Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-01-01 / 1. szám
2. oldal. sor, a kényszerkölcsönyt ki kell állnia az adózó polgároknak, de ha megadóztatásról van szó, azt a jogot mégsem lehet elvitatni tőle, hogy ezt maga végezze el a saját hatáskörében. A kényszerkölcsön meglepetéséből még nem volt ideje magához térni az adózóknak, máris a keresetadó rémesen megnövekedett tételei riasztották fel nyugalmából. Igaz, hogy a kivetés még nem szentírás és a javaslatból megokolt esetben felét, sőt háromnegyedét elengedik, de ezt csak szervezetten lehet kiverekedni az állammal szemben, amely érzéketlen az itteni holt város ipara és kereskedelmének pangásával szemben. Közszemlére vannak kitéve a hadi nyereségadók is és a lajstromokban levő fantasztikus számok után azt kellene hinnünk, hogy Pierpont Morgan és kedves családjához volna szerencséje Komáromnak. A hadi nyereség sorsa nem fáj nekünk, az adózzék és szedje le a tejfelt róla az állam. Ámde az adózók veséjét és máját mégsem kellene egyszerre kiszedni, mert akár az adóalanyok elszöknek és mi maradunk itt kispolgárok és proletárok. Az állam érdeke f a tőkének lélegzethez juttatása, mert a gazdaság vérkeringését mégis csak ez szolgáltatja. Itt van a forgalmi adó felemelése és a száz százalékos házbéradó réme vigyorog be ablakainkon. Ha ehhez a lisztadót is hozzászámítjuk és a megnövekedett községi terheket, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy Komáromban nem elsőrangú élvezet adóalanynak lenni. Akit tehet ezekkel szemben az egyes polgár? Semmit. Lehetetlenül vergődik, érdekeit nem képviseli senki. Amint oldott kéve hull szerte és elkallódik az élet nagy forgatagában. Tehát szervezetre volna szüksége, mely megvédje érdekeit, átalmazza a közös bajok és veszedelmekkel szemben. Nem lehet ez más, mint a Városi Párt, mely politikától mentesen csupán a városi érdekek védelmére alakul, a város polgárainak is védelmére jó létre, hisz a két érdek azonos, mert a város polgársága jelenti a várost magát. Komárom lakossága fogyóban van. Az itteni szerencsétlen munkaviszonyok a keresetet lehetetlenné teszik, ez az ipar és kereskedelem sorvadását idézi elő. Ezzel szemben a túlsó fél, a világvonal mentén gyarapodik, lakossága a szórványokkal együtt eléri az anyaváros népességét és meghaladja a 15000 lelket. Ipara, kereskedelme növekvőben, gyárai üzemben, újak pedig alakulás alatt. Valamit tennie kell az itteni lakosságnak, hogy érdekeit és létét biztosítsa. Áldozatoktól sem szabad visszariadnia. A Városi Párt feladata megszabni azt a programot, amely szerint a fejlődésnek haladnia kell. A Városi Pártnak kell ma őrt állan a város érdekei felett, mely halálra van itélve és nagyközséggé lesz kénytelen visszafejlődni. Polgárok, tömörüljünk, addig, mig nem késő: a Városi Pártban. Elhiszed-e te anyagilag tönkretett, aki szent hevülettel vitted a haza oltárára megtakargatott filléreidet? Elhiszed-e te, ki előtt magasztos ideál volt a mocsoktalan becsületesség, a megvesztegethetlen jellemszilárdság? Boldog új évet ! Hiszed-e, hogy a szülőket a gyermekeiktől, testvéreket testvéreiktől erőszakkal elszakító emberi békekötés meghozza szived nyugalmát, lelked boldogságát? Lessz-e gyümölcs a fán, melynek nincs virága ? Boldog lehet-e az ember reménység nélkül? De ne csüggedj édes testvérem! A reménység az embernek leghűségesebb kisérő társa egész életén át. Éljen bár ezer csapás, ezer veszedelem, a jóságos Isten melléd állítja a reménység angyalát, mely most is biztat Dávid király szavaival: „Nem lészen mindörökké feledékenységben a szegény, a nyomorultaknak reménységük nem mindörökké vész el.“ Azért boldog új ével 1 Boldog új évet! Micsoda ellentmondás van most ránk nézve ebben a szokásos újévi kívánságban! Mint mikor a mély gyásszal sújtottnak udvariasságból meg kell köszönni a részvét nyilatkozatot. Boldog új évet! Bölcs Salamon! most érezzük igazán a te szavaidnak az emberi életből vett mélységes tartalmát: „Nevetés közben is fáj az embernek a szive,“ Boldog új évet! Elhiszed-e ezen kívánság megvalósulását te özvegy, te árva, te magadra maradt aggszülő, kiktől a kenyérkeresetnek botját vette el az öldöklő háború? Elhiszted-e te csonka-bonka nyomorék, aki előtt deli alakod, ép egészséges tested, talán egyedüli büszkeséged csak mint édes álom van még emlékezetedben ? » K om a romi L .o fc« 1921. jármir 1. A pénzintézetek jövője. A legaktuálisabb kérdések közé tartozik, hogy mi lesz a pénzintézetekkel. A köztársaság közgazdasági szerveinek egyik jelentékeny csoportja, a szlovenszkói pénzintézetek, még ma sem kerültek abba a helyzetbe, mely jövőjüket biztosítaná. Az új államnak egymást sűrűn váltogató kormányai törvények és rendeletek egész halmazával árasztják el a köztársaságot, melynek igazgatása meghatározott irányt nélkülöző rendszertelenséget, járatlanságot árul el majdnem minden vonalon. Hogy e rendszertelenség a fennálló intézmények működését állandóan zavarják, sőt megbénítják, legeklatánsabb példa erre a szlovenszkói magyar pénzintézetek, melyeket az uj államalakulat a legsúlyosabb válságba sodort. A pénzintézetek közel két év óta olyan megpróbáltatásokon mentek keresztül, melyek a legszolidabb s a legnagyobb bizalomnak örvendő intézeteket is alapjukban támadták meg. Valóságos kálvária az, melyet a múlt év március hava óta kell járniok. A pénzlebélyegzés és az ezzel járó félösszegek visszatartása, a betét és folyószámla követelések egy részének (mekkora ez a rész, világosan még ma sincs megállapítva) letiltása, sok intézetnek gondnokság alá helyezése, mind arra vezetett, hogy a közönség lelkéből a takarékosság szellemét valósággal kiölje s még a legtekintélyesebb intézetek iránt is az évtizedeken át állandóan táplált bizalmat megrendítse. « Az általánosan érzett kritikus helyzetet megértő és valóban áldozatkész közönségnek köszönhető, hogy az önhibájukon kívül mostoha viszonyok közé jutott intézetek nagyobb bajba nem kerültek. A pénzszűke szintén nagy veszedelmet hozott a pénzintézetekre, mert a hitel teljes megszűnésére vezetett. Így állott elő az, hogy pld. a visszleszámítolási üzletek teljesen stagnálnak és újra fölvételének időpontja egyelőre ismeretlen. A IV. államkölcsönnel kapcsolatban tervezett hadikölcsön kötvények beváltásának kérdése némiképen enyhült azzal, hogy a jelenlegi pénzügyminiszter belátva azt, hogy e kötvények mily közelről érintik nem egyedül a köztársaság polgárait, de magának az államnak hitelét is, hajlandónak nyilatkozott az összes részvénytársasági alapon működő, de kizárólag takarékpénztári üzlettel foglalkozó intézeteket is a kedvezményezettek közé besorozni. Eddig öt ilyen intézet nyert kedvezményt és remélhető, hogy a jövőben az erre rászolgáló többi intézet is részesülni fog ebben. Ezzel a legtöbb intézet meg fog szabadulni egyik legnagyobb gondjától. Egyike a legnehezebb kérdéseknek a magyar követelések kérdése is. A két állam valutájának nagy különbsége csak súlyosbította ezt. A sokáig vajult megoldást most az a körülmény teszi lehetségessé, hogy a békeszerződés a köztársaságot is kötelezi arra, hogy a volt monarchia háború előtti adósságainak reáli .eső részét, — mintegy hat és fél milliárdot, — megfizessen. Ezt az összeget pedig a monarchia háború előtti államadósságiörvényeiben köteles letörleszteni. A szerződésben vállalt kötelezettségből kifolyólag a pénzügyminiszter megengedi az intézeteknek, hogy magyar követeléseikért magyar járadékokat vehessenek, melyet ő nosztrifikál és így a magyar pénzt csehszlovák pénzre változtatja át. A nosztrtifikálásra vonatkozó rendelet máris megjelent. Ha a magyar kormány megengedi a szóban forgó járadékok kivitelét, akkor remélhető, hogy a tervezett tranzakciót siker koronázza. így fest a jövő, mely egyelőre még igen sok gondot fog okozni. De hogy a pénzintézetek válságos helyzetükben ennyit is el tudtak érni, azt a saját munkájukon kívül azoknak az általános konszolidálódásra törekvő erőknek tulajdoníthatják, melyek úgy a saját, mint az állam érdekeinek kölcsönösségét és egymásrautaltságát idézik elő. Máeg lehet állapítani ugyan, hogy a szlovenszkói pénzintézetek mai helyzete a múlt évinél valamivel javult, noha működésüket még a jövőben is nagy nehézségek bénítják meg. Egyelőre vérmes reményeket nem is táplálnak. De ha a megfelelő kormányintézkedésekben, a köztársaság minden polgárát egyformán megillető elbánás közben az okos belátás és megértés szelleme fog vezetni, akkor a közönség régi bizalma visszatér, a takarékosság és a vállalkozási kedv ismét feltámad és a pénzintézetek újra el fognak jutni oda, hogy hivatásukat az egész köztársaság gazdasága érdekeinek javára fogják betölthetni. noiimiumMi íü A mostani viszonyok között igazán szerencsés ember, aki meg tudja ülni, hogy nem olvas újságot, nem vesz tudomást a világ folyásáról, mint a strucc a sivatag homokjába dugja fejét. Sok keserűség, sok fájdalom éri most azokat, akik szórakozás, szellemi táplálkozás, jó hírek böngészése céljából olvasnak újságot. így jártam ért ezen lap cset. lelki számában a városi közgyűlésről szóló tudósítással. Az, hogy az egyik kinevezett városi atya a fügét mutató szűz szobráról híres szülővárosomba be akarta vinni tanácskozási nyelvül a cseh nyelvet, az természetes előttem; az, hogy ugyanez a városatya a város pénzügyi helyzetének rendezése céljából a kórházat és az iskolákat akarja eladatni az államnak, szinte természetes előttem, sőt azt csodálom, hogy a kálvinista templomot is nem sorolta az eladandó épületek közé. Az azonban már mélységes fájdalommal töltött el, hogy még az iránt is érdeklődik egy szociáldemokrata városatya, hogy „A városi szegényház szegényei és az árvaház árvái csehszlovák iiletőségüek-e ?“ Hát még nem elég szerencsétlenek azok a szegényház lakói, árvaház árvái? Még ide is be kell vinni a nemzetiségi politikát ? Még az ő könnyel áztatott kenyerüket is szetleníteni kell illetőségi kérdésekkel ? Demokrata, szociáldemokrata, bizonyosan nem jól tudom ezen szavak értelmét. Talán épen ellenkezőjét jelenti, mint aminek eddig én értelmeztem ezen szavakat. Nem nyugszom. Előkeresem Prém József; Idegen szavak szótárát. Olvasom, szemeimet megdörzsölöm, szótárt a lámpához tartom. Elolvasom újra és a újra, de bizony a szótárban csak azon értelmet találtam, aminek eddig tudtam. ^ Demokrata = népbarát. Szociáldemokrata = társadalmi egyenjogúságról szóló tan híve. Hát ilyenek a népbarátok ? Hát a társadalmi egyenjogúságról szóló tan hívei úgy szolgáltatják ki a társadalom legszererencsétlenebb tagjait is a politikai gyűlölködésnek ? ri a F. L. Popper Goodyear mely kizárólag Steiner Kornél és Tsa cipőáruházában kapható. Komárom, Nádor utca 27. szám.279