Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)

1935-09-28 / 78. szám

Lapunk mai száma a jövő heti teljes Rádió-műsor­t tartalmazza Ötvenhatodik évfolyam. 78. szám. Szombat, 1035. szeptember 88, komaromiatok Előfizetési ár csehszlovák értékben. Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké, félévre 40 Ke, negyed­évre 20 Ké.­­ Külföldön 120 Ke. Egy esszém ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryk­ u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton A nyomor és a parlament, Komárom, szeptember 27. Az elmúlt napokban sokat beszéltek a parlament népjóléti bizottságában elhangzott helyzetképek bírálatáról, melyben elsőnek járt jó példával elől maga ennek a tárcának a minisztere. De a beszédekkel mintha vége lenne a munkának is, amelynek ebben az irányban meg kellene indulnia. Egy nemzeti szocialista pártlap megálla­pítja, hogy a munkások keresete öt és félmilliárddal volt kevesebb a múlt évben, mint a válság előtti utolsó esztendőben és ezt az összeget a nem­zetvédelemmel hozza összefüggésbe, melyet ennek az adatnak alapján bí­rál. Hiszen a statisztika adatai rugal­masak és ha bírálatra adnak okot, úgy benne feltalálhatók az ellenérvek is. Egy azonban bizonyos, hogy a par­lament nem foglalkozott komolyan az állam pénzügyi helyzetével és nem keresett, tehát nem is talált fedezetet a költségvetésekben jelentkező hiá­nyokra, amelyek 1930. óta 4459 millió hiánnyal zárultak. Ez csakis a rendes költségvetésekre vonatkozik, mert a rendkívüli k­öltségvetések is 1­illiár­­dos hiányokkal végződnek. Ezeket a pénzügyminiszter vagy kamatozó pénztári jegyekkel, vagy átmeneti köl­csönökkel fedezte, de ez a fedezet sem lehet állandó, mert az állam adóssága az elmúlt év végéig 39038 milliót tesz ki és ennek évi kamata megközelítően két milliárd, mint azt a Ludova Politika megállapítja. A parlament, mely október köze­pén fog összeülni, foglalkozni fog ezekkel a tényekkel, amelyek a köz­társaság minden lakosát érdeklik, fő­képen azonban a közterhek viselőit. Mindenekelőtt a munkásság érdekei azok, amelyek kielégítetlensége adja tükörképét a helyzetnek. Ezért te­hát a munkanélküliség intézményes megoldása a legfontosabb probléma. Ha ez a nagy fogyasztó réteg nem juthat keresethez, akkor a belföldi termelés továbbra is beteg marad. Az állam költségvetésére pedig terhet je­lent ez a munkanélküliség. E­mellett a nyomorúság megmarad és intézmé­nyessé válik, mint azt a parlament szociális bizottságában több szónok is megállapította. Azután következik sorrendben az állam pénzügyi helyzetének a meg­szilárdítása és reális alapokra helye­zése. Mert nem lehet napirendre tér­ni am­ellett, hogy minden év kiter­meli a maga deficitjét és az a par­lamenti takarékossági bizottság hasz­nos munkát végezne akkor, ha ennek az okait is felderítené. Ha ez a bizott­ság figyelembe veszi az adóteljesítési képesség állandó csökkenését, ezt nem intézheti el azzal, hogy a gazdasági válságot teszi érte felelőssé. Mert ez Komárom, szeptember 27. Az államnak meg kell segíteni a magánvállalkozást. Englis dr., a Nemzeti Bank kor­mányzója, a napokban részt vett a cseh nemzeti szocialista párt elnökségének és törvényhozóinak ülésén, ahol hos­­­szabb beszédben ismertette a világ­­gazdasági helyzetet, különös figyelem­mel a csehszlovák köztársaság gazda­sági javulására. Englis dr. határozot­tan elitélt mindennemű kisérletezést gazdasági és pénzügyi téren s nemcsak a valutaoperációk, hanem az úgyne­vezett irányított gazdálkodási rendsze­rek — monopóliumok, szindikátusok — ellen is állást foglalt. Bejelentette, hogy a csehszlovák gyáripari terme­lésnél is kétséget kizáró módon mutat­koznak a javulás jelei, bár ezek még nagyon zsengék. Az állam egyetlen feladata a magánvállalkozás segítségé­re sietni, hogy a javulás mielőbb meg­erősödhessék. Az állam segítsége pe­dig elsősorban a kamatláb leszállítá­sában, másodsorban az adóterhek eny­hítésében kell, hogy kifejezésre jus­son. Englis dr., meggyőződése szerint csakis a magánvállalkozás föllendülé­se hozhatja meg az általános gazda­sági föllendülést. Föltétlenül ragasz­kodik az államháztartás rendjéhez, a nemcsak számokban, hanem valóság­ban is egyensúlyban levő költségve­téshez. »Az összes harca az összes ellen.« E cím alatt ismerteti az Express Stasek cseh néppárti képviselőnek, csehországi országos pártelnöknek a pártbizalmiak ülésén tartott beszédét. Többek között ezt írja: »A legutóbbi napok néhány miniszteri megnyilat­kozása legalább abban különbözik a régebbiektől, hogy azokból kicsendül annak beismerése, hogy a kormány eddigi válságellenes intézkedései na­gyon gyengék voltak s eredménytele­nek maradtak. Úgy látszik, hogy vé­gül a kormányban is az a meggyőző­dés kezd felülkerekedni, hogy a kor­mány és a koalíció is csak csalódást hozott. Ez a hang csendül ki a cseh néppárt elnökének, Stanek képviselő­nek beszédéből is. Kijelentette, hogy a népnek joga van követelni, hogy a is egyik oka ennek, de vannak egész bizonyára belső okai is, például az is, hogy az adóigazgatás egyáltalán nem vesz tudomást arról, hogy ötödik esztendeje itt mindenki érzi a gaz­dasági válságnak megbénító erejét. Tehát az adózás rendszerén is kell változtatni a változott körülmények­hez képest. Változtatni kell annyival is inkább, mert az állam elsőrendű fentartói, az adózók széles rétegei az ország közterheiből megrokkanásig kiveszik részüket és a folytonosan szaporodó nyomor elleni harcot egységes terv szerint vívják meg. Beismerte, hogy a nép­­e jogos kívánságának nem tet­tek eleget, mert nemcsak, hogy min­den pártnak megvan a saját gazdasági programja, amelyet az államra rá akar tukmálni, bár az nem felel meg az állam, hanem legfeljebb a párt ér­dekeinek, hanem már az egyes párto­kon belül is vannak frakciók, amelyek a saját frakciós gazdasági programjuk nevében harcolnak pártjuk gazdasági programja ellen.­ Ez a tény a nép között bizalmatlanságot kelt és bizony­talanságot. Hogy a javulás reménye nagyon csekély és hogy a nyomor el­leni harcot a jövőben sem vezetik majd egységesen, ezt igazolják Starek következő szavai: »A koalíció soha sincs messze attól az állapottól amely úgy jellemezhető, hogy mindenki har­ca mindenki ellen s ezzel a külföldön, különösen szövetségeseinknél presztí­zsünket egyáltalán nem szilárdítjuk meg. Nemcsak a külföldről, hanem a belföldön is fenyegetnek minket a hitleri és henleini veszélyek és mi eb­ben a helyzetben, szemtől-szerpben ezzel a veszéllyel oly kicsinyek va­gyunk, hogy még csak a szlovákokkal sem tudunk kiegyezni és a legnagyobb szlovák párttal, a ludák párttal sem, amelyet tartósan hagyunk a meddő ellenzékiség vágányán az állami gon­dolat nemesekélg sérelmére. És a mi cseh pártjaink is nem egyszer mu­tatnak komolytalan tülekedést, melyet kizárólag a kielégítetlen személyi am­bíciók, vagy irigység fűtenek.« Az államháztartás 1939 óta 4459 m­illió hiányt mutatott fel. A cseh néppárt Micsura-szárnyának Lúd. Politika c. lapjának vezércikké­ben olvashatni a következőket: »Nem segít itt semmi defláció, infláció, reflá­­ció, devalváció, konverzió, szabadpia­ci operáció, termelési nacionalizáció, autarkia és a többi csodaszer, ha az organizmus maga nem egészséges és nincs ellenálló képessége. Igen sok­politikai párt az államtól még min­dig igen sokat követel, de semmi ál­dozatot nem hajlandó hozni, így az államháztartás gazdálkodása 1930 óta a rendes költségvetésnél 159 millió­s kötelezettségek nyomasztó súlya alatt az exisztenciák ezrei mennek tönk­re. Az eddiginél nagyobb figyelem, több tárgyilagosság, igazságosság, meg­­fontoltság és kímélet az állam ez iga­zi fentartói iránt: talán még enyhülést hozhatna az uralkodó nagy nyomor­ra, amelyben azok a rétegek sínylőd­nek, amelyekre az egész közgazdasági életnek szüksége volna. Minél több lesz a hajótörött, gaz­daságilag tönkrement egzisztencia, annál nehezebb feladatok elé jut a kormány és a parlament, korona­hiánnyal zárult. Ezenkívül itt vannak a rendkívüli költségvetések milliárdos hiányai, amiket kölcsönök­kel és pénztári utalványokkal fedez­tek. Az államadósság 1934. december 31-ig 39,038 millióra emelkedett. Csak a kamatokra évenkint mintegy két­milliárd korona kell­. A Rundschau c. lap az államadós­ságok ezen összegéhez kiszámítja, hogy a napi kamatteher kereken 55 millió koronát tesz ki Csehszlovákiá­ban. Újra meghátráltak a szocialisták az agrárok elől. A szocialista pártok határozati ja­vaslatot terjesztettek be a kormány­hoz, amelyben követelték a hús- és állatbehozatal növelését és a burgo­­nyabehozatal szabaddá tételét. Ez a ja­vaslat a drágaság leküzdésére irányult, de amikor valóra vál­tására került vol­na a dolog, a szocialista pártok eltér­tek eredeti szándékuktól. Ugyanis a képviselőház népjóléti albizottságának koalíciós tagjai értekezletet tartottak, amelyen a megfogalmazandó határo­zati javaslat egynémely pontját tár­gyalták. Az értekezleten jelen volt Cerny dr. belügyminiszter is. Hos­­­szabb megbeszélés után az albizottság jelenlevő, koalícióspárti tagjai egyhan­gúlag úgy döntöttek, hogy a drága­ság leküzdése érdekében nem fogják kívánni az állat- és húsbehozatal nö­velését és a burgonya­behozatal enge­délyezését. Az államkölcsön kiírására vonatkozó szocialista követelés elej­tése után a szocialisták már második fontos követelésüket adták fel az ag­rárpárt érdekében, amelynek akarata elől egyszerűen meghátráltak. A kisiparosok szomorú ősze. Az ősz a szeptember hóval egykor az az időszak volt — írja a Halo A­L**AKYW(USAB9 KV*V) AFRIKA kánaánia AZ AthíMICIUMI­ FÖLDRAJZI SOROZATÁNAK­ LEGÚJABB KÖTETE. Kapható a SPITZER könyvesboltban Komárno-Komárom, Masaryk­ utca 29. Ara 31.20 KC POLITIKAI SZEMLE

Next