adja vissza az el­veszett önbizalmat az országnak. „Nem tudják úgy tönkretenni a hazánkat, hogy 2006-ban közös erővel ne tudnánk rendbe tenni a dolgokat” - hangsúlyozta Orbán Viktor, az eddigi ország­értékelő beszédek hagyományai­val szakítva nem pulpitusról, ha­nem a csarnok közepén felállí­tott színpadról beszélt sétálva és a körben ülő közönség felé for­dulva A pártelnök az öt ország­értékelő beszélgetésén már érin­tett, vagy korábban a Fidesz „Ma­gyarország vonalára” sms-ben ér­kezett kérdésekre reagált. Orbán Viktor az államadósság alakulásával kapcsolatban azt mondta „az utolsó pillanatban vagyunk, egy más jövőt kell vá­lasztanunk, le kell térnünk erről a vágányról”. „El van adva a jö­vőnk” - tette hozzá Elmondta már a hivatalos közleményekből is kiderül, hogy az elmúlt évben 3500 milliárd forinttal nőtt az ál­lamadósság. Mint mondta, ha két órát ülnek a Körcsarnokban a be­szélgetés nézői, akkor az alatt az idő alatt 500 millióval nő az adós­ság, amely „elboríthat minket, de most is már a szánk széléig ér”. Orbán Viktor beszédében megismételte azokat a javaslato­kat, így a faluparlamenteket, a te­lepülési pótlékot, az országos pa­nelrekonstrukciós programot, a fővárosiak véleményének figye­lembe vételével készülő Buda­pest tervet és a családbarát kar­riert a nők számára, amelyeket öt országértékelő beszélgetésén is kifejtett. MTI A kormányfő Moszkvában Úgy alakítjuk kapcsola­tainkat, hogy 1956 soha töb­bé ne fordulhasson elő - mondta Vlagyimir Putyin elnök csütörtökön a Kreml­ben Gyurcsány Ferenc mi­niszterelnöknek tárgyalá­suk kezdetén, miután meg­köszönte neki a 60 éve tör­tént eseményekről adott ér­tékelését, valamint a ma­gyar vezetőség és társada­lom által a Magyarország nácizmus alóli felszabadítá­sáért elesett szovjet kato­nák emlékének szentelt fi­gyelmet. Gyurcsány megis­mételte Putyin előtt, hogy Magyarország hálás ezért a vörös hadseregnek és Szov­jetuniónak, és sohasem en­gedi a felszabadulást kisstí­lű politikai viták tárgyává tenni. A magyar miniszterel­nök a hangsúlyt ismét az üz­leti, kulturális és tudomá­nyos együttműködésre he­lyezte, hiszen az emberek azon mérik le ,a kormányok teljesítményét, hogy jobban élnek-e. Vlagyimir Putyin osztotta Gyurcsány Ferenc optimizmusát a kapcsola­tok jövője tekintetében, rá­mutatva az áruforgalom ta­valyi 25 százalékos és a ma­gyar export 37 százalékos növekedésére. Gyurcsány megjegyezte, hogy az EU-tag Magyarország miniszterel­nöke első ízben jár Oroszor­szágban, hozzátéve: a több Európa nem jelent keve­sebb Oroszországot, ame­lyet Magyarország az együk legfontosabb stratégiai part­nerének tekint. MTI Csizmán a magyarok külföldi munkavállalása ne legyen belpolitikai kérdés Azon dolgozunk, hogy az EU tagországaiban a külföldi munkavállalás ne legyen bel­politikai kérdés, és akkor a magyarok nemcsak 15 ország­ban vállalhatnának munkát, mint most, hanem mind a 24-ben -jelentette ki Csizmár Gábor munkaügyi miniszter a Nem­zetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) regionális konferenciá­ján. Csizmár Gábor elmondta: a rendezvény alkalmából a magyarok külföldi munkavál­lalásáról is tárgyalt uniós kol­légáival. Megjegyezte: a régi tagálla­mok közül egyelőre Anglia, Svédország és Írország nyitot­ta meg munkapiacát a magyar munkavállalók előtt, és ezek­nek az országoknak igen jók a tapasztalataik. A munkaügyi miniszter el­mondta: Magyarországon a pályakezdő fiatalok munka­­nélkülisége nagyjából úgy ala­kul, mint az Európai Unióban, ahol az arány 2-3-szorosa a tel­jes munkanélküliségnek. Ma­gyarországon a munkanélküli­ség 6,1 százalékos, a fiatalok­nál 14,4 százalékos az arány,­­ Ugyanakkor a miniszter sze­rint 100 diplomásból 82-nek megvan az esélye arra, hogy egy éven belül el tudjon he­lyezkedni, miközben az átla­gos foglalkoztatási szint Ma­gyarországon 57 százalékos. A miniszter a fiatalok mun­kanélküliségi problémáinak megoldását elsősorban az ok­tatás szerkezetének, tartalmá­nak megváltoztatásában látja Az oktatásnak jobban össz­hangban kell lennie a munka­piaci igényekkel. MTI | Több égetőművet be kell zárni az év közepéig Be kell zárni több veszélyeshulladék-égető lé­tesítményt az év közepéig, amelyek nem teljesí­tik az uniós előírásokat, ugyanis a működésük­re kapott derogáció lejár - közölte Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter az MTI-vel. .Most a létesítmények ellenőrzése zajlik, amelyek közül többet biztosan be kell zárni” - közölte, de még nem tudott pontos adattal szolgálni a bezárásra ítélt üzemek szá­máról. Emlékeztetett, hogy a veszélyes hulladé­kok égetésénél használt berendezésekre vonat­kozó uniós előírások teljesítésére 2005. köze­péig kapott haladékot hazánk ez EU-tól. Az elő­írások teljesítéséhez szükséges beruházásokra az érintett létesítményeknek összesen 7-7,5 mil­liárd forintot kell áldozniuk - közölte. Beszá­molt arról: az országban 5 üzemben folyékony veszélyes anyagot, 14 helyen kórházi veszélyes hulladékot, 19 létesítményben szilárd és folyé­kony veszélyes hulladékot is égetnek. MTI

Next