Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-07-01 / 79. szám

79 ssKm. 4*fi?vanft«S^k MaSfani' ^•jnsrrnr* —■» " ~~ '' £ í 8i»iáal ír aMOMMtorík értékbe» s ,l Stetyt*» és vidékre s**»»«al ® féíkMiáé«cal: 1 Wsw äre» SO K, félévre 40 if» cegyelérre 28 E. j Külföld»« 160 Ki. Egyes «sást ára 180 fUISr. j qggnBBgBggggaBMaMgaBaga b—1 ■ ■ i TMb— ALAPÍTOTTA: TUBA JÄNOS. ; GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BAfTANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor u. 20», hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldün«?*^ Kéziratokat nem adunk vissza. Rmlnik tonkin! time In#! isötörtskiB és iientijti Szomorú aratás. Komárom, — június 29. ( Péter és Pál ünnepe a magyar gazdának is évszázados ünnepe, aki ezen a napon kimegy a határba és az aranykalásszal ékes rónaságon széttekintve, hálát ad Istenének, mielőtt kaszáját a vetésbe vágná. Péter és Pál a magyar föld, a magyar síkság ünnepnapja, az aratás kezdete. Szomorú látványban van ma része a környékbeli gazdának, aki pusztulást és vizet lát, amerre csak a szeme ellát. Az egész Csallóköz és Csilizköz, a Duna- s mente sokat szenvedett az idén a vizek erejétől, amelyek egész munkáját tették : semmivé egyes helyeken a gazdának. Az idei csapadékos tavasz, mely záporaival, jegeivel, felhőszakadásaival talán egy költséget sem kímélt meg pusztításaitól, rajta hagyta bélyegét a gazda termésén. Mit tegyen, ha hiába hullott a verejtéke ezen az éven át? Bele kell nyugodni a változhatatlanba és erőt gyűjteni az új munkára. Ámde ilyenkor ott, ahol kimutathatólag elemi csapások okozták a kárt, s a községek elöljáróságai indítsák meg a mozgalmat a földadó és járulékai és a j jövedelemadó elengedése iránt. Ne várjanak arra, amíg az adóügyi közegek teszik meg a szükséges lépéseket, hanem saját j jól fölfogott érdekében maga a község intézkedjék. Tehát az egyes községek tanácsai és képviselőtestületei foglalkozzanak ezzel a kérdéssel és állapítsák meg a károkat. A legszomorúbban érinti ez a rossz esztendő a kisembert, akinek egy-két holdja került víz alá, vagy azt az aratót, akinek aratórésze nem fogja biztosítani a téli kenyeret. Az idén súlyos tél elé tekint Csallóköz népe és már most felvetjük a kérdést, hogy a kormánynak sürgősen gondoskodnia kellene vetőmag kölcsönről, s a munkásnép számára pedig állami munkáról, mert az idei nyár nem termett kenyeret számunkra. Gondok, súlyos gondok ezek, de ha kezeinket ölbe tesszük, nem oldjuk meg azokat. Tenni kell annak, akinek ez a kötelessége. A járási és megyei bizottságok feladata, hogy ezt a kérdést napirenden tartsák az egész esztendőben. Mert ha nem védik meg a népet az ínségtől, akkor az ínség rossz tanácsokat adhat a népnek. Ezektől kell mindenképpen óvakodnunk, elsősorban az államnak, mert ennek a kötelessége szélesebb körben keltett feltűnést. A volt miniszter megjegyzései és hozzászólása ehhez a döntéshez egy szlovák jogügyi lapban jelentek meg és a Komáromi Lapok volt az első, amely ezt magyarul egész terjedelmében leközölte. Amiint értesülünk, Dérer miniszter tovább ment és egy törvényjavaslatot készít elő. Az állampolgárság kérdése a csehszlovák belpolitikai élet homlokterébe nyomult, különösen azóta, hogy a munkáspártok — és pedig elsősorban a kommunista párt és a magyar szociáldemokrata párt — napirendre tűzték az állampolgárság és illetőség kérdését és minden erejükkel annak megoldása érdekében küzdenek. A parlamenti akciót a kommunista párt kezdette meg, amely dr. Gáti József ungvári képviselő útján törvényjavaslatot készíttetett elő, amelyet annak idején, a kérdés fontosságának megfelelően ismertettünk. A szöv. ellenzéki pártok, melyek önálló akcióra gondoltak, Gáti törvényjavaslatának benyújtása urán csatlakoztak a kommunisták törvényjavaslatához, mert ilyen módon is demonstrálni akarták országvilág előtt, hogy az állampolgárság kérdésében Szlovenszkó és Ruszinszkó őslakossága, nemzetiségre és pártállásra való tekintet nélkül egységes fronton áll. Ehhez az egységes fronthoz csatlakoztak a községi képviselőtestületekben az exklusiv cseh pártok képviselői is, ami annál örvendetesebb jelenség, mert a lakosság egységes véleményének megnyilvánulása bizonyára gondolkodóba ejti a kormányköröket, melyeknek végre is be kell látniok, hogy százezrek exisztenciája nem lehet játéklapda a közigazgatási hatóságok kezében. Sikerült teljesen megbízható helyről olyan értesülést szereznünk, hogy a sokat vajúdó kérdésben nagyjelentőségű fordulat előtt állunk. A fordulatot a szlovenszkói szocialista pártok körében megindult újabb mozgalom idézte elő, melynek kimondott célja a szocialista pártok egységének megteremtése. A magyar szociáldemokrata párt az egység plattformjának első pontjául az állampolgársági kérdés rendezését állította oda. A második Internationale executiv bizottságának június 5 én Bécsban tartott gyűlésén Czech dr. utján a magyar szociáldemokrata párt az állampolgárság ügyét ez elé a nemzetközi fórum elé vitte. Ilyen körülmények között a koalíció legerősebb pártjában, a csehszlovák szociáldemokrata pártban az a nézet kerekedett felül, hogy elérkezett az ideje az állampolgársági kérdés törvényhozás útján való megoldásának. Információnk szerint a törvényjavaslatot Dérer volt miniszter készíti elő, akinek a közigazgatási bíróság ismert döntése alkalmából történt állásfoglalása általános feltűnést keltett. A javaslat kompromisszumos megoldási kísérlet lesz, amely modus vivendit nyújtana a mostani jogtalanok tízezreinek. A sajtótörvény végrehajtása. Azt hisszük, hogy nemcsak minket szerkesztőket, újságírókat, hanem a nagyközönséget is érdekli az új sajtótörvény végrehajtása. Az igazságügyminisztérium a sajtótörvény életbeléptetésével kapcsolatban rendeletet intézett az államügyészségekhez, amelyben a törvény alkalmazásának módozatairól ad tájékoztatást. A rendelet többek közt a következőket tartalmazza : A minisztérium szükségesnek tartja az államügyészségek figyelmeztetését arra nézve, mikép a kormány teljes határozottsággal elutasítja azt a vádat, mintha a sajtódeliktumoknak az esküdtbíráskodás hatásköréből való kivételével a nyilvános kritika megbénítását akarta volna elérni. Evégből szükséges, hogy a közvádló minden alkalommal komolyan megvizsgálja, vájjon a cikkben foglalt állítások nem-e épp azt célozzák, hogy hivatalos helyről azok alaptalansága megcáfoltassák és és ezért a bűnvádi eljárás lehetőleg csak akkor indíttassák meg, ha az államügyészség arról győződik meg, hogy a cél hivatalos helyesbítés útján el nem érhető, vagy ha az illető lap ennek dacára sértő, vagy rágalmazó állításait tovább folytatja. Oly esetekben, mikor közhivatalok, vagy azok tagjai ellen emelnek vádakat, vagy használnak sértő, kicsinylő, vagy gúnyos kifejezéseket, nem volna helyénvaló, ha az államügyészség az esküdtszéki eljárás kikerülése céljából szakbíróság előtt követelné a bűncselekmény üldözését. Ami az elkobzási eljárást illeti, szigorúan kerülni kell, — tekintettel arra, hogy az alaptalan rágalmak üldözése törvényesen lehetséges — minden oly tevékenységet, mely az igazság megfojtására irányulna és ezáltal oly személyeket részesítene védelemben, akik a nyilvános támadásra joggal rászolgáltak. Egyetlen törvényes rendelkezést sem szabad arra felhasználni, hogy általa a közhivatali tevékenység nyilvános kritikája megakadályoztassék. A sajtótermék átnézésével megbízott tényezőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy gyakran a büntető határokon túllépő kritikának is helya van a köz érdekében, kivéve, ha a bírói tevékenység jogtalan kritizálását tartalmazná, melyet minden körülmények közt meg kell védelmezni. Nem engedhető meg, hogy a törvény rendelkezéseit bármely esetben a közhatósági tevékenység kritikájának korlátozására használják fel és az a közeg, aki ezt elkövetné, szigorú felelősségrevonásban fog részesülni. A rendelet hangsúlyozza, hogy az államügyészségnek bűncselekmények kinyomozásánál a sajtó közléseit figyelembe vegyék s oly cikkeknek, melyekben valamely közhivatalnok ellen vádakat emelnek, különös figyelmet tulajdonítsanak. Nem szabad a hatóságoknak, a sajtónak a nyilvános életben betöltött feladatáról és arról a bizalomról megfeledkezniük, amellyel széles néprétegek a sajtó iránt viseltetnek. Ily cikkek közlése a tömegekben nemcsak bizalmatlanság felkeltésére alkalmas a nyilvános hatóságokkal szemben, de gyakran azt a hitet is kelti, hogy a vádhatóságok nem eléggé pártatlanok és igazságosak. Ezért a sajtótermékeket átnéző közegek minden ily esetben, ha csak a vád komolytalansága nem szembetűnő, kötelesek a cikk tartalmáról a vádhatóságot értesíteni, a sajtótermék — mint forrás — megjelölésével és azzal, hogy a vádhatóság a szükséges információk beszerzése után, vagy a bűnös tisztviselő, vagy a rágalmazó hírszerző ellen az eljárást indítsa meg. Az igazságügyminisztérium elvárja, hogy az államügyészségek törekedni fognak a törvény korlátain belül a korrupciótól a tisztviselői kart minél hatásosabban megtisztítani, másrészt alaptalan vádaskodásokkal szemben nekik védelmet nyújtani. Valódi angol Val, file, klepplizett csipke, mosó és selyem Tüll. Hímzések, ruhacsattok dús választékban kaphatók ELBERT divatáruházában Komárom, Nádor utca 19. sz. (Koronabankkal szemben,) Az illetőségi frontról: (Dérer dr. volt miniszter is készít törvényjavaslatot) Ismeretes, hogy Dérer dr. volt miniszter állásfoglalása a legfelsőbb közigazgatási bíróság illetőségi ügyben hozott határozatáról a leg- Keddi 1924» julius I» • i T-711 1 .1. [ lummmmu.