Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)

1934-09-19 / 75. szám

4. oldal »KOMÁROMI LAPOK« — Presbiteri ülés a ref. egy­háznál. A komáromi református egy­ház presbitériuma szeptember 14-én délután a Kollégium tanácstermében Galambos Zoltán ref. lelkész és Fü­löp Zsigmond főgondnok együttes elnök­lete mellett látogatott ülést tartott. A presbitérium ülésén Galambos Zoltán ref. lelkész jelentést tett a komáromi iskolákba járó ref. tanulók vallásokta­tásáról, amelyet az 1934 35 évi tan­évben is az egyház lelkésze, Kelemen Kálmán és Tóth Kálmán segédlelké­szek, valamint Tóth Imre közs. isk. tanító fognak végezni. A kávai szór­ványban továbbra is Csepy Béla föld­­birtokos, presbiter fog a vallásokta­tásról gondoskodni. A presbitérium a jelentést egyhangúan tudomásul vette és Csepy Béla presbiternek e téren kifejtett készséges működéséért köszö­netét fejezte ki Lelkész-elnök indítvá­nyára elhatározta a presbitérium, hogy a reformáció évfordulóját, október 31-én az idén is ünnepi isteni tisztelet kere­tében és nagyszabású templomi ünne­péllyel fogja az egyház megülni. Tu­domásul vette a presbitérium, hogy a városi egyházi segélyeknek a képvi­selőtestület által való betiltására vo­natkozó közgyűlési határozatot, az egyház főgondnokának és az érdekelt evang., gör. keleti és zsidó egyházak vezetőségeinek felebbezésére a járási hivatal megsemmisítette s igy kilátás van arra, hogy az 1933. juriius 1-től elmaradt segélyt újra folyósítani fog­ják. Az egyház lelkésze bejelentette, hogy az egyházi belmissziót a lelkészek megkezdték. Ennek munkái kere­tében a hívek részére minden héten hétfőn és szerdán este fél 8 órakor a Kollégium tanácstermében ismeretter­jesztő vallásos és egyházi tárgyú elő­adássorozatot tartanak, amely három hónapon át fog tartani. Ezenkívül meg­kezdi a lelkész­ kar az egyháztörténe­lem tárgyköréből vett oktatásokat is. A presbitérium a bejelentést örömmel vette tudomásul. Majd foglalkozott az egyháztanács a temetőravatalozó épí­tési ügyével, amelyben az építésellen­­őrző bizottság állásfoglalását elfogadta a presbitérium. — Halálozás. Igaz részvéttel vettük a szomorú hírt, hogy Kohn Arnold kereskedő, ki a Braun Adolf és Fia cég üzletében évtizedekig volt alkal­mazásban, s hó 16-án, vasárnap 71 éves korában elköltözött az élők so­rából. Elhunytét özvegye s gyermekei siratják. Temetése tegnap, kedden az izr. temetőben volt, nagy részvét mel­lett. Nyugodjék békében. — Saját fűtőanyagával fog fűteni a város. Komárom város tanácsa a város tüzifaszükségletére pályázatot hir­detett a helybeli fakereskedők között. Három fakereskedő cég ajánlata érke­zett be a városhoz, amely a folyó hó 17-én tartott tanácsülésen foglalkozott az ajánlatokkal. Mivel a beadott aján­latok közül egy sem felelt meg a város érdekeinek, az ajánlatokat nem fogadta el a tanács, hanem a városi főszám­vevő javaslatára kimondotta, hogy a tűzifaszükséglet kielégítésére a város felhasználja a birtokában levő 100 g puha tűzifát. Így a város a saját tűzi­fájával fog fűteni az idei télen. — Menetrendváltozás. Október hó 7-étől kezdve az Érsekújvárról 20 óra 32 perckor induló és Komáromba 21 óra 21 perckor érkező 6270. sz. vonat helyett a 6272. sz. fog közlekedni. — Érsekújvár vnd. 21 ó. 21 p. Bajcs 21 ó. 35 p. Ógyalla 21 ó. 49 p. Hetény 22 ó. 02 p. Komárom érk. 22 ó. 13 p. — Az egyházak városi segélye A város községi képviselőtestülete, mint az köztudomású, 1933. májusában tar­tott rendes közgyűlésén szótöbbséggel hozott határozatával megtiltotta a kegy­­urasági kiadásoknak és ezzel kapcso­latban az egyházi segélyeknek folyó­sítását. A sérelmes határozat ellen fel­lebbezést nyújtottak be a járási hiva­talhoz, amely a határozatot a katolikus egyházat érdeklő kegyúri kiadásokat illetőleg még a múlt évben, a többi egyházakat érdeklő városi segélyekre vonatkozólag pedig a múlt hó végén megsemmisítette. A megsemmisítő ha­tározatot a városi tanács hétfőn tartott ülésén terjesztette elő Csizmazia György városbíró, aki javasolta, hogy a tanács vegye tudomásul a megsemmisítő já­­­lási hivatali határozatot. A tanácsban szociáldemokrata, kommunista és rokkantpárti tagok ezúttal is a negáció álláspontjára helyezkedtek és így tör­tént, hogy a szavazás eredményeként 6 szóval 5 ellenében a tanács nem vette tudomásul a határozatot. A ta­nácsi határozat ellen Kudelka József vezető főjegyző törvényes jogánál fogva vétót jelentett be. A Csak látásból ismerem! című hangos filmoperett kerül holnap, csü­törtökön bemutatóra a magyarkomáromi Városi Filmszínházban. A szenzációs filmet Bolváry Géza, a világhírű film­rendező rendezte. Főszereplők: Schnei­der Magda és Willy Forst. Kisérő mű­sor magyar zenés h­angulatkép. — Az őrsújfalusi búcsú szépen si­került. Természetesen rendzavarás nélkül nem ment ez a búcsú sem, a forróvérű legények virtusa ki-kit ért s néhány csendes pofon hullott, egy bicska éles hegye villant. Nagyobb s komolyabb rendzavarásra azonban nem került a sor, kisebb csatározá­sok folytak s ezekhez a hadosztály­­törzset főkép komáromi felvonulók szolgáltatták, akik elmentek Örsuj­­falura szétnézni. Szőlőlopás is tör­tént, a tolvajokkal szemben részint a helyi őrök, részint a csendőrök lép­tek fel. A búcsú csendőri vizsgálattal végződött s minden tekintetben jól­si­kerü­ltnek mondhat­ó. — A Nemzeti Kultúra ez évi 5. füzete most hagyta el a sajtót a meg­szokott gazdag és nívós tartalommal. Az első ünnepi cikk Bél Mátyás hal­hatatlan emlékének gyújt áldozatot. Dr. Magyar Győző tanár igazán lel­kes és emelkedett szellemű dolgozatá­ban nagyszerű jellemrajzot nyújt a XVIII. század legnagyobb magyar tu­dósáról, páratlan munkabírásáról és a csodálattal határos írói munkásságáról és magáról a polihisztor úttörő küz­delmeiről, végül reámutat, hogy Po­zsonyban csak sírköve maradt az utó­korra és jeltelen sírja fölött város épült. Dr. Ethey Gyula, a Vág völgyének ki­tűnő monografusa folytatja érdekes krónikáját és a méhészet, kertészet, halászat és a mészárszékek múltjából tár fel uj és tanulságos mivelődéstör­­téneti adatokat. Dr. Alapy Gyula be­fejezi nagy tanulmányát a morva-cseh és magyar érintkezésről ezt az Árpádok korában 1526-ig. Míg az uralkodó fejedelmi családok házasságai és rokoni kötelékei hozták létre, addig vegyesházi királyaink alatt Zsigmond, Albert, V. László, végül a Jagellók perszonáluniója és nagy nemzeti királyunk, Korvin Má­tyás cseh király, Morva és Szilézia fejedelmének uralkodása mozdították elő, aki ki tudta válogatni a tehetségeket a cseh, morva nemzet rátermett fiai közül is kormányzatához. A szerző rá­mutat arra a körülményre, hogy modern cseh történetírás ezeket a kap­a­csolatokat nem méltányolja kellő értéke szerint Az Adattár Komárom város levéltárából közöl a XVII. és XVIII. századból regesztákat, melyek némelyike frappáns jogeseteket és szabályokat nyújt. Az Irodalom rovatban Sziklay László dr. dolgozatán kivül Makkai Sándor: Táltos király, Szabó Dezső: A kötél legendája, dr. Wick Béla: Nagyúri látogatások Kassán, dr. Kor­­buly György: Aquincum orvosi emlé­kei, dr. Kertész János: A Habsburg ház biblográfiája 1218-1934. Follajtár Ernő: A zobori bencés apátság története címü könyvek megbeszéléseit olvashatjuk. A Nemzeti Kultúra évenként hatszor jelenik meg és előfizetése 40 K, könyv­táraknak, iskoláknak c0 K. A megren­­delhető Komáromban (Kultúrpalota 6) — Kultúrház fölavatás. Szép ün­nepre készül Szögyén község Szep­tember 30-án avatják föl igen változa­tos műsorral egybekötött ünnepség ke­retében az új szögyéni kultúrházat és akkor tartják meg az ifjúsági napot is. — Tűz Guta községben, Guta köz­ségben váratlanul kigyulladt Adamik Erazmus dunasori háza. A ház tetőzete teljesen leégett. A tűz a szomszéd Nagy Lajos házát is elkapta, de itt is csak a tető lett a tűz martaléka. Gőgh Si­monnak istállója s takarmánya égett el. S bár a tűz közvetlen a Duna mel­lett volt, a tűzoltóság mégis vízhián­­­nyal küzködött, mivel a birtokukban levő fecskendő­ csövek oly rövidek, hogy a közelben levő vízbe sem értek el. A tűz kára biztosítás révén meg­térül. A tűz oka ismeretlen. — Újra virágzik az orgonabokor. Surányi József újvári gazda Andódi uccai udvarán újra virágzik az orgona és a virágok teljesen kifejlettek és il­latosak. — Öngyilkos katona. Dragun Jó­zsef tótmegyeri illetőségű katona szol­gálati fegyverével Prágában mellbelőtte magát. Kórházba vitték, ahol megope­­rálták. Remény van arra, hogy fölépül. Tettének okát nem ismerik még. — Utolérte a nem­ezis. A gázoló autó- és kerékpárvezetők között nem egyszer akadnak sajnos olyan lelketle­nek, hogy ha valami balesetet okoz­nak, otthagyják a szerencsétlenül jár­takat és még segítséget se nyújtanak nekik. A napokban azonban utolérte a nemezis rékpárost, az­ egyik ilyen lelketlen ke­Érsek­ujváron a Sport-téren egy ismeretlen kerékpáros gyors­hajtás közben elütött egy leányt. A leány arccal a bazaltos útra esett. Szeren­csére később kitűnt, hogy baja nem történt. A balesetet nagyobb okozó kerékpáros bár látta, hogy a leány el­bukott az uton, nem állt meg, hanem tovább robogott, azaz csak akart, mert nagy sietségében egyensúlyt vesztett és belefordult a szinültig tele levő útszéli árok szennyvizébe. Az elegánsan öltö­zött fiatalember siralmas állapotban, piszkosan, vizesen és bűzösen mászott ki a szennyvízből a nagyszámú közön­ség egetverő hahotája mellett Erre annyira elszégyelte magát, hogy azon piszkosan, vizesen fölkapott a kerék­párjára és elrobogott. 1934. szeptember 19. Törvénykezés (§) Váltóhamisítás: hathónapi börtön. Okirathamisitás bűnével volt vádolva Balázs Ilona alsószemerédi lakos, mert a múlt év december ha­vában Kovácsik Ciprián nevét egy háromszázötven koronás váltóra ráha­­misította. A terhelt turpisságára rájöttek. Beismerte bűnét, de azzal védekezett, hogy temetésre kellett neki a pénz. Az enyhítő körülmények figyelembe­vételével hathónapi börtönre ítélték .­­Szekér Gyula párkányi birtokos át akart menni a komáromi határhídon Magyar­­országba. A határrendőr észrevette, hogy az útlevél dátuma ki van javítva, az érvényesség önhatalmúlag úgy van meghosszabbítva, hogy valaki a már­cius 3-iki keltet 13-ikára javította ki. Feljelentették okirathamisításért. Szekér azzal védekezett, hogy az útlevél „nyi­tott helyen“ volt s valaki, titokban, kijavította a számot. A bíróság nem fogadta el ezt a védekezést. Kihágás­ban mondta ki bűnösnek s 200 koro­nára ítélte. (§) Udvardi tolvajok Bagotán. Kovács Ferenc, udvardi lakos, átment Bagotára s ott „kereset“ után nézett. Meg is találta Hoffmann Fülöp boltját, oda betört s 1500 korona értékű árut s trafikot lopott el, fiatalkorú társával együtt. A betörést felfedezték, Kovácsot elfogták. Kovács a bíróság előtt taga­dott, de minden bizonyság, a vallomá­sok, az ujjlenyomat ellene szólt, sőt az ellopott árut a bűnös édesanyjánál meg is találták, mivel egyébként is rovott­­múltú, háromhavi fogházat kapott. (§) Gyermekgyilkos anya. Gyer­mekülés büntettével volt vádolva Go­­body Ilona lévai cselédlány, aki há­zasságon kivül született gyermekét néhány órás korában megfojtotta. A kis csecsemő a fulladás következtében egy­kettőre kiszenvedett. Feljelentették s a bíróság elé állították. Gobody Ilona beismerte tettét, de azzal védekezett, hogy már van egy gyermeke s uj szé­gyenétől meg akart szabadulni. Az eny­hítő szakasz alkalmazásával háromhó­napi fogházra ítélték. (§) A gyilkos faorsó. Sokat írtunk arról, hogy a Garamvölgyén erősen dívik az egyke s ennek következtében a magzatelhajtás. A „tudós asszonyok“ legtöbbje megfertőzi a jelentkező asszo­nyokat, akik a gyermekáldástól meg akarnak szabadulni. Egyik ilyen fő­­magzatelhajtó asszony, özvegy Kará­csonyiné Bálint Eszter, aki 20 korona „kezelési dij“ ellenében műtétet vég­zett Garamsal­ón Csákvári Jánosnén. Az operációs eszköz egy faorsó volt Csákváriné a műtét következtében betegeskedni kezdett, majd egyre ros­­­szabbul lett s a műtétbe nemsokára belehalt. Özvegy Karácsonyinét a bi­róság elé állították. Karácsonyiné azt vallotta, hogy Csákváriné könyörgésére avatkozott bele az élet rendjébe az orsóval. Az enyhítő körülmények fi­gyelembevételével feltételesen három­havi fogházat kapott. (§) Tilos nótázás. Buziássy Imre nagysurányi fiatalember több társával egy táncmulatság alkalmával nagyon jókedvűen mulatott. Huzatták a ci­gánnyal a nótákat és maguk is nótá­zásba kezdtek. Így többek között Harminckettes baka vagyok én . .. kez­a­detű, indexre tett nótát is Az ismerősök figyelmeztették énekelték. nyeket, hogy ezt a nótát nem a legé­szabad énekelni, de ők csak tovább fújták. E tilos nóta éneklése miatt most vonta őket felelősségre a nyitrai kerületi biró­ság és 8 — 14 napi elzárásra ítélték a vádlottakat. (§) Tizenötrendbeli okirathami­sitás. A komáromi kerületi érdekes ügy tárgyalását kezdte biróság meg. Tizenötrendbeli magánokirat-hamisítás­sal vádolta az ügyészség Makoveczky János ipolybalogi tanítót, aki a vád szerint Ipolybalogon, Zsitvafödémesen, Hrussón s a mint az ottani környékbeli falvakban, hitelszövetkezet szám­vevője, a kezén keresztülment számlá­kat meghamisította, úgy, hogy a kifi­zetett összegeket magasabbaknak írta be, majd Gyurina Istvánná névre váltót hamisított. Már volt tárgyalás az ügy­ben, mivel a kárvallottak feljelentették a tanító­ számvevőt Makoveczky taga­dott, a tanuk azonban ellene vallottak s akkor egyévi börtönre ítélték a hűt­len tisztviselőt. Ezt az ítéletet azonban a felsőbíróság feloldotta s uj tárgyalást rendelt el. A terhelt az uj tárgyaláson is tagadott, de a többi vallomások ter­­helőek voltak. Kihallgatott a biróság írásszakértőt is. A tárgyalást a biróság a szövetkezet könyveinek bemutatása­kor folytatni fogja. (§) Ötezer korona értékű gabo­nát adtak el a végrehajtó elöl. Sikkasztási ügyet tárgyalt a komáromi bíróság. Az ügy azonban meglehetősen bonyolult volt és senki sem akarta el­ismerni bűnösségét. Kovács Gábor, Nagy Szénási Ferenc és Forró Varga Ferenc gabonáját a végrehajtók lefog­lalták. A gabona mintegy 5000 korona értékű volt. A gazdák azonban nem vették figyelembe a lefoglalást, hanem még mielőtt megtörtént volna az árve­rés, eladták a rozsot s a pénzt szét­osztották maguk között. A bíróság ne­hezen tisztázta az ügyet, egyik gazda sem vallotta be, hogy a kérdéses idő­ben tulajdonosa lett volna a gaboná­nak, vagy, hogy törvénytelent cseleke­dett volna. A három tulajdonos furfan­gos észjárással csűrte-csavarta a fele­lősség kérdését s csak Kovács tudta magát tisztázni, míg Nagyra és Forróra terhelőek voltak az iratok s őket fejen­­kint 14—14 napi fogházra s 200—200 korona pénzbüntetésre ítélte a bíróság. (§) Rendtörvényes ügy a magyar himnusz miatt. A rendtörvénybe üt­köző közbéke megzavarásának vétsé­gével volt vádolva König Elemér vá­­mosladányi lakos, aki Léván az egyik vendéglőben a magyar himnuszt ját­szotta hegedűn és énekelte is. A ter­helt tagadta ezt, — mivel feljelentették, — de a tanuk terhelően vallottak ellene s a kerületi bíróság tizennégy napi fogházra ítélte. Ügyész súlyosbításért, vádlott a bűnösség kimondása miatt jelentett be felebbezést. Szen­g Vazdaság­ x Kényszeregyezségek és csődöl. Szlovenszkóban és Ruszinszkóban. Burda Karolin azelőtt vegyeskeresk. túl. Ligetfalu, Laszota Ede vegyeskeresk. Kassa, Gres Apolisa vásáros Ustia (Árva). Vicsorek Kálmán autójavító váll. Párkány, Lilienthal Adolf (tulajd. Kulka Sándor) vegyeskeresk. Trsten a Rózsahegy mellett, Fleischmann Simon (túl. Fleischmann Hugó) bejegyzetlen szövetkeresk. Pozsony, Diboky Márton vendéglős Pozsony, Spitz Rudolf és neje Cecilia marhakeresk. Kassa, Duda A. és Schnitzer Fr. „Szlovák Tejgaz­daság“ Nyitra, Streicher Ignác és neje Berta hentesség Trencsénteplitz, Sotz Julia kávéház és vendéglőbérlő Kassa. Csőd: Ipovitz János papirkeresk. Gúla, „Agraria“ ált. keresk. r. t. Pozsony, Geisler Károly hentes és mészáros Pozsony.

Next