Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2005. július (10. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-09 / 159. szám

Hazai tükör I Magyar sérült a londoni merényletben Megsérült egy fiatal magyar nő azon a metrószerelvényen, amelyen a legtöbben haltak meg a londoni robbantássorozat­ban. A londoni magyar nagykövetség péntek délután arról tájé­koztatta az MTI-t, hogy az otthoni hozzátartozók keresése alap­ján, az általuk megadott elérhetőségen találták meg a magyar sérültet. Szombati Béla nagykövet elmondta: a fiatal nő - aki a nyilvánosság számára nem akarja felfedni kilétét - a King’s Cross és a Russell Square állomás között felrobbantott szerel­vényen utazott. Szombati Béla nagykövet az MTI-nek elmondta, hogy a gyermekfelvigyázóként három éve Nagy-Britanniában dolgozó magyar lány - aki nem abban a kocsiban utazott, amelyben a robbanás történt - a karját törte. Magyarország nem célpontja a nemzetközi terrorizmusnak Az antiterrorista koalíció­ban való részvétele ellené­re Magyarország nem cél­pontja a nemzetközi terro­rizmusnak - mondta Tóth András, a polgári nemzet­­biztonsági szervezeteket felügyelő politikai állam­titkár az MTI-nek pénte­ken, hangsúlyozva ugyan­akkor, hogy a biztonság változatlan szintű fenntar­tásához a londoni robban­tások után a korábbinál is jelentősebb erőfeszítések szükségesek. Tóth András, a polgári nemzetbiztonsági szervezete­ket felügyelő politikai állam­titkár a távirati irodának el­mondta: a 2001. szeptember 11., a New Yorkot és Wa­shingtont ért terrortámadá­sok óta „egyetlenegy ízben fordult elő, hogy Magyaror­szág nevén nevezve egy fe­nyegető anyagban megje­lent”, 2004. október elején, ez volt az egyetlen, hitelesnek minősülő forrás, ahol Ma­gyarország megjelent Sem­milyen más információ nem utal arra: közvetlen és konk­rét terrorfenyegetettség érné a Magyar Köztársaságot - tet­te hozzá a polgári nemzetbiz­tonsági szervezeteket fel­ügyelő politikai államtitkár. Rámutatott: a valószínűleg több mint ötven halálos áldo­zatot követelő londoni me­rényleteket követően is „csak úgy jelent meg a nemzetközi híradásokban is hazánk, mint hogy összekötötték a londoni merényleteket és a Magyaror­szágon a három bevásárló­­központtal kapcsolatos bom­bariadót és fenyegetést”. HÍRLAP 2005. JÚLIUS 9., SZOMBAT 9 Érdemi megállapodás nélkül ért véget Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor vitája Orbán Viktor, a Fidesz-Ma­­gyar Polgári Szövetség elnöke arra kérte Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hogy az adó­reformot ne az áfa csökkenté­sével kezdjék, mert az a gazda­goknak kedvez, hanem a sze­mélyi jövedelemadó legalsó sávját csökkentsék 18 száza­lékról 13 százalékra Kérte, hogy a gáz árának tervezett emeléséből vegyék ki a kórhá­zakat, az iskolákat és az orvosi rendelőket Végezetül nagyon kérte, hogy a kormány ne adja el a bu­dapesti repülőteret, „ne vágják le az aranytojást tojó tyúkot”. Szerinte a jelenlegi magyar adórendszer bünteti a családo­kat, mert nem veszi figyelem­be, hogy a megkeresett jöve­delmekből hány személyt tarta­nak el. Ezért javasolta, hogy „az igazságosabb”, családi alapra helyezzék az adórendszert Gyurcsány Ferenc kijelentet­te, hogy a személyi jövedelem­­adót kívánja megtartani a csa­ládi jövedelemadóval szemben. Az ellenzéki politikus felveté­sére leszögezte: az adórendszer nem olyan, hogy búja a politi­kai ötleteket A lakástámogatási hitelek kérdésében éles szóváltás ala­kult ki Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor között A miniszterelnök szerint 2002 közepéig 45 ezer hitelszer­ződést kötöttek az Orbán-kor­­mány által kidolgozott prog­ram szerint, amely - mint mondta - azokat támogatta, akik a társadalomban „felül vannak”. Orbán Viktor kérdésére Gyurcsány Ferenc elmondta, hogy a Fészekrakó program­ban eddig ötezer hitelszerző­dést kötöttek. A Fidesz elnöke szerint ah­hoz az elvhez kell tartania ma­gát a kormánynak, hogy az ál­tala meghatározott árak ne ha­ladják meg az általános áremel­kedés mértékét. Arra emlékez­tette vitapartnerét, hogy az Or­­bán-kormány a gáz és a villa­mos energia árát, a kötelező biztosítást és a közlekedési ta­rifák nagy részét tekintve tar­totta magát ehhez az elvhez. A kormányfő azzal vágott vissza, hogy emiatt mára a MÁV és a BKV a csőd szélére került A miniszterelnöknek kettős felelőssége van: megvédeni a mát és építeni a jövőt - fejtette ki Gyurcsány Ferenc. Úgy véle­kedett, mindig mindenki ráfize­tett arra, hogy csak politikai szempontok alapján döntött az árak emeléséről, mert nem tartható az: a költségeket nem ismerik el hosszú távon az ár­ban. Szerinte azt kell megte­remteni: mindenki olyan jöve­delemhez jusson, amelyből ké­pes az árakat megfizetni, illetve igazságosabb családtámogatá­si rendszert kell kidolgozni. Orbán Viktor szerint a hely­zet az: mindig a kisemberek, a nyugdíjasok, a családosok, a diákok hátán csattan az ostor. Hosszú vita alakult ki a jelen­legi és a volt kormányfő között a két ciklus alatti nyugdíjeme­lések mértékéről. Gyurcsány Ferenc számon kérte Orbán Viktoron, hogy 1999-ben nem adták meg a nyugdíjasoknak a törvény szerint nekik járó eme­lést, míg Orbán Viktor elmond­ta: az előző ciklusban volt a leg­nagyobb, több mint 22 százalé­kos a nyugdíjak vásárlóértéké­nek az emelkedése. Gyurcsány Ferenc azzal vágott vissza, hogy az emelés mértékének közel a fele az Orbán-kormány utolsó évében valósult meg. A volt miniszterelnök kifogá­solta a kormányzás utolsó fél­évében készülő hosszú távú terveket. Szavai szerint három év után készülnek hosszú távú tervek az addig nem teljesített dolgokra, a kormánynak az utolsó félévben jut eszébe be­hozni a mögötte álló évek mu­lasztásait. Orbán Viktor arra kérte Gyurcsány Ferencet, hogy a hosszú távú terveket az ellen­zékkel megvitatva dolgozzák ki és terjesszék elő. A miniszterelnök azt a véle­ményét fogalmazta meg, hogy az a jó, ha a kormánypárt és az ellenzék egyaránt tartózkodik attól, hogy rosszat mond Ma­gyarországról. A kormánynak van szüksége ellenzékre, nem Magyarországnak - mondta Magyarországnak jó kor­mányra és jó ellenzékre van szüksége - válaszolta Orbán Viktor. A vita lezárásaként Orbán Viktor azt hangsúlyozta min­dig egy karnyújtásnyira lesz­nek, ha szükség van rájuk. Gyurcsány Ferenc ezt megelő­zően úgy fogalmazott, hogy a mostani beszélgetésen Orbán Viktor „konstruktív és együtt­működő” volt kézfogással, de konkrét megegyezés, érdemi megál­lapodás nélkül ért véget Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor 100 perces vitája pénteken. A kormányfő fő­ként arra helyezte a hangsúlyt, hogy az ország valós teljesítményét nézzék, míg a volt miniszterelnök azt kérte, hogy az emberek igazságát, az ő véleményüket figyelembe véve állapítsák meg a gazdaság valós helyzetét. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az el­múlt tíz évben folyamatosan növekszik a magyar gaz­daság. Kiemelte, hogy a növekedés 1995 óta 2-2,5 százalékkal meghaladta az Európai Unió tagállamai­nak többségében tapasztalhatót, így a magyar gazda­ság a következő évtized végére elérheti az Európai Unió átlagát. Arra kérte vitapartnerét, hogy „merje­nek pontosak” lenni: ne mondják azt, hogy 57 év múl­va éri el Magyarország az EU átlagát. Orbán Viktor három konkrét javaslatot terjesztett elő. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke Miniszterelnökök találkozója 1 Tegnap egyezteti Gyurcsány Ferenc , a miniszterelnök a volt kormányfőkkel­­ Magyarország és az Európai Unió jö­vőjét érintő kérdésekről. A találko­zót a miniszterelnök kezdeményezte június 20-án a parlamentben a rend­szerváltás óta eltelt időszak kor­mányfőivel, Boross Péterrel, Horn Gyulával, Orbán Viktorral és Med­­gyessy Péterrel. Gyurcsány Ferenc azt javasolta, hogy a volt miniszterel­nökök közösen tárgyaljanak arról, Magyarország milyen új javaslatok megfogalmazásával és képviseletével segíthet Európának abban, hogy sike­res jövője építésében is dinamizmust, elszántságot tudjon mutatni. Gyurcsány: egyetértés a magyar európai politika fő irányaival A jelenlegi és a volt miniszterelnökök­­ egyetértenek a Magyarország által köve­­­­tett európai politika fő irányaival - közöl­­­­te Gyurcsány Ferenc kormányfő azt kö­­­­vetően, hogy megbeszélést folytatott a­­ rendszerváltozás utáni miniszterelnökök­­­­kel pénteken a Parlamentben. A Magyar­os­ország által követett politikának nincs­­ olyan lényeges eleme, amelyben vita len­­­­ne a miniszterelnökök között Csak szak­­i politikai kérdésekben lehetnek, és lesz­­­­nek is viták, de a magyar nemzeti érdek­ig érvényesítés fő irányvonalát ezek nem be­­­­folyásolják - hangsúlyozta Hozzátette:­­ megállapodtak abban, hogy ennek a poli­tikának az elemeit egymást támogatva, közösen képviselik. „Képviseli mindenki, ahogyan szerepéből, lehetőségéből, for­mális, vagy informális szerepéből erre le­hetősége nyílik” - fogalmazott Gyurcsány Ferenc. Az EU mezőgazdasági politikájá­nak átgondolása után a magyar gazdák je­lenlegi támogatási szintje nem csökken­het, csak nőhet - mondta, hozzátéve, hogy ez vonatkozik a következő évekre meghatározott támogatásra is. Medgyessy: együtt és külön-külön is Önmagában óriási érték, hogy az ennyi­re különböző gondolkodású, más indítta­tású politikusok együtt leülnek és szót ér­tenek abban, milyen helye van Európá­ban Magyarországnak - mondta Med­gyessy Péter a találkozó után. „Számos kérdésben megegyeztünk, például abban, hogy a nemzeti érdekeket közösen és kü­lön-külön is képviseljük. Abban is egyet­értettünk, hogy Magyarország egy erős Európában érdekelt, ugyanakkor az nem lehet csak a nagy országok Európája” - je­lentette ki az exkormányfő. Orbán Viktor: eredményes volt Jó hangulatúnak, sikeresnek és ered­ményesnek minősítette Orbán Viktor a rendszerváltás utáni miniszterelnökök pénteki budapesti megbeszélését A Fi­desz elnöke az MTI-nek azt mondta, sze­rencsés, ha összehangolják munkájukat a magyar érdek sikeres képviselete érdeké­ben, hiszen mindannyiuknak vannak kap­csolatai, nemzetközi tisztségei. Ez ma megtörtént - mondta, és kijelentette: volt értelme a találkozónak, megtisztelve érez­ték magukat, hogy a miniszterelnök kí­váncsi volt a véleményükre. Orbán Viktor kiemelte: szükséges, hogy beszélni és tár­gyalni tudjon a jelenlegi kormányfő a volt miniszterelnökökkel, hiszen olyan vála­szokat kell adni a nyitott európai kérdé­sekre, amelyek megfelelnek a magyar em­berek érdekének. A hároméves átmeneti EU-költségvetés végső esetben történő bevezetését célzó kormányjavaslat kap­csán Orbán azt mondta, az ilyen nehéz kérdésekben általában a mértéktartó és türelmes álláspont híve. Kitért arra, hogy egyetértettek abban: az ott élő magyarok miatt különösen fontosnak érzik Romá­nia uniós csatlakozását Lényegesnek ne­vezte, hogy az európai alkotmányos szer­ződésben szerepel egy passzus, amely a határon túli magyarok európai szinten va­ló jogérvényesítését segítené elő. Horn Gyula: jól sikerült A miniszterelnökök találkozója kifeje­zetten jól sikerült, mivel szinte kivétel nél­kül minden nagy kérdésben azonosan gondolkodunk - közölte Horn Gyula az MTI-vel pénteken, a Magyarország és az­­ Európai Unió jövőjét érintő kérdésekről­­ folytatott megbeszélést követően. „(...) az EU nagy kérdéseit külön, fontosságának­­ megfelelően kezeljük, és ez azért is fon­­­­tos, mert (...) szó sincs arról, hogy valami­­­­féle leküzdhetetlen válságban lenne az­­ EU” - hangoztatta a volt kormányfő. Boross: alapvető kérdésekben egyetértés Boross Péter azt mondta, a megbeszélé­­­­sen az Európai Unióval kapcsolatos alap­­­­vető kérdéskörben kialakult egy olyan­­ egyetértés, amit egyszer már deklarálni kellett.­­A sokféle részletkérdésekben je­lentkező véleménykülönbség háttérbe szorult, a fő kérdésre lehetett koncentrál­ni, arra, hogy a magyar érdekek dominál­janak” - fejtette ki Boross Péter. Európai uniós jelentés a nyugdíjakról Elkészült hazánk első euró­pai uniós stratégiai jelentése a nyugdíjakról, a tájékoztatót a tagországok által közösen elfo­gadott szempontrendszer alap­ján dolgozta ki a kormány - kö­zölte Korózs Lajos, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esély­egyenlőségi Minisztérium poli­tikai államtitkára Budapesten, pénteken. Az EU kibővülése után az új tagországoknak, így Magyaror­szágnak is 2050-ig szóló nyug­díjstratégiát kellett kidolgoz­nia, amelyben 11, a tagorszá­gok által közösen elfogadott alapelv mentén kell összehan­golnunk elképzeléseinket az uniós elvárásokkal - mondta Korózs Lajos, a Megfelelő és fenntartható nyugdíjakról szó­ló nemzeti stratégiai jelentésről tartott sajtó­táj­ékoztatón. Kósáné Kovács Magda euró­pai parlamenti képviselő el­mondta: míg az EU-ban, az öre­gedő korfa miatt, egyre na­gyobb szükség van az ötven, öt­venöt és hatvan felettiekre, ad­dig Magyarországon ezt a kor­osztályt „divat” öregnek nevez­ni, és a munkaerőpiacon „hasz­nálhatatlannak” tekinteni. Gál: a román EU-csatlakozási folyamatnak nem szabad megállnia A EU-csatlakozási folyamatnak nem szabad megállnia, ugyanakkor ez a csatlakozás akkor ér igazán valamit, ha min­den romániai lakos, így az 1,7 milliós lélekszámú magyarság is nyertese lesz - vélekedett Gál Kinga (Fidesz-MPSZ) európai parlamenti képviselő a parlamentben a román és bolgár csatla­kozási folyamatról folytatott vitában. Az oldal az MTI anyagainak felhasználásával készült

Next