Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2011. március (16. évfolyam, 50-75. szám)
2011-03-16 / 62. szám
2011. március 16., szerda MÁRCIUS IDUSÁN Orbán Viktor: 163 év után is hűek vagyunk a március 15-ei eskühöz A március 15-ei eskü, a „rabok tovább nem leszünk”, olyan fogadalom, amellyel 1848 óta minden magyar tartozik minden magyarnak - mondta Orbán Viktor kedden, a nemzeti ünnep napján Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőjén. A miniszterelnök hangsúlyozta: 163 év után is j hűek vagyunk az eskühöz, ma is ehhez tartjuk magunkat. Esküt tenni közösen és egymásnak azt jelenti, hogy bárhogy fordul is a világ, ki fogunk állni egymásért. A nemzet közös esküje azt jelenti, hogy minden magyar ki fog állni minden magyarért, minden magyar közösen, együtt ki fog állni Magyarországért - fogalmazott Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint 1848 a magyarság újkori történelmének legsikeresebb megújulását hozta el. Orbán Viktor azt mondta: a magyarok mindig kiállnak Magyarországért, amikor a hatalom nem képes többé felelősen szólni, nem tud többé az igazság nyelvén beszélni, amikor hamis ideákat hirdet és egyetlen igazi célja a hatalom megtartása. Szavai szerint így történt 1956-ban, 1990-ben és 2010-ben is. Amikor eluralkodik a felelőtlen cselekvés, az önsorsrontás, a csalás, a könnyű meggazdagodás reménye, akkor érvénybe lép a ’48-as eskü, a magyarok összeszedik magukat, kiállnak hazájuk mellett, és bekövetkezik Magyarország teljes megújulása, miként bekövetkezett 1848-ban is, amely mindmáig a magyarság újkori történelmének legsikeresebb megújulását hozta el - fogalmazott ünnepi beszédében a kormányfő. 1848-ban nem tűrtük el, hogy Bécsből diktáljanak nekünk, 1956-ban és 1990-ben nem tűrtük el, hogy Moszkvából diktáljanak, és most sem hagyjuk, hogy Brüsszelből vagy bárhonnan bárki is diktáljon nekünk - mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök hangsúlyozta: senkitől nem tűrnek kioktatást, és mindenkitől elvárják, hogy Magyarországnak és a magyaroknak megadja a kijáró tiszteletet. A Parlament előtti térről ünnepi menet indult a Magyar Nemzeti Múzeumhoz, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mondott ünnepi beszédet. A menetet katonazenekar és a Nemzeti Lovas Díszegység kísérte. Ezt megelőzően katonai tiszteletadás mellett, a közjog méltóságok jelenlétében felvonták a Magyar Köztársaság lobogóját az 1848/1849-es szabadságharc és forradalom 163. évfordulójának tiszteletére a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. A zászlófelvonáson részt vett Schmitt Pál köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Az ünnepi eseményen a közjogi méltóságokon kívül jelen voltak a kormány tagjai, több parlamenti párt képviselője és a diplomáciai testület tagjai, s Schmitt Pál: március 15-e a magyar emberek szívét megérintette Március 15-e volt régen is az az ünnep, ami a magyar emberek szívét megérintette - mondta Schmitt Pál köztársasági elnök kedden, a Duna Televízió Reggel a Dunán című ünnepi műsorában. Az államfő arra a kérdésre, hogy mit jelent neki március 15-e, úgy válaszolt: már kiskorában megtanulta, hogy az ünnepnek meg kell adni a méltóságot. Hozzátette: március 15-e volt régen is az az ünnep, ami a magyar emberek szívét megérintette. Közölte: a mai március 15-e annyiban más az elmúlt évek megemlékezéseitől, hogy eltűnnek a kordonok a Kossuth térről. A kordon mindent szimbolizál, csak az összetartozást, a szabadságot és az ünnepet nem, kordont az húz, akinek félnivalója van, vagy el akarja magát határolni valamitől - jelentette ki. Hozzá tartozik az ünnep lényegéhez, hogy a megemlékezésen senkit nem akadályoznak a mozgásban, „én is személy szerint átérezhetem a szabadság szép ízét” - hangsúlyozta Schmitt Pál úgy fogalmazott: a hazafiság olyan érzés, amelyre minden nemzetnek szüksége van. A köztársasági elnök kiemelte: áprilisra lesz kész az új alkotmány, mint 1848-ban az áprilisi törvények, amelyek részei a történelmi alkotmányunknak. Fontos, hogy ez az alkotmány mindenki alkotmánya legyen - jelentette ki. Átadták a Kossuth- és Széchenyi-díjakat Minden létrehozott érték sok tízezres értéktelenség ellen vív győzedelmes csatát és a szelíd szó, a kritikai szemlélet, az alázat a munkában, a kérlelhetetlenség a minőségben csak látszólag folytat egyenlőtlen küzdelmet az igénytelenséggel, a viszonylagossággal, a kevesebbel való beéréssel - mondta Schmitt Pál államfő hétfőn a Parlamentben a Kossuth- és Széchenyi-dvarc, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend kitüntetésinek átadásán. Az idén 18 művésznek ítéltek oda Kossuth-díjat, 15 tudós részesült Széchenyi-díjban, míg a Magyar Köztársasági Érdemrend magasabb kitüntetéseit 21-ére vehették át a Parlamentben. A nemzeti ünnep alkalmából odaítélt elismeréseket a köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök társaságában nyújtotta át. Az eseményen jelen volt Mádl Ferenc volt államfő és felesége is. A kitüntetettek a parlamenti díjátadó után ünnepi díszelőadáson vettek részt a Nemzeti Színházban. 5 MTI ÜNNEPI KRÓNIKA 3 „A katonák is voltak gyerekek" - énekelték a várgesztesi fiatalok „A katonák, a katonák, ők is voltak gyerekek” - énekelték Várgesztes óvodásai és kisiskolásai a falu ünnepségén. A kellemes, napsütéses időben elsőként a forradalom kitörésének rövid összefoglalója hangzott el az 1848/1849-es szabadságharc megemlékezésének helyszínén, a helyi hősi emlékműnél. Ezt követte a verses, dalos összeállítás, végül a gyerekek az emlékmű talapzatánál elhelyezték nemzetiszínű zászlóikat Tudósítónktól Az első kokárda - megemlékezés Vértessomlón Apró lovas huszár vezetésével, Kossuth-nótákat énekelve érkeztek vasárnap este a fáklyás felvonulás résztvevői Vértessomlón a világháború hősei tiszteletére állított emlékműhöz, ahol gyermekszínjátszók helyezték el az emlékezés virágait. Az 1848/1849-es szabadságharc és forradalom előtt tisztelgőket a zsúfolásig megtelt művelődési házban később Almásiné Berki Zsuzsanna köszöntötte, aki ünnepi beszédében Petőfi Sándor naplójából is idézett: „Egyszerre leszakadt az ég a földre, jelenné lett a jövendő... A forradalom kitört.” Az emlékező műsorban a színjátszó kör tagjai varázsolták a ház falai közé azokat a szívdobogtató pillanatokat, amelyek megváltoztatták és meghatározták a magyarság sorsát, jövőjét. „Nekem mi jut eszembe március 15-éről? Petőfi, Jókai, Kossuth és a márciusi ifjak, honvédek, akik a hazájukért haltak. A talpra magyar sorai” - fogalmazták meg Az első kokárda című színdarabban a fiatalok azt is, mit jelent számukra ez az ünnep, mit hallottak róla szüleiktől. A színjátszók olyan átéléssel idézték fel a 163 évvel ezelőtti eseményeket, a forradalmi hevületet, hogy az emlékezők olykor úgy érezhették: Petőfi Sándor jár közöttük, szemtanúi lehetnek a Nemzeti Dal megszületésének, s annak a pillanatnak, amikor Szendrey Júlia március 15-én megvarrta, és Petőfi Sándor mellére tűzte az első piros-fehér-zöld kokárdát Tudósítónktól „Nekem mi jut eszembe március 15-éről? Petőfi, Jókai, Kossuth és a márciusi ifjak, honvédek, akik a hazájukért haltak. A talpra magyar sorai” - fogalmazták meg Az első kokárda című színdarabban a fiatalok azt is, mit jelent számukra ez az ünnep, mit hallottak róla szüleiktől