Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-01-02 / 1. szám

•agyvenhetedik­ évfolya­m 36 illetéki ár csehszlovák értékben. Helyben és vidékre postai szétkü­ldéssel: Sfésx évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 160 Ki. Egyes szám ára 1­80 fillér. m. I. szám. POLITIKAI LAP ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: B­ARANY­A­Y JÓZSEF dr. Szombat, 1926« janu­ár* 2. Szerkesztőség és kiadóhivatal. Nádor­ u.»s Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Minti­szili Komárom, — január 2. A nemzetgyűlés elfogadta a kor­mányprogramot és pihenni ment. Itt vannak a politikai életnek sür­gős és elodázhatlan kérdései a küszöbön és dörömbölnek a par­lament ajtaján, de a parlament szünetel. A nép az adóreformot lesi és várja és e helyett kap is­mét újabb és újabb adókat, pedig az adózók türelmetlensége a leg­felső fokra hágott, de a parlamen­tet hazaküldték, hogy a törékeny cserép össze ne törjön időnap előtt. Erősítik, körüldrótozzák, hogy együtt maradjon. Új formulákat keresnek, új gondolatokat a koalíció részére, hogy együtt maradjon és együtt húzzon. őszintén szólva, nem hisszük, hogy ez sikerülni fog. Ez a hete­rogén társaság, melyben olyan politikai programok egyesülnek, mint a konzervatív néppárté és a szélsőségesen radikális cseh szo­cialistáké, az agráriusoké és a szociáldemokratáké, sokáig nem maradhat együtt. Hamarosan ki­fognak ütközni a­ gazdasági és politikai ellentétek közöttük. A parlament munkájára most lenne szükség, amikor az előző nemzetgyűlésnek hátralékait kellene alaposan feldolgoznia. Persze min­den petyka és kormánytöbbségi erőszak nélkül, az ellenzék szóhoz juttatásával. Volna elég korrigálni való is a parlamenti múlt műkö­déséből, amikor a merev akaratú kormánytöbbség vindikálta magá­nak a csalhatatlan gondviselés sze­repét. A nemzetgyűlés foglalkoztatása a kormány kötelessége. A kormány azonban a legnagyobb zavarban van és teljesen tehetetlenül áll a hat párt mögött, nem tudva, me­lyik gáncsolja el törekvéseit. Ez a koalíciós kormányzásnak a nagy veszedelme. De mégis meg kellene állapodni egy parlamenti munka­rendben és a teendőket osztályozni sürgősségük szerint. A kormány, úgy látszik, ezzel is késik. A tiszt­viselők illetményrendezésével kezdi, hogy népszerűségét legalább ezek­ben a körökben el ne veszítse. Nem várhatunk sok jót ettől a nemzetgyűléstől sem, amely nél­külözi az alkotó munkának előfel­tételét, a nyugodt légkört és a tervszerű munkához szükséges lelki egységet. Az év története. iI. Kulturális élet. Vezető kulturális egyesületünk, a Jókai Egyesület működése oroszlánré­szét Jókai centennáriumának szentelte. Szabadoktatási előadásán dr. Alapy Gyula, Égier Dózsa, dr. Berta Orbán, dr. Hajdú Lukács, dr. Bognár Cecil, Bíró Lucián Jókai írói működését mél­tatták. Dr. Aixinger László, dr. Mezey János és az őszi évszakban dr. Sziklai Ferenc, dr. Bognár Cecil, dr. Jankovics Mucell, dr­alapy Gyula, dr. Hajdú Lukács társadalmi és tudományos kér­déseket világítottak meg, dr. Erdélyi Pál pedig Vörösmarty Zalán futása emlékének áldozott. A Jókai Egyesület hangversenyein fe­léptek Földes Andor a gyermek zon­goraművész, Fe ári Albertina hegedű­­­művésznő, Wa­dbauer— Kerpely vonós­négyes és a pozsonyi Toldy Kör férfi­kara Császár Magda énekesnővel. Egyébb hangversenyek voltak: a Dal­egyesület és R. Kat. Énekkar dalestélye, melyet Jókai emlékének szentelt az év elején, a Munkásdalárda, a zsidó egy­­házi énekkar hangversenyei, továbbá Gyurtsy Margit hangversenyénekesnő és Papkovách Elvira zeneszerző hang­versenye, kiemelendő a Wirnitzer György karnagy vezetése alatt tartott két szim­fonikus hangverseny a 12. gy. ezred zenekarának és a városi zenebarátok közreműködésével. Egyéb előadások voltak: Ölvedi László hatalmas sikerű szerzői estéje jan. 18 án; dr. Bognár Cecil egyet magántanár Komáromban Einstein el­méletről (ezenkívül Pozsonyban, Kas­sán és Budapesten) tartott előadást. Biró Lucián a cserkészek tátrai táboro­zásáról tartott előadást szintén vetített képekkel. A J kai Egyesület Szépművészeti Osztályában pezsgő élet uralkodott. A kulturházban kapott műtermet a fiatal művészgárda: Berecz Gyula szobrász­művész, Lenhardt György és Nagy Márton festőművészek. Külön műterme volt Basilides Sándornak. Harmos Károly festőművész iskolája szeptemberben rendezte növendék ki­állítását. A szépművészeti osztály noV. 1—14 közt tartotta őszi tárlatát igen szép műpártolás mellett. A komáromi művészek közül többen részt vettek a pozsonyi téli kiállításon és ott nagy elismerést arattak. Farkas Márta művészföldink Buda­pesten és Kőszegen hangversenyezett fényes sikerrel. Simor Jenő Amerikában teremtett magának igen szép sikereket. Megalakult a Jókai Egyesület zenei osztálya is. Fontos esemény volt a Szlovenszkói Magyar Kultur Egyletnek megalakulása Komáromban a nyár folyamán, mely a falvak la­­táréletét kívánja irányítani. A Jókai Egyesület hatalmas könyv­tára dereka­s működést fejtett ki. Az év végén megérkezett Szinnyei József nagy értékű könyvtára is. A muzeum gyűj­teményeit meglátogatták a komáromi főgimnázium, polg. leányiskola, községi polgári és elemi iskolák egyes osztá­lyai, ezeken kivül az alistáli, barsend­­rédi, dunamocsi, komáromfüssi és a somorjai iskolák növendékei. Műkedvelő előadások. Kulturális életünkben vezető szerepet visznek a műkedvelő színielőadások. Nincsen Szlovenszkónak, de Magyar­országnak sem olyan városa, mely ezen a téren annyit produkált volna, mint Komárom. Ezen a téren vezet a Katolikus Le­gényegylet, mely a Náni c népszínmű­vet 6, a Nótás kapitány operettet 20, a Simonyi óbester tört. színművet 3, A bor c. népszínművet 1 és a Marica grófnőt 7 alkalommal hozta színre, te­hát 37 szinielőadást rendezett. Ebből kettő Dunaszerdahelyen, egy Somorján zajlott le páratlan sikerrel. A Ref. Ifjúsági Egyesület az Árvácska operettet tízszer adta elő. Rendezett ezenkívül 6 műsoros estét. Az Iparos­kör 5 ször hozta színre a Tatárjárást. Egyes műkedvelő csoportok előadták dr. Szijj Ferenc Julis c. népszínművét négyszer, dr Borka Géza Gerde Tamás leánya c. népszínművet is négyszer; a Jókai Egyesület a centennárium alkal­mából az Aranyembert, Jókai színművét adta elő háromszor, a főgimnázium pedig az Uj földesurat ugyancsak há­romszor. A komáromi műkedvelő előadások száma tehát 63. Kabarékat rendeztek egyfelvonásos színdarabokkal: a Dalegyesület, Kat. Legényegylet, Ref. Ifjúsági Egyesület, I­l,. Deborah leányegyesület, Jótékony Nőegylet, Iparoskör, Zsidó főiskolai hallgatók. Vidéken: Alistál (Julis 4 szer), Anyala (Gyimesi vadvirág), Bogya (A hazaté­rés), Bős (Kósza Jutka), Csallóközara­­nyos (Dalárdisták), Dunamocs (Felhő Klári), Dunaradvány (Julis), Dunaszer­­d­asiy (Nótás kapitány kétszer), Eke­ (Árva Bandi), Gúta (Vesződjem a házba, Julis 2 szer, Aranyember), Ka­­mocsa (Aranyember, előadták Gután és Érsekújvárod is), Kolozsnéma (A ci­gány), Kicsind (Vén bakancsos), Kőhid­­gyarmat (Betlehem angyala, Molnár és gyermeke), Kurtakesz (Gyimesi vadvi­rág), Nagykeszi (Betyár kendője, Gerde Tamás leánya), Nagymegyer (Nótás kapitány), Nána (Parasztkisasszony), Patkány (Debrecenbe kéne menni), Per­­bete (Piros bugyelláris), Sárosa (Ka­tóka őrmesterné), Somorja (Árvácska, Nótás kapitány), Vágfarkasd (Cigány), Várkony (Vén bakancsos). Irodalom: Komárom jelentős művelődési köz­pontja Szlovákiának irodalmi szempont­­ból is. Ez évben a következő könyvek jelentek meg: Dr. Alapy Gyula: A szü­lőföld Jókai regényeiben, dr. Bognár Cecil: Jókai lelke, dr. Borka Géza: Szavaló könyv, Boross Kálmán: A vi­lágháború kamocsai áldozatainak em­lékkönyve, Erdélyi Pál: Jókai Mór, Fülöp Zsigmond: Tuba János emléke­zete, dr. Hajdú Lukács : Jókai és a ma­gyar történelem, Jókai Emlékkönyv (szerk. Alapy Gyula és Fülöp Zsigmond). Király József: A komáromi Katolikus Legényegylet 1895—1925., Pataki Mau­rus: Molnár F. Pál utcai fiuk (szlovák fordítás), ezenkívül számos iskolai könyv. Csallóközi Naptár és Barázda Naptár szerkesztette Dr. Baranyay József. Másutt jelentek meg: dr. Bognár Cecil: Tanu­l­ányok a gyermeki létek­ről, Boross Kálmán: Levelek a menny­országba és Egyházi évkör című köny­vei is. Földjeink közül Sikabonyi Antal át­vette a Magyar Bibliofil Szemle szer­kesztését és dr. Zsindely Ferenc tűnt fel költeményeivel a Magyarság c. lap hasábjain. Jókai centennárium. Szilveszter éjszakáján megkondultak a komáromi harangok, hirdetve, hogy elkezdődik Jókai esztendeje. Az egye­sületek versengve hódoltak Jókaink nagy­­emlékének. A nagy évforduló napján alkalmi istentisztelet volt a református tem­plomban, melyen részt vettek az egye­sületek, egyházak, iskolák kép­viselői, a tar­t­ó ifjúság. Négy órakor megszólalt Komárom minden harangja és este fé­nyesen kivilágították Komárom házait. A Jókai Egyesület felejthetetlen or­szágos irodalmi ünnepet rendezett feb­ruár 21—22-én, melyen díszelőadásul az Aranyember került színre; a Jókai Egyesület ünnepi közgyűlését a refor­mátus templomban tartotta, amelyen több mint 2000 ember vett részt, köz­tük a kormány, a hatóságok képvise­lői, a magyar irodalmi egyesületek kül­döttei. Utána megnyílt a Jókai kié" a Ku­turpalotában, este pedig a Jókai Bál fejezte be a gyöngö népségét. Az országos centennárium­­­ január 1. napján tartott ülése Erdélyi Pál egyetemi tanár, ein gasan szárnyaló emlékezése veze az ünnep évét. Ugyanazon napon tett Jókai ünnepet a Ref. Ifjúsági Egye­­sület, mely előadta Szijj Ferencnek­­­ Melyiket a kilenc közül“ és „A kötél áztatva jó“ című Jókai színdarabjait. Az országos ünnep napján tartotta a Katolikus Legényegylet Jókai ünnepét, melyen színre került Alapy Gyulának A hazajáró lélek c. Jókai szinműve. Komáromuj város díszközgyűléssel ülte meg a nagy évfordulót, együtt a Pe­tőfi Társaság diszkeseivel. A komáromi főgimnázium március 7-én rendezett nagyon szép ünnepsé­get, melynek keretében dr. Bognár Ce­cil tartott emlékbeszédet Jókairól és az ifjúság előadta Az uj földesur c. szín­művet. A többi iskolák is ünnepekkel hódoltak Jókai nagy emlékének. A ref. egyház a Kollégiumon Jókai emléktábla elhelyezését vette tervbe, ez azonban akadályok folytán nem volt ez évben megvalósítható. A Jókai Egyesület hat előadást ren­dezett Jókairól, melyekben irodalmi mű­ködését, írói egyéniségét és szülőföld­jével való kapcsolatát méltatták A Dal­­egyesület és a Róm. Kat. Egyházi Ének­kar ünnepi hangverseny keretében hó­dolt emlékének. A Kultúrpalotában Jókai szobát lé­tesített a Jóka Egyesület relikviáiból, ehhez özv. Jókai Gézáné, özv. Feszty Árpádné és Feszty Béla járultak nagy becsű adományokkal. A budapesti Ma­gyar Nemzeti Múzeumban májusban Jókai emlékkiállítást rendeztek. A centennáriumnak maradandó em­léke a Jókai Emlékkönyv, mely gazdag irodalmi tartalmával a legértékesebb magyar könyvek egyike lett. Berecz Gyula szobrászművész megmintázta Jó­kai szobrát és plakettjét, Nagy Márton pedig rézkarc arcképét rajzolta meg. A testvérváros megelőzi a szülővá-

Next