Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)

1935-04-27 / 34. szám

Lapunk mai szárma a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza •• Ötvenhatodik évfolyam. _________________34. szám.________________Szombat, 1035. április 27, Előfizetési ár csehszlovák értékben. Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 KC, félévre 40 Kc, negyed­évre 20 Kc.­­ Külföldön 120 Kc. Egyes szám ára 1 korona. A­lapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak­: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryk­ u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton A választás jelentősége Komárom, április 26. Mit jelentenek a magyar nemzeti kisebbségekre nézve a politikai vá­lasztások? Eltakarásukat és azt az elvet, melyet nem rejtenek a véka alá, hogy ha jók közterhe­ket viselni és jók a katonai vér­adót kiállítani, akkor legyenek jók az állam életfunkcióiban való rész­vételre is. Melyek ezek az életfunk­ciók? Számarányunk szerint az ál­lamigazgatás minden ágában való részvételnek a joga a hivatalvise­lésben, a közalkalmazásban. Poli­tikai téren részvétel az állam igaz­gatásában. Ha tizenöt minisztéri­um működik, akkor bátran fel le­het állítani a tizenhatodik kisebb­ségi minisztériumot, amely foglal­kozzék a kisebbségek dolgaival. A napokban egyik kormánylap idé­zeteket közölt egy miniszternek sajtó alatt levő könyvéből, amely­ben a nemzetiségek statisztikáját dolgozta fel a szerző. Eszerint a statisztika szerint valami hihetet­len rangsorozás folyik itten a ma­gyarsággal szemben, amely nem­csak nem kap helyet számaránya szerint, hanem a legtöbb helyen ezer és ezer munkahelyet foglalnak el előtte az élelmesebb és a kor­mányhoz közelebb álló könyöktu­lajdonosok. íme, itt van a választások egyik nagy tanulsága. Mirevaló a politi­kai aktivizmus, ha annak a révén éhenhalhatok és nem jut nekem semmi nemzettestvéreimmel együtt Mire jó a kormány pártjaira sza­vazni, ha azok nem tartják szük­ségesnek kielégíteni munkával és kenyérrel a magyar dolgozót és ehelyett másoknak tömik a száját és a zsebét? Az ellenzéki politika sokkal világosabb: kimutatja, hogy mire van igénye az állam részéről, amelynek alkotmánya szerint min­den állampolgár fajára, nemzeti­ségére és vallására való különb­ség nélkül egyenlő, ez az egyenlő­ség a magyar kisebbségre nézve nincsen megtartva. Mert részére járnak munkahelyek és azokat nem kapja meg, hanem azokat más nem­zetiségűek foglalják el. Ezt a nép­ben is tudatosítani kell és a nép megtudja azt, hogy mi és ki áll út­jában. Kezdetben a más nemzetiségűek körében az volt a magyarság el­len a vád, —természetesen azok ellen is, akik a kormányt támo­gatják, — hogy államellenes és il­­lojális. Soha ezt az állítást, mely akkoriban napról-napra ismételve a gyengébb idegzetűeket már sér­tette is, még csak bizonyítani sem akarták és nem kísérelték meg. Ne­künk ezt a bélyeget mindig visel-Komárom, április 26. A magyar nemzeti párt vezetőségének jelölő ülése. A magyar nemzeti párt országos pártvezetősége április 27-én, szomba­ton délután 3 órakor Léván ülést tart, amelyen a képviselőházi, szenátusi s tartománygyűlési képviselők jelölését ejtik meg. Feloszlatták az országos és járási képviselőtestületeket. A csehszlovák kormány április 24- ről keltezett rendeletével feloszlatta az országos képviselőtestületeket. Az új tartománygyűlések megalakulásáig a belügyminisztérium az országos vá­lasztmányokat bízta meg az önkor­mányzati ügyek vezetésével és föl­hatalmazta őket az országos képvise­lőtestületek hatáskörébe eső halaszt­hatatlan intézkedések megtételével. A belügyminiszter ugyancsak április hó 24-iki kelettel kiadott rendeletével fel­oszlatta a járási képviselőtestületeket is. Az új járási képviselőtestületek megalakulásáig a járások ügyeinek vezetésével a járási választmányokat bízta meg. Mint ismeretes, a tarto­mánygyűlési és járási képviselőtestü­leti választások május 26-án lesznek. Ami Cseh- és Morvaországban tör­vény, az nem törvény Szlovenszkón. A csehszlovák köztársaság úgyneve­zett történelmi országaiban, teh­át Cseh- és Morvaországban az 1867. évi 135. számú birodalmi törvény szerint a választások kiírásának napjától kezdve a választás napjáig a népgyű­lések tartása teljesen szabad, vagyis azokat nem kell előzetesen bejelen­teni s engedélyt sem kell kérni nép­gyűlések tartására. Erre a cseh la­pok egyenesen fölhívják a közönség figyelmét. Ezzel szemben a Slovensky Penik és más szlovenszkói kormánylapok közük a szlovenszkói országos hiva­tal ama figyelmeztetését, hogy az es­nünk kellett igen szép alkotmány­levelünk ellenére. Mikor látták, hogy a magyarság erkölcsi magas­ságának a piedesztáljáról erre az értelmetlen vádra nem is reagál, más nótába kezdtek. Hogy nem vagyunk lojálisak, mert bizonyosan valami titkos műszer birtokában ezt meg tudták mérni a magyar­ban. Most ugyanez a tréfa megy a németekkel, mint akkor velünk. Mivelünk már más hangon beszél­nek a sajtójukban is, mert példát adunk mindenkinek a törvények megtartásából és minket panamák­kal sem lehet vádolni, mert hiány­zik hozzá a szakértelmünk. Benes külügyminiszter az ősz fo­lyamán interjút adott egy buda­pesti újságírónőnek. Ebben az in­tített birodalmi törvény Szlovenszkón és Ruszinszkón nem hatályos és hogy Szlovenszkón és Ruszinszkón a sza­bad ég alatt tartott népgyűlések és felvonulások tervét legkésőbb 48 órá­val a gyűlés megkezdése előtt az ille­tékes járási hivatalnál, vagy rendőr­hatóságnál kell bejelenteni a gyűlés helyének és idejének pontos megjelö­lésével. A bejelentést legalább négy csehszlovák állampolgárnak kell alá­írnia és bejelentenie. Szakadás a zsidópártban. Ismeretes, hogy a zsidópárt vezető­sége választási szövetkezésre lépett a csehszlovák szociáldemokrata párttal. A zsidópárt vezetőségének ez az elha­tározása igen vegyes érzelmeket kel­tett a zsidóság körében, sőt a zsidó­ság tekintélyes része egyáltalában nem ért egyet a központ paktálásá­­val. A Der Judenstaat c. lap egyene­sen azt írja, hogy a központ határo­zata egyenlő a zsidópárt összeomlá­sával. Ideológiai tekintetben árulást jelent, gyakorlatilag pedig a zsidó­szavazatok elvesztését jelenti, mert a zsidóságnak semmi köze a marxiz­mushoz, a zsidóság nagy tömegei nem marxisták. Dr. Margulies, a zsidó­párt elnöke máris lemondott és le­mondását többen is követni fogják. Margulies egyben kilépett a zsidó­ pártból is. A cionista-revizionista ve­ zetőség mint levélben közölte Mar­­guüessel, hogy a szociáldemokraták­kal való paktálást elítélik, mert ez a »zsidópárt magas missziójának fel­adását jelenti«. A cionista­ revizionis­ták szerint a szociáldemokratákkal való választási együttműködés az as­­­szimiláció útjára viszi a zsidóságot. A keleti zsidó nem tudja megérteni, hogy a zsidóság reprezentánsai mi­ként űzhetnek közös politikát a szo­ciáldemokrata párttal, egy kimondot­tan atheista párttal és ezért a magyar asszimiláció régi metódusához kény­szerülnek majd visszatérni. Ugyanez terjúban az van, hogy nem ismeri az itt élől magyarok kívánságait. Ez az álláspont majdnem­ olyan kényelmes, mint amelyet azelőtt foglalt el, ami abban állott, hogy a magyarok sokkal több joghoz jutottak, mint amennyi őket meg­illetné. Mi azonban így sem va­gyunk provokálhatók és szívesen működünk közre, hogy az adott jo­gokat lemérjük. A többletet persze köszönettel visszaszolgáltatjuk. Azonban, ha a törvények alapján még lenne egy és más követelésünk, annak a mielőbbi kiszolgáltatását kérjük. Világos beszéd ez. Válasz­tások vannak, ezeket kell megér­teni a választóknak. Akik azt ér­zik, hogy mindenük megvan és semmijük sem hiányzik, azok le­áll a német zsidóságra, mely a né­metséghez fog visszatérni. Megváltozik a járási képviseletek számaránya. A Lid. Noviny írja, hogy a küszö­bön álló választásokban a járási kép­viselőtestületek számában lényeges változások következnek be. A járási képviselőtestületek tagjainak száma a járás lakosainak száma szerint igazo­dik, úgy, hogy a 40.000-nél kevesebb lakosú járásnak 18 tagú képviselete van, hetvenezer lakosig 24, 100.000 lakosig 30 tag és ennél több lakosú járásokban 36 tagja van a képviselő­­testületnek. Az 1930. évi népszámlálás eredménye szerint az eddigi állapot­tal szemben a következő változások állanak be: A járási képviselőtestületi tagok száma, a statisztika adatai sze­rint 18-ról­ 24-re fog emelkedni Szlo­venszkón a galgóci, királyhelmeci, pöstyéni és kisszebeni járásban. 24- ről 30-ra fog emelkedni a képviselő­­testületi tagok száma Szlovenszkón a losonci, nyitrai, nagyszombati, zsol­nai, Ruszinszkón a huszti, munkács­­vidéki, szöllősi és técsői járásokban. Szlovenszkón és Ruszinszkón olyan járás nincsen, amelyben a lakosság száma százezernél nagyobb volna és ezért 36 járási képviseleti tagot kel­lene választani. Az 1935. évi állami költségvetés titokzatos tételei. A Nár. Listy c. lap egyik legköze­lebbi számában azt írja, hogy az 1935. évi költségvetés majdnem valamen­­­nyi fejezetében titokzatos számössze­gek foglaltatnak a legváltozatosabb címek alatt, így pl. a miniszterelnök­ség költségvetésében »előre nem lá­tott kiadások «-ra 10 millió be vant felvéve. A külügyminisztériumnak még több ilyen tétele van. A »hír­­szolgálatra és propaganda szolgálat­ra« 10 millió, az »információ és könyvkiadó tevékenységre« 9,8 millió, a »külfölddel való kulturális és pro­paganda érintkezésre« 5 millió 594 ezer Kc-t vettek fel. A nemzetvédelmi minisztérium költségvetésében a »pau­gyenek hálásak a kormány iránt és támogassák azt szavazataikkal. Ellenben azok, akik úgy érzik, hogy valami nincsen rendben sem a po­litikában, sem a gazdaságban, és főleg hiányzik a kulturális élet­ből, azoknak a gerince keményed­­jék meg a választás napján és so­rakozzanak a magyarság soraiba. Mert a magyarság éln­i akar és nem eltespedni munkanélküliség­ben, az íróasztalok kivárásában, helyet követel magának a csehszlo­vákiai nap alatt. Ez az élet nagy joga, erről akarunk beszélni min­denütt ezentúl. Jobb élet, szebb élet, emberibb élet: ez a választás­nak első­ jelszava. POLITIKAI SZEMLE

Next