Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2005. augusztus (10. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-29 / 201. szám

2 2005. AUGUSZTUS 29., HÉTFŐ A 105 és a 107 jelenti Rezet égettek Esztergom-Kertvárosban Esztergom-Kertváros­­­­ban, a Sátorkői úton ká­­­­belt égettek ismeretlenek,­­ ezzel tüzet okozva Vélhe­­­­tően a kábel eladható réz­­tartalma miatt gyújtogat­tak. Az esethez az eszter­­­­gomi tűzoltók vonultak, a­­ vizsgálat folyamatban van. Győriek segítségkérése: emelőkosaras autó indult Szombaton délben a­­ győri tűzoltók kértek segít­séget. A Kodály úton egy­­ nyolcadik emeleti lakás l­égett. A segítségkérésre azonnal indult Tatabányá­ról az emelőkosaras autó, ám azt visszafordították, mert közben a győriek­­ megoldották a gondot. Kismotort loptak el Dorogon Szombaton, Dorogon, a Zsigmond lakótelepen egy tömblakás tárolóhelységé­be tört be ismeretlen tet­tes, és onnan ellopott egy kismotort. Esztergomban egy Mercedes tűnt el Ugyancsak szombaton egy német állampolgár Mercedes típusú személy­­gépkocsiját lopták el Esz­tergomban, a Liszt Ferenc utcából. A kár többmillió forint. A gépkocsi körözé­sét elrendelték. Sz. Monos Zsuzsa Pilisi szlovák falvak találkozója • Élete az irodalom Pilisszentléleken Hegyek koszorújában fek­szik a legkisebb pilisi köz­ség, az egykori Huta-Szent­­lélek, ahol a pilisi szlovák községek találkozóját ren­dezték meg második alka­lommal. A magyarországi szlovákok lakta községek: Kesztölc, Piliscsaba, Pilis­­csév mellett vendégek ér­keztek szlovákiai községek­ből is, mint Szőgyén és Velki Lapas (Nagylapás), ahon­nan Jan Medacek polgár­­mester vezetésével érkezett küldöttség. A szlovák nagy­­követség képviseletében Hacser Péter tanácsos vett részt a rendezvényen. A nap programja szentmi­sével kezdődött a kisközség katolikus templomában, amely szintén egyedülálló kü­lönlegességekkel dicseked­het: Erdélyből érkezett fafa­ragók állítottak a templom elé székelykaput, s a temp­lom bejárati zátcját is faragá­sokkal díszítették. A hatvanas évek végén modern, nonfigu­ratív freskókkal díszítette a kis templom belsejét az Esz­tergomban élő és alkotó fes­tőművész, Kákonyi Asztrik atya, akinek munkáival a Va­tikánban is találkozhatnak a látogatók. A műsor izgalmas része­ként főzőverseny is volt a té­ren, amelyre egy borjú levá­gása után került sor. A ver­sengő csapatok választása szerint került a bográcsokba, az üstökbe a hús legjava A vendéglátók pedig hatalmas üstben főzték a helyi lakosok, rendezők számára a finom fa­latokat. A nyálcsordító illatokat árasztó kondérok mellett ké­szítették elő a terepet a fér­fiak vetélkedéséhez, amely­nek során favágásban mérték össze tudásukat az erősebb nem képviselői. A versenyre a mise után ke­rült sor, majd a hagyomány­­őrző együttesek léptek szín­padra az ünnepség hivatalos megnyitója után. A házigazda pilisszentléleki pávakör és gyermekcsoport mellett bemutatták tudásukat a piliscsévi pávakör, fellépett a piliscsabai csoport is. A főzőverseny és a favágók vetélkedőjének értékelése, a díjak és emlékplakettek áta­dása után általános mulatság vette kezdetét, amelyben a vendégek és vendéglátók együtt énekeltek, táncoltak, mulattak a késői órákig. Kép és szöveg: A TEK Délelőtt főzőversennyel indult a nap Pilisszentléleken Traffipaxos ellenőrzés megyénk útjain A megyei rendőrkapitányságok az alábbi helyeken tar­tanak traffipaxos ellenőrzést: Tatabányán, a Mikrolinnál, a Lukács vendéglőnél, a Hanzi sörözőnél, a Dózsa, a Ság­­vári, az Összekötő, a Kossuth, a Szvatopluk és a Rákóczi úton, a Gerecse-Hadsereg út kereszteződésénél; Vértes­szőlősön, a Valusek úton; Környe és Dorog területén; Almásfüzitő területén és az 1-es számú főúton; Tatán, a Kocsi, a Környei, a Somogyi és a Vértesszőlősi úton; Oroszlányon, az Alkotmány, a Kossuth, a Bánki és a Mes­ter utcában Rendszeresen szemlézi lapunkat az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest, Vill., Auróra u. 11. Tel.: 303-4738 Fax: 303-4744 • http://www.observer.hu KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI Közéleti napilap . Alapítva 1996-ban. Megbízott főszerkesztő: Tímár Ágnes Lapmanager: Vámosi László Marketingvezető: Józsáné S. Zsuzsa Kiadja a Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. Felelős vezető: az ügyvezető A kiadó és a szerkesztőség postacíme: 2901 Komárom, Igmándi út 1., Pf.: 21 Telefon: 34/540-521, 34/343-970, 34/344-244, 34/344-185. Fax: 34/540-520 E-mail: hirlap@komarominyomda.hu Előfizethető a kiadó kézbesítőinél. Előfizetési díj: 2004. május 1-jétől 1 hónapra 898 Ft, nyugdíjasoknak 748 Ft. Előfizetésben,terjeszti a kiadó terjesztőhálózata, árusítja a RÁBAHÍR Rt., alternatív terjesztők. A hirdetések tartalmáért felelősséget nem vállalunk, kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Lapunkban a cikkek végén található fekete négyszög fizetett hirdetést jelent, a fekete kör pedig sajtóközleményeket jelöl. Nyomtatás: a Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. nyomdájában. Felelős vezető: az ügyvezető igazgató. ISSN: 1219 — 8277. HÍRLAP A tatai Tourinform-iroda a 18. Asztalos Zoltán, a Magyar Turizmus Rt Belföldi Hálózati Igazgatóságának egyik tagja arról számolt be Hetényi Ta­más tatai polgármesternek nemrégiben kelt levelében, hogy az rt illetékes kollégái az idei év második negyedévében is elvégezték az ország vala­mennyi Tourinform-irodájá­­nak átfogó ellenőrzését, így a tatai irodáét is. Az ellenőrzés szempontjai között szerepelt többek között a nyitva tartási idő pontos betartásának, az elektronikus levelezés minősé­gének, illetve a határidős fela­datok időbeni teljesítésének vizsgálata annak tükrében, hogy a Tourinform-névjegy ol­talma alatt végzett idegenfor­galmi szolgáltatás az önkor­mányzat és a turizmus rt kö­zött létrejött névhasználati szerződésnek megfelelően tör­ténik-e. Az ellenőrzés során ta­pasztaltak alapján a Tourin­­form Koordinációs Iroda mun­katársai a Tourinform-háló­­zat 149 irodája közül a tatai iro­dát a 18 legjobban működő iroda egyikének minősítették az országban - tudatta lapunk­kal Laky Dóra, a tatai önkor­mányzat idegenforgalmi és kommunikációs referense. Megyei krónika Kitüntették dr. Szilvási Csabát Augusztus 20-a alkalmá­ból kiemelkedő oktatói tevékenysége és irodalmi munkássága elismerése­ként a Magyar Köztársa­sági Bronz Érdemkereszt kitüntetést adományozta Magyar Bálint oktatási miniszter dr. Szilvási Csabának, a tatabányai Péch Antal Műszaki Szakképző Iskola és Gim­názium tanárának. Dr. Szilvási Csaba, aki­­­­nek A kéz, az ész és a szív­ a Mesterségek nyomában cí­­­­mű legújabb könyvét a mi­­­­nap mutatták be, 1966-ban­­ szerzett magyar-orosz sza­­­­kos középiskolai tanári­­ diplomát a debreceni Kos­­­­suth Lajos Tudománye­­­­gyetemen, ahol 1979-ben­­ bölcsészdoktorrá avatták.­­ Magyar nyelv és irodal­­­­mat, valamint német nyel­­­­­­vet tanít. Irodalmi tevékenysége a­­ Ludas Matyiban megjelent s humoros versikékkel kez­­­­dődött. A hetvenes-nyolc­­­­van­as években már publi­­­­kált verseket, novellákat a Népszabadságban, az Or­szág-Világban, a Képes Új­ságban, az Ifjúsági Maga­zinban, a Magyar Ifjúság­ban, a Kelet-Magyaror­­szágban, a Szabolcs-Szat­­már-Beregi Szemlében, a Pedagógiai Műhelyben. Többször nyert regioná­lis és országos irodalmi il­letve nyelvészeti jellegű pályázatokon. 1979-ben el­ső díjat kapott a Szabolcs- Szatmár megyében meg­hirdetett jubileumi Mó­­ricz-pályázaton. 1999-ben megnyerte az Élet és Iro­dalomban meghirdetett országos versíró versenyt, 2001-ben pedig egy buda­pesti újságírói pályázaton második díjat kapott. 1991-ben az országos Ady­­esszépályázaton a költő hang- és színszimbolikájá­val kapcsolatos tanulmá­nyaival első, 1993-ban har­madik, 1998-ban második lett, 1997-ben különdíban részesült. 1993-tól három­szor egymás után - első­sorban Ady-esszéinek kö­szönhetően - elnyerte a Pro Cultura Renovanda egyéves ösztöndíját. Nemzeti Kulturális Örök­­­ség Minisztériuma nyelvi rejtvényekkel, a sport­nyelvvel és a családi nyelv­­használattal kapcsolatos Édes anyanyelvünk pályá­zatain minden évben, az idén is a legmagasabb díja­zottak között volt. Első gyermekversköte­te, a Terefere-telefon 1991- ben jelent meg, a Kurrenty Köbölönc 1999-ben, Pongpingvinek 2002-ben.­­ Ugyanebben az évben for­dította a Minerva Kiadó megbízásából németről magyarra a XX. század né­met irodalom egyik siker­könyvét, Will Berthold Gyerekgyár című regé­nyét. Már sajtó alá rendez­te Ufóföldön címmel újabb gyerekverskötetét. 2004- ben A teremtő emberi kéz címmel jelent meg tizenöt országos hírű iparossal, mesterrel, kézművessel, népművésszel készült ri­portja. A legnagyobb öröm szá­mára, hogy volt diákjai kö­zül többen szerepelnek si­keresen országos irodalmi pályázatokon, publikál­nak. Munkájában a legfonto­sabbnak tartja az alázatot, a tiszteletet, a megbecsü­lést és a szeretetet. Testvé­ri jó barátja Farkas Berta­lan űrhajós, de az volt We­ber Karcsi, Tatabánya egyik ismert hajléktalanja is. Számára nincs kisem­ber és nagyember. Hivatásáról így gondol­kodik: „A tanár ne hókusz­­pókuszolon, tegye azt, amit a jó kertésznek tennie kell. Ápoljon és gondoz­zon. Én azt vallom és gya­korlom egész életemben, hogy a kertész nem nézhet pöffeszkedve az egekbe, mert akkor rátapos a gyen­ge kis palántákra.” Tóthné dr. Bükki Edit Dr. Szivasi Csaba Az „Aranycsipke díj” napja Bábolnán az Országgyűlés elnökével Folytatás az 1. oldalról Délelőtt F. Dózsa Katalin művészet­­történész, a Budapesti Történeti Múze­um főigazgató-helyettese tartott lenyű­göző előadást a Viseletek a X-XII. szá­zadban címmel, majd őt követte Oka Ildikó Hajnalka, viselettörténész ré­gész-néprajzos és Kiszely Orsolya a népművészet ifjú mestere, akik előa­dásuk témájának a Szent László faliké­peken látható viseletek rekonstrukci­ós kísérletei címet választották. Dr. Horváth Klára, Bábolna város polgármestere ezúttal is a tisztelt pub­likum előtt gratulált Mátray Magdol­nának, aki a népművészet mestere magas állami kitüntetésben részült a közelmúltban. Bábolna város első számú vezetője úgy fogalmazott:­­ Bábolna büszke ar­ra, hogy olyan értékteremtő csipke­műhely valósulhatott meg a települé­sükön, amely országos hírűvé vált. A Mátray-ház csipkeiskolájába, ma már érdem­es megtiszteltetés bekerülni és gyermekklubjának ifjú csipkekészítői tovább viszik a komoly tudást, ügyes­séget igénylő ősi szakmát. Dr. Mátray Árpád állatorvos, home­opata az ünnepi díjkiosztás előtt rövi­den tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a bábolnai Mátray-ház lakói 1994-ben családi vállalkozásukon megalapítot­ták az „Aranycsipke díj”-at. Az alapí­tók dr. Mátray Árpád, Mátray Magdol­na csipkekészítő, -oktató, öltözetter­vező és Mátray Gyöngyi bölcsész. A tegnapi díjkiosztáson a kézi vert csipke, kézi varrott csipke, kézi rece csipke és a vegyes technikájú kézi csipke kategóriákban osztottak ki dí­jakat. Dicsérő oklevelet kapott Faze­kas Edit, a tatabányai Puskin Művelő­dési Ház kézműves körének tagja. Ezüst díjat Berta Sándorné, Kovácsné Szalay Mária érdi, többszörös díj­nyertes, Nyikos Anna komáromi ipar­művész és Szendrei Katalin budapes­ti csipkekészítő vehetett át. A beérke­zett pályamunkák közül a zsűri az ő munkájukat találta a legjobbnak. Aranycsipke díjat kézi-vert csipke ka­tegóriában a békéscsabai Tóthné Kiss Szilvia kapta, míg a kézi varrott-csip­ke kategóriában Nagy Vincéné, a tata­bányai Puskin Művelődési Ház kézmű­ves kör­vezetője kapta.. A díjátadó után dr. Szili Katalin dr. Horváth Klára és Mátray Magdolna kí­séretében végiglátogatta a kiállítást, amelyet az elmúlt tíz év legértékesebb munkáiból válogattak. N. Lakics Zsuzsa

Next