Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)
1920-10-27 / 79. szám
1920. október 27. «Komáromi Lapok* pénzügyi természetű tárgyakat vett a közgyűlés tárgyalás alá . Az ínség munkákra fordított összegek fedezetten maradt részét az államkincstár által kívánja megtéríttetni a közigazgatási bizottság, js egyben felterjesztést tesz. A város pénzügyi helyzetére vonatkozólag a pénzügyi bizottság javaslatot terjesztett a gyűlés elé, mely őszintén feltárja a város anyagi helyzetét. Az 1919. évi költségvetéssel kapcsolatban 80 százalék nyereség pótadót vetett ki a hadiadók után a közgyűlés, ezt a romány nem hagyta jóvá. Ennek jóváhagyását újból kérelmezi a közgyűlés. A városi munkások kérelme folytán a korrektív szerződések érvényét 1920 junius 28-tól kezdve megállapítják, az Ínség munka órabérét 4 K-ban szabják meg. Rendezik a városi alkalmazottak illetményeit teljesen az állami alkalmazottak módjára, szóval a drágasági segélyeket negyedév helyett havonta járultatják ki részükre is. A nyugdíjasok illetményeit progresszív alapon rendezi a bizottság és alapnyugdíjuk 50—200 százalékban állapítja meg. Az 1920. évi pótköltségvetés ügyében a E9 százalék pótadót 200 százalékra emelik, beállítanak a költségvetésbe reménybeli bevételű 300000 K rendkívüli államsegélyt és a még így is fedezetlen maradó 600000 K hiányt .Kényszerkölcsönből fedezik progresszív alapon, az adózók 300—1000 százalék erejéig lesznek kényszerkölcsönnel megterhelve. Ezzel az üggyel lapunk második cikke foglalkozik. Végül letárgyalták és elfogadták a közúti költségvetést stb. A város kölcsönügyében fordulat állott be, nincs kizárva a lehetősége annak, hogy a város állami kölcsönhöz jut. Ebben az ügyben adatokat kértek a kormány részéről a várostól. A tanács javaslatára elhatározta a közigazgatási közgyűlés, hogy rendkívüli államsegély érdekében felterjesztést intéz a kormányhoz. Vitát keltett a pénzügyigazgatóság átirata, mely a befizetett állami adókat sürgeti, ez összegekből a város 250000 K-t visszatartott az elmaradt államsegélyek fedezetéül. Majdák pénzügyigazgató szólalt fel ebben a kérdésben,de dr. R<*ab bizottsági tag kimutatta, hogy felszólalása és érvelése alaptalan. A dunai kikötő. Széles medrű vitát keltett a dunai kikötő i ügye. Ebben a kérdésben két álláspont feküdt a Közgyűlés előtt: Mikasz nevű bizottsági tag álláspontja, aki egy hosszú írást olvasott fel, s valószínűleg a folyammérnöki hivatal írja és Mikasz csak fordította ezt a furcsa kis írást, ■ mélyen vörös fonálként húzódott végig a poligamester támadása. Mikász, aki különben foglalkozásához képest női szabó, egész műszaki kapacitásként mutatkozott be ebben a kérdésben s nem akart sem többet, sem kevesebbet, mint azt, hogy a város ingyen adja át azonnal azokat a telkeket az államnak. Ezzel szemben Hacker Richard terjesztett j e!5 indítványt, hogy a város engedje át a telikét, melynek vételárát utólag állapítják meg. A városi tanács az állammal szemben bizonyos garanciákat kívánt kikötni, hogy az építés csakugyan meg is kezdődik és vállalni kívánta azokat a kártérítéseket is az állam részéről, amelyek a már bérbeadott területek bérlői részéről esetleg a várossal szemben jelentkezni fognak. Egy szavazaton múlt (13 szó 12 ellen), hogy nem Mikász indítványát fogadták el, hanem Hackerét, amely a város érdekeire is gondol. Mikász indítványára szavaztak az összes csehszlovák bizottsági tagok. Az első nap tanácskozása itt véget ért. Második nap. A folytatólagos közgyűlést dr. Szijj Ferenc polgármester, vezette. Felemelte a kórházi ápolási díjakat július 1-től kezdve napi 20 K-ra. A gázdíjakat progresszív alapon 259, 350 és 4.50 K- ban kívánták megállapítani, de ez abszurdumokra vezetett volna, az ügyet visszaadták a számvevőségnek kidolgozás céljából. Ugyancsak levették a napirendről a vízdíjak felemelését is. Felemelték a húsfogyasztási dijat, a tutajkikötő diját, az iparigazolványok diját, a homok, kavics és gyeptégla árát stb. Teljesítette a bizottság a detektívek kárelmét és a X. fizetési osztályba sorozta e derék rendőrtisztviselőket. A gázüzemi nyilvántartói állásra Millier Ferencet választották meg. Az iparos tanonciskola tanítóinak óradíját 8 - ban állapították meg, a városi zeneiskola tanítóinak fizetését is felemelte 1919 szeptemberétől visszamenőleg a közgyűlés, mely több tanítónak fizetését rendezte meg. Sok kérvény került még gyorsabb tempóban tárgyalására. Ezek közül mint iskolapéldát ragadjuk ki Höltzl Gyula kérvényét, aki fizetési előlegért folyamodott. Mivel azonban nem párttag, a fizetési előleg helyett mázsás gorombaságokkal fizette ki a párt. Azután nyugdíjügyeket tárgyalt a bizottság, megállapította a Danubia Erdőipar r. t. telekbérletét és községi kötelékbe vett fel többeket, egy volt magyar főhadnagy kivételével, akit a városi bizottság nem tart kívánatos elemnek. A közönség ebből láthatja azt, hogy a kílvánatos elfogulatlanság és a város jól felfogott érdekeinek, tehát a közérdeknek védelme hiányzik ebből a közgyűlésből, mely oda pártszempontokat, sőt akli ennél is rosszabb, osztályszempontokat visz be, mert a polgárság vállaira való teherrakáson kívül másra alig lesz képes és a város fejlődése, mely azonos polgárai jólétének kérdésével, közömbös előtte. fl Klapka szobor megcsúfolása. Éjjeli garázda társaság összetördeste a szobor körüli rózsafákat és díszbokrokat. — Száraz karókat dugtak a szobor karjaiba. — Fényképész kirakatot cipeltek a szobor talapzatára. Klapka György a magyar szabadságharc legvitézebb tábornokai közé tartozott, akinek a neve belekerült a világtörténelembe is, mert amikor a magyar ügy Világosnál elveszett, Klapka Komárom várában heteken át tartotta magát az osztrák ármádia ellenében, amely a várat bevenni nem tudta. Klapka, mint katona, minden nemzeti vonatkozástól eltekintve is, minden nemzet katonasága elé példaképül állítható, mert az önfeláldozás, a katonai fegyelem és a hadvezéri tudásnak a megszemélyesítője. Neve annak idején bejárta a világsajtót és bevonult a történelembe. Ezt a Klapkát csúfolták meg az éj leple alatt ismeretlen tettesek, akik magyarok nem lehettek, mert ekkora elvetemültséget magyar emberekről feltennünk nem lehet, hogy saját nemzeti hősének emlékét, mely Komáromban nemzedékről-nemzedékre száll, meggyalázza. Valami réteg társaság szórakozott azzal szombatról-vasárnapra virradó éjjel, hogy üzletek cégtábláit a Baross, Nádor és Vármegye utcákon leszaggatta, a cégtáblák vasrudait elgörbítette és cégtáblákat szedett le. A leszedett cégtáblákon mind magyar volt a felirat. Pál József fényképésznek kirakatát helyéről levették és a Klapka szobor lépcsőjére vitték. Itt azután, a puszpáng bokrokat letördesték és annak ágait meg az ott talált elszáradt virágokat a szoborra felmászva, annak karjai közé, kardjára, fejére tüzködték. Hogy a járókelőket ne izgassa a látvány, a hatóság azonnal eltávolította a szobrot elcsúfító növényeket és kórókat. A kultúra és civilizáció megbecsüli a művészetet és annak alkotásait. Klapka szobra kinek lehet útjában? A szabadságért küzdött ő, a nép szabadságáért a reakcióval szemben. 3. oldal. HÍREK — epilógus a „Csak ennyien vagyunk már ?“-hoz. Mivel a tisztelt „Aláírás“ (bocsánatot kérek, hogy másként rém tisztelhetem t. válaszadómat, de igazán nem tudom, „ki ő és merre van hazája“) nehezményezi múltkori hosszas megjegyzéseimet és nem védekezéseimet — mert hisz védekezni egyáltalán nem volt szükségem, — azért most csak röviden felelek újabb válaszára. Igenis, kétségbe vonom, hogy a zsidó vallású művészekkel szemben bármiféle szervezett bojkott nyilvánult volna meg. Hogy egyesek kimondták pld. Nagy Endrével szemben, ami szivünkön feküdt, hogy t. i. nem szükséges mindenféle emigráns bölcseséget meghallgatni, azt megengedem. De ehhez egyénileg mindenkinek joga van és ez még nem jelent rendszeres bojkottot. Arra sem felel válaszadó, miért nem mentek hát el arra az estélyre , és azok a polgártársai,akiknek nevében állítólag válaszát megírta. Hogy megjegyzéseimben miért tértem ki a jókúr Egyesületre is? Egyszerűen azért, mert az előzői válaszból nem igen lehetett kiérezni, várjon a Jókai Egyesületet, vagy a publikumot vádolja-e bojkottal. Márpedig a Jókai Egyesülethez, annak irányához nekem is csak volna ném ú j szavam. A kérdést különben nem én piszTcái itam fel, nem is akarom a dolgokat továbbfirtatni, mert célra a jelen viszonyok közt ügy sem vezetne. Azt azonban ismét hangsúlyozom, hogy képzelt kicsiségek miatt kár duzzogni, s kár érzékenykedni, mert a duzzogásnak esetleg épen ellenkező eredménye lehet, mint amin mi el akarnak érni vele. Az pedig kellemetlen lenne ugyebár? (Gin*) — fl főgimnázium Czuczor önképző köre a múlt héten tartotta tisztújító közgyűlését. A választás eredményeképen elnök lett Korbutyi György Vili. o. t., alelnök Herceg Rudolf VI. o. t., titkár Szabó Ignác Vili. o. t. főjegyző Fuchs Károly Vili o. t., aljegyző Pazar Miklós VII. o. t., pénztáros Veleba Károly Vili. o. ellenőr Kathona Géza VII o. t., könyvtáros Klein József VII. o. t. Azonkívül megalakult a 12 tagból álló bírálóbizottság is. A kör tagjai az önképzést tekintik céljuknak önálló munkákkal, ismertetésekkel és szavalatokkal. Figyelmüket kiterjesztik a tudomány, irodalom és művészet minden ágára. — fl komáromi legényegyesület ugye- Mozgalom indult meg a felnyilatása érdekében. Kormányintézkedést kell bevárni. Már három hónapja elmúlt annak, hogy városunkban egy számottevő egyesület ajtajára pecsétet tett a rendőrhatóság, s működését beszüntette azzal, hogy nyomozást fog indítani az ellene felhozott vádakra. Az egyesület vezetősége nyugodtan várta a megindítandó vizsgálatot. Úgy tudjuk, hogy ez nem következett be. Tehát minden alapot nélkülöző, az egyesület ellenségeinek csupán rosszakaratú vádaskodásai voltak azok. A vezetőség ezen határozat hatályon kívül helyezését kérte felebbezés alakjában a teljhatalmú miniszter úrtól, hol az még elintézést nem nyert. A napokban a zsupán kormánybiztosi hivatalban járt küldöttség egy sürgető iratot adott át, annak Pozsonyba az illetékes helyre való eljuttatását kérte. A kormány rendelkezésére, hisszük, nem kell soká várni. Az a három hónap, amióta az ajtók becsukódtak, már nagyon is hosszú. Elsősorban a fiatalságra és a társadalomra nézve nagyon károsak az ilyen intézkedések. Kárhoztatva vannak a kávéházak, korcsmák mindentől megfertőzött levegőjét magukba szívni. Pedig azt nem szabad elfelejteni, hogy övék a jövő. — Ünnepély Komáromban október 28-án. Vettük az alábbi értesítést: A köztársaság alapítási napjának, október 28-ának a nyilvánosságot érdeklő ünneplési rendje és programmja a következő: Az ünnepet megelőző estén, október 27-én délután 5 órakor katonai gyülekező, alakulatok elhelyezkedése a Dunaparton s ugyanott az október 28-ig elesettek emlékére rövid ünnepély. Ünnepi beszédet mondja Szprusánszky tábori lelkész. Ezután ünnepélyes zenés katonai menet a főbb útvonalakon. Ugyan azonnal este fél 8 órakor ünnepély a tiszti pavilonbeli YMCA. helyiségeiben, (műkedvelői előadás, szabad bemenet) 28-án reggel 7 órakor zenés ébresztő. 8 órakor a Rozália-téri helyőrségi templomban ünnepélyes istentisztelet, melyen megjelennek az összes katonai és polgári hatóságok tagjai illetve vezetői. 9 30 perckor a dunaparton ünnepélyes katonai díszszemle, melyen a magasabb polgári hatóságok vezetői is részt vesznek ugyanekkor és ugyanitt Palaczky 12-ik orosz legioezredbeli alezredes ünnepi beszéde a katonasághoz, 28 ágyú lövés, desilé alakulatok elvonulása a katonai és polgári hatóságok előtt. Délelőtt 11 órakor a megyeház nagytermében ünnepélyes Matiné. Megjelennek az összes polgári és katonai hatóságok vezetői tagjai, intézetek képviselői, nemkülönben az idegen kormányok és hadseregek reprezemtásai végül, a nagy közönség, mely ezúton is meghivatik az ünnepély e részéhez. A sajtó képviselőinek úgy a Matinén, mint pedig az egész napi ünnepségek bármely részénél vagy pontjánál teljes és szabad megjelenés, közlekedés biztosittatik. A Matiné részletes műsora melyen még esetleges változások történhetnek a helyszínen lesz kiosztva. Dél 12 óra 30 perckor