Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-01-02 / 1. szám
•agyvenhetedik évfolyam 36 illetéki ár csehszlovák értékben. Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Sfésx évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 160 Ki. Egyes szám ára 180 fillér. m. I. szám. POLITIKAI LAP ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szombat, 1926« január* 2. Szerkesztőség és kiadóhivatal. Nádor u.»s Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Mintiszili Komárom, — január 2. A nemzetgyűlés elfogadta a kormányprogramot és pihenni ment. Itt vannak a politikai életnek sürgős és elodázhatlan kérdései a küszöbön és dörömbölnek a parlament ajtaján, de a parlament szünetel. A nép az adóreformot lesi és várja és e helyett kap ismét újabb és újabb adókat, pedig az adózók türelmetlensége a legfelső fokra hágott, de a parlamentet hazaküldték, hogy a törékeny cserép össze ne törjön időnap előtt. Erősítik, körüldrótozzák, hogy együtt maradjon. Új formulákat keresnek, új gondolatokat a koalíció részére, hogy együtt maradjon és együtt húzzon. őszintén szólva, nem hisszük, hogy ez sikerülni fog. Ez a heterogén társaság, melyben olyan politikai programok egyesülnek, mint a konzervatív néppárté és a szélsőségesen radikális cseh szocialistáké, az agráriusoké és a szociáldemokratáké, sokáig nem maradhat együtt. Hamarosan kifognak ütközni a gazdasági és politikai ellentétek közöttük. A parlament munkájára most lenne szükség, amikor az előző nemzetgyűlésnek hátralékait kellene alaposan feldolgoznia. Persze minden petyka és kormánytöbbségi erőszak nélkül, az ellenzék szóhoz juttatásával. Volna elég korrigálni való is a parlamenti múlt működéséből, amikor a merev akaratú kormánytöbbség vindikálta magának a csalhatatlan gondviselés szerepét. A nemzetgyűlés foglalkoztatása a kormány kötelessége. A kormány azonban a legnagyobb zavarban van és teljesen tehetetlenül áll a hat párt mögött, nem tudva, melyik gáncsolja el törekvéseit. Ez a koalíciós kormányzásnak a nagy veszedelme. De mégis meg kellene állapodni egy parlamenti munkarendben és a teendőket osztályozni sürgősségük szerint. A kormány, úgy látszik, ezzel is késik. A tisztviselők illetményrendezésével kezdi, hogy népszerűségét legalább ezekben a körökben el ne veszítse. Nem várhatunk sok jót ettől a nemzetgyűléstől sem, amely nélkülözi az alkotó munkának előfeltételét, a nyugodt légkört és a tervszerű munkához szükséges lelki egységet. Az év története. iI. Kulturális élet. Vezető kulturális egyesületünk, a Jókai Egyesület működése oroszlánrészét Jókai centennáriumának szentelte. Szabadoktatási előadásán dr. Alapy Gyula, Égier Dózsa, dr. Berta Orbán, dr. Hajdú Lukács, dr. Bognár Cecil, Bíró Lucián Jókai írói működését méltatták. Dr. Aixinger László, dr. Mezey János és az őszi évszakban dr. Sziklai Ferenc, dr. Bognár Cecil, dr. Jankovics Mucell, dralapy Gyula, dr. Hajdú Lukács társadalmi és tudományos kérdéseket világítottak meg, dr. Erdélyi Pál pedig Vörösmarty Zalán futása emlékének áldozott. A Jókai Egyesület hangversenyein feléptek Földes Andor a gyermek zongoraművész, Fe ári Albertina hegedűművésznő, Wadbauer— Kerpely vonósnégyes és a pozsonyi Toldy Kör férfikara Császár Magda énekesnővel. Egyébb hangversenyek voltak: a Dalegyesület és R. Kat. Énekkar dalestélye, melyet Jókai emlékének szentelt az év elején, a Munkásdalárda, a zsidó egyházi énekkar hangversenyei, továbbá Gyurtsy Margit hangversenyénekesnő és Papkovách Elvira zeneszerző hangversenye, kiemelendő a Wirnitzer György karnagy vezetése alatt tartott két szimfonikus hangverseny a 12. gy. ezred zenekarának és a városi zenebarátok közreműködésével. Egyéb előadások voltak: Ölvedi László hatalmas sikerű szerzői estéje jan. 18 án; dr. Bognár Cecil egyet magántanár Komáromban Einstein elméletről (ezenkívül Pozsonyban, Kassán és Budapesten) tartott előadást. Biró Lucián a cserkészek tátrai táborozásáról tartott előadást szintén vetített képekkel. A J kai Egyesület Szépművészeti Osztályában pezsgő élet uralkodott. A kulturházban kapott műtermet a fiatal művészgárda: Berecz Gyula szobrászművész, Lenhardt György és Nagy Márton festőművészek. Külön műterme volt Basilides Sándornak. Harmos Károly festőművész iskolája szeptemberben rendezte növendék kiállítását. A szépművészeti osztály noV. 1—14 közt tartotta őszi tárlatát igen szép műpártolás mellett. A komáromi művészek közül többen részt vettek a pozsonyi téli kiállításon és ott nagy elismerést arattak. Farkas Márta művészföldink Budapesten és Kőszegen hangversenyezett fényes sikerrel. Simor Jenő Amerikában teremtett magának igen szép sikereket. Megalakult a Jókai Egyesület zenei osztálya is. Fontos esemény volt a Szlovenszkói Magyar Kultur Egyletnek megalakulása Komáromban a nyár folyamán, mely a falvak latáréletét kívánja irányítani. A Jókai Egyesület hatalmas könyvtára derekas működést fejtett ki. Az év végén megérkezett Szinnyei József nagy értékű könyvtára is. A muzeum gyűjteményeit meglátogatták a komáromi főgimnázium, polg. leányiskola, községi polgári és elemi iskolák egyes osztályai, ezeken kivül az alistáli, barsendrédi, dunamocsi, komáromfüssi és a somorjai iskolák növendékei. Műkedvelő előadások. Kulturális életünkben vezető szerepet visznek a műkedvelő színielőadások. Nincsen Szlovenszkónak, de Magyarországnak sem olyan városa, mely ezen a téren annyit produkált volna, mint Komárom. Ezen a téren vezet a Katolikus Legényegylet, mely a Náni c népszínművet 6, a Nótás kapitány operettet 20, a Simonyi óbester tört. színművet 3, A bor c. népszínművet 1 és a Marica grófnőt 7 alkalommal hozta színre, tehát 37 szinielőadást rendezett. Ebből kettő Dunaszerdahelyen, egy Somorján zajlott le páratlan sikerrel. A Ref. Ifjúsági Egyesület az Árvácska operettet tízszer adta elő. Rendezett ezenkívül 6 műsoros estét. Az Iparoskör 5 ször hozta színre a Tatárjárást. Egyes műkedvelő csoportok előadták dr. Szijj Ferenc Julis c. népszínművét négyszer, dr Borka Géza Gerde Tamás leánya c. népszínművet is négyszer; a Jókai Egyesület a centennárium alkalmából az Aranyembert, Jókai színművét adta elő háromszor, a főgimnázium pedig az Uj földesurat ugyancsak háromszor. A komáromi műkedvelő előadások száma tehát 63. Kabarékat rendeztek egyfelvonásos színdarabokkal: a Dalegyesület, Kat. Legényegylet, Ref. Ifjúsági Egyesület, Il,. Deborah leányegyesület, Jótékony Nőegylet, Iparoskör, Zsidó főiskolai hallgatók. Vidéken: Alistál (Julis 4 szer), Anyala (Gyimesi vadvirág), Bogya (A hazatérés), Bős (Kósza Jutka), Csallóközaranyos (Dalárdisták), Dunamocs (Felhő Klári), Dunaradvány (Julis), Dunaszerdasiy (Nótás kapitány kétszer), Eke (Árva Bandi), Gúta (Vesződjem a házba, Julis 2 szer, Aranyember), Kamocsa (Aranyember, előadták Gután és Érsekújvárod is), Kolozsnéma (A cigány), Kicsind (Vén bakancsos), Kőhidgyarmat (Betlehem angyala, Molnár és gyermeke), Kurtakesz (Gyimesi vadvirág), Nagykeszi (Betyár kendője, Gerde Tamás leánya), Nagymegyer (Nótás kapitány), Nána (Parasztkisasszony), Patkány (Debrecenbe kéne menni), Perbete (Piros bugyelláris), Sárosa (Katóka őrmesterné), Somorja (Árvácska, Nótás kapitány), Vágfarkasd (Cigány), Várkony (Vén bakancsos). Irodalom: Komárom jelentős művelődési központja Szlovákiának irodalmi szempontból is. Ez évben a következő könyvek jelentek meg: Dr. Alapy Gyula: A szülőföld Jókai regényeiben, dr. Bognár Cecil: Jókai lelke, dr. Borka Géza: Szavaló könyv, Boross Kálmán: A világháború kamocsai áldozatainak emlékkönyve, Erdélyi Pál: Jókai Mór, Fülöp Zsigmond: Tuba János emlékezete, dr. Hajdú Lukács : Jókai és a magyar történelem, Jókai Emlékkönyv (szerk. Alapy Gyula és Fülöp Zsigmond). Király József: A komáromi Katolikus Legényegylet 1895—1925., Pataki Maurus: Molnár F. Pál utcai fiuk (szlovák fordítás), ezenkívül számos iskolai könyv. Csallóközi Naptár és Barázda Naptár szerkesztette Dr. Baranyay József. Másutt jelentek meg: dr. Bognár Cecil: Tanulányok a gyermeki létekről, Boross Kálmán: Levelek a mennyországba és Egyházi évkör című könyvei is. Földjeink közül Sikabonyi Antal átvette a Magyar Bibliofil Szemle szerkesztését és dr. Zsindely Ferenc tűnt fel költeményeivel a Magyarság c. lap hasábjain. Jókai centennárium. Szilveszter éjszakáján megkondultak a komáromi harangok, hirdetve, hogy elkezdődik Jókai esztendeje. Az egyesületek versengve hódoltak Jókaink nagyemlékének. A nagy évforduló napján alkalmi istentisztelet volt a református templomban, melyen részt vettek az egyesületek, egyházak, iskolák képviselői, a tartó ifjúság. Négy órakor megszólalt Komárom minden harangja és este fényesen kivilágították Komárom házait. A Jókai Egyesület felejthetetlen országos irodalmi ünnepet rendezett február 21—22-én, melyen díszelőadásul az Aranyember került színre; a Jókai Egyesület ünnepi közgyűlését a református templomban tartotta, amelyen több mint 2000 ember vett részt, köztük a kormány, a hatóságok képviselői, a magyar irodalmi egyesületek küldöttei. Utána megnyílt a Jókai kié" a Kuturpalotában, este pedig a Jókai Bál fejezte be a gyöngö népségét. Az országos centennárium január 1. napján tartott ülése Erdélyi Pál egyetemi tanár, ein gasan szárnyaló emlékezése veze az ünnep évét. Ugyanazon napon tett Jókai ünnepet a Ref. Ifjúsági Egyesület, mely előadta Szijj Ferencnek Melyiket a kilenc közül“ és „A kötél áztatva jó“ című Jókai színdarabjait. Az országos ünnep napján tartotta a Katolikus Legényegylet Jókai ünnepét, melyen színre került Alapy Gyulának A hazajáró lélek c. Jókai szinműve. Komáromuj város díszközgyűléssel ülte meg a nagy évfordulót, együtt a Petőfi Társaság diszkeseivel. A komáromi főgimnázium március 7-én rendezett nagyon szép ünnepséget, melynek keretében dr. Bognár Cecil tartott emlékbeszédet Jókairól és az ifjúság előadta Az uj földesur c. színművet. A többi iskolák is ünnepekkel hódoltak Jókai nagy emlékének. A ref. egyház a Kollégiumon Jókai emléktábla elhelyezését vette tervbe, ez azonban akadályok folytán nem volt ez évben megvalósítható. A Jókai Egyesület hat előadást rendezett Jókairól, melyekben irodalmi működését, írói egyéniségét és szülőföldjével való kapcsolatát méltatták A Dalegyesület és a Róm. Kat. Egyházi Énekkar ünnepi hangverseny keretében hódolt emlékének. A Kultúrpalotában Jókai szobát létesített a Jóka Egyesület relikviáiból, ehhez özv. Jókai Gézáné, özv. Feszty Árpádné és Feszty Béla járultak nagy becsű adományokkal. A budapesti Magyar Nemzeti Múzeumban májusban Jókai emlékkiállítást rendeztek. A centennáriumnak maradandó emléke a Jókai Emlékkönyv, mely gazdag irodalmi tartalmával a legértékesebb magyar könyvek egyike lett. Berecz Gyula szobrászművész megmintázta Jókai szobrát és plakettjét, Nagy Márton pedig rézkarc arcképét rajzolta meg. A testvérváros megelőzi a szülővá-