Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)

1931-07-02 / 78-79. szám

2. oi­al. »KOMÁROMI LAPOK* 1981. július 2 vatását, mint megszervezett egység folytatja. Mint ilyen, egész bizonyo­san könnyíteni tud sorsán is, mert a tömegek életének korában a na­gyobb tömegek nagyobb politikai és gazdasági erőt képviselnek. Erre tö­rekszik az országos keresztényszocia­­lista párt is, melynek megbízásából először van Gután, de igyekezni fog ennek a hatalmas és szép községnek és lakosainak minden igazságos ügyét felkarolni és előmozditani. (Lelkes él­jenzés.) A második szónok Alapy Gyula dr. tartományi képviselő rámutatott ar­ra a szomorú képre, melyet az áldott földű Kisalföld minden helyén látni. A föld igen sok helyen nem adja vissza a vetőmagot sem és Gúla hatá­rában nem terem annyi gabona, amennyi a lakosságnak akárcsak egy­havi szükségletét fedezné. Erős bírá­lat alá veszi a gazdasági válság le­küzdésére megszavazott hitelek ügyét, amelyből 150 millió lenne a mező­­gazdaság enyhítésére fordítandó, ol­csó hitelekre, nemes vetőmagra, gaz­dasági gépek vásárlására. Ide azonban ebből egy fillér sem érkezett, ami azt mutatja, hogy a kormány nem is akar segíteni a magyar mezőgazdán. Hosszan foglalkozik a mezőgazda­­gi munkáskérdéssel, amelyről benyúj­tott javaslatát az ügyosztályhoz utal­ták (Felkiáltások: A sóhivatalhoz!), de ezt nem szándékozik bürokratikus módok szerint elintézhetni, hanem a mezőgazdasági munkáskérdés megol­dását állandóan sürgetni fogja. A me­zőgazdasági napszámosok sehol mun­kát nem kapnak, mert a nagyobb bir­tokosok áttérnek a külterjes gazdál­kodásra, amely nem jár olyan sok ki­adással. A mai termés nem is bírja el már a napszámosok alkalmazását, ami tragikus sorsba taszítja a mun­kásokat. De ezeket a kormány »sze­zon« munkásoknak minősíti, ezeknek munkanélküli segélyeket nem ad, holott épen úgy van nekik is szüksé­gük erre, mint a városi munkásoknak. A mezőgazdaság súlyos helyzetének oka a túlméretezett költségvetés és a túl magas hadügyi kiadás, mely min­den fontos célt megrövidít. Az agrá­riusok mindenhol ócsárolják a ma­gyar pártokat, de ígéretnél sehol to­vább nem mennek. A földreformról azonban hallgatnak. A gútai földbér­lők is, akik két éve nem aratnak már, eladósodnak, mert a földbérlőszövet­­kezet nem segít rajtuk. Voltak sokan, akik váltókat írtak alá bértartozásaik­ról, ezek azt sem tudják, mit cselek­szenek. A váltó nem tréfadolog. Az agrárius egyenlőség és demo­krácia eseteire hoz fel meglepő pél­dákat, amelyek megdöbbentően mu­tatják a magyar gazdatársadalom se­beit, amelyeket nem igyekszik orvo­solni sem a földmivelésügyi kormány, sem a hírneves zemedelska rada (földmivelésügyi tanács), melynek egy kiküldötte egyik nyitramelléki köz­ségben vetőmagot osztott ki a kárval­lottaknak — de csak a republikánu­soknak — és a keresztényszocialis­táknak azt mondotta tréfásan, hogy menjenek a menyországba... Hát ez az úr nem érdemli meg, hogy oda­jusson. (Nagy mozgás és felkiáltások.) Majd a gazda helyzetét és az adó­­végrehajtásnak teljesen esztelen ese­teit sorolja fel. A pénzügyminiszter csak most engedélyezi a végrehajtá­sok elhalasztását és a részletfizetése­ket, amikor már egyiket sem lehet igénybe venni, mert nincs miből fi­zetni. A gazdasági válság egyetlen el­lenszere a szövetkezés, gazdasági egye­sületekbe és szövetkezetekbe, mert ma az egyén már túl gyenge ahhoz, hogy eredményt érjen el, ezt csak­ a nagy szervezetek harcolhatják ki. Gúta né­pe is így érheti el boldogulását. (Nagy tetszés.) Balogh Péter királyrévi földmunkás nagy érdeklődéssel kisért beszédében a földmives osztály sérelmeit tárta fel. Különös hatást tett a földreform bírálata, amelyből a magyarokat tel­je­sen kizárták és a Kisalföldön horvát telepeseket és más idegen szlávokat részesítettek földadományokban. Hangsúlyozza, hogy a magyar nép nem államellenes, de igenis kormány­­ellenes, mert annyi sérelem éri, hogy kénytelen ezzel. Végül a tömörülésre buzdítja a népet. Beszédét lelkesen megéljenezte a nagyszámú hallgató­ság. Kárpáthíy Béla dr. beszédében azt fejti ki, hogy az államfordulat után a magyarságot osztályok szerint szét­tagolták, hogy így a nyomást kön­­­nyebben lehessen gyakorolni. A kor­mányzati tények azonban nem mindig álltak erkölcsi alapon, így a földre­form sem, amely a magyar elemet kizárta és a szlávokat kedvezményez­te. A nagybirtok felosztása egyenesen nemzetiségi célokkal történt, de a kö­zép és a kisbirtok parcellázása sem volt mentes ettől a céltól. Az államot nem sérti a magyar ellenzék maga­tartása, mely teljesen jogosult a kor­mányokkal szemben, amelyek ígére­tekben merültek ki a magyarsággal szemben és legvitálisabb kérdéseit, mint az állampolgárságot sem rende­zik. (Nagy tetszés.) Végül Jabloniczki­ János dr. nem­zetgyűlési képviselő tartotta meg ha­talmasan felépített beszédét, amelyben a politikai helyzetet ismertette. Beszédének gondolatmenete a kö­vetkező: 1918 után, amikor a háború­ból visszajött a magyar nép, azt hi­hette,­ hogy a béke áldásainak napja sül fel rá. Sajnosan csalódott ebben, mert állampolgári változásával egyen­lőtlen és elviselhetetlen terhek hor­dozója lett. Egész Európa olyan hely­zetbe jutott, hogy nem tudta gazda­sági helyzetét, amely a békében olyan egységes volt, kiegyensúlyozni. Ennek főrészben okai a tökéletlen békeszer­ződések, amelyek revízióra szorulnak. Hasztalan keresünk politikai egysé­get is, mert azt kell látnunk, hogy az államunkkal szövetséges Jugoszláviá­ban diktatúra uralkodik, Romániában fél diktatúra. Csehszlovákia demokra­tikus államnak ígérkezett, azonban en­nek bizonyítékai hovatovább illuzó­­riusokká lesznek. A közélet korrup­ciója bizonyítja, hogy ez így van. Természetesen ezeket csak a magas adókkal lehet fedezni. A vasút defi­c— július 1. Június 28, 29 és 30-án zajlottak le Magyarországon a képviselő választá­sok, amelyeknek eddigi eredményéből is megállapítható, hogy azok a Bethlen kormány teljes győzel­mével végződtek. Azokban a kerületekben, amelyekben nyilt szavazással választottak, az ered­mény szerint a magyar kormány régi többségét máris megnyerte. A képvi­selőház 245 tagja közül tudvalévően 199 képviselőt választottak nyilt sza­vazással. A választás az összes nyilt kerületekben hétfőn este végetért és a következő eredményt hozta: egységes párti képviselő 138, keresztény gazda­sági párti 21, Gaál Gaszton-párti 5, nemzeti radikális 1, pártonkívüli 16, pótválasztás lesz 18 kerületben. Minthogy hét pótválasztáson csak egységes párti és egy pótválasztáson csak keresztény gazda­párti, továbbá két pótválasztáson csak kormánypárti jelöltek állanak szemben, a kormányt támogató pártok az eddig szerzett 159 mandátumon kívül feltétlenül számít­hatnak még 10 mandátumra akkor is, ha az összes többi pótválasztáson el­lenzéki jelöltek győznek. A 46 titkos szavazással betöltendő mandátumból legutóbb (1926-ban) a kormány 21 mandátumot kapott, ha­sonló elosztás esetén tehát az idei vá­lasztáson 190 mandátumot vallhat magáénak a magyar kormány, de a pártonkívüli képviselők nagy része is támogatja a kormányt, amelynek hittel dolgozik és annak forgalmi díj­szabását egyre emelik. Emellett dü­höng a munkanélküliség, amely száz és száz milliónyi terhet hárít az ál­lamra, ugyanakkor egy politikai párt a jó fogyasztóval, Magyarországgal vámháborút idéz elő. A felvett belföldi és külföldi köl­csönöknek óriási kamatai fogják meg­terhelni az adózókat. A beruházási célokra megszavazott 300 milliót csak Csehországban használták fel. Az adó­zók fizették meg a Stribrnv által a cseh szocialista párt támogatására fordított milliókat is. H­a ezeket elítéljük és megbélyegezzük, akkor lehetünk kor­mányellenesek, ha ugyan ezeket az üzelmeket a kormány helyeselné, de államellenesek nem vagyunk. Hogy Szlovenszkót csakugyan gyar­matnak tekintik, annak tanúsága az is, hogy itt egynegyedrésznyi takarék­­betét van, mint amennyinek lakossá­ga számaránya szerint kellene len­nie, a pénzbőség egyedül a történel­mi országokat gazdagítja. A német vámunió ellen Csehszlovákia nevében Benes külügyminiszter elutasító maga­tartást tanúsított. Azóta Benest is meg­cáfolták a tények, mert Ausztria és Németország életképtelensége köztu­­dattá vált és az amerikai moratórium teljesen igazolta a németek álláspont­ját. A belföldi politikai helyzet a leg­­kaszáltabb. Gabonamonopóliumot ter­veznek, hogy ott elhelyezzenek embe­reket és azokat jó keresethez juttas­sák. Ebből a gazdálkodásból nem ké­rünk. Tiltakozunk az ilyen segítség ellen. Nekünk szervezkednünk kell és a szervezkedés ereje védhet meg bennünket a kizsákmányolás ellen. (Nagy éljenzés.) A gyűlés példás rendben folyt le és azt egyes éretlen kommunista meg­jegyzések sem zavarták. A hatóságot dr. Fodor közigazgatási főbiztos kép­viselte, így legalább 200 biztos szavazata lesz az új Házban. A volt országgyűlési képviselők kö­zül 51 képviselőt választottak meg egy­hangúan, de az új képviselők sorában is van kilenc olyan, aki egyhangú vá­lasztással jutott a mandátumához. Esze­rint tehát hatvan egyhangú választás volt az idén Magyarországon! Nyolc olyan választás szerepel, ahol izgalmas küzdelem után még száz főnyi többséget sem tudott a megválasztott képviselő elérni, viszont hét képviselő óriási, 5000 szavazatnál nagyobb több­séggel nyert mandátumot. És számosan vannak olyanok is, akik kétezer sza­vazatnál nagyobb abszolút többséggel kerültek ki a választási küzdelemből. fc:Több régi képviselő kibukott az egy­séges pártiak közül, akik között van Szabó Sándor, az egységes párt alel­­nöke, Vasadi Balogh György, Kálmán Jenő, Viczián István, Jókai Ihász Mik­lós, Krúdy Ferenc, Mándy Sándor, Podmaniczky Endre, Vojnich Miklós, Zlinszky István, Bogya János, Lukács György, Mózer Ernő, Éhn Kálmán, Platthy György. Pótválasztásra kerül­nek Csik József, Héjjas Iván, Neubauer Ferenc, Östör József, Péntek Pál (Nagy­­igmánd), Sokorópátkai Szabó István, Vargha Gábor, Pakots József. A mostani választáson megválasz­tott új képviselők között a régi parla­menti élet több ismert alakja kerül vissza a képviselőházba. Ezek között vannak Dlnich Ödön pártonkívüli, Eszterházy Móricz gróf. kir. gazdapárti, Festetich odiuár gróf egységespárti, nanay ta­más, Károlyi Gyula gróf, Lányi Már­ton és Létay Ernő egységespártiak, őrgróf Pallavicini György pártonkivüli, Somogyi Béla dr. ellenzéki és Zsilinszky Endre dr. nemzeti radikális képviselő. A titkos választási joggal szavazó kerületekben, mint Budapesten és a nagyobb városokban, a szavazást már befejezték és a szavazólapok össze­­számlálása még folyik. Az egyesített Komárom és Esztergom vármegye területén június 28-án foly­tak le a legnagyobb rendben a válasz­tások. Magyar Komáromban a válasz­tás Zsindely Ferenc dr. pénzügyminisz­teri titkár, városunk jeles szülöttének győzelmével végződött, aki 1162 szó­val győzött Denhof Antal 613 szava­zatával szemben. A választás a testvér­­városban leírhatatlan nagy lelkesedést keltett. Nagyigmándon pótválasztás lesz Pén­tek Pál egységespárti és Csehszombati László Gaál párti jelöltek között. Tatá­ban Fellner Pál győzött 6751 szóval Gréber József 2880 szavazatával szem­ben. Tatabányán Kórsán Károly két­ gazdapártit egyhangúan választották meg képviselőnek. A magyarországi választások a Bethlen-kormány nagy győzelmét jelentik. Kétszáz kormánytámogató képviselőre számíthat a kormány. —mm inwimn—hiiiiiii mnii i um n ■iiiiiiiiiii miii tervet vállal é­pít HAASZ&MÁDY Jó és rossz adófizetők. A csehszlovák pénzügyminisztérium rendeletet adott ki, melyben előírja a pénzügyi hatóságoknak és adóhiva­taloknak, hogy a mai válságos időben hogyan bánjanak az adófizetővel. A rendelet belátóbb intenciókon épül fel és külömbséget tesz fizetni akaró, és fizetni nem akaró és nem tudó adózók között, de mivel semmi­féle bizottságot nem kreál, amely az adófizető tulajdonságát és képességét objektíven konstatálja, végeredmény­ben ott leszünk, ahol eddig voltunk. A pénzügyigazgatóság és adóhivatal mindenkit jónak fog találni, a kivetett és részben felebbezés alatt lévő adó­fizetésre és tovább is írja ki az árve­réseket azoknál, akik a pusztító krízis ellenére, erejüket meghaladó módon, rendesen fizetnek, s azoknál, akik a fizetésre képtelenek. Intézkedik a rendelet a kért leírá­sok gyors keresztülvitelére nézve is. A pénzügyminisztériumnak végre arra kellett volna rászánnia magát, mint egyedüli helyes megoldásra, hogy az egyes foglalkozási ágak képviselőinek bevonásával megállapítsa kinek kinek teherbíró képességét és hivatalból írja le azokat az összegeket, amelyek az adófizető egzisztenciájának veszélyez­tetése nélkül be nem hajthatók s a fennmaradó hátralékra nézve előnyös részletfizetést engedélyezzen. Egyúttal rá kell magát szánnia a pénzügyminisz­tériumnak a forgalmi adó mérsékelt pausalirozására, s a kisembereknél való teljes eltörlésére, valamint az új adók­nak a krízist tekintetbe vevő kive­tésére. Enélkül nem lesz javulás a gazda­sági helyzetben, a tömegek vergődése egyre elviselhetetlenebbé válik és csak azok a hatalmas számoszlopok fognak nőni, amelyekkel a tönkremenő adófize­tők meg vannak terhelve. Szombaton este 1/18 órakor nagy halvacsora a Strandon. 391 Jelentkezni lehet ugyanott és „Slávia“ kávéházban.

Next