Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-01-03 / 1. szám

1« »Jt la, 1934. január 3. tvenötödik évfolyam. Előfizetési fa csehszlovák értékben: Melyben és vidékre postai szétküldéssel a pár­évre SS Kő, félévre 41 Kő, negyed­évre 2« Kő. — Külföldön 12« Kő. Egy esszém ára 1 korona. POLITIKAI LAP Alapította» TUBA JÁNOS. Belelőn lőszerkentő* GAAL GYULA «r. Szerkesztő: B­ARANY­A­Y JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAKY GYULA dr. és ECSOEI ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor­ u. 21. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Dúca végzete Komárom, január 2. Különös végzete a balkáni ál­lamférfiaknak, hogy tanulmányai­kat Párizsban végzik és magasba ívelő politikai pályájukon revol­vergolyók teszik a pontot annak a legvégére. Mert a Balkán erköl­csei még nem szelídültek meg an­­­nyira, hogy ott a politikai ellen­téteket merényletek nélkül lehet­ne megoldani. Tragikus ez a vég­zet Duca-ra, a nem mindennapi tehetségű államférfiúra, aki a le­hető legrosszabb politikai iskolá­ban járt mentora, mestere és ba­rátja, az idősebb Bratianu olda­lán. Mindegyiknek politikai kon­cepciójából hiányzott az, amely a tömegek megnyerésére és bizalmá­ra alkalmas és mindegyik alkal­mazta aztt a politikai módszert, u.y .» Balkánon nem a meggyő­zést jelenti az ellenféllel szemben, hanem annak megsemmisítését. A király bizalmát elveszített pa­­rasztpárt elveszítette a maga há­romszáz mandátumából annak öt­­h­atodrészét és a választást vezető liberális párt behozta ezt a számot magának a parlamentbe, hogy mi­lyen eszközökkel, arról minden romániai választáson elképed a nyugateurópai ember. Ducanak nagy parlamenti többségre volt szüksége és prefektusai ezt szál­lították is a csendőrség közremű­ködésével. Ilyenkor tűnik fel csak a nyugati választási formáknak kristály­tisztasága, ami magát a választási eljárást illeti. A nyugati választási rendszereknek a kriti­kus pontja nem a választási eljá­­rás korrektségén múlik, hanem a választási kerületek beosztásán, a választókerületek geometriáján. A szerencsétlen Duca végzetéhez tartozott, hogy megtűrte azt a fel­forgató terrorista szervezetet, me­lyet a szélső nacionalizmus ter­melt ki magából a párisi lapok sze­rint a német módszerekkel. A leg­utóbbi német választáson harminc millió szavazott a mai politikai rendszer jelöltjeire és egyetlenegy választót sem kergettek el a vá­lasztási urnák mellől. A román vasgárda, mely ennek a nemzetnek a jó hírnevét semmi esetre sem emelte kifelé eddigi ismert műkö­désével, revolvergolyókat küldött a miniszterelnöknek a legutóbbi választásért és az azon aratott elő­reláthatóan fényesnek ígérkező győzelméért. Mindez azonban eső után köpö­nyeg Duca számára, aki áldozata lett a terrorista pártnak. Emberi részvétünk mindenesetre az áldozaté, aki egymagában nem is viselheti egy pártnak felelős­ségét. A revolvergolyó, mint poli­tikai eszköz bizonyos célok eléré­sére, nem lehet sohasem megoldás, amint az erőszaknak semmiféle formája sem lehet jogforrás Az egész művelt világ elítéli ezt a Komárom, január 2. Masaryk köztársasági elnök a mai fiatal nemzedékhez. A csehszlovák agrár-ifjúság lapjá­nak, a Mlady Venkovnak újévi számá­ban Masaryk köztársasági elnök a mai fiatal nemzedékhez intézi sza­vait és többek között a következőket mondja: — Várom az ifjúságtól, hogy alapo­san előkészül a magán- és közélet­ben való észszerű és becsületes mun­kára. Ehhez sok tudást kell elsajátí­tania, az ismereteket és az iskolázást azonban képzéssel kell kiegészíteni és ez főképpen erkölcsi feladat. Hivata­lom következtében természetesen kö­zel áll hozzám az a kívánság, hogy a mai fiatal nemzedék igazán fiatal le­gyen és apáinál helyesebben sod­ja föl Havlicsek jelszavát: Észszerű és be­csületes politikán mind a politikát, mind a közéletet illetőleg. A vajas­kenyér iránti goiul szükséges, min­dig az volt és lesz, az ember a való­ságban azonban nemcsak kenyérrel él. Mivel? Gondolkozzatok komolyan a dologról. A lakástörvény hatályának meghosszabbítása. A törvények és rendeletek gyűjte­ményében megjelent a lakásvédelmi törvény meghosszabbításáról szóló új törvény. Eszerint a lakásvédelmi tör­vényt 1934. február 28-ig, két hó­napi hatályra hosszabbították meg. Szent-Ivány a tiszta nemzeti eszmét tekinti a kisebbségi sors összefogó erejének. S­zen­t-I­vány József, a magyar nemzeti párt vezére a Híradó szer­kesztőjével beszélgetést folytatott és e nyilatkozatában többek között megem­lékezett a pártnak 1925-ben Érsekújvár­ban történt megalakulása körülményei­ről és a párt iránt akkor bizonyos kö­rük­ részéről megnyilvánult bizalmat­lanságról. Ennek nem volt alapja, mert a megalakulás idejében minden lehe­­ségét megadta a közös működésnek és az alakulás következtében kelet­kezett hullámok elcsendesültével közös működés oly formája követke­­­zett be, amely az eddigi egyezményes alap helyett sokkal erősebb érzelmi momentumokra épült. A kételyek akörül forogtak, hogy a kisgazdapárti keret átalakítása következtében a fa­merényletet, elítélte az erdélyi magyar nemzeti kisebbség is, mely­nek képviselői ott haladtak a gyá­szoló tömegben a koporsó mögött. Ez a részvét szól a kulturember­­nek és magának az emberi kultú­rának és civilizációnak, amely ma­gán az emberi szolidaritáson épül föl. Itt elfordul a párttól. Azóta leigazo­lást nyert, hogy ez a félelem nem volt megokolt, mert a párt ereje a fa­lun megháromszorozódott. Ezenkívül bizonyságát adtuk annak is, hogy a magyar nemzeti párt minden törek­vésében elsősorban a magyar kisebb­ség sorsát, jövőjét, nemzeti lelkének fejlődését tartja szem előtt és a pár­tot eszköznek tekinti a nemzet céljai és politikai egysége létrehozására. A magyar nemzeti gondolat azóta is hó­dít. A kisgazdapárt vezetősége he­lyesen cselekedett, amikor a nemzeti párt keretével helyettesítette az ed­digi 1. s.^zólagos osztályérdek védelmi csoportosulást. Évek kitartó és céltudatos munkája tette lehetővé, hogy a magyar föld­­ön ívelő lakosság széles rétegei megér­tették, hogy a kisgazda (agrár) gondo­lat abban az értelemben vett vezérlő gondolatunk, hogy a mezőgazdaság jó­létére kell és lehet alapítani a többi társadalmak elégedettségét. Ezt a pro­gramot átvette és gerincévé avatta a magyar nemzeti párt. A magyar nemzeti párt politikai megnyilatkozásaiban fokozatosan, de tervszerűen vitte a köztudatba a szo­ciális kérdések fontosságát és a ma­gyar munkásság és a magyar ifjúság felé terelte a figyelmet és ma már ki­­teljesedett a nemzet keretén belül való szociális igazságkeresést követelő pro­gramja és politikája. Leszámolt a gaz­dasági liberalizmusnak a mai viszo­nyok között tarthatalan álláspontjával és szembefordult nyíltan a nagytőké­vel és annak gyakorlati kifejezésével, a karterekkel. Erkölcstelennek és nem­zetellenesnek bélyegzi a kartellek ural­m­át. A nemzeti gondolkodást minden magyarra a gyakorlatban kiterjeszteni követeli. A nagy és egyedül lehetséges összefogó erőnek a kisebbségi sorsban is a tiszta nemzeti eszmét tartja. Végül kijelentette Szent-Ivány, hogy azzal az elhatározással­ indul ennek az esztendőnek is, hogy áldozatos lélek­kel akar és fog küzdeni a szlovenszkói és ruszinszkói magyarok jövőjéért. Négy százalékkal csökkentik az állami alkalmazottak fizetését. A megjelent kormányrendelet sze­rint az állami tisztviselők és alkalma­zottak fizetésénél a következőképe­n érvényesítik a takarékossági szabál­yát. A ten­tviselők és alkalmazott ’ fizetésén a múlt évben teljes s. á 11 ma kivi: 'rSiZi:Zí.Il­L,... a fizetéseket csökkenteni. Ezen el­kentést mindazon fizetéseknél kén tülviszik, amelyek 7200 koronánál l­gasabbak, ezen összegen aluli fi­­sekből 2 százalék a levonás, ami alól csak a rendőrségnek szolga­ pótléka marad mentes. A nyugdíjas é mil a csökkentés az­ évi 6000 koro­nánál magasabb összegeknél 4 száza­lék, ennél alacsonyabb nyugdíjaknál 2 százalék. A csökkentés a lelkészek ál­lamsegélynél is végrehajtatni­ külföldön tartózkodó nyugdíjasok il­­­letményéből, az eddigi 10 százaléktól 25-re, a 15 százaléktól 50 százalékra fog rúgni a nyugdíjak csökkentése. POLITIKAI SZEMLE Az 1933. év története írta: Memor. Politika. Az elmúlt esztendőt egész bátran a politikai zűrzavarok évének nevez­hetjük nemcsak Európára nézve, ha­nem az egész világkerekségre is. Eb­ben az esztendőben jutott a leszere­­léés ügye a bukás szélére, amelynek következménye lett Németország ki­lépése a Népszövetségből (Japán, a keleti nagyhatalom már az év elején kilépett) és így ezt a tekintélye vesz­­tett intézményt Olaszország megfelelő módon átszervezni akarja, melyre nézve indítványt nem tett, csak kor­mány­ nyilatkozat hangzott el részéről. Franciaország és Németország vias­­kodása a leszerelés körül volt az óév­nek udol­só eseménye, amely még ered­ményt­ nem hozott. Ennek kellene azt a sokat emlegetett biztonságot és egyenjogúságot megoldani. A belső politikában jelentős ese­­mé­nyek voltak a keresztényszocialista pártban Böhm Rudolf szenátor hí­jára Gross­chmid Géza szenátor lemondása helyüket Kreibich Károly és Ke­reszt­ury Józseffel töltötte be a párt. A magyar nemzeti párt központját Komáromban helyezte át és új átszer­vezése után Jaross Andor tartományi képviselőt bízta meg az országos ügy­vezető elnökséggel. Általános és az egy z művelt világra kiható gyászeseményt jelentett Appo­­nyi Albertnek, ennek a nagy állam­férfinak és szónoknak halála, akitől a népszövetség is a legmélyebb tiszte­k­nél vett búcsút, mint egy hosszú politikai kornak legragyogóbb szóno­kától és ideális politikusától. Nagy és általános kritikára adott alkalmat az iskolatanácsok terve és ezzel kapcsolatos iskolareform, mely korlátlan teret nyitott az iskolák álla­­mosításának. Az év elején nagy port vert fel Németországnak nemzeti szocialista

Next