Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)
1935-09-28 / 78. szám
Lapunk mai száma a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza Ötvenhatodik évfolyam. 78. szám. Szombat, 1035. szeptember 88, komaromiatok Előfizetési ár csehszlovák értékben. Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké, félévre 40 Ke, negyedévre 20 Ké. Külföldön 120 Ke. Egy esszém ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryk u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton A nyomor és a parlament, Komárom, szeptember 27. Az elmúlt napokban sokat beszéltek a parlament népjóléti bizottságában elhangzott helyzetképek bírálatáról, melyben elsőnek járt jó példával elől maga ennek a tárcának a minisztere. De a beszédekkel mintha vége lenne a munkának is, amelynek ebben az irányban meg kellene indulnia. Egy nemzeti szocialista pártlap megállapítja, hogy a munkások keresete öt és félmilliárddal volt kevesebb a múlt évben, mint a válság előtti utolsó esztendőben és ezt az összeget a nemzetvédelemmel hozza összefüggésbe, melyet ennek az adatnak alapján bírál. Hiszen a statisztika adatai rugalmasak és ha bírálatra adnak okot, úgy benne feltalálhatók az ellenérvek is. Egy azonban bizonyos, hogy a parlament nem foglalkozott komolyan az állam pénzügyi helyzetével és nem keresett, tehát nem is talált fedezetet a költségvetésekben jelentkező hiányokra, amelyek 1930. óta 4459 millió hiánnyal zárultak. Ez csakis a rendes költségvetésekre vonatkozik, mert a rendkívüli költségvetések is 1illiárdos hiányokkal végződnek. Ezeket a pénzügyminiszter vagy kamatozó pénztári jegyekkel, vagy átmeneti kölcsönökkel fedezte, de ez a fedezet sem lehet állandó, mert az állam adóssága az elmúlt év végéig 39038 milliót tesz ki és ennek évi kamata megközelítően két milliárd, mint azt a Ludova Politika megállapítja. A parlament, mely október közepén fog összeülni, foglalkozni fog ezekkel a tényekkel, amelyek a köztársaság minden lakosát érdeklik, főképen azonban a közterhek viselőit. Mindenekelőtt a munkásság érdekei azok, amelyek kielégítetlensége adja tükörképét a helyzetnek. Ezért tehát a munkanélküliség intézményes megoldása a legfontosabb probléma. Ha ez a nagy fogyasztó réteg nem juthat keresethez, akkor a belföldi termelés továbbra is beteg marad. Az állam költségvetésére pedig terhet jelent ez a munkanélküliség. Emellett a nyomorúság megmarad és intézményessé válik, mint azt a parlament szociális bizottságában több szónok is megállapította. Azután következik sorrendben az állam pénzügyi helyzetének a megszilárdítása és reális alapokra helyezése. Mert nem lehet napirendre térni amellett, hogy minden év kitermeli a maga deficitjét és az a parlamenti takarékossági bizottság hasznos munkát végezne akkor, ha ennek az okait is felderítené. Ha ez a bizottság figyelembe veszi az adóteljesítési képesség állandó csökkenését, ezt nem intézheti el azzal, hogy a gazdasági válságot teszi érte felelőssé. Mert ez Komárom, szeptember 27. Az államnak meg kell segíteni a magánvállalkozást. Englis dr., a Nemzeti Bank kormányzója, a napokban részt vett a cseh nemzeti szocialista párt elnökségének és törvényhozóinak ülésén, ahol hosszabb beszédben ismertette a világgazdasági helyzetet, különös figyelemmel a csehszlovák köztársaság gazdasági javulására. Englis dr. határozottan elitélt mindennemű kisérletezést gazdasági és pénzügyi téren s nemcsak a valutaoperációk, hanem az úgynevezett irányított gazdálkodási rendszerek — monopóliumok, szindikátusok — ellen is állást foglalt. Bejelentette, hogy a csehszlovák gyáripari termelésnél is kétséget kizáró módon mutatkoznak a javulás jelei, bár ezek még nagyon zsengék. Az állam egyetlen feladata a magánvállalkozás segítségére sietni, hogy a javulás mielőbb megerősödhessék. Az állam segítsége pedig elsősorban a kamatláb leszállításában, másodsorban az adóterhek enyhítésében kell, hogy kifejezésre jusson. Englis dr., meggyőződése szerint csakis a magánvállalkozás föllendülése hozhatja meg az általános gazdasági föllendülést. Föltétlenül ragaszkodik az államháztartás rendjéhez, a nemcsak számokban, hanem valóságban is egyensúlyban levő költségvetéshez. »Az összes harca az összes ellen.« E cím alatt ismerteti az Express Stasek cseh néppárti képviselőnek, csehországi országos pártelnöknek a pártbizalmiak ülésén tartott beszédét. Többek között ezt írja: »A legutóbbi napok néhány miniszteri megnyilatkozása legalább abban különbözik a régebbiektől, hogy azokból kicsendül annak beismerése, hogy a kormány eddigi válságellenes intézkedései nagyon gyengék voltak s eredménytelenek maradtak. Úgy látszik, hogy végül a kormányban is az a meggyőződés kezd felülkerekedni, hogy a kormány és a koalíció is csak csalódást hozott. Ez a hang csendül ki a cseh néppárt elnökének, Stanek képviselőnek beszédéből is. Kijelentette, hogy a népnek joga van követelni, hogy a is egyik oka ennek, de vannak egész bizonyára belső okai is, például az is, hogy az adóigazgatás egyáltalán nem vesz tudomást arról, hogy ötödik esztendeje itt mindenki érzi a gazdasági válságnak megbénító erejét. Tehát az adózás rendszerén is kell változtatni a változott körülményekhez képest. Változtatni kell annyival is inkább, mert az állam elsőrendű fentartói, az adózók széles rétegei az ország közterheiből megrokkanásig kiveszik részüket és a folytonosan szaporodó nyomor elleni harcot egységes terv szerint vívják meg. Beismerte, hogy a népe jogos kívánságának nem tettek eleget, mert nemcsak, hogy minden pártnak megvan a saját gazdasági programja, amelyet az államra rá akar tukmálni, bár az nem felel meg az állam, hanem legfeljebb a párt érdekeinek, hanem már az egyes pártokon belül is vannak frakciók, amelyek a saját frakciós gazdasági programjuk nevében harcolnak pártjuk gazdasági programja ellen. Ez a tény a nép között bizalmatlanságot kelt és bizonytalanságot. Hogy a javulás reménye nagyon csekély és hogy a nyomor elleni harcot a jövőben sem vezetik majd egységesen, ezt igazolják Starek következő szavai: »A koalíció soha sincs messze attól az állapottól amely úgy jellemezhető, hogy mindenki harca mindenki ellen s ezzel a külföldön, különösen szövetségeseinknél presztízsünket egyáltalán nem szilárdítjuk meg. Nemcsak a külföldről, hanem a belföldön is fenyegetnek minket a hitleri és henleini veszélyek és mi ebben a helyzetben, szemtől-szerpben ezzel a veszéllyel oly kicsinyek vagyunk, hogy még csak a szlovákokkal sem tudunk kiegyezni és a legnagyobb szlovák párttal, a ludák párttal sem, amelyet tartósan hagyunk a meddő ellenzékiség vágányán az állami gondolat nemesekélg sérelmére. És a mi cseh pártjaink is nem egyszer mutatnak komolytalan tülekedést, melyet kizárólag a kielégítetlen személyi ambíciók, vagy irigység fűtenek.« Az államháztartás 1939 óta 4459 millió hiányt mutatott fel. A cseh néppárt Micsura-szárnyának Lúd. Politika c. lapjának vezércikkében olvashatni a következőket: »Nem segít itt semmi defláció, infláció, refláció, devalváció, konverzió, szabadpiaci operáció, termelési nacionalizáció, autarkia és a többi csodaszer, ha az organizmus maga nem egészséges és nincs ellenálló képessége. Igen sokpolitikai párt az államtól még mindig igen sokat követel, de semmi áldozatot nem hajlandó hozni, így az államháztartás gazdálkodása 1930 óta a rendes költségvetésnél 159 milliós kötelezettségek nyomasztó súlya alatt az exisztenciák ezrei mennek tönkre. Az eddiginél nagyobb figyelem, több tárgyilagosság, igazságosság, megfontoltság és kímélet az állam ez igazi fentartói iránt: talán még enyhülést hozhatna az uralkodó nagy nyomorra, amelyben azok a rétegek sínylődnek, amelyekre az egész közgazdasági életnek szüksége volna. Minél több lesz a hajótörött, gazdaságilag tönkrement egzisztencia, annál nehezebb feladatok elé jut a kormány és a parlament, koronahiánnyal zárult. Ezenkívül itt vannak a rendkívüli költségvetések milliárdos hiányai, amiket kölcsönökkel és pénztári utalványokkal fedeztek. Az államadósság 1934. december 31-ig 39,038 millióra emelkedett. Csak a kamatokra évenkint mintegy kétmilliárd korona kell. A Rundschau c. lap az államadósságok ezen összegéhez kiszámítja, hogy a napi kamatteher kereken 55 millió koronát tesz ki Csehszlovákiában. Újra meghátráltak a szocialisták az agrárok elől. A szocialista pártok határozati javaslatot terjesztettek be a kormányhoz, amelyben követelték a hús- és állatbehozatal növelését és a burgonyabehozatal szabaddá tételét. Ez a javaslat a drágaság leküzdésére irányult, de amikor valóra váltására került volna a dolog, a szocialista pártok eltértek eredeti szándékuktól. Ugyanis a képviselőház népjóléti albizottságának koalíciós tagjai értekezletet tartottak, amelyen a megfogalmazandó határozati javaslat egynémely pontját tárgyalták. Az értekezleten jelen volt Cerny dr. belügyminiszter is. Hosszabb megbeszélés után az albizottság jelenlevő, koalícióspárti tagjai egyhangúlag úgy döntöttek, hogy a drágaság leküzdése érdekében nem fogják kívánni az állat- és húsbehozatal növelését és a burgonyabehozatal engedélyezését. Az államkölcsön kiírására vonatkozó szocialista követelés elejtése után a szocialisták már második fontos követelésüket adták fel az agrárpárt érdekében, amelynek akarata elől egyszerűen meghátráltak. A kisiparosok szomorú ősze. Az ősz a szeptember hóval egykor az az időszak volt — írja a Halo AL**AKYW(USAB9 KV*V) AFRIKA kánaánia AZ AthíMICIUMI FÖLDRAJZI SOROZATÁNAK LEGÚJABB KÖTETE. Kapható a SPITZER könyvesboltban Komárno-Komárom, Masaryk utca 29. Ara 31.20 KC POLITIKAI SZEMLE