Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)
1931-09-05 / 107. szám
4. oldal. >KOMÁROMI LAPOK* Az európai hírű THE GENTRY BOYS ! tánckvartett az „OTTHON“ kávéházban Pl Esténként szenzációs hangverseny, állandó műsoron a legújabb budapesti slágerek. Új táncparkett és legmodernebb színes reflektor a tánchoz az „OTTHON“ kávéhősban, ahol a legkellemesebben tölthetjük az őszi estéket a Riviérát, Berlint, Bécset járt kitűnő 1 THE GENTRY BOYS tánckvartett szórakoztatása mellett A m. t. közönség szives pártfogását kéri WAITZ REZSŐ, kávés | Az ősszel megkezdik a gúta—szimő— negyedi magisztrális út építését Az Alapy Gyula dr. tartományi képviselőtől Gúta vidékére sürgetett közmunka sok munkáskezet foglalkoztat. Saját tudósítónktól. Komárom,— szeptember 5 Az országos választmány ülésein és az országos hivatal technikai főosztályában számos alkalommal sürgette Alapy Gyula dr. tartományi képviselő a gútai szimó - negyedi útnak kiépítését és általában az ottani vidék munkanélkülijeinek közmunkákkal való foglalkoztatását. Az országos választmány csütörtökön megtartott ülése foglalkozott az említett út kiépítésével, mely eddig is országos út volt, azonban tél idején alig volt járható. Most a magisztrális utak sorába kerül, tehát az utépítés legmodernebb technikája szerint és sokszorosan hengerelve műút lesz belőle, amelyet mindenkor lehet járni. A Vágmentének erre az útra rég időtől szüksége volt, mivel egy termékeny vidéket kapcsol össze. Ez természetesen nem pótolja már a békében tervezett gúta - negyedi vasút kiépítését, mert csak ennek segítségével tud ez a vidék is a fővonal révén a világforgalomba bekapcsolódni. Az út építése az ősz folyamán elkezdődik Élet-halálküzdelem a borzalmas sebességgel közeledő vonat előtt. Vérdermesztő pillanatok a vasúti sínpáron. — Amikor az autó elakad a közeledő vonat előtt — A bátor vasúti őr hőstette. — Saját tudósítónktól. — Idegtúlfeszítő, vérdermesztő jelenet játszódott le a napokban velünk szemben annál a vasúti átjárónál, ahol a szőnyi—almásfüzitői országút keresztezi a vasútvonalat. Tudósítónk így mondja el a hajmeresztő esetet: A szőny—almásfüzitői vasútvonal sorompója az országúti átjárónál volt már eresztve, amikor őrült iramláan arra robogott egy erdélyi autó. A túraautó vezetője nagy erővel át akart menni a keresztezésen. A teljes sebességgel rohanó autó nagy robajjal neki ment a sorompónak és az autó hűtője felütötte a sorompót úgy, hogy az autó átszaladt a sorompó előtt. Igen ám, de éppen azon a sínpáron akadt el az autó, amely sínpáron erős iramban közeledett egy tehervonat. Vérdermesztő, borzalmas pillanatok következtek erre. Gerhát vasúti ör éberségének köszönhető, — szeptember 4. hogy nagyobb szerencsétlenség nem történt. Elszánt erővel az autóhoz ugrott és minden erejével arra törekedett, hogy az automobilt a veszélyeztetett sínpárról letolja még mielőtt a félelmetes gyorsasággal közeledő tehervonat odaér. Nem sok idő, csak pillanatok álltak rendelkezésére és az autó nagyon súlyos volt és az egyik kerék elakadt a sínpárban. Halálverejték csurgóit a vasúti őr és az utasok homlokáról. A robogó vonat okozta légáramlat már szinte verdeste a halálra sápadt arcokat. Végre... az utolsó pillanatban a megrémült utasok segítségével sikerült az autót eltolni a sínpárról. Éppen ideje volt, mert ebben a pillanatban már ott zúgott, zakatolt a tehervonat hatalmas amerikai rendszerű kúpos mozdonya és sikongva, A legszebb, legdivatosabb , valamint SEIttll Tokarik Antal 519 női divatszalonjában KOMÁROM, Nádor u. készülnek. Szőrmeáruk a legnagyobb választékban kaphatók. 1931. Szepterner 5. nyögve, csörögve robogtak utána a teherkocsik. Mindegyikből száz és száz halál vigyorgott a megdermedt utasokra, akik életüket a derék vasúti őrnek köszönhették. A magukhoz tért utasok aztán fölültek az autóra és tovább robogtak Komárom felé. Az életmentő vasúti őr azonban nem hagyta annyiban a dolgot. Nyomban beszaladt a telefonhoz és felhívta a komáromi államrendőrséget, hogy a kérdéses autót tartóztassák fel és vonják felelősségre, mert az mégse járja, hogy csak úgy neki lehet hajtani a leeresztett vasúti sorompónak és az okozott kárt ott hagyják maguk után. A komáromi államrendőrség idejében megkapta a telefonjelentést és a nagy sietséggel jövő autót Komáromban a piactéren feltartóztatták, hogy a tényállást hivatalosan megállapítsák. Az A. R. 170. rendszámú autó Lajervizes Valér aradi földbirtokosé volt. Az autót maga a tulajdonos vezette és a balesetet a maga gondatlansága okozta. Mindenki reméli, hogy a derék, bátor, életmentő vasúti őr méltó jutalomban részesül. A mai leány fölszabadult a rabszolgaságból Ha összehasonlítjuk a ma asszonyát és lányát, látjuk, hogy főleg a dolgozó nőknél nemcsak a munkánál, hanem társadalmilag is mindjobban elmosódnak a különbségek és sok szabadságban van részük. Egészen más a nők élete, mint valamikor volt és a lánynak is nagyon sok olyan szabadságban van része, ami azelőtt elképzelhetetlen volt. Egy felnőtt lány ma ugyanazt a társadalmi életet élheti, mint asszonytársa. Sportnál és társaságban s természetesen munkahelyén nincs különbség asszony és lány között és jó ismerős fiúbarátaival komoly lány komoly helyre u. n. garde nélkül mehet anélkül, hogy ez feltűnő volna s ezzel önmaga ellen kritikát vívna ki. Ma egy lány mindazt megteheti, amit asszonytársnője nyiltan megtehet és ami lány számára titkolni és rejtegetni való, azért az asszonynak is bujkálni és hazudni kell. Miért van az mégis, hogy olyan sokszor halljuk: „Férjhez menni, csak mindenáron férjhez menni! Mi történhetik? Legfeljebb elválsz, de még mindig sokkal jobb elvált asszonynak lenni, mint vénlánynak!“ Ezzel a gondolkodással érdemes egy kicsit foglalkozni. Valamikor igen keserves állapot volt vénlánynak lenni. Szürkülő fejjel is meg kellett játszani a szende kislányt, egy esetleg igen értékes színdarabot nem volt szabad megnézni, mert az csak férjes asszonyoknak illett és a világirodalom nagyon sok remekét csak titokban, szégyenkezve lehetett olvasni. Ma hála Istennek, ezen túl vagyunk. Természetes, hogy bizonyos koron felüli nőnek csak akkor teljes az élete, ha asszony és anya. De miért jobb és teljesebb annak a nőnek az élete, aki férjhezment csak azért, hogy a neve után odaírhassa a „né“-t, azután elvált és most testileg-lelkileg egyedül van, még rosszabbul, mint lánykorában. Lány mindig számíthat arra, hogy töretlen és friss érzései beteljesülnek, míg egy könnyelműen és felelőtlenül kötött házasság nagyon megcsúfol egy fiatal illúziót és nem is nagyon valószínű, hogy az idegei minden ellenkezés nélkül viselik el a lányság—asszonyság— elváltság gyorsan váltakozó kísérőjelenségeit. Azt, hogy a társasága nem fogja rábélyegezni a súlyos megállapítást: „vénlány“, mindenesetre elérte, de az értékénél sokkal nagyobb árt fizetett érte. Nagyon rossz üzlet a csak társadalmi külsőség kedvéért kötött házasság, mint minden házasság, aminek üzlet az alapja. Valamikor az elvált asszony egészen különleges fogalmat jelentett. A kikapós, könnyen megszerezhető nőt, a szabad prédát látták benne a férfiak. Többet és jobban foglalkoztak is vele, mint leánytársaival és nagyon sokszor a könnyű kalandnak indult játékból házasság lett. Ezt persze minden leány észrevette és kézenfekvő volt a megjegyzés: „Könnyű neki, elvált asszony, jobban ismeri a férfiakat, jobban tud velük bánni.“ Talán ennek a csökevénye az még ma is, hogy olyan sokszor halljuk, hogy jobb elvált asszonynak lenni, mint leánynak maradni. Leányok! ne higyjétek el! Leányok! ne menjetek úgy férjhez, hogy az esküvőtöket a válóperetek kedvéért tartsátok! És ne higyjétek el, hogy a férfiak „jobban szeretik“ az elvált asszonyokat. Intelligens és becsületes gondolkodású férfi nem előre megfontolt szándékkal érdeklődik egy újonnan megismert nő iránt, akár asszony, akár lány, akár elvált asszony legyen is az. A férfi nem a családi állapotát szereti a nőnek, hanem őt magát, az elvált asszonyt, vagy őt, a leányt. És ma, amikor a társadalmi érintkezés, a közös szórakozások, az öltözködés teljesen egyforma asszony és felnőtt leány között és amikor a férfi és nő között igen gyakori a pajtási, sőt baráti viszony, okos, intelligens és művelt leánynak legalább olyan vonzóereje van, mint elvált asszony társnőjének. Erre azt is lehet felelni, különösen ma és különösen nálunk, hogy egy leánnyal való foglalkozás veszélyesebb, esetleg házasságra kerül a sor, de ez a szomorú gazdasági hátterű mai jelenség teljesen elveszíthetné az élét, ha a leányok nem élnének a mindenáron és felelőtlenül való férjhezmenés ideológiájában. Ma tényleg valóságos hajsza folyik rendes férfiak után. Értékes és érdekes leányok egész sora csalogat, üldöz, behálózni és „megfogni“ igyekszik egy-egy férfit, akit sem nem szeret, sem különösen nem kedvel, csak férjül akarja és éppen ezért van olyan sok elkapatott és igényeiben erősen megnövekedett férfi és olyan sok zaklatott idegzetű, elkeseredett és vénleányságtól félő leány. Az új generációt úgy kell nevelni, hogy ne a férjfogás legyen az életcélja. A már felnőtt leányokba pedig bele kell vinni a tudatot, hogy elsősorban embernek tekintsék magukat és minél kevesebb energiát pazaroljanak arra, hogy férjet „fogjanak“ és asszonyokat keressenek. Ha ehelyett a saját maguk megismerésével, művelésével, eszüklelkük fejlesztésével törődnek többet, sokkal könnyebben lesz meg annak a lehetősége, hogy nemcsak „férjet“, hanem abban igazi élettársat találjanak. Somos Margit. I 1111 11 .........■...................p "szanatórium” Dr. Selye Hugó sebészet és nőbetegek részére Komárom, Deák F. utca 3. Telefon 68 Quarc, Diathermía, Röntgen villanyos snasszage. | 1.1...■ ........................u,m,M 1