Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)

1930-07-01 / 77. szám

tv­eneg­yedik évfolyam. Előfizetési ár csehszlovák értékben. Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Égése évre 100 K, félévre 50 K, negyedévre 25 K. — Külföldön 150 KC. Egyesszám ára 1 korona. t» 77. tszám.K­ edd, 1030, júlins 1Ö OUTI KAI LAP. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. lam Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nidor­ u. 29. Megjelenik hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Aratási gondok, Komárom,­­ június 30. Az aranykalászt termő rónaság felett megindult a mozgalmas, lük­tető élet, izmos munkáskezekben csillannak és pengenek a kaszák, hogy végig suhogtassák a levágásra megérett rengő kalásztengeren, amellyel a Gondviselés áldotta meg a könnyes-verejtékes emberi mun­kát. Mindenütt megkezdték az ara­tást, az idén korábban mint más években, mert a gabona a júniusi melegben hamarább megérett és most gazdagon ontja áldását mind­azoknak, akik vetettek és akik fáradoztak vele. Mélységes megilletődés teszi rab­jává lelkünket e csodálatos na­pokban és szinte áhítattal gondo­lunk a magyar aratónépre, a ka­szát biztos kézzel suhogtató nap­barnított arcú legényre, a nyomá­ban haladó marokszedő piros pozs­gás lányokra, akik a rendet vágó kasza ritmikus szép zenéje mellett gyűjtik és rakják keresztekbe is­tennek legnagyobb adományát, az életet adó mindennapi kenyeret. Az idei aratás általában véve kielégítő eredménnyel kecsegtet, a föld, a jó anyafö­d szépen fizeti vissza mindazt a fáradtságot, ame­lyet a földet művelő ember a vele való törődésében és gondos keze­lésében a földért kifejtett. Csak most már az a fődolog hogy a termésnek megfelelő ára is legyen, hogy a gazda megtalálja fáradsága gyümölcsét és becsületes ellenszol­gáltatásban legyen része. Nagyon is indokolt ez a kívánság, mert a nagy gazdasági krízis, amely egyet­len európai államot sem hagyott érintetlenül, igen súlyos gondokat okozott a mezőgazdaságnak. kenyérmagvak nagy bősége, a vilá­­­gon felhalmozott nagy készletek a gabonaárak váratlan zuhanását idéz­ték elő, aminek milliárdokra rugó­­kár és veszteség járt a nyomába. És a tragikum ebben az áresésben az volt, hogy a gabonával kap­csolatban levő egyéb termékek árai a régi nívón maradtak és ha némi csökkenést értek is el, ez a legaránytalanabb mérvben jelentke­zett a gabona áresésével szemben. Mivel pedig a világ közgazdasági legfőbb tényezőjének, a búzának árzuhanása, még a vele kapcsola­tos termékeknek átigazodását sem idézte elő, sőt a gyári és ipari termé­kek árnivóját egyáltalában alig érin­tette, a mezőgazdaság katasztrófális helyzetbe jutott, amelyet rettenetes áldozatok árán képes csak elviselni. A kormányok védekezésképen kü­lönböző mentő törvényeket fogadtat­tak el a törvényhozás tagjaival, de ha csak a csehszlovák parlamentnek iyen irányú határozatait tekintjük is, meg lehet állapítani, hogy nem fogja siker kísérni az ilyen intéz­kedéseket. Mert amíg a kenyér­­gabona árának alakulása nem idézi elő az összeg más termények és termékek természetes áralaku­lását, addig­i mezőgazdának hom­loka súlyos j [ondoktól lesz redős, addig a gazdasági válság megszű­nésére gondolni sem lehet. Egész vilá­gos, hogy az orvoslást ott kell radikális módon megkez­deni, ahol a bajnak fészke van. Erélyes kézzel kell benyúlni a spe­kuláció dzsui igeiébe s minden tisz­tességtelen vs­érkedést be kell szün­tetni. De természetesen az egész Komárom, — junius 30. Benea nyila koxata a kisantant l­özépeuró­­mi jelentőségéről. A Lidové Noviny szerkesztőjének interjút adott Benes Ede külügy­miniszter, amelyben a kisantantról következőkép­en nyilatkozott: Meg­vagyok győző­ődve — mondotta — hogy ennek a konferenciának ered­­ménnyei(?) m­ég jobban bebizonyí­tották, hogy a kisantant olyan erős és szolidan megáll­pozott szövetség, amelyet nem lehet meglendíteni Sokat beszél­nek arról, hogy a kisantant egyik vagy másik á­lama más orientációt keres vagy pedig hogy el akarja hagyni a szöv­etséget. Az ilyen véle­mények mutatják legjobban, hogy milyen elégtelen realitással szokták megítélni a nemzetközi politikai helyzetet. Me­gfeledkeznek ugyanis arról, hogy a kisantantot nem a három külügyminiszter szimpátiája, óhaja és vágya, hanem konstans erők tartják együtt. A kisantantnak meg van a maga helye a nemzetközi politikában és ezen a helyen meg is felel jelentőségének. A kisantant nem­csak akarja, h­anem tudja is teljesí­teni alkotó és békeküldetését. Bárki bárhogyan is ítéli meg a helyzetet, be kell látn­i, hogy a kisantant Középeurópa békéjének biztosítéka és az is mara­d. A lakásbizott­ság ősszel véglegesen rendezni akarja a lakástörvényt. A koalíciós pártok a lakástörvény megváltoz­tatás­ának előkészítő mun­kálataira lakásbizottságot küldtek ki, amely a kormánypártok képviselői­ből és szenátoraiból áll. A népjóléti minisztériumban a múlt hét végén ült össze először a bizottság Czech miniszter­elnöklete mellett, aki meg­állapította a bizottság feladatait, majd megállapodtak abban, hogy az ősszel miképpen folytassa a bizott­ság előkészítő munkálatait A ház­­tulajdonosok érdekeit képviselő kor­mánypártok erélyesen sürgetik a régóta húzódó lakásproblém ki­oldását is valószínű, hogy az őszi világ valamennyi piacán egyenlő eréllyel kell megkezdeni a tisztítás munkáját, mert csak így lehet eredményt elérni. A most megkez­dett aratás jónak mutatkozó ered­ménye sok gazdának újabb aggo­dalmat okoz, mert a tavalyi fel­halmozott készletét fogja gyara­pítani, aminek az ára így még bizonytalanabbá válik. Már­pedig a mezőgazdaság még egy olyan katasztrófát, mint ami a múlt év­ben érte, nem lesz képes elviselni, azért itt az ideje, hogy a min­dennapi kenyér megmentése érde­kében radikális intézkedés történjék. ülésszak alatt heves összeütközésre fog kerülni a sor a szocialisták és a pol­gári pártiak között, mert a szocialis­ták mindent elkövetnek abban az irányban, hogy a törvény előkészítő munkálatait minél később fejezzék be s a jelenleg érvényben levő lakóvédelmi törvényt közvetlen le­járata előtt ismét csak meghosszab­bítsák. A minisztertanács egy négy­tagú bizottságot küldött ki, amely most arról tanácskozik, hogy végleg definiálja az úgynevezett pótlakás fogalmát. Ez a bizottság Matousek, Czech, Meisner és Viskovsky minisz­terekből áll, akik azonban az első tanácskozáson nem tudtak meg­egyezni és ezért a tanácskozást a héten folytatni fogják. A behozatali jegyek szabályozá­sáról döntött a minisztertanács. A minisztertanács legutóbbi ülé­sén foglalkozott a mezőgazdasági törvények végrehajtási rendeleteivel, amelyeket a tanács jóváhagyott. E rendeletek közül a legfontosabb az, amely a behozatali jegyek haszná­latát szabályozza A rendelet július 22-én lép életbe. A rendelet legfon­tosabb részét a malmi termékekre vonatkozó intézkedések képezik­ A malmi behozatali jegyeket az eddig ér­vényben volt gyakorlat szerint adják ki. A liszt legföljebb 8 százalék ide­gen anyagot tartalmazhat. Az ex­portra szánt liszt minőségét a vám­hivatal a prágai mezőgazdasági is­kola kísérleti állomásán vizsgáltatja meg. A molnárok exportálási szán­dékukat előre kötelesek bejelenteni a pénzügyminisztériumnál. Az 1930— 31. évi kiviteli időszakra már július 25-ig meg kell tenni a bejelentést és pedig a malom kapacitásának megjelölésé­vel, különben az egész szállítási idényen át nem volna igényük be­hozatali jegyre. A különböző gazda­sági termények kivitelére nézve szin­tén részletesen intézkedik a rende­let, amely meglehetős nehézkes el­járásról és kezelésről tanúskodik s így sok bonyodalomra fog még okot adni, ami az eredményt ugyancsak korlátozni fogja. POLITIKAI SZEMLE „Vad fantázia szüleményének kell nyilvánítanom mindenféle kiszínezett puccskísérletekről szóló híresztelést — jelentette ki Apponyi a legitimisták soproni zászlóbontásán — június 30. A Férfiak Szent Korona Szövet­ségében tömörült legitimisták va­sárnap délután alakították meg Sopronban helyi szervezetüket. Az alakuláson megjelent Apponyi Albert gróf is. Kő József nyugal­mazott tábornok üdvözlő szavai után Baracs Marcel beszélt. Gróf Hunyadi Ferenc volt a következő szónok, majd Apponyi Albert gróf emelkedett szólásra. A gombamódra tenyésző és terjedő híresztelések — kezdte Apponyi szükségessé teszik, hogy időnként megnyilatkozzunk, mert, bármennyire mondjuk idő­szerűtlennek az úgynevezett király­kérdés bolygatását, bármennyire távol álljunk is minden közvetlen akció szándékától, nem engedhet­jük a talajt eldudványosodni. Po­litikai szempontból életbevágó ér­deknek tartjuk a nemzetföntartó jogfolytonossági elvnek érvényben maradását és egy olyan királyság­nak újból életrehívását, amelynek jogcíméhez a kételynek árnyéka sem fér, amely tehát egyedül biztosíthatja a teljes benső nyugalmat és a tekin­télyen, nem pedig külső erő­szakon nyugvó, szabadsággal párosult rendet. Valóban nincs mibe kapaszkod­nia egy antilegitimista rojalizmus­nak és a törvényes királyságnak nincs más komoly vetélytársa, mint a köztársasági eszme. Mindenféle alakban mondogatják, hogy valami meglepetés készül a restauráció érdekében, összekötte­tésbe hozzák azt azzal a ténnyel, hogy Ottó király, a családi törvé­nyek szerint ez év folyamán éri el nagykorúságát, összeköttetésbe hozzák a Szent Imre ünnepségek­kel, sőt olyanok sem hiányoznak, akik magának a kormánynak tu­lajdonítanak titkos terveket, néha legitimista, néha antilegitimista célzattal. A királykérdés aktuális fölve­tésére mi sem tartjuk a kül­politikai helyzetet megérett­nek és bár az folyton javuló­­félben van, még­sem tartunk ott, ahol kocká­zat nélkül cselekedni lehetne. Ré- u

Next