Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)
1935-04-27 / 34. szám
Lapunk mai szárma a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza •• Ötvenhatodik évfolyam. _________________34. szám.________________Szombat, 1035. április 27, Előfizetési ár csehszlovák értékben. Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 KC, félévre 40 Kc, negyedévre 20 Kc. Külföldön 120 Kc. Egyes szám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryk u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton A választás jelentősége Komárom, április 26. Mit jelentenek a magyar nemzeti kisebbségekre nézve a politikai választások? Eltakarásukat és azt az elvet, melyet nem rejtenek a véka alá, hogy ha jók közterheket viselni és jók a katonai véradót kiállítani, akkor legyenek jók az állam életfunkcióiban való részvételre is. Melyek ezek az életfunkciók? Számarányunk szerint az államigazgatás minden ágában való részvételnek a joga a hivatalviselésben, a közalkalmazásban. Politikai téren részvétel az állam igazgatásában. Ha tizenöt minisztérium működik, akkor bátran fel lehet állítani a tizenhatodik kisebbségi minisztériumot, amely foglalkozzék a kisebbségek dolgaival. A napokban egyik kormánylap idézeteket közölt egy miniszternek sajtó alatt levő könyvéből, amelyben a nemzetiségek statisztikáját dolgozta fel a szerző. Eszerint a statisztika szerint valami hihetetlen rangsorozás folyik itten a magyarsággal szemben, amely nemcsak nem kap helyet számaránya szerint, hanem a legtöbb helyen ezer és ezer munkahelyet foglalnak el előtte az élelmesebb és a kormányhoz közelebb álló könyöktulajdonosok. íme, itt van a választások egyik nagy tanulsága. Mirevaló a politikai aktivizmus, ha annak a révén éhenhalhatok és nem jut nekem semmi nemzettestvéreimmel együtt Mire jó a kormány pártjaira szavazni, ha azok nem tartják szükségesnek kielégíteni munkával és kenyérrel a magyar dolgozót és ehelyett másoknak tömik a száját és a zsebét? Az ellenzéki politika sokkal világosabb: kimutatja, hogy mire van igénye az állam részéről, amelynek alkotmánya szerint minden állampolgár fajára, nemzetiségére és vallására való különbség nélkül egyenlő, ez az egyenlőség a magyar kisebbségre nézve nincsen megtartva. Mert részére járnak munkahelyek és azokat nem kapja meg, hanem azokat más nemzetiségűek foglalják el. Ezt a népben is tudatosítani kell és a nép megtudja azt, hogy mi és ki áll útjában. Kezdetben a más nemzetiségűek körében az volt a magyarság ellen a vád, —természetesen azok ellen is, akik a kormányt támogatják, — hogy államellenes és illojális. Soha ezt az állítást, mely akkoriban napról-napra ismételve a gyengébb idegzetűeket már sértette is, még csak bizonyítani sem akarták és nem kísérelték meg. Nekünk ezt a bélyeget mindig visel-Komárom, április 26. A magyar nemzeti párt vezetőségének jelölő ülése. A magyar nemzeti párt országos pártvezetősége április 27-én, szombaton délután 3 órakor Léván ülést tart, amelyen a képviselőházi, szenátusi s tartománygyűlési képviselők jelölését ejtik meg. Feloszlatták az országos és járási képviselőtestületeket. A csehszlovák kormány április 24- ről keltezett rendeletével feloszlatta az országos képviselőtestületeket. Az új tartománygyűlések megalakulásáig a belügyminisztérium az országos választmányokat bízta meg az önkormányzati ügyek vezetésével és fölhatalmazta őket az országos képviselőtestületek hatáskörébe eső halaszthatatlan intézkedések megtételével. A belügyminiszter ugyancsak április hó 24-iki kelettel kiadott rendeletével feloszlatta a járási képviselőtestületeket is. Az új járási képviselőtestületek megalakulásáig a járások ügyeinek vezetésével a járási választmányokat bízta meg. Mint ismeretes, a tartománygyűlési és járási képviselőtestületi választások május 26-án lesznek. Ami Cseh- és Morvaországban törvény, az nem törvény Szlovenszkón. A csehszlovák köztársaság úgynevezett történelmi országaiban, tehát Cseh- és Morvaországban az 1867. évi 135. számú birodalmi törvény szerint a választások kiírásának napjától kezdve a választás napjáig a népgyűlések tartása teljesen szabad, vagyis azokat nem kell előzetesen bejelenteni s engedélyt sem kell kérni népgyűlések tartására. Erre a cseh lapok egyenesen fölhívják a közönség figyelmét. Ezzel szemben a Slovensky Penik és más szlovenszkói kormánylapok közük a szlovenszkói országos hivatal ama figyelmeztetését, hogy az esnünk kellett igen szép alkotmánylevelünk ellenére. Mikor látták, hogy a magyarság erkölcsi magasságának a piedesztáljáról erre az értelmetlen vádra nem is reagál, más nótába kezdtek. Hogy nem vagyunk lojálisak, mert bizonyosan valami titkos műszer birtokában ezt meg tudták mérni a magyarban. Most ugyanez a tréfa megy a németekkel, mint akkor velünk. Mivelünk már más hangon beszélnek a sajtójukban is, mert példát adunk mindenkinek a törvények megtartásából és minket panamákkal sem lehet vádolni, mert hiányzik hozzá a szakértelmünk. Benes külügyminiszter az ősz folyamán interjút adott egy budapesti újságírónőnek. Ebben az intített birodalmi törvény Szlovenszkón és Ruszinszkón nem hatályos és hogy Szlovenszkón és Ruszinszkón a szabad ég alatt tartott népgyűlések és felvonulások tervét legkésőbb 48 órával a gyűlés megkezdése előtt az illetékes járási hivatalnál, vagy rendőrhatóságnál kell bejelenteni a gyűlés helyének és idejének pontos megjelölésével. A bejelentést legalább négy csehszlovák állampolgárnak kell aláírnia és bejelentenie. Szakadás a zsidópártban. Ismeretes, hogy a zsidópárt vezetősége választási szövetkezésre lépett a csehszlovák szociáldemokrata párttal. A zsidópárt vezetőségének ez az elhatározása igen vegyes érzelmeket keltett a zsidóság körében, sőt a zsidóság tekintélyes része egyáltalában nem ért egyet a központ paktálásával. A Der Judenstaat c. lap egyenesen azt írja, hogy a központ határozata egyenlő a zsidópárt összeomlásával. Ideológiai tekintetben árulást jelent, gyakorlatilag pedig a zsidószavazatok elvesztését jelenti, mert a zsidóságnak semmi köze a marxizmushoz, a zsidóság nagy tömegei nem marxisták. Dr. Margulies, a zsidópárt elnöke máris lemondott és lemondását többen is követni fogják. Margulies egyben kilépett a zsidó pártból is. A cionista-revizionista ve zetőség mint levélben közölte Marguüessel, hogy a szociáldemokratákkal való paktálást elítélik, mert ez a »zsidópárt magas missziójának feladását jelenti«. A cionista revizionisták szerint a szociáldemokratákkal való választási együttműködés az asszimiláció útjára viszi a zsidóságot. A keleti zsidó nem tudja megérteni, hogy a zsidóság reprezentánsai miként űzhetnek közös politikát a szociáldemokrata párttal, egy kimondottan atheista párttal és ezért a magyar asszimiláció régi metódusához kényszerülnek majd visszatérni. Ugyanez terjúban az van, hogy nem ismeri az itt élől magyarok kívánságait. Ez az álláspont majdnem olyan kényelmes, mint amelyet azelőtt foglalt el, ami abban állott, hogy a magyarok sokkal több joghoz jutottak, mint amennyi őket megilletné. Mi azonban így sem vagyunk provokálhatók és szívesen működünk közre, hogy az adott jogokat lemérjük. A többletet persze köszönettel visszaszolgáltatjuk. Azonban, ha a törvények alapján még lenne egy és más követelésünk, annak a mielőbbi kiszolgáltatását kérjük. Világos beszéd ez. Választások vannak, ezeket kell megérteni a választóknak. Akik azt érzik, hogy mindenük megvan és semmijük sem hiányzik, azok leáll a német zsidóságra, mely a németséghez fog visszatérni. Megváltozik a járási képviseletek számaránya. A Lid. Noviny írja, hogy a küszöbön álló választásokban a járási képviselőtestületek számában lényeges változások következnek be. A járási képviselőtestületek tagjainak száma a járás lakosainak száma szerint igazodik, úgy, hogy a 40.000-nél kevesebb lakosú járásnak 18 tagú képviselete van, hetvenezer lakosig 24, 100.000 lakosig 30 tag és ennél több lakosú járásokban 36 tagja van a képviselőtestületnek. Az 1930. évi népszámlálás eredménye szerint az eddigi állapottal szemben a következő változások állanak be: A járási képviselőtestületi tagok száma, a statisztika adatai szerint 18-ról 24-re fog emelkedni Szlovenszkón a galgóci, királyhelmeci, pöstyéni és kisszebeni járásban. 24- ről 30-ra fog emelkedni a képviselőtestületi tagok száma Szlovenszkón a losonci, nyitrai, nagyszombati, zsolnai, Ruszinszkón a huszti, munkácsvidéki, szöllősi és técsői járásokban. Szlovenszkón és Ruszinszkón olyan járás nincsen, amelyben a lakosság száma százezernél nagyobb volna és ezért 36 járási képviseleti tagot kellene választani. Az 1935. évi állami költségvetés titokzatos tételei. A Nár. Listy c. lap egyik legközelebbi számában azt írja, hogy az 1935. évi költségvetés majdnem valamennyi fejezetében titokzatos számösszegek foglaltatnak a legváltozatosabb címek alatt, így pl. a miniszterelnökség költségvetésében »előre nem látott kiadások «-ra 10 millió be vant felvéve. A külügyminisztériumnak még több ilyen tétele van. A »hírszolgálatra és propaganda szolgálatra« 10 millió, az »információ és könyvkiadó tevékenységre« 9,8 millió, a »külfölddel való kulturális és propaganda érintkezésre« 5 millió 594 ezer Kc-t vettek fel. A nemzetvédelmi minisztérium költségvetésében a »paugyenek hálásak a kormány iránt és támogassák azt szavazataikkal. Ellenben azok, akik úgy érzik, hogy valami nincsen rendben sem a politikában, sem a gazdaságban, és főleg hiányzik a kulturális életből, azoknak a gerince keményedjék meg a választás napján és sorakozzanak a magyarság soraiba. Mert a magyarság élni akar és nem eltespedni munkanélküliségben, az íróasztalok kivárásában, helyet követel magának a csehszlovákiai nap alatt. Ez az élet nagy joga, erről akarunk beszélni mindenütt ezentúl. Jobb élet, szebb élet, emberibb élet: ez a választásnak első jelszava. POLITIKAI SZEMLE