Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-03-31 / 26. szám

6. oldal. »KOMAROMI LAPOK« A városi zeneiskola hangversenye. Április 14-én este 8 órakor rendezi meg a városi zeneiskola nyilvános nö­vendékhangversenyét a kultúrpalotá­ban Ezen növendékhangversenyek évről­­évre beigazolják a zeneiskola közvet­len célját, vagyis hogy a zenét komo­lyan mívelő növendékeket minden di­lettantizmustól mentesen, lelkiismere­tes, szakszerű és pontos zenei neve­lésben részesíti. A hangversenyek célja pedig az, hogy az iskola növendékei te­hetségük és szorgalmuk szerint bemu­tassák tudásukat a nagyközönségnek is, mert a zenetanításnak éppen az a célja, hogy a növendék ne csak tud­jon, hanem meg is tudja mutatni, hogy mit tud. Ellentétben azzal a felfogás­sal, hogy minek annyi próbát tartani gyerekekkel, magunk részéről a már szerzett pedagógiai tapasztalatok alap­ján igen fontosnak tartjuk, hogy az el­fogulatlan fellépés elsajátítása érde­kében nem lehet közömbös az a kö­rülmény, hogy az általa megtanult zenedarabot a növendék, melyet rend­szerint a megszokott környezetben szó­laltat meg, képes legyen más környe­zetben is, idegenek előtt, másutt is el­játszani. A nyilvánosság előtti játék, a képes­ség és tudás összehasonlítása és össze­mérése fokozza a növendéknél a tanu­lási kedvet, azonkívül az emlékező­tehetség fejlesztésére is nagy fontos­sággal bír. Például 1931. tanévben alig 26/o-a a növendékeknek volt képes meg­tanulni a tananyagot kotta nélkül, ma már 80 °/o emlékezetből játszik. hangverseny műsorát nagy körülte­­­kintéssel állította össze a tantestület. A zeneművészet legszebb alkotásai ke­rülnek előadásra úgy szóló zongora, hegedű, mint zenekari előadásban. A részletes műsorra még visszatérünk. Belépőjegy nem lesz. A műsor árát a legminimálisabb összegben 3 Ké-ban állapították meg, hogy ezáltal is alkal­ma legyen mindenkinek meghallgatni a zeneiskola magas színvonalú növen­dékhangversenyét. 5, II. hely 4, állóhely (földszinti) 2, karzat 1 Ke vigalmival. Jegyek elő­vételben Megye ucca 24 sz. I. em. kaphatók. Felülfizetéseket a kultur­­alapra köszönettel fogadnak. * A komáromi zsidó hitközség kultur- és tanügyi bizottsága április 8-án, vasárnap délután fél 5 órai kezdettel a zsidó hitközség nagytermében ren­dezi a Makáchi által ötödik kulturaka­­démiáját. Műsor: 1. Hatikvah, ének­lik az összes szereplők. 2. Melyik a helyes út? Beszéd, tartja Kincs Mik­lós. 3. Zsidó szabadság. Szavalja Radó Annus. 4. A kék herceg. Gyermekda­rab (mesejáték) énekkel, tánccal. 6. Kis gyerekek szertornája. 7. Új kó­rus. Mozgókórus. — Belépődíj nincs. Műkedvelő előadók, egyesületek, szerve­zetek legközelebbi műsora Komáromban. A Katii­ Legényegyesület húsvét hétfőn, este 8 órakor adja elő »A csirkefogó« című 4 felvonásos ko­médiát. Kacagtató humor, helyzet- és jellemkomikum az egész darab. A fő­szerepekben Balogh Kálmán, Dobis Ilus, Drélich Rezső, Fritz Rezső, Iva­­nics Manci, Kitzing Magda, Novák Imre, Pirstitz Manci, Vázsonyi István. Jegyek elővételben a Derzs-féle cse­megekereskedésben kaphatók. I. hely 7, II. hely 5, III. hely 3, földszinti álló 2, karzati álló 1 Ke. Pénztárnyi­tás húsvét hétfőn este 7 órakor. * A komáromi keresztényszocialista szervezetek műkedvelői április 7-én, szombaton este 8 órai kezdettel a Kath. Legényegyesület dísztermében műsoros vidám estet rendeznek. Mű­sor: 1. Vér az utcán. Sík Sándortól. Szavalja Uttó Antal. 2. Rúzs. 1 felv. vígjáték Kellér Dezsőtől. 3. Magyar sors. Nagyfalusy Istvántól. Szavalja Pál István. 4. Elszánt ember. 1 felv. tréfa Békeffy Lászlótól. 5. Torockói szél. 1 felv. bohózat Kellér Dezsőtől. 6. Hacsek kitanítja Sajót. Dr. Borka Gézától. — Belépő­jegyek: I. hely A komáromi Jókai-cser­­készcsapat nagyszabású jubileumi ünnepségekre készül júniusban. Komárom, március 30. A komáromi főgimnázium Jókai­­cserkészcsapata, —■ amely a legjobb csapatok közé tartozik Szlovenszkón, — ez évben ünnepli fennállásának 20 esztendős jubileumát. A nevezetes dá­tum alkalmával nagyszabású, két nap­ra terjedő ünnepséget rendez, hogy megmutassa a cserkészet életerejét, lendületét, szépségét s meggyőzze a cserkész-eszme ellenzőit is arról, — ha van ugyan még ennek a mozgalomnak ellenzője, — hogy mennyire szükséges, mennyire szép mozgalom a cserkészek mozgalma. Fényes külsőségek között tartja meg ünnepélyét a cserkészcsa­pat s meghívja erre nemcsak a nagy­­közönséget, hanem a testvércsapato­kat is. A gimnázium udvarán tábort állítanak föl, díszfelvonulást rendez­nek, ünnepélyes misét tartanak, majd cserkészifjakat avatnak, délután ma­jális keretében bemutatják a cserkész­életet. Este tábortűzi jelenet. Mindez június 9-én és 10-én. Az ünnepséget zászlóavatással kötik össze. A cserkész­­csapatoknál nem csupán külső dísz a zászló, hanem annak lilioma s színe egyúttal jelkép is, a cserkész lelke egy­beforrt a zászlóval. A komáromi csa­pat éppen a jamboree alkalmával fáj­dalommal nélkülözte egy megfelelő tábori zászló hiányát s ez a díszfelvo­­­nulásnál is kifejezésre jutott. A cser­készcsapat egy kis, egyszerű zászlót avat föl s hogy ez megtörténhessen, reméli a cserkészet barátainak szíves adományát. Zászlóanyát is szívesen fo­gad a csapat! A nagyszabású cserkész­­ünnepségek részletes ismertetésére még visszatérünk. — Thomas Mann: József. Az At­henaeum uj regénye. Jákob patriarcha regénye után Thomas Mann most az álomlátó József regényét irta meg. Jó­zsef ennek a regénynek hőse, Jákob és Ráhel fia, a kedvenc, akit testvérei kútba vetnek és eladnak Egyiptomban. Ahogyan ennek a kamaszosan szép, naivan okos, ártatlanul ravasz, józanul álmatag ifjúnak alakja elragadó ele­venségben kibontakozik a biblia sza­vaiból, az őstörténet derengő félhomá­lyából, az olyan írói teljesítmény, melyre csak egy Thomas Mann képes. Thomas Mann hallatlan megelevenítő képessége, átfogó intellektusa, fölülmúlhatatlan stílusművészete csodát tesz: nemcsak vele érzünk, álmodunk, örülünk és szenvedünk a sokezer év előtt élt Jó­zseffel, hanem magunkévá tesszük egész világát is. Mert József világának mások a csillagai és mások a törvényei, mint a miénknek. Amikor az író elvezet, elragad bennünket ebbe a világba, mintha álomban járnánk meg ezeket a csodálatos külső és belső tájakat, s mintha ezt az álmot végigálmodtuk volna már egyszer egy más életben, amely most csodálatosan és gazdagon, izgalmas varázzsal újra föltárul előttünk. A fordítás _ Sárközi György művészi munkája. Ára 36‘— Kő. Kapható a Spitzer-féle könyvesboltban Komárno- Komárom, Nádor-ucca 29. 1934. március 31. HÍREK Lapunk 1. előfizetőinek és munka­társainak kellemes húsvéti ünnepe­ket kíván a szerkesztőség és kiadó­­hivatal. — Húsvéti istentiszteletek a ref. egyháznál. A komáromi református keresztyén egyház Jókai-uccai templo­mában a húsvéti ünnepek alatt a kö­vetkező sorrendben tartják Krisztus feltámadásának emlékére az ünnepi istentiszteleteket. Husvétvasárnap dél­előtt 10 órakor ünnepi szent beszédet mond és Úrvacsorát oszt Galambos Zoltán ref. lelkész, délután 3 órakor prédikál Kelemen Kálmán segédlelkész. A fogházban, kórházban, szegényház­ban és otthoni betegeknek Úrvacsorát oszt Tóth Kálmán segédlelkész. Hús­véthétfőn délelőtt 10 órakor prédikál és Úrvacsorát oszt Galambos Zoltán, délután 3 órakor szentbeszédet mond Kapczy Tamás nagy legátus. Az irsai ref. leányegyháznál a második ünne­pen istentiszteletet tart és Úrvacsorát oszt Kelemen Kálmán s. lelkész. — Húsvéti ünnepi istentisztele­tek rendje az evangélikus templom­ban. I. Nagyszombaton, március 31-én esti 6 órakor a 8 sorozatos prédikáció „Semmi se szakíthat el Isten szerelmé­től, amely a mi Urunk Jézus Krisztus­ban van!“ — Közvetlenül a szentbeszéd után a nagyheti ájtatosságok ünnepé­lyes befejezése: húsvéti vigilia. — II. Húsvétvasárnapon, április 1-én — az Ur Jézus Krisztus dicsőséges feltáma­dásának az ünnepén — 1. Reggel 1­.A8 órakor ünnepi istentisztelet. 2. Reggel xi%9 órakor ünnepi istentisztelet német nyelven. 3. Délelőtt 10 órakor ünnepi főistentisztelet, szentbeszéddel és az Úrvacsora szentségének kiosztásával. Az istentiszteletet Jánossy Lajos espe­res végzi. Énekel az egyházi énekkar. 4. Délután 3 órakor istentiszte­let prédikációval és ezt követő ünnepi könyörgéssel. III. Húsvéthétfőn, április 2-án: 1. Reggel »/28 órakor ünnepi istentisztelet. 2. Délelőtt 10 órakor ün­nepi főistentisztelet, szentbeszéddel és az Úrvacsora szentségének kiosztásával. Az ünnepi istentiszteleten a szentség­gel élni kivánók részére az általános gyónás pontosan s 10-kor lesz. 3. Dél­előtt V*/2 órakor ünnepi istentisztelet szláv nyelven. 4. Délután 3 órakor is­tentisztelet, mint az első ünnepen. — Eljegyzés: Nagy Vilma és R. N. Dr. Skulak­ Péter jegyesek. (M.k.é.h.) — A városi gőzfürdő bérbe­adása. A városi gőz- és kádfürdő, mely fontos közegészségügyi szolgála­tot teljesít, már évek óta nem jöve­delmez a városnak, ellenben évek óta jelentékeny összegeket fizet a város erre a­­ közüzemire. Ilyen viszonyok között természetesen a város sem ké­pes olyan karban tartani a fürdőt, hogy az a mai higiénikus követelmé­nyeknek megfeleljen és rendeltetését kifogástalanul betöltse. Minden év őszén, amikor sor kerül a város költ­ségvetésének megállapítására, nagy viták folynak a gőzfürdő fentartása körül és a vita hevében voltak olyan megjegyzések is, amelyek az üzem teljes feladását javasolták. A város érdekeinek igazi képviselői több ízben sürgették, hogy adja bérbe a város a fürdőt, mert úgy megmenekül a rá­fizetéstől és ha élelmes bérlő jelent­kezik, megfelelő beruházással fel is virágoztathatja azt. A képviselőtestület többsége a múlt év őszén kimondotta, hogy bérbe adja a fürdőt és a tanács pályázatot hirdetett a bérletre. A pá­lyázatra egyetlen pályázat érkezett be, amelyet a tanács legutóbbi ülésén bontott fel. A pályázó hajlandó hat évre bérbe venni a gőz- és kádfürdőt évi 2000 koronáért és kötelezi magát arra, hogy évenként 2000 koronát be­ruház a vállalatba. A tanács az ügyet felülvizsgálat céljából kiadta a szám­vevőségnek. — Gyász: Vigasztalhatatlan csapás érte Jankovics István postaaltisztet és családját. Szeretett lánykájuk, Erzsike 2 -ik éves korában e hó 27-én este hosszú szenvedés után eltávozott az élők sorából. A sokat szenvedett leányka temetése csütörtökön, 29-én d.­­ 4 órakor volt a róm. kath. temető rava­talozójából. Békesség poraira! — A Komáromi Lapok előfizetői­nek figyelmébe. Azokat a t. előfize­tőinket, akik az előfizetési díjjal hátralékban vannak, arra kéri la­punk kiadóhivatala, hogy az előfi­zetés megújításáról, illetve a hátra­lékaik kiegyenlítéséről a mai szá­munkhoz mellékelt csekklap útján gondoskodni szíveskedjenek. — Áthelyezés előléptetéssel. A föld­műves kölcsönös pénztárak szövetsége Bradac Józsefet, a komáromi föld­­mives pénztár cégvezető főkönyvelő­jét brezói intézetéhez helyezte át diri­gens (igazgató) állásba. Az áthelyezés előléptetést jelent Bradac József ré­szére, aki hat éve működik a komá­romi intézet szolgálatában, az igaz­gatóság teljes megelégedésére. — Komárom és Érsekújvár me­gint szembekerült egymással. Már nem valami veszedelmes kérdésben, de azért a rosszmájú emberek esetleg azt mondhatják rá, hogy Ujvárott még a kutyának is jobb dolga van, mint nálunk, Komáromban. És ebben van valami igazság is. Ha nem is a ku­tyáknak, de a kutyatulajdonosoknak kétségkívül jobb dolguk van ott, mint itt. Újváron ugyanis eltörölték a kutya­adót és így most sokkal több kutyust, szuszát, pincsit, taxist és a jó Isten tudja, hogy hányféle kutyát fognak tartani a boldog újváriak. — A Nemzeti Kultúra. A Nem­zeti Kultúra ez évi 2. száma most hagyta el a sajtót rendkívül gazdag és változatos tartalommal, melyből ki­emeljük a következőket: Melich János egyetemi professzor, a hírneves nyel­­vézs Radla­clericus nevével foglalko­zik, akiről Krofta Emil azt­­ állította, hogy első volt az esztergomi érsekek sorában. A magyar tudományos ku­tatás tisztázta azt, hogy Radla soha­sem volt esztergomi érsek, most Me­lich professzzor a tudományos appa­rátus felhasználásával azt az érdekes eredményt találja, hogy Radla neve a szláv Rád­ióből magyar képzéssel örökítette meg nevét. Alapy Gyula szerkesztő a morva-cseh és magyar érintkezés történetéből a Zsigmond uralkodásának elejére eső eseményeket tárgyalja, ahol Zsigmond bátyjának, Vencel cseh királynak trónjára töreke­dett, majd a huszita forradalom ma­gyar vonatkozásait ismerteti. Gyula történetbúvár igen érdekes Ethty kis dolgozatában a Vágvölgy bortermelé­sének rajzát nyújtja, elsőrangú gazda­ságtörténeti adatokat örökitvén meg az elkallódástól. Follajtár Ernő a zo­­bori bencés apátság történetét folytatja és az apátok működését ismerteti, az apátság birtokviszonyait tisztázza. Sarlay Soma történetkutató a hosszú török háború (1593—1606) alatt az esztergomi érsekség jobbágyait ért szenvedéseket írja le, melyek azokat a török-tatár katonaság részéről érték. A dolgozatot a szerkesztő kiegészíti több egykorú adattal, amelyekben jobbágyok a magyar kapitányok ellen a is panaszokat adnak elő. Alapy Gyula Komárom vármegye és a Rákócziak cí­­men a bécsi udvar gyűlölködő politi­káját szemlélteti, mely a Rákócziakkal szemben az orgyilkosságtól sem riadt volna vissza. Az Adattár igen sok ér­dekes történeti tárgyra hívja fel figyel­münket. Így (Hungaricus) a sárosi székely települést (Töltszék) ismerteti, majd a Csap és Ung szavak régi je­lentésével foglalkozik. Komárom város két régi ítélete egymás mellé állítva azt bizonyítja, hogy a főbenjáró bű­nösök menekülnek, a kis tolvajokat pedig felakasztják. Bodó Péter érdekes záloglevelet közöl, amelyben jobb­ágyokat vetnek zálogba. Csorba Győző egy újbányai bűnpert ismertet, ahol egy gyermekkereskedőt halálra ítélnek. Haraszt Károly régi céhemléket közöl. Az Irodalom rovatban több könyv bí­rálatát olvassuk. Szociológiai _ biblio­gráfia 1928. Haiczl Kálmán: Érsekúj­vár múltjából, továbbá Bálla Krúdy Gyula és más könyvek Borisz­­meg­beszéléseit A Nemzeti Kultúra előfize­tési ára évi 40 Ke, könyvtáraknak 30 Ké. Megrendelhető :Komárom, Kultúrpalota. — Új tánckurzus kezdődik Komi­­nek tánciskolájában április 3-án. — Húsvét hétfőn pirostojás est. Április 8-án táncvizsga.

Next