Komáromi Lapok, 1924. július-december (45. évfolyam, 79-149. szám)

1924-10-28 / 130. szám

19S4. október 28. »Komaromi Lapok« 8. oldal, Kedden október 28-án csak felnőtteknek! b Örögf­ér a Városi Moziban Strauss © perei*!© alapján. Főszerepben: Harry Lied­ke és Éva May. kossá,»ákoz, Chacon, Hymne és Kossuth és más francia és spanyol dicsőítő költeménye'­; stb. O­lass országr­ól: Tisztel­t ajándékok, művei olaszai, kiáltványai, cikkeinek gyűjteménye s felszámlálhatatlan emlék. A magyar­országi e­m­lékek nagy gzfems miatt hözülfik csak párat említhetek: újságcikkek, gúnyképek, falraga­szok a forradalom megindulása idejéből, a bécsi látogatás, kormányzói díszruhája, kardja, ren­geteg levelezés, rendelet, stb. stb. A kiegyezés utáni idők emlékei, a magyar városok pompás albumai, ajándékok, Kossuth: Irataim az emi­grációból mind a nyelven, könyvai (Dawia, Haeckel, S.;echi, stb.), apró tárgyai, tolla, s­zi­­varszipkéja turini lakásának bútordarabjai. Ezenkívül Kossuth ifjúkorának emlékei; isko­lai bizonyítványa az eperjesi tviug. lycentu­­scel, ügyvédi dip­omája, Kardos Sámuel eper­jesi ügyvéd biroEyítványa gyakorló éveiről, jegyzetei történelemből, francia nyalvű feljegy­zései Th­ers „Historre da La Revolution Fran­­çaise“ c. munkájáról, s a „Országgyűlési tudó­sítások“ kézirat*­, sok levél apjához, anyjához, feleségéhez. Széchenyi, Petőfi, Rím levéle Kossuthon. A Kossuth-bankók gyűjteménye. Törökországi emlékek: útlevele James Bloom­field álnévre, Ghic* János levele a dunai con­­foederstió tárgyában, stb. Külön csoportodta­ban a bankjegypör emlékei. (Kossuth Cavcur biztatására 1860 - an bankjegyeket bocsátott ki. A készítést D*y Vilmos lontdoni nyomdája végezte a legnagyobb titokban. A dolog kitudódott és az osztrák kormány illatéktelen­é­szkib­oc­átásért perbe fogta ez angol kancelláriai bíróség előtt Kos­suthot, akit fényes védekezés ellenére pénzbír­ságra ítéltek, melyet III Napoleon és Cavour fizettek meg, a bankjegyeket pedig az angol bank olvasztókemencéi­b­n meg semoiidtették.) Továbbá természettudományi foglalkozásának emlékei, csilla­gágzati, fizikai, természettani jegyzetei, kígy­ói, saját meghatározású tövé­nyd.­öndig éremgyüjtemény, a Kossuth csa­lád a mesi level­e (kiadta Mátyás király Kos­suth Miklósnak és utódainak Budán 1479 jú­nius 15 és), Kossuth arcképei a különböző idő­k­ből és országokból, szobra carrarai már­ványból, 80. és 90. születésnapjának ünneplés­e emlékül, így egész piramisban a magyaror­szági városok díszpolgári oklevelei, így szép könyvszekrény, amely Sh­akesp­are stratfordi szülőházát utánozza s benne Shakespaare ös­­ 8ses műveinek kiadása bőrkötésben, Kossuh arany nyomású családi cina révéi. Angliai tisz­telőitől kapta Kossuth, közadakozástól. Végül Kossuth halálának emlékei: olasz, amerikai, angol és minduí­sta, ujságok Kos­su­th haláláról, emlékplakettek, gyászjelenté­sek, a temetés képei, halotti maszkja. A szemlélőben erős hi­­tel ébredhet fel a tudat, hogy a szellemnek s az emberi hiva­tásnak ilyen gazdagságát valóban nemcsak egy nemzet, de az egész emberiség mondhatja a magáénak. Bárha mindenki m­ggyőződhetne éri­ől a szemlélet legcélhozvezetőbb módszeré­vel! Rövideb­b vagy hossszabb időre minden­kit komoly gondok és bánat szállanának meg. Ezek pedig mind­­esetre az okosabb emberi belátáshoz veezető eszközök a megfeledkezett sziyik számára. (d. i.) neheztelt is. Ez az anekdota azonban valószi­nűleg nem puszta kitalálás, mert egy másik vál­tozatban is két portál­ták a nyolcvanas években. Főrangú hölgyek tr bék­enemmtő egyesü­letet alapítottak és felkérték az öreg Pulszky Fer­encet, véllalná el az elnökséget. Pui­zky F­renc a megtiszteltetést evvel a kijelentéssel hárította el: — Nem vállalhatom egy erkölcsnemesítő egyesület elnökségét, mert attól már nagyon elkéstem . . . Erre aztán a­z alapító hölgyek Pulszky Ferenc fiának, Ágostonnak ajánlották fel e tisztsége­t. Pulszky Ágoston sem vállalta e feladatot s igy hárította el magától: — Kissé még korán lenne, hogy erkölcs­­nemesítő rgy*ületb­en tisztséget vállaljak... A nagy szamárság. Gróf Károlyi Gábor a parlamentben az OMGE megalapításának szükségességéről be­szélt. Ragyogó beszédeit mondott a földbirtokos osztály védelméről. Jókai az újságírói karzat közvetlen kö­zelében ült és­ nagy figyelemmel hallgatta a beszédet. Egyszer csak az ujságírók felé for­dult és megjegyezte: — Érdekes, hogy mikor valaki a legna­gyobb szamáraágot csinálja, akkor derül ki, hogy milyen okos ember. Tudni kell, hogy Jókai nem volt barátja a fö ábmokos osztály szervezkedésének, — a kisebb és középbirtokosok veszedelmét látta a nagybirtokosok kezdeményeléséb­e. A vizes borogatás. Jókait valahová ebédre hívták, ahová nem aka­rt elra­nni. Levelet ir­t, hogy nem mozdulhat ki otthonról, mert a fejére vize s borogatásokat raknak. Révainak megmutatta a levelet s a nagy iró ki dója megkérd­zte: — Hogy mer ilyet írni, hiszen reá jöhet­nek, hogy m­i igaz! — Nm h tudok én soha. — mondta Jókai, — most e­m Zala­h mellszobromat csinálja , reggeltől estig vizes borogatást rak az agyag fejemre, hogy meg ne száradjon! Jókai, az analfabéta. Jókai hosszú időn át tagja volt Budapest törvényhatósági bizottságának. Egyszer aztán kihagyták a névjegyzékből s nem volt vá­lasztható. Jókai bosszúsan mondta egy barátjának : — Nem szavazhattam, de m­a is választ­hattak meg, mert a névjegyzéket összeállító urak, úgy látszik, megtudták, hogy nem tudok sem írni, sem olvasni. Jókai* anekdoták. A nagy költő születésének száz éves évfordulójára összegyűjtötte dr. Orbók Atilla, Azok a rettenetes váltók. Jókai Mór nagyon szellemes parlamenti szónok volt. Az egyik költségvetési beszédjét így fe­jezte be: — Krisztus megváltott a bündáktól, de fel fog a váltóinktól megszabadítani ?! A két Pulszky és az erkölcs. Jóksi Mór nem volt mu­liciózua ember. A két Pulszkyról egyszer mégis elmondott egy csípős an­­kciótát, amiért az öreg Pulszky kissé Adakozzunk a Jókai centennárium költségeire. A világirodalmi nagyságok között foglal helyet Komárom nagynevű szülöttje Jókai Mór, akinek a sületésének századik évfordulóját a jövő évben ünnepli nemcsak a magyar nemzet, hanem a világ minden kult­úrnemzete. Ebből az ünnepélyből méltóképpen ki kell vennie ré­szét Jókai szülővárosának Komáromnak is. Ennek az ünnepeinek ki kell magaslani a többi ünnepélyekből, mert hiszen az egész művelt világ szeme ide, a szülővárosra fog tekinteni. A hétköznapi szürkeségből a Jókai Centennárium ki fogja­­ menni városunkat. Ennek az ünnepnek, a szülőváros ünne­pének fényesnek kell lenni. Ehhez azonban pénz kell. Kérő szóval fordulunk tehát minden meg­értő szívhez, aki szereti Jókai írásait (és van-e, aki nem szereti), hogy adakozzék a komáromi Jókei cente­­nárium költségeire. Lapunk, a Komáromi Lapok gyűjtést indít e cél­. A szi­ves a­dományokat kérjük hozzánk eljuttatni, amelyeket mi nyilvánosan nyugtázni fogunk és a begyűlt összeg honfordításáról is nyilvá­nosan elszámolunk. Akik szeretik Jókai örökbecsű alkotásait, bizonyára azt is szeretnék, hogy szülőváros­á­­nak ünnepe minél fényesebb legyen és ezek bizonyára sietnek adományaikkal az ünnepély fényét emelni. Adakozzunk a Jókai centennáriumra ! r*­IC K © IC jMNi fi.ör in«kap a^yics 1 SséplaSttsSsa ra sí rs­a ^u) $ c­a SS — Állami ünnep. Holnap, kedden, október 28 án állami ünnep lesz, a csehszlovák állam fennállásának 6-ik évforduló emlékére. A hol­napi ünnepen általános munkaszünet lévén, a hivatalokban, üzletekben, ipartelepeken szünetel a munka. A helyőrség mint minden évben, az idén is nagy katonai ünnepényt rendez. — A reformáció ünnepe A reformáció évfordulóját az idén is nagy ünnepséggel üli meg a komáromi ref. egyház. Az évfordu­l napján, október 31 én re­ggel 8 órakor a re­formátus templomban az iskolák ref. tanulói számára alkalmi istentisztelet lesz. Rákövet­kező vasárnap november 2 én, az egyház tartja reformációi emlékünnepélyét a ref. templomban a délelőtt 9 órakor kezdődő istentisztelet kés rétében. A?, ünnepi szint !>.* éd­.t Zsemlye La­­jos h. lelkész, a kitűnő egyházi szónok mondja' az ünnepélyen közreműködik a ref. egyházi’ első énekkar, alkalmi énekszámot ad elő Kiss Margit, a kic harmoniumon Horváth Rózsiba kisér. Istantisztelet végén Urvsdtora osztás lesz az arra ke­lőkép9a slők és vult hívők ré­szére. Ugysecmk vasárnap délután 6 órakor a Református Ifjúsági Egyesület rendez refor­máció emlékünnepélyt változatos alko-ni mű­­sorral a Kollégium nagytermébe»*. — A nyugdíjasok szervezkedése Komá­romban. Vasárnap d. e. 11 órakor népes gyű­lést tartottak a Komáromban élő nyugdíjasok a kultúrpalotában. A gyűlés célja volt, hogy a komáromi nyugdíj­asok is csatlakozzanak a már megalakult polgári nyugdíjasok országos egyesületéhez, amelynek már jóváhagyott alap­­szabályai vannak. A gyűlést Weszelovszky János nyug, járásbíró nyitotta meg, mint a régi nyugdíjasok megbízottja. Üdvözölte a szép számmal megjelenteket, s ebből örömmel látja, hogy a nyugdíjasok érdeklődnek a saját ügyes­­bajos dolgaik iránt. Az országos egyesület már megalakult és azon régi igazságból kiindulva, hogy egyesülésben rejlik az erő, a pozsonyi egyesület csatlakozásra hívta fel a Komárom­ban és vidékén élő nyugdíjasokat. Majd fölkéri az elnök Alapi Gyula dr. ny. vármegyei fő­­levéltáros előadót, hogy részletesen ismertesse a kérdést. Dr. Alapi Gyula megrázó szavakkal ismertette a nyugdíjasok szomorú helyzetét, akik közül nem egy van, hogy a nyugdija oly

Next