Komáromi Lapok, 1922. január-június (43. évfolyam, 1-77. szám)

1922-06-22 / 74. szám

1922 június 22 . K <)»T­árorni Lapn !r 5. oldal természetesen az illető egyesületek részéről bi­zonyos tömörülésre, szervezkedésr­e, egységes irányításra lenne szükség, amelyről alább még szóln­­ is akarunk. Ezeknek az orgánumoknak a megvalósítása történhetnék egy nagy, tőkeerős részvénytársaság útján is. De akárhogyan születnek is meg a föntebb felsorolt lapok, meg kell születniük, mert ez magyarságunk fennmaradásának halá­losan komoly ügye. Kultúránkkal élünk vagy bukunk. És ha nem adunk magunkról életjelt, már a kitöröltek közé sorozhatnak bennünket. És ne áltassuk magunkat azzal, hogy ölhetett kezekkel is ellene tudunk állni azoknak a mind gyakrabban jelentkező elnemzetlenítő törekvé­seknek, amelyeket máris eléggé érzünk. Akcióra nekünk reakcióval kell felelnünk. Mentől jobban igyekeznek bennünket kulturális és egyéb téren háttérbe szorítani, annál görcsösebben kell ragaszkodnunk ősi kultúránkhoz, faji jellegünk­­höz; mentői némábakká igyekeznek bennünket tenni, annál hangosabban kell észrevétetnünk, hogy még élünk és jogainkból, gerinces magyar­ságunkból egy tappadtat sem engedünk. És ebben az önmagunkat mentő mun­kában mindnyájunknak össze kell fogni. A megszületendő vállalatokhoz minden tehetős magyar embernek hozzá kell járulnia a maga okulusaival. Mutassanak érdeklődést kulturális ügyeink iránt földbirtokosaink, pénzintézeteink és kereskedői világunk is. De bele kell vonni az érdeklődésbe iparosainkat, kisgazdáinkat, sőt józan szellemű munkásainkat is. Csinálja meg a tervezett lapokat az itteni magyarság párt­politikai és vallási tekintet nélkül, aminthogy az illető orgánumoknak sem szabad pártlapoknak lenni, csupán magyaroknak. Az eddig tárgyalt időleges, ephemer jel­legű sajtótermékeken kívül arról is kell gon­doskodni, hogy maradandó értékű irodalmi művek megalkotása, kiadása és elterjesztése is lehetővé váljék. Mert a közönség könyvéhsége, amely a világháború folyamán érte el virágzá­sának tetőpontját, de utána lehanyatlott, ismét ébredezőben van. A magyar olvasó­közönség ismét érdeklődik a könyvpiac termékei iránt, ezt az érdeklődést azonban vagy csak méreg­drágán, vagy egyáltalán sehogy sem bírja ki­elégíteni. Mert a Pesten kiadott újabb művek jórészben indexen vannak nálunk. Behozataluk vagy egyáltalán nem lehetséges, vagy ha be is engedik őket, a publikumnak az eredeti ártól nagyon is eltérő súlyos pénzekkel kell megfizetni. (Folytatjuk.) Gm­. — Eljegyzés: Csömör Gyula, süttői adó­ügyi jegyző, a vaskoronarenddel kitüntetett tart. főhadnagy kedden váltott jegyet Csiba Erzsiké­vel, Csiba Imre dunamocsi ref. lelkész kedves leányával, Galambos János apácaszakállasi ref. lelkész unokahugával. — Az Ipartestület és a törvényszék át­helyezése. A komáromi Ipartestület elöljárósága Boldoghy Gyula elnöklete mellett f. hó 21-én tartott rendkívüli ülésén foglalkozott a törvény­széknek tervezett áthelyezése kérdésével. A dr. Szijj Ferenc polgármester által e tárgyban összehívott értekezleten az Ipartestületet Czike Dénes testületi alelnök képviselvén, az Elöl­járóság előtt az ügyet ő ismertette. Rámutatván azokra a helyrehozhatatlan károkra, amelyeket a törvényszék áthelyezése a helybeli iparos­osztályra hozna, szükségesnek tartja, hogy az Ipartestület is részt vegyen abban a küldöttség­ben, amely a város ügyvédi kara, kereskedelmi és ipari érdekeltségének nevében az igazság­ügyminiszterhez készül. Azt tartja, hogy csakis a rosszul informáltság nyerhette meg az igazság­ügyminisztert ehhez a tervhez, amely a város amúgy is pangó gazdasági életét teljes rom­lásba hajtaná. A törvényszék elhelyezése nem­csak városias jellegéből vetkőztetné ki Komá­romot, de attól a kis forgalomtól is megfosz­taná, amely még megmaradt. Javasolja, hogy az Ipartestület maga is küldjön ki kebeléből és az iparosság képviseletében egy előljárósági tagot, aki személyesen is előadhatja a minisztérium­nak az iparosságnak e kérdésben elfoglalt álláspontját. Az elöljáróság a küldöttségben képviseletre ifj. Koczor Gyulát kérte fel, aki a város polgármestere, dr. Szíjjj Ferenc Vezetésé­vel induló küldöttséggel június 21-én megy Prágába.­­­ * n — Új mérnökök: Ernyei Zoltán és Kircz Vilmos a brüntni egyetemen a gépészmérnöki vizsgát kitűnő sikerrel tették le. — Az iparostanonciskola évzárása. Az iparostanonciskola tanulóinak évzárója f hó 25-én, vasárnap lesz a polgári iskola torna­termében. Az évzárás a szokásos rajzkiállítással van egybekötve. Ez alkalommal kerülnek ki­osztásra azok a jutalomtárgyak, amelyeket a város, valamint az Ipartestület a legjobb elő­menetelt tanusító tanoncok részére adományoztak. — Felvétel a főgimn. I. osztályába. A cseh-szlovák középiskolai rendtartás szerint az I. osztályba csak oly tanulók vehetők fel, akik 10. életévüket már betöltötték, vagy 1922. de­cember 31-ig be fogják tölteni. Ezenkívül nem elégséges az elemi iskola IV. osztályának sike­res elvégzése, hanem felvételi vizsgát kell tenni a főgimnázium tanárai előtt. A felvételi vizsga két részből áll: írásbeliből és szóbeliből. A vizsgálat anyaga: 1. magyar nyelvből: olvasás, írás, egy a tanártól előadott kisebb és könnyebb mese leírása, szó- és mondat­elemzés az egy­szerű bővített mondat keretében, 2. számtanból: a négy alapművelet egész számokkal Írásban és fejben, a méterrendszerrel kapcsolatban alapis­meretek a tizedes törtekről. Akinek az írásbeli dolgozata jeles, vagy jó, az abból a tárgyból nem tesz szóbeli vizsgálatot. A rendes felvételi vizsgálat határideje: június 30, a rendkívülié szeptember 1. és 2. napja. Mindkét esetben az írásbeli az első napon d. e. 10 órakor lesz, a szóbeli d.­­ 3 órakor. Az írásbeli előtt 1 órá­val a tanuló a szülő vagy helyettese kíséretében megjelenik az igazgatói irodában, ott az igaz­gatónak bemutatja a születési anyakönyvi ki­vonatát (a kath. tanuló keresztlevelét is), leg­utolsó elemi isk. bizonyítványát (vagy Értesitő könyvecskéjét) és ennek alapján vizsgálatra bocsáttatik. 2. Beírás a tanév végén az I. osz­tályba. A csehszlovák rendtartás szerint azok a tanulók, akik az I. oszt.-ra szóló felvételi vizs­gát letették, már julius 1-én beírhatók az I. oszt.-ba. Ez az előzetes beírás július 1-én lesz az igazgatói irodában (9—12). A beírásnál a tanuló lefizeti a mellékdíjakat (65 K) és az első félévi tandíjat (125 K), vagyis összesen 190 K-t, azután az igazgatótól kapott felvételi jeg­­gyel megy az I. osztály főnökéhez, aki átveszi a tanuló okmányait és bejegyzi az I. osztályú tanulók naplójába. Mivel a felvételre (a szerző­dés szerint) Komárom városi és Komárom me­gyei illetőségű tanulók első­sorban jogosultak, felhívjuk az érdekelt szülőket, hogy éljenek az előzetes beírási jogukkal. — A maturabál. Említettük már lapunkban, hogy a komáromi érettségizett ifjak maturabált rendeznek, amelyre az alábbi szövegű meghívót küldték szét: A komáromi főgimnázium 1922. évben végzett növendékei folyó hó 29 én, Péter- Pál napján a Dalárda kerthelyiségeiben fél 9 órai kezdettel érettségi bált rendeznek, melyre a tisztelt címet és b. családját a rendezőség ezúttal hívja meg. A belépti dij a vigalmi adó­val együtt 15 K. Családjegy 3 személyre 35 K. Ízletes ételekről és italokról a rendezőség gon­doskodik. — 1922. junius ho. Az érettségi bál rendező bizottsága. — Nyitva a gőzfürdő. A városi gőzfürdő pénteken, szombaton és vasárnap nyitva lesz. — Évzáró ünnepség. A zárdában zenét tanuló növendékek folyó évi junius 25-én d. u. 5 órakor a „Kath. Legényegylet“ dísztermében mutatják be előmenetelüket a kedves szülőknek és az érdeklődő közönségnek. Vendégeket szí­vesen látnak. — Vetéseink állása a szentpéteri és he­­tényi határban. Az Úrnap előtt való eső végre meghozta némileg a szántóvetők reménységét. Nagyon silány termésnek néztünk elébe. Most végig­jártam két falu határát. A kevés, de áldásos eső, utánna a jótékony meleg, általában minden veteményre kedvező hatással volt. A rozsok már érni készülő, vékony szemei meg­duzzadtak, teltebbek lesznek. A búzák és árpák, melyek jobb földekbe vannak vetve, nemcsak, hogy kalászba szöktek, hanem meglehetősen fejlődnek. Ha nagy termésre nincs is kilátás, de a kenyér botja — ha valami csapás nem lesz — nem esik ki kezünkből. Kapás növé­nyeink az eső előtt nagyon silányak voltak. Krumpli alig lett volna valami. De eső után a kapások is hirtelen magukhoz jöttek s kezde­nek erőre kapni úgy a kukorica, mint a répa. A szőlők szép termést ígérnek, mert a szőlő szereti a szárazságot. A május első hetében vetett dinnye ültetvények már virágzanak s hozzák az első dinnyéjüket. Takarmány igen szűken lesz ismét. A gombos herék a hosszú tél alatt kivesztek, a lucernásokban is sok kár volt a szárazság miatt is. Az első kaszálás keveset hozott. A második sem kecsegtet sokkal. A partos réteken anya­széna nem termett, csak a laposokon. Muhar gyengén fejlődik, így a takarmány ismét kapós és drága lesz. —cs. — Felülfizetések. A nagymegyeri önkén­tes tűzoltó egyesület június 5-én tartott mulat­ságán felülfizetni szívesek voltak: Eggenhofer Gyula, Zieger Ferenc, Nagymester és vidéke Takarékpénztár R.­T. 100^100 K, Nemes György 70 K, Vizváry Dezső, Schlesinger Fe­renc, Fleischmann Sándor 50—60 K, Landler József, Laufer N., Mondok Károly 44—44 K, Torma Gyula 40 K, Czidu József 38 K, Bu­gár Vince, ifj Kovács József 35—35 K, Hickisch Károly, Raáb József, Vajda Sámuel 30—30 K, Steiner Kálmán 26 K, Ungár József 24 K, Horváth József, Varga Károly, dr. Hartmann Ede, Fekete Sándor, Rácz Károlyné, Spán Lá­zár, Spitzer Béla (Komárom), Dóka Rudolf, dr. Deutsch Mór 20—20 K, Bugár Lajos 18 K, Munka Ferenc, Rónay Alajos, Német Gyula, Psentsik Rudolf, Neumann József 15—15 K, Wyberal Ottó, id. Bugár Károly, Bugár Vince, Végh Mór, Schalvo, Német Vince 14—14 K, Varga Maris 11 K, Krammer Béla, Schönthal Jenő, Bugár Mihály, Kosár Elek, id. Nagy Gábor, Mészáros Rudolf, Horváth István, Korn­feld Juda 10—10 K, Takács Pál, Csenger La­jos, Csillag János, Raáb Zsigmond, Nagy László, Bognár Ferenc, Ooerhof­f Árpád, Ko­vács Tibor, Ázsóf Gyula 9—9 K, Dosztál Mi­hály, Zsemlye István, Sparovsky N., Német Gáspár, Fu­rik Silvester, Bauer Frigyes 8—8 K, Pataki Antal 6 K, Házi István, Rédl An­tal, Polni Lajos, Androvics Mihály, Ujj József, Bacskarik Lajos, László Rudolf, Molnár Rudolf, Végh Bálint, Wéber Ferenc, Vízvári János, Füzis Imre, Fischer Jenő, Rosenbaum Major, Pali József, Nagy Kálmán, Jankó Károly, Reiner Vendel 5—5 K: Fischer Mihály, Krausz Dávid, Dosztál Ignác, Denga Miklós, Varga István, László Vendel, Balaskó Vince, Dosztál Pál, Rácz Lajosné, Morva Imr­e, Munka István, Török Benő, Kalmár Rudolf, Vizváry Lajos, Kis Pál, Horváth Gáspár, Nagy János, Pintér Gyula, Grünwald Mór, Mikolai József, Pintér Gyula, Kalmár Lajos, Füssy József, Végh Fe­renc, Reiner József, Tóth Mihály, Csápai Imre, Nagy Gusztáv, Raxián József, Német Géza, Puhák Sándor, Dosztál Vince, Busánszki Gyula, N. N. 4—4 K, Novák József, Pollák János, Szegi Kálmán, Német Ignác, Barát Vince, Pientsik Béla 3—3 K, Hadar István 2 K, Pe­­tőcz Ernő, Über József, László Vince, Tóth Károly 1—1 K. — A szlovák iparosság kiállítása. A szlo­vák iparosság részére július 6—19 ig Pozsony­ban ipari kiállítást tervez a pozsonyi kiállítást szervező bizottság, úgy halljuk, hogy felhívá­sokat is küldtek szét az ország testületeihez a kiállításon való részvételre. A kiállítás valami eredményt felmutató igazolása kellene, hogy legyen az ipari munka fejlettségének, ha nem ennek szánták, akkor legalább vásár jellegével kellene bírnia. Ipari fejlődés, versenyképesség egyedüli előfeltétele azonban a szabad, korlát­lan forgalom. Amíg a vám és egyéb határokkal össze­visszahálózott államban az első feltétel megadva nem lesz, minden kísérlet, mely a lezüllött iparból akar „mintát“ bemutatni a tá­jékozatlan külföldiek előtt, csak szemfényvesz­tésre valló önámítás. A pénztelenséggel, meg­csappant és mesterségesen nagyobbított for­galmi akadályokkal küzdő kisiparnak nem ki­állításra van szüksége, hanem munkára, meg­rendelésre. A kisiparos ma alig keresi meg a mindennapi kenyerét s igen sok közülük már le is tette évtizedek óta kezében tartott szer­számját, hogy napszámos munkával biztosítsa betevő falatját. A kimondottan „szlovák“ ipari kiállítás rendezői egyébként is megfeledkeztek arról, hogy itt magyar iparosság is van, de eltekin­tve a már sajnos, megszokott megligálá­­sától a magyarságnak, az iparosság, a magyar, a szlovák együtt más formában várja a kor­mány iparfejlesztő támogatását. ' ’­­ — Magyar színházi újság. Igazán öröm­mel nézegetjük a Pozsonybján megjelenő Szín­ház és Mozi címü képes hetilapnak első szá­­ ­« ci. M í> i,,,,». ,> í

Next