Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2006. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-25 / 71. szám
2006. március 25., szombat Gyurcsány szerint az energiapolitika a XXI. században stratégiai kérdés lesz, s ez nagy kihívás Európának Az energiapolitika a XXI. században stratégiai kérdés lesz, s ez nagy kihívás Európa számára - jelentette ki a csütörtökpénteki brüsszeli EU-csúcsértekezlet befejezésekor tartott sajtóértekezletén Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Mint hozzátette, az Európai Unió megindult a megfelelő irányba, egy közös energiapolitika kialakítása felé, s ebben nagy szerepe volt Magyarországnak, hiszen a benyújtott javaslat főként magyar és francia forrásokból táplálkozott. Az EU-csúcs alapvetően gazdasági témákkal foglalkozott. Gyurcsány elmondta: az elmúlt év nagy vitákat hozó csúcsértekezletei után ez nyugodt tanácskozás volt, s bár voltak viták, azok során mindenki igyekezett, hogy ne bántsa, ne sértse a többi résztvevőt. „Sikert akart mindenki, kompromisszumok árán is” - tette hozzá Közölte: a csúcsértekezleten elhangzott felszólalások nyomán bebizonyosodott, hogy nincs olyan európai vezető, aki ne támogatná egy közös európai energiapolitika kidolgozását. Azaz az EU alapszerződésében szereplő területek mellett az energiapolitika is megjelenik majd közösségi politikaként - mondta, hozzátéve: ezt nagy áttörésnek lehet minősíteni. Gyurcsány emlékeztetett, hogy az EU-tagok importfüggősége mind a gáz, mind az olaj tekintetében eléri, vagy meghaladja az 50 százalékot, méghozzá alapvetően Oroszország irányában, miközben Oroszország a régiek mellett új vevőket keres. A magyar miniszterelnök egyébként a csúcson elhangzott felszólalások alapján e témakörben még egy dolgot emelt ki: mint mondta, számára úgy tűnik, hogy a tagállamok immár kevésbé ódzkodnak a nukleáris energia használatától, mint néhány éve. A csúcsértekezleten emellett még négy gazdasági témáról beszéltek részletesebben: a kutatás-fejlesztés támogatásáról, a kis- és középvállalatok tevékenységének segítéséről, a munkahelyteremtésről és a szolgáltatások piacának megnyitásáról. A legnagyobb vita Gyurcsány szerint ez utóbbinál volt: egyes résztvevők (például a németek, franciák, britek, de az EU-bizottság is) azt szorgalmazták, hogy az Európai Parlament néhány hete született állásfoglalását a tagállamok lényegében változtatás nélkül fogadják el, mások (mindenekelőtt Magyarország és Hollandia) viszont ezt csak lehetséges minimumnak, vitaalapnak tekintik. Gyurcsány elmondta, hogy végül egy kompromisszumos megfogalmazás került be a csúcs záróközleményébe, s a témával majd áprilisban foglalkoznak újra a tagállamok versenyképességi ügyekben illetékes miniszterei. HAZAI TÜKOR13 Orbán Viktor: kevés a szociálpolitikára, az egészségügyre fordított pénz Orbán Viktor szerint kevés pénzt fordít az állam szociálpolitikára, egészségügyre és családtámogatásra. A Fidesz elnöke erről pénteken az MTV Nap-kelte című műsorában beszélt. Orbán Viktor arra a felvetésre, hogy Járai Zsigmond jegybankelnök egy nyilatkozatában túlságosan soknak nevezte a szociálpolitikára, gyermeknevelésére és hasonló területekre fordított kiadásokat, úgy reagált: „Hogy hogyan kell a pénzt értelmesen elkölteni, ez egy nyitott vita szerintem, de hogy sokat költenénk, azt nem fogadom el". A Fidesz miniszterelnök-jelöltje hangsúlyozta, hogy ezeket a kifizetéseket kifejezetten kevésnek találja, azt azonban hozzátette: az állam ma valóban nem okosan költi el a pénzt ezekre a területekre. Mint mondta, európai összehasonlításban Magyarország az egészségügyre, vagy az oktatásra fordított források tekintetében „hátul van”, hiszen míg az unióban a nemzeti össztermék 7 százalékát fordítják egészségügyre, Magyarországon csupán 4,4,5 százalékot. Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium szóvivője ugyanakkor azt közölte az MTI-vel: az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) legutolsó - 2004-re vonatkozó - adatai szerint Magyarország 2004-ben a GDP 9,7 százalékát fordította az egészségügyre. Az MTI rendelkezésére bocsátott táblázat adatsorából az látszik, hogy Magyarország az Európai Unió tagállamai között a negyedik helyen áll, ha az egészségügyi kiadások GDP-hez mért arányát vetjük össze. Területi listák elleni kifogásokat utasított el az OVB Öt területi lista nyilvántartásba vétele elleni fellebbezést utasított el az Országos Választási Bizottság (OVB) pénteki budapesti ülésén. A fellebbezések a Centrum Párt három, illetve az MCF Roma Összefogás Párt két megyei listáját érintette. A fellebbezések azonos szövegűek voltak, s különböző címekről érkeztek. Az OVB megállapította a beadványok valójában nem a területi lista ellen irányulnak, hanem azt kifogásolták, hogy a listák állításához szükséges ajánlószelvények nem voltak rendben. Mivel ebben az esetben a fellebbezés lehetősége már lejárt, az OVB nem vizsgálta érdemben: hibásak voltak-e az ajánlószelvények, hanem elutasította a kifogásokat. Szili a T. Ház működésével kapcsolatos elképzelések ismertetésére kérte a pártokat Az Országgyűlés működésével kapcsolatos elképzeléseik ismertetésére kérte a parlamenti pártok vezetőit nyűt levélben Szili Katalin szocialista házelnök. A levelet az MSZP pénteken juttatta el az MTI-nek. A politikus Orbán Viktornak, a Fidesz, Kuncze Gábornak, az SZDSZ és Dávid Ibolyának, az MDF elnökének címzett levelében emlékeztet arra, hogy szerdán kérte a parlamenti pártokat, tegyék világossá álláspontjukat arról, hogyan képzelik a parlamenti demokrácia működését a következő négy évben. Mint írja, nyit levelével ezt a kezdeményezését erősíti meg, vagyis hogy a parlamenti pártok még a választások első fordulója előtt ismertessék álláspontjukat. Összeállításunk AZ MTI ANYAGAINAK FELHASZNÁLÁSÁVAL KÉSZÜLT