Komáromi Lapok, 1931. július-december (52. évfolyam, 78-153. szám)

1931-09-05 / 107. szám

4. oldal. >KOMÁROMI LAPOK* Az európai hírű THE GENTRY BOYS ! tánckvart­ett­­ az „OTTHON“ kávéházban Pl Esténként szenzációs hangverseny, állandó műsoron a legújabb budapesti slágerek. Új táncparkett és legmodernebb színes reflektor a tánchoz az „OTTHON“ kávéhősban, ahol a legkellemesebben­­ tölthetjük az őszi estéket a Riviérát, Berlint, Bécset járt kitűnő 1 THE GENTRY BOYS tánckvartett szórakoztatása mellett A m. t. közönség szi­ves pártfogását kéri WAITZ REZSŐ, kávés | Az ősszel megkezdik a gúta—szimő— negyedi magisztrális út építését Az Alapy Gyula dr. tartományi képviselőtől Gúta vidékére sürgetett közmunka sok munkáskezet foglalkoztat. Saját tudósítónktól. Komárom,— szeptember 5 Az országos választmány ülésein és az országos hivatal technikai főosztá­lyában számos alkalommal sürgette Alapy Gyula dr. tartományi képviselő a gútai szimó - negyedi útnak kiépíté­sét és általában az ottani vidék munka­­nélkülijeinek közmunkákkal való fog­lalkoztatását. Az országos választmány csütörtökön megtartott ülése foglalko­zott az említett út kiépítésével, mely eddig is országos út volt, azonban tél idején alig volt járható. Most a ma­gisztrális utak sorába kerül, tehát az utépítés legmodernebb technikája sze­rint és sokszorosan hengerelve műút lesz belőle, amelyet mindenkor lehet járni. A Vágmentének erre az útra rég időtől szüksége volt, mivel egy termé­keny vidéket kapcsol össze. Ez termé­szetesen nem pótolja már a békében tervezett gúta - negyedi vasút kiépíté­sét, mert csak ennek segítségével tud ez a vidék is a fővonal révén a világ­forgalomba bekapcsolódni. Az út épí­tése az ősz folyamán elkezdődik Élet-halálküzdelem a borzal­mas sebességgel közeledő vonat előtt. Vérdermesztő pillanatok a vasúti sínpáron. — Amikor az autó elakad a közeledő vonat előtt — A bátor vasúti őr hőstette. — Saját tudósítónktól. — Idegtúlfeszítő, vérdermesztő jelenet játszódott le a napokban velünk szem­ben annál a vasúti átjárónál, ahol a szőnyi—almásfüzitői országút keresz­tezi a vasútvonalat. Tudósítónk így mondja el a haj­meresztő esetet: A szőny—almásfüzitői vasútvonal sorompója az országúti átjárónál volt már eresztve, amikor őrült iram­lá­­an arra robogott egy erdélyi autó. A túraautó vezetője nagy erővel át akart menni a keresztezésen. A teljes sebességgel rohanó autó nagy robajjal neki ment a sorompó­nak és az autó hűtője felütötte a so­rompót úgy, hogy az autó átszaladt a sorompó előtt. Igen ám, de éppen azon a sínpáron akadt el az autó, amely sínpáron erős iramban közeledett egy tehervonat. Vérdermesztő, borzalmas pillanatok következtek erre. Gerhát vasúti ör éberségének köszönhető, — szeptember 4. hogy nagyobb szerencsétlenség nem történt. Elszánt erővel az autóhoz ug­rott és minden erejével arra töreke­dett, hogy az automobilt a veszélyez­tetett sínpárról letolja még mielőtt a félelmetes gyorsasággal közeledő teher­vonat odaér. Nem sok idő, csak pillanatok álltak rendelkezésére és az autó nagyon sú­lyos volt és az egyik kerék elakadt a sínpárban. Halálverejték csurgóit a vasúti őr és az utasok homlokáról. A robogó vonat okozta légáramlat már szinte verdeste a halálra sápadt arcokat. Végre... az utolsó pillanatban a meg­rémült utasok segítségével sikerült az autót eltolni a sínpárról. Éppen ideje volt, mert ebben a pil­lanatban már ott zúgott, zakatolt a tehervonat hatalmas amerikai rend­szerű kúpos mozdonya és sikongva, A legszebb,­­ legdivatosabb , valamint SEIttl­l Tokarik Antal 519 női divatszalonjában KOMÁROM, Nádor­ u. készülnek. Szőrmeáruk a legnagyobb választékban kaphatók. 1931. Szeptern­­er 5. nyögve, csörögve robogtak utána a teher­kocsik. Mindegyikből száz és száz halál vigyorgott a megdermedt utasokra, akik életüket a derék vasúti őrnek köszönhették. A magukhoz tért utasok aztán föl­ültek az autóra és tovább robogtak Komárom felé. Az életmentő vasúti őr azonban nem hagyta annyiban a dolgot. Nyomban beszaladt a telefonhoz és felhívta a komáromi államrendőrséget, hogy a kérdéses autót tartóztassák fel és von­ják felelősségre, mert az mégse járja, hogy csak úgy neki lehet hajtani a leeresztett vasúti sorompónak és az okozott kárt ott hagyják maguk után. A komáromi államrendőrség idejé­ben megkapta a telefonjelentést és a nagy sietséggel jövő autót Komárom­ban a piactéren feltartóztatták, hogy a tényállást hivatalosan megállapítsák. Az A. R. 170. rendszámú autó Lajervizes Valér aradi földbirtokosé volt. Az autót maga a tulajdonos vezette és a balesetet a maga gondatlansága okozta. Mindenki reméli, hogy a derék, bá­tor, életmentő vasúti őr méltó jutalom­ban részesül. A mai leány fölszabadult a rabszolgaságból Ha összehasonlítjuk a ma asszonyát és lányát, látjuk, hogy főleg a dolgozó nőknél nemcsak a munkánál, hanem társadalmilag is mindjobban elmosód­nak a különbségek és sok szabadság­ban van részük. Egészen más a nők élete, mint valamikor volt és a lánynak is nagyon sok olyan szabadságban van része, ami azelőtt elképzelhetetlen volt. Egy felnőtt lány ma ugyanazt a társa­dalmi életet élheti, mint asszonytársa. Sportnál és társaságban s természete­sen munkahelyén nincs különbség asszony és lány között és jó ismerős fiúbarátaival komoly lány komoly helyre u. n. garde nélkül mehet anélkül, hogy ez feltűnő volna s ezzel önmaga ellen kritikát vívna ki. Ma egy lány mind­azt megteheti, amit asszonytársnője nyiltan megtehet és ami lány számára titkolni és rejtegetni való, azért az as­­­szonynak is bujkálni és hazudni kell. Miért van az mégis, hogy olyan sokszor halljuk: „Férjhez menni, csak mindenáron férjhez menni! Mi történ­hetik? Legfeljebb elválsz, de még min­dig sokkal jobb elvált asszonynak lenni, mint vénlánynak!“ Ezzel a gondolkodással érdemes egy kicsit foglalkozni. Valamikor igen ke­serves állapot volt vénlánynak lenni. Szürkülő fejjel is meg kellett játszani a szende kislányt, egy esetleg igen ér­tékes színdarabot nem volt szabad megnézni, mert az csak férjes asszo­nyoknak illett és a világirodalom na­gyon sok remekét csak titokban, szé­gyenkezve lehetett olvasni. Ma hála Istennek, ezen túl vagyunk. Természe­tes, hogy bizonyos koron felüli nőnek csak akkor teljes az élete, ha asszony és anya. De miért jobb és teljesebb annak a nőnek az élete, aki férjhez­­ment csak azért, hogy a neve után odaírhassa a „né“-t, azután elvált és most testileg-lelkileg egyedül van, még rosszabbul, mint lánykorában. Lány mindig számíthat arra, hogy töretlen és friss érzései beteljesülnek, míg egy könnyelműen és felelőtlenül kötött há­zasság nagyon megcsúfol egy fiatal illúziót és nem is nagyon valószínű, hogy az idegei minden ellenkezés nél­kül viselik el a lányság—asszonyság— elváltság gyorsan váltakozó kísérője­lenségeit. Azt, hogy a társasága nem fogja rábélyegezni a súlyos megállapí­tást: „vénlány“, mindenesetre elérte, de az értékénél sokkal nagyobb árt fize­tett érte. Nagyon rossz üzlet a csak társadalmi külsőség kedvéért kötött házasság, mint minden házasság, ami­nek üzlet az alapja. Valamikor az elvált asszony egészen különleges fogalmat jelentett. A kika­pós, könnyen megszerezhető nőt, a sza­bad prédát látták benne a férfiak. Töb­bet és jobban foglalkoztak is vele, mint leánytársaival és nagyon sokszor a könnyű kalandnak indult játékból házasság lett. Ezt persze minden leány észrevette és kézenfekvő volt a meg­jegyzés: „Könnyű neki, elvált asszony, jobban ismeri a férfiakat, jobban tud velük bánni.“ Talán ennek a csöke­­vénye az még ma is, hogy olyan sok­szor halljuk, hogy jobb elvált asszony­nak lenni, mint leánynak maradni. Leányok! ne higyjétek el! Leányok! ne menjetek úgy férjhez, hogy az esküvő­töket a válóperetek kedvéért tartsátok! És ne higyjétek el, hogy a férfiak „job­ban szeretik“ az elvált asszonyokat. Intelligens és becsületes gondolkodású férfi nem előre megfontolt szándékkal érdeklődik egy újonnan megismert nő iránt, akár asszony, akár lány, akár elvált asszony legyen is az. A férfi nem a családi állapotát szereti a nő­nek, hanem őt magát, az­­ elvált as­­­szonyt, vagy őt, a leányt. És ma, ami­kor a társadalmi érintkezés, a közös szórakozások, az öltözködés teljesen egyforma asszony és felnőtt leány kö­zött és amikor a férfi és nő között igen gyakori a pajtási, sőt baráti vi­szony, okos, intelligens és művelt le­ánynak legalább olyan vonzóereje van, mint elvált asszony társnőjének. Erre azt is lehet felelni, különösen ma és különösen nálunk, hogy egy leánnyal való foglalkozás veszélyesebb, esetleg házasságra kerül a sor, de ez a szo­morú gazdasági hátterű mai jelenség teljesen elveszíthetné az élét, ha a leányok nem élnének a mindenáron és felelőtlenül való férjhezmenés ide­ológiájában. Ma tényleg valóságos hajsza folyik rendes férfiak után. Ér­tékes és érdekes leányok egész sora csalogat, üldöz, behálózni és „meg­fogni“ igyekszik egy-egy férfit, akit sem nem szeret, sem különösen nem kedvel, csak férjül akarja és éppen ezért van olyan sok elkapatott és igé­nyeiben erősen megnövekedett férfi és olyan sok zaklatott idegzetű, elkesere­dett és vénleányságtól félő leány. Az új generációt úgy kell nevelni, hogy ne a férjfogás legyen az életcélja. A már felnőtt leányokba pedig bele kell vinni a tudatot, hogy elsősorban embernek tekintsék magukat és minél kevesebb energiát pazaroljanak arra, hogy férjet „fogjanak“ és asszonyokat keressenek. Ha ehelyett a saját maguk megismerésével, művelésével, eszük­­lelkük fejlesztésével törődnek többet, sokkal könnyebben lesz meg annak a lehetősége, hogy nemcsak „férjet“, ha­nem abban igazi élettársat találjanak. Somos Margit. I 1111 11 .........■...................p "szanatórium” D­r. Selye Hugó sebészet és nőbetegek részére Komárom, Deák F. utca 3. Telefon 68 Quarc, Diathermía, Röntgen villanyos snasszage. | 1.1...■ ........................u,m,M 1

Next