Komáromi Lapok, 1936. július-december (57. évfolyam, 53-104. szám)

1936-10-17 / 84. szám

19­56. október 17. A világ első közellensége. Néhány évvel ezelőtt különös hír­adás járta be a világot. Carpenter dr. amerikai zioológus Kansasban nyomá­ra akadt egy óriási rovarnak, amelyet ember sohasem látott, mert oly régen élt. Ez a »sárkánylégy« a felfedezett maradványok szerint háromnegyed mé­ter hosszú volt. Tőrszeríl ormánnyal rendelkezett és tányérnagyságú szemei violák. Szerencsének kell tartani, hogy az ilyen fantasztikus szörnyetegek ki­haltak. MÁSFÉLMILLIÓ HALOTT. EGY ÉV ALATT Az ember uralma a rovarvilág fölött azonban távolról sem olyan szilárd, hogy a rovarveszedelmet elintézettnek lehetne feld ilteni. Neave tanár, a hí­res angol kutató megállapítja, hogy a rovar az ember legnagyobb ellenségei és egyetlen komoly riválisa a világ feletti hatalomért való küzdelemben. Annyi kétségtelen, hogy sikerült az embernek bizonyos rovarfajtákat meg-­­szelídíteni és szolgálatába állítani, elég, ha itt a méhekre utal az ember, —­­de ha az emberiség csak rövid időre beszüntetné az állandó háborút a rovarvilág ellen, úgy a rovarvesze­­delem egész rövidesen az emberiség nyakára nőne. A madarak és bizo­nyos rovarfajták segítsége nélkül a föld egész növényzete elpusztulna hat hónap alatt. Az angol tanár pedig nem nézi pes­­­szimista szemüvegen át a dolgokat. Az Egyesült Államokban a rovarok évente többszázmillió dollláros kárt okoznak. A Délafrikai Egyesült Álla­mok pedig évente többmillió dollárt fordítanak a sáskák elleni küzdelemre. Azt szinte nem is lehet felmérni, hogy tropikus égöv alatt milyen óriási pusz­títást végeznek a rovarok az állatál­­lományban. Afrikában egész ország­sa­vakat pusztít ki a félelmetes csecse­­légy. Lovak és szarvasmarhák pusztul­nak el csípéseik alatt, de ezrekre megy az­ emberi áldozatok száma is. 1921-ben Indiában egyedül több mint másfél millió ember halt meg olyan járványokban, amelyeket a rovarok terjesztettek. Így tehát érthető, hogy miért küzd az ember állandóan kímé­letlen kegyetlenséggel a rovarvilág el­len. A ROVARHÁBORÚ VEZÉRKARA. Ezt a néma és elkeseredett világ­háborút évről-évre jobban és nagyvo­nalúbban szervezik meg. Ez az egye­dül­i hadjárat, amelyben egyforma lel­kesedéssel vesznek részt az összes or­szágok képviselői. Időről-időre összeül a rovarkutatók parlamentje, amelyen megbeszélik azokat az új módszere­­ket, amivel a hadjáratot a rovarok ellen folytatni lehet. Ha valahol pe­dig felszínik egy új rovar, úgy azt preparált állapotban elküldik a világ minden részébe, kikutatják életmód­ját és sajátságait és megállapítják a károssága fokát. Ezután meg is indul a küzdelem a világ­elsőszámú közel­lenség legújabb válfaja ellen. MAGYAR DARAZSAK A KANADAI BURGONYA­BOGAI­ ELLEN. A rovarok ellen folytatott küzdelem­re jellemző például az is, hogy nem is olyan régen, Magyarországról más­­félmillió élő darazsat vittek ki repülő­gépen. E különös utasoknak az volt a feladatuk, hogy feltartsák Kanadában az ottan­i burgonyalxigár, vagy ahogy más néven hívják: Coloradói bogár in­vázióját. Morrie tanár, a kanadai ro­varintézet vezetője felfedezte, hogy a darazsak rendkívül kedv­vel pusztít­ják a híres Colorado bogarat és így hasznosan lehetne azokat felhasználni a kanadai burgonyát fenyegető vésszel­­ szemben. Mivel a darazsak között a Magyaroszágon tenyésző darázs bizo­nyult legalkalmasabbnak erre a célra, valami négy héten át kétszáz munkás gyűjtögette a falvakban a darazsakat és a hatalmas mennyiséget két nagy­­ládába csomagolták a repülőgépen Londonba, onnan pedig expresszgő­­zösön Kanadába vitték, hogy felvegyék a harcot a Colorado-bogarakkal. »KOMAROMI LAPOK« KATICABOGARAK MEGMENTENEK EGY NARANC­­SPARA­DICSO­MOT. De nemcsak a darazsakat használ­ják fel a kártékonyt rovarok elleni harcra. A kaliforn­iai narancstermelők az utóbbi években rengeteg vesztesé­get szenvednek, mert termésük állan­dóan keresbedett. Csakhamar rájöttek, hogy az ültetvényeket levélletvek óriási hada támadta meg és az a fa, amelyet elleptek a levélletvek, alig hozott termést. Ekkor valakinek eszé­be jutott, hogy a levélletvek elkesere­dett ellenségét, a katicabogarat kellene mozgósítani a kártékony állatok ellen. Nosza, megindult a katicabogárgyüj­­tés és röv­id idő alatt egész hadsereg katicabogarat eresztettek szélnek a na­rancsültetvényeken. A kis bogarak meg is feleltek a beléjük helyezett bi­zalomnak, mert néhány hét alatt úgy megtisztították az összes narancsfákat a levéltetv­ektől, mintha azok sohasem lettek volna ott. Ez a példa aztán iskolát csinált az egész világon. Amerikában már egész katicabogár-farmok vannak, ahol a hasznos kis rovarokat óriási tömegben tenyésztik és repülőgépeken egész hadseregekben szállítják őket oda, ahol feltűnnek a levéltetvek. Szőlőknél és gyümölcsösökben is felhasználják a vitéz kis katonákat, amely­ek leghaté­konyabban állnak az emberiség ren­delkezésére. M­INI A TÖRÖK Moritz Gottlier Saphir (1795—1858), a magyar származású német humoris­ta emlékirataiban jó humorral beszéli el, miképpen tiltotta el a pesti ma­gisztrátus az ő »élcét«. Irodalmi pá­lyafutásának kezdetén egész bátorta­lanul merészkedett kissé éhcesnek len­ni, mégis a magisztrátus elé idézték, ahol értésére adták, hogy »az éle ma­­gisztrátusellenes«. Azt mondták to­vábbá neki: — Pest városának nincs szüksége élcre és ha valamikor szükségünk lesz rá, akkor úgyis találunk majd hely­belieket; ön pedig székesfehérvári il­letőségű, tehát nincs joga itt élceket csinálni. A tanácsi végzésben, melyet az­után kikézbesítettek neki, ez volt: Az illető tartózkodjék scriptusaiban az élctől«. Saphir akkor Pestről Bécsbe ment, ahol a cenzúra azt követelte tőle, hogy­ne mulasson minden dolgon Bécsben, a rendőrség pedig azt követelte, hogy »egyáltalán ne mulasson Bécsben, ha­nem hagyja el Ausztriát«. Audencián S. gróf ezt mondta neki: — önnek távoznia kell, mert te­hetséges ember. Ha nem volna tehet­séges, akkor, senki sem törődne irá­nyával. Saphir ajánlkozott, hogy elhozza a legbecsületesebb bizonyítványokat ar­ra nézve, hogy nincs tehetsége — de nem ért vele semmit. Bécsből azután Berlinbe ment. Itt is voltak összeütközései. Midőn egy igazságü­gyi tanácsos működéséről röp­­iratot adott ki, háromhónapi várfog­ságra és kétszáz birodalmi tallér fi­zetésére ítélték. Saphir fellebbezett a királyhoz, ki napilapjainak barátja volt és elérte azt, hogy büntetését háromnapi várfogságra mérsékelték. Mint Saphir meséli, a király naponta tortát és pezsgőt küldött neki a fog­házba. Midőn azután a berlini rend­őrségről cikket szerkesztett, melyben írta: Nem kételkedem az önök szel­lemén, humanitásán és szabadelvűsé­­gén , a hatóság ezt makacsul iróniá­nak vette és Saphirl amiatt, hogy ilyesmit tételez fel a rendőrségről, há­rom heti elzárással büntette. A hu­morista ismét a királyhoz fellebbezett és előadta, hogy kész az elégtétel­­adásra. Hitt a rendőrségnek szelle­mében, humanitásb­an és szabadelvü­­ségében, ami megérdemli a három beli elzárás igazságos büntetését. De ezen­nel nyilvánosan bocsánatot kér és ki­jelenti, hogy nem tulajdonít neki sem­mi szellemet, sem humanitást, sem szabadelvüséget. Sohasem fogja töb­­bé a berlini rendőrséget róla való ily hamis véleménnyel az európai rend­őrségeknél rossz hírbe hozni. Saphir még perének befejezése előtt Münchenbe ment, ahol Lajos bajor király sajtószabadságot proklamált. Midőn odaérkezett, »a sajtót szabadon, de az írókat elzárva« találta. Minden­ről szabad volt írni, csak külpolitiká­ról nem és semmit sem a belpoliti­káról, semmit sem a szent szövetség­­államokról, semmit a vallás felől, sem­mit a pénzügyről, semmit az állam fe­lől, semmit a katonaságról és semmit a színházról. Egyébként korlátlan saj­tószabadság volt. A szerkesztésért a főszerkesztő h fe'Hét Lapkiadó, özv. Spitzer Béláné. Nyomatott Spitzer Sándor könyvnyomda ___________jóban, Komárom.___________ Okresny1- úrad v Komárne. Císlo: 19.628/1936. Bomárno, 1936 szept. 25-én. Tárgy: Sellyei vág jobbparti és alsó Dudvágvölgyi egyesült ármentesítő és Belvízlevezető Társulat, kisa­játíts iránti kérvénye. Hirdetmény: A Prágai Belügymin. 1930. évi szept 17-én kelt 12.199/10—1930 számú ha­tározata alapján, mellyel a sellyei Vág­­jobbpark­ és Alsó Dudvágvölgyi Egye­sült Ármentesítő Társulatnak kisajá­títási jog engedélyeztetett a bratiszla­­vai Országos Hivatal 1930. évi okt. 2-án kelt 153.376/11 1930 számú vég­zésével engedélyezett építmények és munkálatokra Gúla község kataszteré­ben, — és a bratiszlavai Országos Hi­vatalnál 1936. évi szept. 17-én kelt 170.583/12—1936 számú megbízása alapján a komárnoi Járási Hivatal megnevezett Társulat kérelmére az 1881. évi XLI. t. c. 33. §. értelmében helyszíni tárgyalást rendel. 1936. évi október hó 26-án. A kisajátítási bizottság 9 órakor jön össze a gutai községi jegyzőségnél, ahol az érdekeltek várakoznak. A kisajátítási tervezet s a kisajátí­tandó ingatlanok jegyzéke egyidőben a gutai községi hivatalnál 15 napi köz­szemlére vannak kitéve a hivatalos órák ideje alatt. A kisajátítandó ingatlanok tulajdo­nosai a kisajátítási tervezet, a telek­könyvi érdekeltek a javaslatba ho­zott kártalanítás ellen még­pedig akár írásban a községi hivatalnál, ahol az iratok közszemlére vannak kitéve, akár pedig de legkésőbb — a helyszíni tárgyaláson szóbelileg kifogást tehet­nek. A kisajátítási tervezet tekintetében a Járási Hivatal még akkor is érdem­ben dönt, — ha az érdekeltekből senki sem jelenik meg a tárgyaláson. Járási főnök helyett: 304 Dr. Ba§ka 9. oldal Értesítés. Ezúton is van szerencsém értesíteni az igen tisztelt vevőimet, hogy Magyar­­uccában levő Szent János u. 1. az. alá (Eötvös u. vége) helyeztem át. Továbbra is kérem igen tisztelt vevőim szives párt­fogását, kiváló tisztelettel BURGEL LAJOS hentes­mester. Megrendeléseket kívánat­ra házhoz is szállítok. 315 Tisztelettel értesítem a mélyen tisztelt vásárló közönséget, hogy Komáromban a Magyar ucca sarkán lévő Burgel Lajos-féle hentes üzletet átvettem s azt tovább vezetem. Biztosítom a m. t. közönséget, hogy állandóan a legkitűnőbb áruval fogok szolgál­ni, ezért ké­rem szíves támogatásukat. Maradok tisztelettel Török Ede 319 hentes és mészáros. Értesítés. Elsőrendű érkezett. Mielőtt szükségletét fedezné, nézze meg raktáramat. Schwartz Lipót Tolnai u. 7. * Okresny úrad v Komárne. Járási hivatal Komárnoban. c. j. 16.762/1936. Vyhláska o drazbe. Okresny úrad v Komárne nariaduje V smysle §. 114. vlád. nariadenia zo dfia 13. januára 1923. c. 8. Sb. z. a nar. verejnú exekuőnú drazbu dole­­uvedenej movitosti patriacej p. Ondrej­­ovi Singerovi statkárovi v Ekeli cd. 223 (Felarafio§ pustatina) na den 30 okt. 1936 o 15 hód. odpol. v Ekeli (na FelaranoSi) Prédával sa bude 1. kus lahké nákladné autó zn. „Dover“. Odhadná cena 4000.— Kő. K vykonaniu tejto dra2by je usta­­noven^ ved. notár v Ekeli Jaroslav Chroustovsky not. adj. Predávané bude len za hotové a nie ni2e jednej tretiny odhadnej ceny. Vyvolávat sa poőne al za pol. ho­­diny po dobé s hóra uvedenej. Auto möíe byt prehliadnuté v Ekeli (Felarafio§ pustatina) pod őd. 223. do­­pol. od 8 h—do 12 h. dfia 29. okt. 1936. M. R. Okresny úrad v Komárne ako űrad exekucnx/. V Komárne, dfia 21. sept. 1936 Dr. BASKA okr. nácelník v z. 16.762/1936. sz. Árverési hirdetmény. A komárnoi járási hivatal az 1928. évi január hó 13-án kelt s a T. és R. Gy.-ben 8. sz. a­ közzétett kormány­­rendelet 114. §. értelmében nyilvános végrehajtási árverést rendel el a lent megjelölt ingóságra, amely Singer Andor ur földbirtokos (Felaranyos puszta) Ekeli 223. hsz. a. lakos tulajdonát ké­pezi; — az árverés 1936. évi október 30-án délután 15 órakor Ekelben (Felaranyos pusztán) 223. hsz. alatt, lesz megtartva. Eladásra kerül 1 drb. könnyű teher­autó „Dover“ gy. jegyű. Becsérték be 4u00.— Az árverés lefolytatásával eltelt vez.. jegyző, Chroustovsky Jaroslav not. adj. bizatik meg. A tárgy eladása csak készpénzben való fizetés mellett fog történni s az eladási ár nem lehet kisebb a becsér­ték egyharmadánál. A kikiáltás csak a fent megjelölt idő­ponttól számított félóra letelte után kezdődik. Az árverésre kerülő autó megtekint­hető Ekelen (Felaranyos pusztán) 223. hsz. alatt 1936. okt. 29-én délelőtt 8—12 óra között. P.H. A komáromi járási hivatal mint végrehajtó hivatal, 313 járási főnök h. Komárno, 1936. szept. 21. Dr. BAÁKA

Next