Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2006. április (11. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-06 / 81. szám
Nemzetközi élet Az iraki alelnök követeli, hogy Dzsaafari lépjen vissza a kormányfői jelöltségtől Ellenzi egy befolyásos iraki síita vezető, hogy Ibrahim al-Dzsaafari kormányfő ismét jelöltesse magát az arab ország miniszterelnöki posztjára. Ádel Abdel- Mahdi alelnök, a Egyesült Iraki Szövetség (UIA) egyik meghatározó vezetője a BBC-nek adott, szerdán adásba került nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy a szövetség februárban zárt választáson mindössze egy szavazatkülönbséggel döntött Dzsaafari kormányfői jelölése mellett. Abdel-Mahdi szerint ezt a posztot csak olyan személy foglalhatja el, akit az összes fél elfogad. Azzal indokolta véleményét, hogy Dzsaafari elveszítette a koalíciós kormányzásban a szunniták és a kurdok bizalmát. Abdel-Mahdi az interjúban elmondta: egy nappal korábban személyesen kérte Dzsaafarit a visszalépésre, de ő ezt elutasította mondván, hogy a parlamenttel akarja megmérettetni magát. A The Guardian című brit lapnak pedig megerősítette, hogy a rá nehezedő politikai nyomás ellenére sem mond le a kormányfői mandátumért indítandó újabb versengésben való részvételről. Érvelése szerint demokratikus folyamat eredményeként lett újra kormányfőjelölt, és ő tartja magát ehhez. „Meg kell védelmeznünk ezt a demokratikus berendezkedést, amely eldönti, kik irányítsák Irakot” - fogalmazott. Belgrád nem enged koszovói decentralizációs elképzeléséből A bécsi szerb-albán tárgyalások egyelőre nem hozták meg a kívánt eredményt, de Belgrád nem fog engedni a követeléseiből - szögezte le Aleksandar Simic miniszterelnöki tanácsadó, a szerb tárgyalóküldöttség egyik tagja. Simic a Glas Javnosti című belgrádi napilapban szerdán megjelent interjújában kifejti, hogy milyen nézeteltéréseken akadt meg a Koszovó jövőbeni státusának meghatározását célzó bécsi megbeszélés-sorozat, amelyen eddig kizárólag a hatalmi szervek decentralizációjáról és az önkormányzati rendszer átalakításáról volt szó. Simic szerint az albán fél nem fogadta el, hogy a szerb helyhatóságoknak közvetlen kapcsolatuk legyen Szerbiával, míg a belgrádi tárgyalóküldöttség azt követeli, hogy Szerbia közvetlenül nyújthasson segítséget ezeknek az önkormányzatoknak a logisztika, a káderpolitika és a pénzügyek terén. Aleksandar Simic szerint nem csak a decentralizáció modellje körül vannak nézeteltérések, abban sincs egyetértés, hogy milyen „súlya” legyen a majdani megállapodásnak. Kettős kormányhatalom alakult ki Franciaországban A francia munkajogi reform ellen milliós tömegeket mozgósító ötödik országos akciónap után már nem Dominique de Villepin kormányfő, hanem - a kormányzó Népi Mozgalom Uniója (UMP) elnökeként - Nicolas Sarkozy belügyminiszter kezdheti meg szerdán a szakszervezetekkel való tárgyalást egy új törvény kidolgozásáról. A párizsi 700 ezres tüntetéssel egyidőben Jean- Marc Ayrault, az ellenzékben lévő szocialisták frakcióvezetője a nemzetgyűlés azonnali kérdések órájában megkérdezte a miniszterelnöktől, hogy mit keres még a kormány padsorában, hiszen már nem ő irányítja az országot. A CNN hírtévé által közvetített adásban Dominique de Villepin válaszában az alkotmányt idézte: „Az elnök elnököl, a kormány kormányoz, a parlament törvénykezik, a pártok a demokratikus életben versenyeznek és javaslatokat tesznek. Mindenkinek megvan a maga szerepe”. I 2006. ÁPRILIS 6., CSÜTÖRTÖK 9 Holland ügyészek szerint természetes halállal halt meg Milosevic Természetes halállal halt meg Slobodan Milosevic néhai szerb és jugoszláv elnök - közölte szerdán a holland főügyészség, amely felügyelte a halál pontos okát megállapítani hivatott vizsgálatot. A tájékoztatás szerint a holland főügyészség megállapította, nincs semmi jele annak, hogy a politikus halálát bűntény, például mérgezés okozta volna. Müesevicet március 11-én találták holtan a hágai Nemzetközi Törvényszék scheveningeni börtönében lévő cellájában, ágyában. Óimért hajlandó bevonni a koalícióba egy szélsőjobb pártot is Hajlandó bevonni a leendő kormánykoalícióba a radikális jobboldali Iszrael Beiteinu pártot (Izrael az Otthonunk, az Oroszországból bevándoroltak pártja) a kormányfői megbízatás várományosa, Ehud Oimert ügyvezető izraeli miniszterelnök. „Ez egy zsidó párt, cionista és komoly, nincs semmi ok arra, hogy elzárkózzunk előle, ha elfogadja a leendő kormány programját" - jelentette ki a jeruzsálemi rádióban szerdán Ronni Bar-On parlamenti képviselő, Ólmert munkatársa. Szerinte az Iszrael Beiteinu támogatása, amely 11 helyet szerzett a parlamentben a múlt hónap végén tartott választáson, „lehetővé teszi, hogy olyan széles koalíciót alkossanak, amely nem függ ennek vagy annak a pártnak a jóindulatától”. A baloldali Izraeli Munkapárt, a majdani koalíció második ereje nem vétózza meg elvi alapon az Iszrael Beiteinu bevonását. „Ha Avigdor Liberman (pártvezető) elfogadja a kormányprogramot, ha abbahagyja, hogy (az izraeli arabok) kitelepítéséről beszéljen, az már nem ugyanaz a Liberman lesz. Ebben az esetben le lehet ülni vele tárgyalni” - mondta Danni Jatom munkapárti képviselő. Mosé Kacav izraeli államfő csütörtökön ad hivatalos kormányalakítási megbízást Ehud Olmertnek, miután utóbbinak a pártja, a Kadima győzött a március 28-ai választáson. A Hamász-kormány külügyminisztere cáfolta, hogy célzott volna „kétállamos" rendezési formulára Cáfolta Mahmúd Zahar palesztin külügyminiszter, aki egyben a Hamász radikális iszlám mozgalom egyik magas rangú vezetője, hogy Kofi Annan ENSZ-főtitkárhoz küldött levelében említést tett volna a két állam - egy izraeli és egy palesztin állam - egymás mellett létezésén alapuló közel-keleti rendezési elképzelésről. A hivatkozást úgy lehetett volna értelmezni, hogy a Hamász - korábbi elveivel ellentétben - elismeri Izrael jogát a létezésre. „Ilyen mondat nem szerepelt a levélben” - jelentette ki szerdán Zahar, amit az írásnak a brit hírügynökséghez elküldött másolatával is alátámasztott. A levélben szereplő utalásról előző nap egy ENSZ-ben dolgozó, magas beosztású palesztin diplomata beszélt. A francia hírügynökség ezzel szemben állítja, hogy az eredeti levélben, amelynek másolatát megkapta, szerepelt az a kijelentés, miszerint „a világ minden államához hasonlóan azt szeretnénk, hogy szabadságban és biztonságban éljünk, népünk élvezhesse a békét és a függetlenséget szomszédaink mellett a világnak ezen a szent helyén”. A továbbiakban megvádolta Izraelt, hogy szétfoszlat „minden reményt arra vonatkozóan, hogy eljutunk egy végleges és békés rendezésig a két államot előirányzó megoldás alapján”. Csődbe jutott a palesztin kormányzat Csődbe jutott a palesztin kormányzat - jelentette be az új kabinet első ülésén, szerdán Iszmáil Haníje miniszterelnök. A pénzügyminisztérium teljesen üres kincstárat örökölt, ráadásul adósságokat is - mondta a Hamász radikális mozgalom vezette kormány elnöke. Haníje ígéretet tett, hogy mindent megtesznek a Palesztin Hatóság mintegy 140 ezer alkalmazottja bérének kifizetéséért, és ők előbb jutnak majd hozzá pénzükhöz, mint a miniszterek. A márciusi fizetéseket már a hét elején át kellett volna adni. A csőd fő oka az, hogy Izrael nem utalja át a palesztin kormányzatnak a vámokból és adókból ráeső részt a Hamász januári választási győzelme óta. A kormányülés Rámalláhban volt. Haníje személyesen nem vehetett részt rajta, mert a Gázai övezetben él, és az izraeli tilalom miatt nem utazhat át Ciszjordániába. Álláspontját videokonferencia révén közölte kormánya tagjaival. Francia lap szerint az ETA folytatja fegyverek és járművek beszerzését Franciaországban Az ETA nevű szakadár szervezet a bejelentett tűzszünet ellenére folytatja terrorcselekményeihez használt fegyverek és gépkocsik beszerzését Franciaországban - állította szerdán a Le Figaro. Francia rendőrségi forrásokra hivatkozva a párizsi konzervatív újság úgy véli: az ETA Franciaországban található tagjai az 1998-99-es tűzszünethez hasonlóan várják az újabb utasításokat és addig felkészülnek újabb akciókra Ennek első tesztje a gépkocsilopások folytatása, ugyanis számos spanyolországi terrorcselekményhez és az aktivisták közlekedéséhez az ETA-tagok a Pireneusok túloldaláról szerzik be járműveiket f Újra romlik az árvízi helyzet Dél-Morvaországban -vegyes a kép Dél-Németországban Megszakadt kedden este a vasúti összeköttetés Dél-Morvaország és Ausztria között, mert a síneket elöntötte a víz - jelentette a prágai közszolfsifetti média. Néhány helyi, ...illetve cseh-osztrák járat szünetel, míg a Prága-Bécs nemzetközi expressz kerülő úton közlekedik. A régióban több helyen eleredt az eső, s a meteorológusok szerint egy-két napon át esni fog, ami súlyosbítja a helyzetet. Ugyancsak komoly gond, hogy a felmelegedés következtében felgyorsul a hó olvadása a hegyekben, ami szintén problémákat okozhat a következő napokban. A régiót a Morva folyó alsóausztriai szakaszán hétfőn és kedden történt két gátszakadása is sújtja, mert a víz egy része átfolyt morva területre. A Dyje és a Morva folyócskák vízszintje ugyan már nem emelkedik, de a gátak egyre nehezebben bű'ják a terhelést. Csökken a megáradt Elba szintje Szászország legtöbb folyó menti településénél, miközben a szomszédos tartományokban, Szász-Anhaltban és Brandenburgban most kezd komolyra fordulni a helyzet. Az Elba Drezdánál kedden tetőzött 749 centiméterrel, szerdára virradóan a vízszint 743 centiméterre süllyedt, a cseh-német határon fekvő Schönában 888-886 centiméterrel 874 centiméterre. Torgaunál még árad az Elba. A szomszédos Szász-Anhalt tartomány székhelyénél, Magdeburgnál a víz szintje 625 centiméterre emelkedett. Pokolgép robbant a török kormánypárt isztambuli székházánál Pokolgép robbant szerdán a kormányzó török Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) irodáinak otthont adó épületnél Isztambul külvárosában, a merényletben két ember megsebesült. Mint arról a párt helyi funkcionáriusa beszámolt, a robbanószerkezet, amelyet az Isztambul európai városrészében, Esenyurtban lévő épület bejáratánál helyeztek el, súlyos károkat okozott. A CNN-Türk hírtévé értesülése szerint a merénylet egyik sérültje az AKP ifjúsági szervezetének kerületi elnöke. Isztambul múlt pénteken is robbantásos merénylet színhelye volt, a hatóságok azért az akcióért a törökországi kurd lázadókat tették felelőssé. A kisebbségi népcsoport múlt hét óta forrong, Törökország kurd többségű délkeleti országrészében zavargások törtek ki. x 7