Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)

1933-07-01 / 52. szám

8. oldd. — Egy amerikai pénzverde igaz­gatója nő. Roosevelt merészen halad az után előre, amelyen Perkins Francis kisasszonynak munkaügyi miniszterré és Bryand Diven Ruth dán követté való kinevezésével elindult. Most ki­nevezte Ross Nelly asszonyt az állami pénzverde igazgatónőjének. A pénz­verde volt igazgatóját Kínába hívták meg pénzverde-igazgatónak.­­ Az új kórházi épület állam­segélye. A városi közkórház tavaly épített tüdőbeteg-pavillonjának most folyik a berendezése. A város által meghirdetett pályázatokra beérkezett ajánlatok fölött már megtörtént a dön­tés és a legmegfelelőbb ajánlatok be­nyújtói megkapták megbízásukat is. A kórházépítkezéshez tudvalévően az ál­lam is hozzájárul, amennyiben 300.000 korona államsegélyt helyezett kilátásba már az építkezés kezdetén. Ezt az ál­lamsegélyt az egészségügyi miniszté­rium már kiutalta, azonban abból még eddig nem érkezett a városhoz semmi. Csizmazia városbíró több ízben meg­sürgette az államsegélyt s legutóbb arra kérte a minisztériumot, hogy rész­letekben folyósítsák az összeget, ha már egy összegben nem képes az ál­lam a segély kifizetésére. Erre azután 100.000 K-át utaltak ki, ezt az összeget várja most a város, de hogy mikor ér­kezik ide, azt egyelőre nem lehet tudni. A napokban ittjárt miniszteri bizottság előtt is szorgalmazta a városbíró az államsegélyt, ezenkívül kérte, hogy az állam járuljon hozzá a kórház beren­dezési költségeihez is A berendezés 150.000 koronába kerül a városnak. Az itt járt bizottság megígérte, hogy a kérést megfontolás tárgyává teszik és kilátásba helyezte, hogy ennek egy ré­szét is meg fogja téríteni az állam. Amint látjuk, ígéret van, csak a telje­sítését bírjuk kivárni! — Üres lett a város. Az iskolák kapui bezárultak és a város uccái megüresedtek. A nap bizonyos szaká­ban a sok diák megtöltötte azokat, az iskolába menet és onnét jövet, most hiányzik ez a forgalom, amely egyéb­ként is forgalmat jelent az üzleteknek, iparosok számára. Komárom iskola­várossá kezd fejlődni és ha sikerülne a tervezett felső kereskedelmi tanin­tézetet létesíteni, vagy a református tanítóképzőt, akkor a város forgalmá­ban újabb nevezetes emelkedés állana be, amely a város szempontjából pro­duktivitást eredményezne minden téren. — Felhívás: Az országos keresz­tényszocialista párt komáromi szerve­zete Önsegélyző csoportjának tagjaihoz. A csoport végleges megalakulása után felhívjuk a tagokat, hogy f. hó 5-én, csütörtökön este 7—9 óra között teljes számban jelenjenek meg a párthelyi­ségben, tagsági könyvecskéik átvételére, a beiratási díj (5.— be) és az első heti vagy havi díj befizetésére. Figyel­meztetjük a tagokat, hogy pénzbesze­dőt nem tartunk, a befizetések kizáró­lag csak a párthelyiségben eszközöl­­hetők, minden csütörtökön és szomba­ton este 7 és 9 óra között. — A Jókai Egyesület amatőr­­fénykép kiállítása. Hírt adtunk arról, hogy a Jókai Egyesület műkedvelő fényképészek számára kiállítást rendez. A kiállítást tavasszal akarta rendezni az Egyesület, számos amatőrfényképész azonban ennek a kiállításnak őszre való elhalasztását kérte, mivel nyáron van leginkább alkalom az amatőrnek szép fényképeket készíteni. Már most felhívjuk az amatőrfényképészek fi­gyelmét a kiállításra, amelynek méltó módon kell képviselnie a komáromi és komárom-vidéki amatőrfényképészet színvonalát. A kiállítás az ősz folya­mán nyílik meg. A pontos dátumot később közöljük, valamint a feltétele­ket is Ezúttal csak a fotográfusok fi­gyelmét kívánjuk felhívni a kiállításra, azzal az értesítéssel, hogy a kiállítandó képek nagysága a levelezőlap-formánál kisebb nem lehet. SZOMBATHY VIKTOR: ÉN KEDVES NÉPEM című nagy sikert elért humoros novelláskötete (Kazinczy kiadás) kapható lapunk kiadóhivatalában. »KOMÁROMI LAPOK« 99» Irodalom SZUNYAI ZOLTÁN: Szeptemberi majális Novellák, Szitnyai Zoltánt, ezt a Selmecbányá­ról régen Pestre szakadt írót, bizonyos szempontokból Mikszáthoz szeretik ha­sonlítani. Ez az összehasonlítás azon­ban felületes, s csak annyiban állja meg a helyét, amennyiben a mikszáthi témakört a Szitnyai témaköre erősen súrolja: a miliő, amelyben Szitnyai megforgatja alakjait, az a bizonyos magyar »úri« miliő, a birtokosok, el­szegényedett dzsentrik, a hivatalnokok és a sírva-vigadók társadalma, se föl­jebb, se lejebb a társadalmi rang­létrán Szitnyai nem megy s amennyi­ben mégis ezekből szedné néhány fi­guráját, az alak határozottan epizód­­jellegű s kissé papír-ízű. A magyar társadalomnak azokat az alkotó elemeit, amelyeket megír, éles reflektorfényben látja s tesz róluk jelentést sokszor könyörtelenül ugyan, de igaz módon. Csak a témakör súrolja a Mikszáthot, ámde Mikszáth enyhe humorának megbocsátó színével vonta be a törté­neteket, az alakokat. A pusztuló dzsen­tri házalójának derüslelkű barátja volt, Szitnyai már az elpusztult, a tár­sadalmi visszásságok által összeőrölt úriosztályt rajzolja, hidegen, minden részvét nélkül, hangsúlyozva benne a ferde formákat, a smokkság min­den ismérvét, a magyar vidék jel­lemző sajátságait, a méltóságos uram­­bátyámozás minden kellemetlen, vagy jóleső attitűdjét, az egymás hátán ka­­paszkodást, a társadalmi ranglétrának vidéki szemmel nagyon fontos, író sze­mével nézve azonban nevetséges szi­gorú betartását. Szitnyai egy keserű novellájában azt mondja, hogy sokszor a magyari volt, az egynyelvűség és az egy kultúra sem elég ahhoz, hogy a középosztály kicsinyes klikkrendszeré­nek tagjait összeolvassza, s erre még a háború utáni összeomlás megrázkód­tatása is kevés volt: a magyar »úri« társadalom alépítményei és alkotópil­lérei túlélték a katasztrófákat, különö­sen rosszabbik jelentésükben marad­tak meg a társadalmi berendezkedé­sek. Minden élénkségük ellenére is, nagy­jában keserű írások a Szitnyaiéi, de igaz írások. Aki ismeri a vidéki társa­dalom kicsinyes felépítését, könnyű, — (de nem könnyed) levegőben való száraz vegetálását, aki tudja, hogy hányféle prizmán keresztül vizsgálha­tó ez a sszó: »úri osztály«, az igazat ad Szitnyainak, még akkor is, ha látja, hogy Szitnyai végeredményben leg­többször a felületen marad, a problé­mák megakadnak nála a könnyen olvashatóság kedvéért, nem markolja meg mélyen a tendenciákat s a kérdé­seket kiábrándult gesztussal tolja el magától. Bizonyos averzióval nézi alakjait, kissé eltolja magától s úgy világítja meg, különösebb könyörület nélkül szemléli őket, látszik, hogy nagyon ismeri alakjait. Különösen a dzsentri­osztály az, amelyből kiábrándult, mert látja, hogy legtöbbször csak külszín, amit ez az osztály most a magyarság számára mutat, a feladatot ez az osz­tály megoldani, vállalni egyre kevésb­­bé meri. A szeptemberi majálist csak az ír­hatta meg, aki ismeri két ország ma­gyarságának, magyar középosztályá­nak lelkét, gondolkozásmódját, társa­dalmi nézetéül s a fordulat utáni ma­gyarságot. Kiábrándító, de, sajnos, igaz novella. A könyvet a Kazinczy Könyvbará­tok szövetkezete adta ki szép köntös­ben, nemrég elhunyt Varsányit tudjuk el­képzelni Molnár halhatatlan munkájában. A többiek: Simon Marcsa, Kürthy Jó­zsef, Dajbukát Ilona, Bársony Erzsi, Gyergyai István, Zala Karola, Vándory Gusztáv, Makláry Zoltán, Gózon Gyula Gárdonyi Lajos, Ladomerszky Margit a magyar színészek legjobbjai közül va­lók. A cselekményt stílszerűen aláfestő muzsikát Angyal László szerezte. A film a legjobb eddig bemutatott magyar film. — A komáromi községi elemi iskola ösztöndijkiosztása. Csütörtö­kön, Péter-Pál napján zajlott le a köz­ségi elemi iskola ösztöndijkiosztása. Az ösztöndijkiosztáson az iskol­át Pethő Sándor igazgató, az iskolaszéket Szijj Ferenc dr., nyug. polgármester képvi­selte. Kiosztásra került 43 alapítvány kamata, a Komáromi Első Hitelintézet, a Pozsonyi Városi Takarékpénztár ko­máromi fiókja 100—100 Kc-ja, a Légió Bank 50 Kc-ja, a Kereskedők Grémi­umának Abelesz Ernő elhunytéval ko­szorúmegváltás címén adományozott 100 Kc-ja, Pintér Miksa fogorvos 100 Kc-os adománya, körülbelül 3000 Ké összegben. A sok kis gyermek szülő kíséretében jelent meg. Az egybegyűl­tekhez Szijj Ferenc dr. iskolaszéki el­nök beszélt keresetlen, melegszívű sza­vakkal, buzdító erővel. A kiosztás lé­nyegéről, jelentőségéről és a velejáró korszerű tényekről magvas felvilágosító beszédet mondott Pethő Sándor, az intézet igazgatója, akinek a diákok szeretetük illusztrálására egy szép ró­zsacsokrot nyújtottak át Stefán Mártá­val, aki formás köszönetet is mondott Pethő igazgató tiszteletére. A sok kis diák kipirult arccal távozott a a várt nagy szünidőre, ők és szüleik sok erkölcsi, s nem utolsó sorban a mai időkhöz mérten aránylag jól jött anyagot örömmel széledtek szét a vá­ros minden irányába. 66 Hangos Mozi A tavaszi zápor 100 százalékos magyar hangos film. Június 29-től július 2-ig. A kis cseléd legendája, az elcsábított pesztonkáé. Elindul tisztán és beérkezik a nagyváros éjjeli kávéházába. Sok szenvedés után jut el végre a megér­demelt pihenőhelyre, az égbe, ahol megpihen és őrzően néz le a földre otthagyott gyermekére. Az új Marika útját figyeli és mikor azt rossz útra térni látja, egy vödör vizet önt le az égből, ami megmenti lányát a bűnbe­eséstől. A film: remekmű. Így magyar filmet rendezni nem láttunk. Fejős mesteri munkája olyan legendát hoz elénk, mely nemcsak a romantikában tobzódik, de a reális életet is mélyen érzékelteti. A színészek kitűnőek. Ma­rikát Annabella, a gyönyörűszép francia színésznő alakítja olyan finoman és lehelletszerűen, ahogyan talán csak a Őfelsége a mosónő Hétfőn és kedden július 3-án és 4-én. Hansi Niesse a bécsiek Fedák Sárija és legnépszerűbb színésznője játszik parádés szerepet ebben a filmben. Kettős szerepet alakít: a szegény mo­sónőjét és a koronás uralkodó herceg­nőjét. Eredetisége és mély humora szívből megkacagtatja a nézőt. Mellette Else Esther, a szép szőkeség és a Jess Fred Döderlein alakítják a főszerepe­ket. A film nagyvárosokban hetekig futott. É­VA 1933 E. PRICE KÖNYVE AZ „OKOS“ SZERELEM ISKOLÁJA Bekötve: 12 ICc 194 DANTE-KIADÁS Magyar Uriasszonyok Lapja Szépirodalmi, ismeretterjesztő és háztartási folyóirat. Megjelenik havonta 3-szor. Ára fél évre 90*— Ké. ÚJ IDŐK Szépirodalmi, művészeti képes hetilap és kritikai szemle. Szerkeszti Herczegh Ferenc. Ára fél évre 80*— Ki kaphatók és megrendelhetők a Spitzer-féle könyvesboltban Komárno—Komárom Nádor ucca 29. 1933 július 1. Hirdetések. Önt is érdeklik! A dohányzás biztosan öli lassan, de Aki szereti egészsé­gét az olvassa el ezt a fontos és érdekes könyvet. A dohány és a dohányzás A dohányzás hatása az emberi szervezetre Ezt a roppant érdekes és hasznos, 130 oldalas szép kiállítású könyvet írta: dr. Hohenberg József főorvosi Tartalomjegyzékből: A dohány égési termékei — A nikotin hatása az emésztőrendszerre — A dohányzás és a szív — A tüdő — Az érelmeszesedés — A vér — A nikotin hatása a nemi szervekre — A nikotin mérgezés — A vesemirigyek és egyéb szervek — A dohányzó férfi és nő — A nikotin megszokása — A nikotinról való le­szokás — A dohányzás és az ifjúság — Küzdelem a dohányzás ellen — A dohányzás mint anyagi kérdés — stb. stb. Ára csak: 18 Ké. Megrendelhető: a SPITZER-féle könyvesboltban Komárno—Komárom, Nádor­ u. 29. Kézimunkázó­s hölgyek! 1 ikelim és filet Ifüzetek érkeztek Spitzer könyvesbolt Komárom, Nádor­ utca 29,

Next