Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1921-02-23 / 16. szám

I'•ív ^CMgf?@f@keiie;2iGt évfolyam. 16. oxáisi. Szerdai 192*. feberuár* 28. KOMÁ­RO­MM­EG­YEI KÖZLÖNY Előfizetési ár Ctcit-ulovár értélben : Melyben és vidékre postai szétküldéssel: •Sgéss érre 60 K, félévre 80 K, negyedévre 15 K. Egyes szám ára: 7 € fülér. Politikai lap. Főszerkesztő: GAÁL GYULA ár. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF <ir. jjgggi “ 'gflgSBB Szerkesítőség és kiadóhivatal: Nsdar­ u. 26 , hová úgy a lap szellemi részét illető i­lzlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. ki­ldetidék. kéziratokat nem adunk yisszív kísgjelSBrk minden sz­-i-dän és awpöalen. A nyomás alatt növekszik a pálma, a súly, mely ágait lehúzza, szökkenti sudárba­ hatalmas fáját a dél­i csodás Ezt a külö­nösnek h­angzó­ miftcitm­ondást kell most a magyarságra is alkalmaznunk. A ma­gyar nemzeti kisebbség, melyre egyre sű­rűbben raknak terheket és súlyokat, e nyomás súlya alatt fog megnövekedni. Akármit mutasson ki a kormányozható statisztika, a magyar lélek magyar fog maradni és a magyar faj, mely a magyar kultúra emlőin nőtt fel, a teherpróbát fé­nyesen fogja kiállani. Az a nyomás, melyet szabadságban megedzett lelkünk elvisel, lelkeinket el­nyomni sohasem fogja, de arra alkalmas, hogy a magyarság szertehulló egységeire abroncsot kovácsoljon, mely azt össze fogja forrasztani. Ez az összelát­­ás most kezdődik, amikor a politikai pártok is egyesülnek és közös programmal közös célokért dolgoznak. A mi egységünk a magyar kultúrá­ban gyökerezik, a magyar irodalomban, tudományosságban és művészetekben, a magyar iskolában, melyet fojtogatni lehet egy ideig, de megfojtani és elnémítani már nem. Ez a kultúregység eddig csak formailag nem jöhetett létre, de lényegé­ben megvan abban a tudatosságban, mely arra késztet valamennyiünket, hogy ma­gyar voltunkról tüntetve tegyünk vallo­mást még a legnehezebb időkben is. Katonai diktatúra, statárium, nép­számlálási atrocitások, politikai és gazda­sági elnyomás mind nem tarthatnak örökké. Pár esztendő egy faj életében csak pár pillanat. Államkormányzati elv a követ­kezetes nemzetiségi elnyomás sem lehet, hiszen anyagi, fizikai akadályokon kívül erkölcsi tételekbe is ütközik, azokba az állami lét alapjául szolgáló törvényekbe, melyek a szabadságot és az állampolgári egyenlőséget biztosítják faji, nyelvi és val­lási különbségekre való tekintet nélkül. Ipába számlálnak bennünket meg kevésnek, mi tudjuk, hányan vagyunk. És akik vagyunk, elégnek érezzük magun­kat szabadságjogaink kivívására és kultú­ránk felszabadítására. A sokból tehet szem­fényvesztéssel keveset csinálni, de ez csak mesterkedés, ami eredményre nem vezet,­­ mert a sok mégis csak sok marad. A sót­­ hiába dobja a vízbe valaki, az ott meg­­ nem semmisül, csak feloldódik és alom­­­­jaival sóssá teszi a nagy víztömegeket is. Nem csüggedünk azért magyar test­vérek, a magyar izom ereje, a magyar agy munkája, a magyar lélek érzése miénk marad és elegendő az, ha a meg­méretésnél súlyosnak fog találtatni. Ez az erő­, ez a munka és ez a lélek fogja ki­vívni azt, ami most látszólag nem sike­rül. Mert az energia meg nem semmisül­het, a nyomás megedzi izmainkat és mint a pálma, a suly nyomása alatt fogunk növekedni mi is. Az erőszakos népszámlálás. Munkában a revizorok. — A nyelvhatárokat erőszakosan szlávositják el. — A panaszok özöne. A magyar statisztika minden tíz évben népszámlálást végzett, a munka nyilvánosan folyt és eredményeit könyvekben dolgozták fel és közölték az egész világgal. Most is népszám­lálás folyik, mely hivatalos titok, revizorok sza­ladgálnak faluról-falura és mellényük zsebében törlő gummit hordanak. A radírgummi nyomja rá a mostani népszámlálásra bélyegé­t. A népszámlálás mostani formája ellen a magyar párok eleve óvást emeltek. Az egész német sajtó támadja a cseh erőszakot és elnyo­mási szándékot. Most aztán látjuk, mi jóhiszemű magyarok, hogy nem ok nélkül, hallatlan erő­szakosságok hírei érkeznek az udvardi járás vegyes nyelvű községeiből! A községekbe cs­eh­ és szlovák összeirók érkeztek és megjelent ve­lük a „revizor“ is az elmaradhatatlan radir­­gummával. Fenyegetésekkel, megfélemlítésekkel, ka­­­­pacitálásokkal, a magyarság gyalázásával folyik a népszámlálás. Pap, tanuló, jegyző elcsapásával : biztatják a népet, hogy ne merje magát magyar­­­­nak vallani. Az összeíró­k igen óvatosak, mind­­­­ezt világért sem mondják nyíltan, csak tanuk­­ nélkül. De a céljukat, hogy erőszakkal szlová­­­­kosí­anak, nem tagadják. Kolta községből pénteken küldöttség ke­­­­reste a zsupánt, hogy a községi képviselet­­ határozatából tiltakozzék előtte a népszámlálás­­ ezen módja ellen. A küldöttségben részt vettek­­ a kisgazdák és szocialisták is. Ebben a község­­­­ben 80% magyar volt az 1919 évi népszám­ i­láláskor és a mostani népszámlálás talán 20%, 1 magyart fog kihozni. Talán. Tehát egy év alatt a szlovákok lettek a magyarok. Csodálatosan gyors­­ elváltozás. Ógyalla községben is dolgoztak a revizo­­­­rok, akikből egy félszázad (85) érkezett a járásba.­­ Erre a népszámlálásra méltó módon válaszolt : a magyar lakosság. Kinyilatkoztatta, hogy a­­ népszámlálás alkalmával magyarnak vallotta­­ magát és minden ezzel ellenkező állítás, okmány,­­ vagy statisztika hamis és semmis. Ezt a nyilat­­­­kozatot eddig ezer­kétszáz ógyallai lakos írta alá. j ' Komáromszentpéter községben vasárnap­i valóságos forradalom támadt a népszámlálás­­ folytán. Állítólag a községi jegyző és a revizo­­­­rok megállapították, hogy a lakosság egyharmad­a része elmagyarosított szlovák és a nép követelte­­ a számláló lapok előmutatását. Az önérzetében felháborodott népet alig lehetett lecsendesíteni. Komáromban is sok akadály mellett fo­lyik a népszámlálás; ezt az akadályt a revizo­rok gördítik az itteni régi és a népszámlálás terén nagy gyakorlattal bíró biztosok munkája elé. Panaszok vannak a revizorok ellen, akik utólag megfenyegetnek egyeseket, akik magyar­nak vallják magukat. A revizorok azt hangsúlyozzák, hogy olyan is, aki régen itt lakik és birtokol, ha szlovák származású, magyarnak nem vallhatja magát. Nekik utasításuk van a magyarság számarányának lenyomására. Egyik revizor, mert látta, hogy ez itt nem sikerülhet, lemon­dott és eltávozott. A város hatósága az egyik revizor erőszakossága miatt kénytelen volt bűnvádi feljelentést tenni. A népszámlálás súlyos visszaéléseivel lesz még alkalmunk bővebben foglalkozni. 1 ill­­ ill áíÉIi­l. Bizonyosan észrevette a közönség egy része, hogy néhány nap óta a vízvezeték egész napon át szolgáltatott vizet. Ez a jelenség mostanában csak szórványosan jelentkezett még, de remélhetőleg rövid idő múlva állan­dósulni fog s ezáltal sok kellemetlenségtől fo­gunk megmenekülni, melyeket jó ideje tűrni voltunk kénytelenek. A dolog magyarázatát ad­ják az alábbiak : Köztudomású, hogy a városi vízműnek a szigeten levő szivattyúgépeit az eredeti építés­kor gázmotorok hajtották. Ezeket a gázmoto­rokat a háború kezdetén katonai érdekből és a hadvezetőség rendeletére nyersolajat igénylő Diesel-motorokkal cserélték fel. Bár ugyan­akkor egy új kutat is építettek s a termelhető vízmennyiség a fogyasztást bőven fedezi és bár a Diesel-motorok a szakértők szerint legjobbak ily célra, az átalakítás mégis kelle­­­metlen következményekkel járt, minthogy a hajtóerőül szolgáló nyersolaj, melyből óránként kb. 18 kg, a gépek szükséglete, a változott viszonyok folytán annyira megdrágult, hogy ugyanaz a mennyiség (100 kg), amely a há­ború előtt 8—900 koronáért volt beszerezhető, most 40000, majd 85000 koronába, szállítással együtt több mint 100,000 koronába került. tette Ez az óriási áremelkedés elkerülhetlenné a nyersolaj fogyasztás minél erősebb csökkentését, ami nem volt máskép elérhető, csak úgy, hogy a szivattyúkat hajtó motorok működési ideje korlátoztassék. így csökkent­ a motorok munkaideje és ennek következtében a vízszolgáltatás 24 óráról előbb 16, majd csak 8 órára, ami persze nemcsak a háztartásokban okozott sok kellemetlenséget, hanem egészség­ügyileg és műszakilag is­­ hátrányos volt. Még ilyen nagymértékű korlátozás mellett is fenye­getően mutatkozott azonban a jelenlegi víz­­díjak olyan tekintélyes emelésének szüksége, ami méltán keltett volna általános elkeseredést. A város vezetőségének bőven megvolt­­ tehát minden oka arra, hogy keresse a módo­kat az üzemi költségek lehető csökkentésére, annyival inkább, mert az utóbbi időben szin­tén igen tekintélyesen emelkedett munkabérek is súlyos teherként nehezednek a mérleg ser­penyőjébe. 6« J 111MW R’uhafestő és vegytisztító QIEN­9 Komárom, Nádor­ utca 3. és 48. szám« Mindennemű ruhaneműeket, bútorszöveteket, függönyöket stb. fest és tisztít.

Next