Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1921-02-12 / 13. szám

1921. február 12. ____________«Komáromi Lapok« 5. oldal. HÍREK. — fl komáromi szent András templomban 1921. február 19 február 27-ig bezárólag tar­tandó missió (lelki gyakorlat) napirendje. Február 19 én este 6 órakor bevezető szent beszéd. 20-án 9 órakor szent beszéd, utánna nagymise népénekkel. Este 6 órakor szent be­széd. 21-én hétfőn fél 8 órakor szent mise népénekkel, utánna 8 órakor szent beszéd, délelőtt 11 órakor oktatás az elemi és polgári iskolások részére, délután 2 órakor ezek gyón­tatása. 22-án kedden fél 8 órakor szent mise, népénekkel, 8 órakor szent beszéd, 8 órakor szent mise, ez alatt áldoznak az elemi és pol­gári iskolások, d. u. 2 órakor oktatás a serdülő lányok részére, utánna gyónnak. Este 6 órakor szent beszéd. 23-án szerdán fél 8 órakor szent mise, áldoznak, akik tegnap gyóntak, 8 órakor szent beszéd, d. u. 2 órakor oktatás az ifjak számára, utánna gyónnak, este 6 órakor szent beszéd. 24-én csütörtökön fél 8 órakor szent mise, áldoznak, akik tegnap gyóntak. 8 órakor szent beszéd. Este 6 órakor szent beszéd­, utánna körmenet az Oltáriszentséggel, mint feltámadáskor szokás. 25-én pénteken fél ■ órakor szent beszéd, délután 2 órakor oktatás , a szülők számára, este 6 órakor szent beszéd.­­26 án szombaton fél 8 órakor szent mise, 8 órakor szent beszéd, este 6 órakor Mária ün­nepély. 27-én vasárnap 9 órakor szent beszéd, utánna nagy mise, d. u. 3 órakor litánia, este 6 órakor befejező beszéd. 22-étől, keddtől kezdve minden reggel fél 6 órakor szent mise és a felnőttek gyóntatása és peddig: kedden, szerdán a női közönség, csütörtökön és pénte­ken a férfiak, szombaton és vasárnap vegyesen. A missiót tartják: P. Fiedler Lipót és P. Takács jézustársasági atyák. Komárom, 1921. febr. 1. A plébánia hivatal. — bemondás. Budapestről jelentik, Beöthy Zsolt illusztris földink, a M. T. Akadémia tagja lemondott a Kisfaludy Társaság elnökségéről. — fl Komáromi Kereskedők testülete e hó 13-án vasárnap d­­e 10 órakor a városháza nagytermében tartja rendes évi közgyűlését. A közgyűlés tárgysorozatában foglalt tárgyak fon­tossága a testület tagjainak a napirend iránt mutatkozó érdeklődése a gyűlés látottságát he­lyezi kilátásba. Kiváló érdeke is a testület min­den tagjának, hogy a testület egész évi tevé­kenységét ellenőrizze, s a kereskedelem jelen helyzetében a maga felfogását s véleményét­­ m­egnyilvánitsa.­­­ Hogy lehet könniyen egy művészházhoz jutni? Egy eset a XX századból. Ily cím alatt olvassuk egyik német laptársunkban (a Bohé­miában) következőket: Kaptuk a következő köz­leményt. Strobl Alajos, tiptóujvári születésű, jól ismert szobrásznak nagyon értékes és művé­szies háza van a Vág völgyében, Liptó szlovák megye legfestőibb tájának egyikén, a Csehszlo­vák Köztársaságban. Itt született és szívvel - lélekkel ragaszkodott szülőföldjéhez és földjei­hez, megvásárolta 1890 ben a telket a magyar­­ államtól, hogy felépítse ott művészh­ázát. Tizen­hét évvel ezelőtt a Magyar Képzőművészeti Akadémia igazgatója lett és ezért leginkább Budapesten lakott, az év egy részét azonban kedves otthonában, a vidéken töltötte. De ami­kor szándékában volt visszatérni kedvelt ottho­nába, az új politikai helyzet idegenné tette őt Szülőföldjén. Az utóbbi két évben Budapesten kellett maradnia, amely idő alatt a szlovák mű­vészek társulata szemet vetett az ő csinos há­zára és­­ művészies bútorzatára. Először meg akarták venni nagyon alacsony áron, de mivel Stróbl nem hajlandó lemondani házáról, ki akar­ják sajátítani azt azon a címen, hogy neki idegen létére nincs joga ahhoz, hogy háza legyen Szlovákiában, annak dacára, hogy ő semmiféle politikai ügyekben sohasem vett részt, úgy látszik Szlovákiában divattá lett valakinek nemzeti érzéseiből jó üzletet csinálni. Nagyon. .­Nagyon kiváncsiak vagyunk a Művészek nem­zetközi szövetségének véleményére a művészet ily nemzeties­ kizsákmányolása tekintetében. Mi lehet a­­ véleménye Myslbek úrnak, aki cseh szobrász létére Stróbl Alajosnak régi barátja? Egy nemzetközi művész kifosztása-e az egye­düli lehetőség­ a Csehszlovák köztársaságban a­­ doni művészek gazdagítására? — szinelőadás. A ref. ifjúsági egylet mű-1 kedvelői nagy igyekezettel készületnek Csiky 1 Gergely nagysikerű vigjátékának „A nagymama“-­­nak előadására. A főbb szerepekben Csukás Mariska, Joó Leona, Fehér Lldika, Hegyi Zsi­ga, Hegyi Lajos és Takács Antal versenyeznek ügyességben; általános kacagást fog kelteni a Fürjes Jolán és Mórocz Péter mókázása. A pró­bák már annyira előrehaladottak, hogy a jövő héten már előadásra kerül a sor. i — Kivonat a kamocsai ref. egyház 1921. febr. 2-án tartott presbiteri gyűlési jegyzőköny­­véből: 8. pont. Rátz Gáspár és Soóki János H. presbiterek kérdést intéztek a lelkészhez, hogy mi a véleménye a Szlovenszkóba erőszakkal­­ elszakított magyar reformátusságnak külön egy­­­­házkerületté való alakulására nézve? Lelkész azon véleményének ad kifejezést, hogy ezt csakis a szlovenszkói ref. egyházak presbitériu­mainak szavazatai alapján egybehívandó zsinat által tartja jogosan keresztülvihetőnek. A pres­­­­bitérium már most egyhangúlag kijelenti, hogy a zsinat nélkül szervezeti é 3 egyházkerületi tiszt­ségeknél nem kíván szavazati jogával élni. — Dalos! a Hígadóban. Német János, tenor énekes, kinek jó hírét már a Polgár szintár­­­­sulatból ismerjük, m­a fél 8 órai kezdettel családias dalestélyt tart. A műsor a legkiválóbb zeneköltők műveiből van összeállítva. Vasárnap délután fél 3 órakor ifjúság részére előadás felolvasással. Este bucsuelőadás. — Gyümölcsfáink férgei (vértetű) ellen télen kell védekezn­i, még pedig „Dendrinnel“, melyet használati utasítással Berghoffer János mag­­a kereskedése szállít. Pozsony, Vásár­tér 13. — fiz­etlevelek megszerzésének eddig is­­ keserves kálváriáját még keservesebbé akarják tenni. Nem volt elég a rengeteg időt rabló után­járás az útlevél iránti kérvények mellékleteinek megszerzéséért, az utazás céljának igazolása, illetőségi bizonylat felhajszolása, adóhátralékok rendbe hozása, kaució letétel a jövő adóra stb. stb. A sok kilincselés, ácsorgás mindenfelé és­­ fizetni kell hol itt, hol ott kiállításért, vízumért.­­ És íme most — a határzáraknak ha nem is megszüntetését, de legalább enyhítését­­ Ígérő trianoni úgynevezett béke ratifikációja után is­­­­mét újabb drótsövényt húznak az útlevélért hadakozók frontja elé, de persze ismét csak a többi állampolgárokkal egyenjogúnak — úgy látszik — csak címzett, de nem tekintett ma­gyarság útjába. Az útlevél iránti kérvények bár­mily itthoni nyelven szerkeszthetők, tehát talán még magyarul is, de már az utazás célját és­­ megokolását tót nyelven kell előadni — még itt ebben a mi színmagyar vármegyénkben is — így szól a parancs. Szinte hinni sem akar­juk, annyira abszurd ez a rendelkezés. Hát ez­után az útlevél­kérők ezreinek még tót tolmács után is kelljen futkosniok és azok fordítását jól honorálniok ahelyett, hogy az útlevél osz­­tály élére egy magyarul is tudó hivatalnokot állítanának? Quo usque tandem . . . — Dincs bizalom. Washingtonból távira­toztak . A szenátus külügyi bizottsága jelentést terjesztett elő arról a törvényjavaslatról, amely­ről a külállamok részére engedélyezendő hite­­­­leket a jövőben a kongresszus hozzájárulásától teszi függővé. Ugyanekkor Reen szenátor az igazságügyi bizottságban megtámadta az új 67.329000 dolláros csehszlovák kölcsönt. Ki­­j­­elentette, hogy akkor, amikor Csehszlovákor­szág 61 és negyed millió dollárral tartozik, a j a kormánynak nincs joga ekkora uj hitelt fo­­­­lyósitani. — Kálitrágya anyagok rendelése az 1921-iki tavaszi munkákra. A mezőgazdák figyelmeztet­nek, hogy kalitrágya, mint kainit, kalisó, chlór­­kálium, kénsavas káli és kalimagnezia korlátlan mennyiségben és aránylag olcsó áron kapható és azért ajánlatos a szükséglet fedezéséről már most gondoskodni, mivel az anyagok legna­gyobb részt németországi eredetűek és február hónapban már számolni kell azzal az eshető­séggel, hogy a német mezőgazdaság igényeinek kielégítése miatt behozatal aligha lesz. Említést érdemel továbbá azon körülmény is, hogy a halitrágyaanyagok szállítási taritályát 1920. de­cember 1-től Németországban kb. 20 százalék­kal leszállították, rövidesen azonban ismét emelni fogják. Ezért tanácsos a tavaszi mun­kálatokra e fontos trágyaanyagokról mielőbb gondoskodni. — testvérháború. Kamocsán két testvér,­ akik már mindketten családos emberek, valami­ haszontalanságon hajbakaptak. A verekedés alatti egyiknek annyira kijutott a testvéri szeretetnek ilymódon megnyilatkozásából, hogy betört ol­dalbordákkal napokig nyomnia kellett az ágyat. — Olcsóbbak lesznek a migor könyvek. A magyar könyvek egyes budapesti kiadók kapzsisága révén olyan árakat értek el Szlo­­­venszkón, hogy a közönségnek nem áll mód­­­­jában azt vásárolni. Miután a ránk nézve amúgy is kedvező valutáris viszonyok révén ez ano­máliákat könnyen meg lehetne szüntetni, ez ügyben lépések is történtek, még­pedig ered­ménnyel. Tegnap megjelent városunkban Wiesner Emil, a budapesti Hajnal Könyvkiadó cég tulaj­donosa, aki tárgyalásokat folytatott az itteni­­ könyvkereskedő cégekkel s remény van rá, hogy a drága Comenius Könyvkiadó cég helyett olcsóbb beszerzési forráshoz jutunk, ami az árak 50—69 százalékos olcsóbbodást jelentené. — fl népszámlálás és az iskola. A február 1- iki népszámlálásnak reánk, magyarokra óri­ási jelentősége van. A nyelvtörvény azokban a községekben biztosítja számunkra nyelvünknek szabad használatát a hatósági életben, ahol legalább 20 százaléka magyarság él. De ezen­kívül az iskoláink s­orsa is össze van nőve ezzel az állami aktussal s így minden magyar aki a kultúráját szereti, akiben él az az erő, melyet 1000 év kulturális fejlődése teremtett meg, aki a jövő nemzedékben is éltetni szeretné kultúránkat és nyelvünket, az február 16-án tegyen hitvallást a magyarsága mellett. — Köszönetnyilvánitás. Alulírottak a volt népőrség tagjaiból alakult bérlőtárasig nevé­ben őszinte és hálás köszönetünkat nyilvánítjuk nagymélt. dr Darányi Ignácz ur iránt, aki immár második éven volt szives részünkre kedvezményes föltételek mellett egy földterületet bérletbe adni. A szegénysorsu munkások baját és gondját szivén viselő és megértő kegyelmes urra hálás érzésekkel gondolva nem feledkez­hetünk el nagys. H­iier Árpád intéző úrról, kinek áldott jó szivéről, jóakarata segítségéről, emberies bánásmódjáról és lekötelező szíves­ségéről csak tisztelettel és köszönettel emléke­zünk meg. Komárom, 1921 február 2. Baráth Béla, Csapó Pál, Lingrádi János. — Újabb adót róttak a gazdaközönségre. Zsupáni rendelet érkezett ugyanis a községek­hez, hogy ezentúl minden­ barom (tehát: ló, tehén, ökör, birka, kecske stb) után, tárlat levelenként külön 1 K díj fizetendő, tehát péld. 200 birka után a törvényes díjon felül még 200 K. Mi úgy tudjuk, hogy a tárlati levelés kiállítási díja csakis törvénnyel vagy országos érvényű rendelettel állapítható meg. Eddig is volt. Ezentúl — úgy látszik — másként lessz. Legalább itt a mi vármegyénkben. Mintha itt különleges eldorádói állapotok uralkodnának ez a lakosság csak úgy áhítozna újabb és újabb megterhelések után. De különben is — úgy tudjuk — hogy semmiféle alsóbb hatósági fó­rumnak a szó szoros értelmében új adók jelle­gével bíró megterheléseket a lakosság vállaira rakni nem lehet, nem szabad Nem, még akkor sem, ha az azokból befolyó jövedelmet, esetleg közhasznú célra szánja. Kívánatos tehát, hogy­ ez ellen a gazdaközönséget sújtó rendelkezés ellen, megfelelő úton és módon felemelje til­takozó szavát. A fl­­ő­dbirtokhivatal kerületi hatóságokat állított fel Brünnben, Erencsénleplicen és Ungvá­­rott. A CSi. jelenti Prágából január 31-én. Az 1921. évi törvény és rendeletek gyűjteménye (7. rész) az állami földbirtok hivatal egy hir­detményét közli, mely szerint a hivatal kerületi hatóságokat állított fel Brünnben, Trencséntep­­licen és Ungvárott. A brünni hatóság hatásköre kiterjed a brünni országos főtörvényszék, a trencsénteplici egész Szlovenszkó és az ung­várié Ruszinszkó területére. Ezeket a kerületi hatóságokat a földbirtokhivatal az 1920 június 11-iki, a földbirtokhivatalról szóló törvény alap­ján állították fel. Először az ungvári kerületi hatóságot álí­­ották fel (1919 novemberében), azután a pozsonyit, amely helyszűke miatt Trencsénteplicbe költözködött (1920 áprilisban) és végül a brünnit (1920 júniusában). — Új napilap. A Munkácson megjelenő „Kárpáti Futár" e hó 6-tól kezdve napilappá alakult át.

Next