Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1934-03-31 / 26. szám
6. oldal. »KOMAROMI LAPOK« A városi zeneiskola hangversenye. Április 14-én este 8 órakor rendezi meg a városi zeneiskola nyilvános növendékhangversenyét a kultúrpalotában Ezen növendékhangversenyek évrőlévre beigazolják a zeneiskola közvetlen célját, vagyis hogy a zenét komolyan mívelő növendékeket minden dilettantizmustól mentesen, lelkiismeretes, szakszerű és pontos zenei nevelésben részesíti. A hangversenyek célja pedig az, hogy az iskola növendékei tehetségük és szorgalmuk szerint bemutassák tudásukat a nagyközönségnek is, mert a zenetanításnak éppen az a célja, hogy a növendék ne csak tudjon, hanem meg is tudja mutatni, hogy mit tud. Ellentétben azzal a felfogással, hogy minek annyi próbát tartani gyerekekkel, magunk részéről a már szerzett pedagógiai tapasztalatok alapján igen fontosnak tartjuk, hogy az elfogulatlan fellépés elsajátítása érdekében nem lehet közömbös az a körülmény, hogy az általa megtanult zenedarabot a növendék, melyet rendszerint a megszokott környezetben szólaltat meg, képes legyen más környezetben is, idegenek előtt, másutt is eljátszani. A nyilvánosság előtti játék, a képesség és tudás összehasonlítása és összemérése fokozza a növendéknél a tanulási kedvet, azonkívül az emlékezőtehetség fejlesztésére is nagy fontossággal bír. Például 1931. tanévben alig 26/o-a a növendékeknek volt képes megtanulni a tananyagot kotta nélkül, ma már 80 °/o emlékezetből játszik. hangverseny műsorát nagy körültekintéssel állította össze a tantestület. A zeneművészet legszebb alkotásai kerülnek előadásra úgy szóló zongora, hegedű, mint zenekari előadásban. A részletes műsorra még visszatérünk. Belépőjegy nem lesz. A műsor árát a legminimálisabb összegben 3 Ké-ban állapították meg, hogy ezáltal is alkalma legyen mindenkinek meghallgatni a zeneiskola magas színvonalú növendékhangversenyét. 5, II. hely 4, állóhely (földszinti) 2, karzat 1 Ke vigalmival. Jegyek elővételben Megye ucca 24 sz. I. em. kaphatók. Felülfizetéseket a kulturalapra köszönettel fogadnak. * A komáromi zsidó hitközség kultur- és tanügyi bizottsága április 8-án, vasárnap délután fél 5 órai kezdettel a zsidó hitközség nagytermében rendezi a Makáchi által ötödik kulturakadémiáját. Műsor: 1. Hatikvah, éneklik az összes szereplők. 2. Melyik a helyes út? Beszéd, tartja Kincs Miklós. 3. Zsidó szabadság. Szavalja Radó Annus. 4. A kék herceg. Gyermekdarab (mesejáték) énekkel, tánccal. 6. Kis gyerekek szertornája. 7. Új kórus. Mozgókórus. — Belépődíj nincs. Műkedvelő előadók, egyesületek, szervezetek legközelebbi műsora Komáromban. A Katii Legényegyesület húsvét hétfőn, este 8 órakor adja elő »A csirkefogó« című 4 felvonásos komédiát. Kacagtató humor, helyzet- és jellemkomikum az egész darab. A főszerepekben Balogh Kálmán, Dobis Ilus, Drélich Rezső, Fritz Rezső, Ivanics Manci, Kitzing Magda, Novák Imre, Pirstitz Manci, Vázsonyi István. Jegyek elővételben a Derzs-féle csemegekereskedésben kaphatók. I. hely 7, II. hely 5, III. hely 3, földszinti álló 2, karzati álló 1 Ke. Pénztárnyitás húsvét hétfőn este 7 órakor. * A komáromi keresztényszocialista szervezetek műkedvelői április 7-én, szombaton este 8 órai kezdettel a Kath. Legényegyesület dísztermében műsoros vidám estet rendeznek. Műsor: 1. Vér az utcán. Sík Sándortól. Szavalja Uttó Antal. 2. Rúzs. 1 felv. vígjáték Kellér Dezsőtől. 3. Magyar sors. Nagyfalusy Istvántól. Szavalja Pál István. 4. Elszánt ember. 1 felv. tréfa Békeffy Lászlótól. 5. Torockói szél. 1 felv. bohózat Kellér Dezsőtől. 6. Hacsek kitanítja Sajót. Dr. Borka Gézától. — Belépőjegyek: I. hely A komáromi Jókai-cserkészcsapat nagyszabású jubileumi ünnepségekre készül júniusban. Komárom, március 30. A komáromi főgimnázium Jókaicserkészcsapata, —■ amely a legjobb csapatok közé tartozik Szlovenszkón, — ez évben ünnepli fennállásának 20 esztendős jubileumát. A nevezetes dátum alkalmával nagyszabású, két napra terjedő ünnepséget rendez, hogy megmutassa a cserkészet életerejét, lendületét, szépségét s meggyőzze a cserkész-eszme ellenzőit is arról, — ha van ugyan még ennek a mozgalomnak ellenzője, — hogy mennyire szükséges, mennyire szép mozgalom a cserkészek mozgalma. Fényes külsőségek között tartja meg ünnepélyét a cserkészcsapat s meghívja erre nemcsak a nagyközönséget, hanem a testvércsapatokat is. A gimnázium udvarán tábort állítanak föl, díszfelvonulást rendeznek, ünnepélyes misét tartanak, majd cserkészifjakat avatnak, délután majális keretében bemutatják a cserkészéletet. Este tábortűzi jelenet. Mindez június 9-én és 10-én. Az ünnepséget zászlóavatással kötik össze. A cserkészcsapatoknál nem csupán külső dísz a zászló, hanem annak lilioma s színe egyúttal jelkép is, a cserkész lelke egybeforrt a zászlóval. A komáromi csapat éppen a jamboree alkalmával fájdalommal nélkülözte egy megfelelő tábori zászló hiányát s ez a díszfelvonulásnál is kifejezésre jutott. A cserkészcsapat egy kis, egyszerű zászlót avat föl s hogy ez megtörténhessen, reméli a cserkészet barátainak szíves adományát. Zászlóanyát is szívesen fogad a csapat! A nagyszabású cserkészünnepségek részletes ismertetésére még visszatérünk. — Thomas Mann: József. Az Athenaeum uj regénye. Jákob patriarcha regénye után Thomas Mann most az álomlátó József regényét irta meg. József ennek a regénynek hőse, Jákob és Ráhel fia, a kedvenc, akit testvérei kútba vetnek és eladnak Egyiptomban. Ahogyan ennek a kamaszosan szép, naivan okos, ártatlanul ravasz, józanul álmatag ifjúnak alakja elragadó elevenségben kibontakozik a biblia szavaiból, az őstörténet derengő félhomályából, az olyan írói teljesítmény, melyre csak egy Thomas Mann képes. Thomas Mann hallatlan megelevenítő képessége, átfogó intellektusa, fölülmúlhatatlan stílusművészete csodát tesz: nemcsak vele érzünk, álmodunk, örülünk és szenvedünk a sokezer év előtt élt Józseffel, hanem magunkévá tesszük egész világát is. Mert József világának mások a csillagai és mások a törvényei, mint a miénknek. Amikor az író elvezet, elragad bennünket ebbe a világba, mintha álomban járnánk meg ezeket a csodálatos külső és belső tájakat, s mintha ezt az álmot végigálmodtuk volna már egyszer egy más életben, amely most csodálatosan és gazdagon, izgalmas varázzsal újra föltárul előttünk. A fordítás _ Sárközi György művészi munkája. Ára 36‘— Kő. Kapható a Spitzer-féle könyvesboltban Komárno- Komárom, Nádor-ucca 29. 1934. március 31. HÍREK Lapunk 1. előfizetőinek és munkatársainak kellemes húsvéti ünnepeket kíván a szerkesztőség és kiadóhivatal. — Húsvéti istentiszteletek a ref. egyháznál. A komáromi református keresztyén egyház Jókai-uccai templomában a húsvéti ünnepek alatt a következő sorrendben tartják Krisztus feltámadásának emlékére az ünnepi istentiszteleteket. Husvétvasárnap délelőtt 10 órakor ünnepi szent beszédet mond és Úrvacsorát oszt Galambos Zoltán ref. lelkész, délután 3 órakor prédikál Kelemen Kálmán segédlelkész. A fogházban, kórházban, szegényházban és otthoni betegeknek Úrvacsorát oszt Tóth Kálmán segédlelkész. Húsvéthétfőn délelőtt 10 órakor prédikál és Úrvacsorát oszt Galambos Zoltán, délután 3 órakor szentbeszédet mond Kapczy Tamás nagy legátus. Az irsai ref. leányegyháznál a második ünnepen istentiszteletet tart és Úrvacsorát oszt Kelemen Kálmán s. lelkész. — Húsvéti ünnepi istentiszteletek rendje az evangélikus templomban. I. Nagyszombaton, március 31-én esti 6 órakor a 8 sorozatos prédikáció „Semmi se szakíthat el Isten szerelmétől, amely a mi Urunk Jézus Krisztusban van!“ — Közvetlenül a szentbeszéd után a nagyheti ájtatosságok ünnepélyes befejezése: húsvéti vigilia. — II. Húsvétvasárnapon, április 1-én — az Ur Jézus Krisztus dicsőséges feltámadásának az ünnepén — 1. Reggel 1.A8 órakor ünnepi istentisztelet. 2. Reggel xi%9 órakor ünnepi istentisztelet német nyelven. 3. Délelőtt 10 órakor ünnepi főistentisztelet, szentbeszéddel és az Úrvacsora szentségének kiosztásával. Az istentiszteletet Jánossy Lajos esperes végzi. Énekel az egyházi énekkar. 4. Délután 3 órakor istentisztelet prédikációval és ezt követő ünnepi könyörgéssel. III. Húsvéthétfőn, április 2-án: 1. Reggel »/28 órakor ünnepi istentisztelet. 2. Délelőtt 10 órakor ünnepi főistentisztelet, szentbeszéddel és az Úrvacsora szentségének kiosztásával. Az ünnepi istentiszteleten a szentséggel élni kivánók részére az általános gyónás pontosan s 10-kor lesz. 3. Délelőtt V*/2 órakor ünnepi istentisztelet szláv nyelven. 4. Délután 3 órakor istentisztelet, mint az első ünnepen. — Eljegyzés: Nagy Vilma és R. N. Dr. Skulak Péter jegyesek. (M.k.é.h.) — A városi gőzfürdő bérbeadása. A városi gőz- és kádfürdő, mely fontos közegészségügyi szolgálatot teljesít, már évek óta nem jövedelmez a városnak, ellenben évek óta jelentékeny összegeket fizet a város erre a közüzemire. Ilyen viszonyok között természetesen a város sem képes olyan karban tartani a fürdőt, hogy az a mai higiénikus követelményeknek megfeleljen és rendeltetését kifogástalanul betöltse. Minden év őszén, amikor sor kerül a város költségvetésének megállapítására, nagy viták folynak a gőzfürdő fentartása körül és a vita hevében voltak olyan megjegyzések is, amelyek az üzem teljes feladását javasolták. A város érdekeinek igazi képviselői több ízben sürgették, hogy adja bérbe a város a fürdőt, mert úgy megmenekül a ráfizetéstől és ha élelmes bérlő jelentkezik, megfelelő beruházással fel is virágoztathatja azt. A képviselőtestület többsége a múlt év őszén kimondotta, hogy bérbe adja a fürdőt és a tanács pályázatot hirdetett a bérletre. A pályázatra egyetlen pályázat érkezett be, amelyet a tanács legutóbbi ülésén bontott fel. A pályázó hajlandó hat évre bérbe venni a gőz- és kádfürdőt évi 2000 koronáért és kötelezi magát arra, hogy évenként 2000 koronát beruház a vállalatba. A tanács az ügyet felülvizsgálat céljából kiadta a számvevőségnek. — Gyász: Vigasztalhatatlan csapás érte Jankovics István postaaltisztet és családját. Szeretett lánykájuk, Erzsike 2 -ik éves korában e hó 27-én este hosszú szenvedés után eltávozott az élők sorából. A sokat szenvedett leányka temetése csütörtökön, 29-én d. 4 órakor volt a róm. kath. temető ravatalozójából. Békesség poraira! — A Komáromi Lapok előfizetőinek figyelmébe. Azokat a t. előfizetőinket, akik az előfizetési díjjal hátralékban vannak, arra kéri lapunk kiadóhivatala, hogy az előfizetés megújításáról, illetve a hátralékaik kiegyenlítéséről a mai számunkhoz mellékelt csekklap útján gondoskodni szíveskedjenek. — Áthelyezés előléptetéssel. A földműves kölcsönös pénztárak szövetsége Bradac Józsefet, a komáromi földmives pénztár cégvezető főkönyvelőjét brezói intézetéhez helyezte át dirigens (igazgató) állásba. Az áthelyezés előléptetést jelent Bradac József részére, aki hat éve működik a komáromi intézet szolgálatában, az igazgatóság teljes megelégedésére. — Komárom és Érsekújvár megint szembekerült egymással. Már nem valami veszedelmes kérdésben, de azért a rosszmájú emberek esetleg azt mondhatják rá, hogy Ujvárott még a kutyának is jobb dolga van, mint nálunk, Komáromban. És ebben van valami igazság is. Ha nem is a kutyáknak, de a kutyatulajdonosoknak kétségkívül jobb dolguk van ott, mint itt. Újváron ugyanis eltörölték a kutyaadót és így most sokkal több kutyust, szuszát, pincsit, taxist és a jó Isten tudja, hogy hányféle kutyát fognak tartani a boldog újváriak. — A Nemzeti Kultúra. A Nemzeti Kultúra ez évi 2. száma most hagyta el a sajtót rendkívül gazdag és változatos tartalommal, melyből kiemeljük a következőket: Melich János egyetemi professzor, a hírneves nyelvézs Radlaclericus nevével foglalkozik, akiről Krofta Emil azt állította, hogy első volt az esztergomi érsekek sorában. A magyar tudományos kutatás tisztázta azt, hogy Radla sohasem volt esztergomi érsek, most Melich professzzor a tudományos apparátus felhasználásával azt az érdekes eredményt találja, hogy Radla neve a szláv Rádióből magyar képzéssel örökítette meg nevét. Alapy Gyula szerkesztő a morva-cseh és magyar érintkezés történetéből a Zsigmond uralkodásának elejére eső eseményeket tárgyalja, ahol Zsigmond bátyjának, Vencel cseh királynak trónjára törekedett, majd a huszita forradalom magyar vonatkozásait ismerteti. Gyula történetbúvár igen érdekes Ethty kis dolgozatában a Vágvölgy bortermelésének rajzát nyújtja, elsőrangú gazdaságtörténeti adatokat örökitvén meg az elkallódástól. Follajtár Ernő a zobori bencés apátság történetét folytatja és az apátok működését ismerteti, az apátság birtokviszonyait tisztázza. Sarlay Soma történetkutató a hosszú török háború (1593—1606) alatt az esztergomi érsekség jobbágyait ért szenvedéseket írja le, melyek azokat a török-tatár katonaság részéről érték. A dolgozatot a szerkesztő kiegészíti több egykorú adattal, amelyekben jobbágyok a magyar kapitányok ellen a is panaszokat adnak elő. Alapy Gyula Komárom vármegye és a Rákócziak címen a bécsi udvar gyűlölködő politikáját szemlélteti, mely a Rákócziakkal szemben az orgyilkosságtól sem riadt volna vissza. Az Adattár igen sok érdekes történeti tárgyra hívja fel figyelmünket. Így (Hungaricus) a sárosi székely települést (Töltszék) ismerteti, majd a Csap és Ung szavak régi jelentésével foglalkozik. Komárom város két régi ítélete egymás mellé állítva azt bizonyítja, hogy a főbenjáró bűnösök menekülnek, a kis tolvajokat pedig felakasztják. Bodó Péter érdekes záloglevelet közöl, amelyben jobbágyokat vetnek zálogba. Csorba Győző egy újbányai bűnpert ismertet, ahol egy gyermekkereskedőt halálra ítélnek. Haraszt Károly régi céhemléket közöl. Az Irodalom rovatban több könyv bírálatát olvassuk. Szociológiai _ bibliográfia 1928. Haiczl Kálmán: Érsekújvár múltjából, továbbá Bálla Krúdy Gyula és más könyvek Boriszmegbeszéléseit A Nemzeti Kultúra előfizetési ára évi 40 Ke, könyvtáraknak 30 Ké. Megrendelhető :Komárom, Kultúrpalota. — Új tánckurzus kezdődik Kominek tánciskolájában április 3-án. — Húsvét hétfőn pirostojás est. Április 8-án táncvizsga.