Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)
1938-06-25 / 26. szám
2. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1938. június 25. A mi magyar életformánkat kifogásolják, gáncsolják, sújtva bírálják, s igyekeznek a nevetségesség megvilágításába helyezni már évek óta. És most, a pártpolitikai harcok idején különösen kedvelt szólama a magyar életformával ellentétben álló nemzetközi életformák szónokainak, hogy a magyar életforma elavult, ósdi, antiliberális, antiszociális, s más hasonló mondásoktól zeng most a hordó visszhangja. Kétségbeesett beszédek ezek! Csak az mondhat ilyeneket, aki nem érez közösséget szívből a magyarsággal, legfeljebb színből magyar. De azt a forró közösséget, amely a magyart az ezeréves történelem minden lapjához fűzi, amely áthat mindenkit, aki a »magyar« nevet nem frázisnak érzi, hanem mélységes jelentőségű történelmi kapocsnak, azt a forró közösséget, amely egyúttal az életformát is jelenti, nem lehet demagóg szóbuborékokkal s nemzetközi szóvirágokkal átfesteni. A mi magyar életformánk a magunk számára bevált életforma. Lehet, hogy sokaknak nem tetszik, — elvégre nem kényszeríthető arra senki, hogy számára idegen életformáktól elragadtatással nyilatkozzék, lehet, hogy sokak kényelmetlenül érzik magukat benne, lehet, hogy sokaknak idegen, különös, bizarr, de a mi életformánk ez, magyar életforma, így alakult a történelem viharos századain keresztül, mi vállaltuk, vállaljuk s valljuk most is ezt a formát, ezt a sokat megócsárolt ,kifogásolt magyar életformát, valljuk s mellette állunk, most is, örökig, mert mást úgyse tehetnénk. Vissza tehát a kezekkel, aki a magyar életformát illetéktelenül bírálja, ócsárolja, s sunyi módon mást, nem nekünk megfelelőt ajánl. Vissza a kezekkel, ha nem baráti kéz az, vissza, akármerről nyúlik is felénk, — tiszteletben tartjuk s megbecsüljük a mások életformáját, de ezt a mienket, amely jóban, rosszban, örömben s bánatban, esőben s napsütésben a mienk, ezt nem hagyhatjuk el, mert ha elhagynánk, magunk is vele pusztulnánk. A nemzet alkotói s a nemzet életformája örökre egyek. Nincsen az a plakát, nincsen az a hamis jelszó, amely ezt az életformát tudva, tudatlan, megváltoztatná, mert akkor már úgysem magyar a magyar. Tízéves a SzMKE I Impozáns lefolyású volt a SzMKE főközgyűlése Komáromban • Beszámolók gazdag eredményekről • Hatalmas érdeklődései tartotta a Slovenszkói Magyar Kultúr Egyesület idei főközgyűlését Komáromban, a Jókai Egyesület kulturházának dísztermében. Az érdeklődés oly rendkívül nagy volt, hogy az összegyűlt érdeklődők számára szűknek bizonyult a képtárterem s helyette a SzMKE főközgyűlését Komárom legnagyobb termében kellett megtartani. Impozáns lefolyású volt a SzMKE országos főközgyűlése minden részletében, bizonyságául annak, hogy az átfogó jelentőségű, nemzeti irányú s keresztény alapokon nyugvó kultúregyesület szerves része ma már a szlovákiai magyarság szellemi életének, összetartó kapocs a szlovákiai magyarság különböző vallású, társadalmi állású, foglalkozású egyedei között. A SzMKE főközgyűlésére nemcsak a komáromi s komáromvidéki tagok jöttek el nagy számban, hanem Szlovákiának Komáromtól messze eső községei, városai is elküldték egyesületi megbízottaikat. Dr. Jankovics Marcell megnyitó beszéde Dr. Jankovics Marcell, a SzMKE elnöke nagyhatású, mély gondolatokban gazdag megnyitóbeszédet mondott. (A beszédet lapunk más helyén teljes egészében közöljük.) A SzMKE elnökét pompás beszédének elmondása után melegen ünnepelték. Üdvözlések A főközgyűlést Fülöp Zsigmond, a Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség, Bárczy Oszkár a Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetség, Fizély Imre, a Magyar Szülői Társulatok Pozsonyi Szövetsége, Brogyányi Kálmán a Pozsonyi Képzőművészeti Egyesület, Ivánfy Géza a Csehszlovákiai Magyar Közművelődési Szövetség, Lósy Béla a Délszlovenszkói Gazdasági Egyesületek Szövetsége, dr. Szíjj Ferenc a Jókai Egyesület, Zombory György az alföldszéli magyar egyetemi ifjúság nevében üdvözölték meleg szavakkal a főközgyűlést. Szombathy Viktor jelentése Szombathy Viktor, a SzMKE főtitkára terjesztette elő ezek után mindenre kiterjedő, részletes évi jelentését. Bevezetőben megemlékezett arról, hogy SzMKE ez idén ünnepli fennállásának tíz esztendős jubileumát, ez az ünnep azonban újabb munkára szólítja a SzMKE tagjait s vezetőit. A SzMKE nemcsak azoké, akik hivatalosan tagul iratkoztak, nemcsak azoké, akik már megalakították szervezeteiket, hanem minden magyar emberé Szlovákiában: ha magyarnak vallja magát, akkor tudva s tudatlanul, akarva s akaratlanul a SzMKE-vel jut közelebbi kapcsolatba, a SzMKE-vel, amelynek célja: »Művelt s öntudatos magyar ember Csehszlovákiában. S ilyen célkitűzésével soha nem öncél, hanem eszköz arra, hogy mindenki hozzájuthasson a nemzeti művelődés kincseihez. A SzMKE tízéves működéséről megemlékezve, elsősorban tisztelettel s nagy elismeréssel kell szólani a SzMKE népszerű elnökéről, dr. Jankovics Marcellről — mondotta a továbbiakban a főtitkári jelentés —, akinek őszinte köszönet jár mindazért, amit a SzMKE alapítása, fejlesztése és vezetése érdekében tett. De meg kell emlékezni a SzMKE másik nagy alapítójáról, néhai dr. Alapy Gyuláról s munkatársairól, különösen dr. Kamrás Józsefről, dr. Sziklay Ferencről, dr. Szíjj Ferencről s az áldozatkészen működő Intézőbizottság tagjairól, Révay Istvánról, dr. Staud Gáborról, Schubert Tódorról, akinek, valamint a SzMKE pénztárosának, ifj. Nagy Jánosnak ügyészének, dr. Kállay Endrének, valamint a titkároknak, a SzMKE falusi vezetőinek, a lelkészeknek, tanítóknak, gazdáknak, munkásembereknek a magyar kultúrügy fejlesztéséért nagy köszönet jár. A SzMKE ma már a legnagyobb és legátfogóbb kulturális szervezete Szlovákiának. Megemlékezett a jelentés a Közművelődési Testületek prágai kongresszusán hozott nyílt deklarációjáról, amelyben az illetékeseknek tudomására hozták a magyar kultúrmunkások, hogy a magyar kulturális közvélemény elitél i s törvényellenesnek tartja az alsóbbfokú hatóságok sok akadékoskodását a kulturális egyesületekkel szemben. A magyar műveltség szeretete annyira ösztönös, hogy bürokratikus akadályokkal ezt az ösztönt legyőzni nem lehet. A központ előadási anyagot küldött szét szervezeteinek s körlevelekkel irányította a kulturmunkát. Kölcsönzőm s ajándékozott könyveket, színdarabokat, indított vándorkönyvtárládákat. Sok szervezet tartott házitanfolyamokat, jól beváltak a női szakosztályok, a háziipari tanfolyamok. Mintegy 400 színielőadás s 500 nyilvános kulturelőadás hangzott el, a SzMKE-vel közeli érintkezésbe 70—80 ezer ember került. A rendes tagok száma 11 ezer, a szám emelkedőben van. A legtöbb községben az iskola, a szövetkezeti helyiség, vagy a községháza ad helyet a SzMKE-nek, a kultúrházak száma azonban egyre szaporodik. A falu szellemi vezetői — bizonyos kivétellel — szívesen állanak a kultúregyesületek szolgálatára. Írószereket, tankönyveket mintegy 15.000 korona összegben osztottak szét az iskolásgyermekek között a szervezetek. Majd megemlítette a jelentés, hogy a nagyszerűen működő kultúregyesületek munkáját a vezető, vagy a művelődés iránti kedv hiánya, a felekezeti, társadalmi, világnézeti ellentétek teszik lehetetlenné s az egyesületi fegyelem még kiépítésre szorul. A SzMKE igyekezett a legjobb viszonyt fenntartani a Járási Közművelődési Testületekkel. Mindent megtett a SzMKE, hogy a Katolikus és a Protestáns Ifjúsági Egyesületekkel is jó viszonyt építsen ki. »A magyar embernek minden életmegnyilvánulásában fegyelemre s önfegyelemre van szüksége s e fegyelem birtokában a kulturális egyesületeken át megmutatkozó összetartással bizonyíthatjuk a világnak, hogy értékes, munkaképes tagjai vagyunk az európai szellem világának«. Szombathy Viktor főtitkári jelentését helyesléssel fogadta el a közgyűlés, és Schubert Tódor indítványára köszönetet szavaztak a főtitkárnak munkásságáért. Titkári jelentések A kassai körzet munkájáról Haltenberger Ince, a gömöri körzetéről a beteg Tichy Kálmán helyett dr. Boross Zoltán (Feled), a lévai körzet eredményeiről Varga Imre, a galántai körzetről Bocz Elek, a nyitrai körzetéről Jókay János számolt be tartalmas jelentésekben. A jelentésekből a SzMKE munkájának, eszméjének nagyszerű haladásáról győződött meg a főközgyűlés közönsége. A lelkészek s tanítók segítő munkájáról nagy elismeréssel nyilatkoztak s annak a reményüknek adtak kifejezést, hogy azok is bekapcsolódnak a SzMKE munkájába, akik eddig mindenféle »meggondolásra« hivatkozva távoltartották magukat a kulturmunkától. A szép titkári beszámolókat szintén nagy tetszéssel fogada a közgyűlés. Pénztári ügyek Ifj. Nagy János, h. bankigazgató, a SzMKE pénztárosa terjesztette elő mult évi zárószámadást s az idei költségvetést. Mindkettő mintegy 120.000 korona körül mozgott. A költségvetésben kulturházak segélyezését, nyomdai munkák kiadását, könyvek vásárlását, előadások készítését vették föl nagyobb összegben. Új körzetek, választótok A közgyűlés elvben elfogadta, hogy felállítja a pozsonyvidéki és a szepesi körzetet is, gyakorlati keresztülvitelét azonban később oldja meg. Majd megválasztotta az új választmányt. Ezek szerint az új választmány tagjai: Boross Béla, Esterházy Lujza, dr. Förster Lajos, dr. Gyürky Ákos, dr. Jankovics Marcell, dr. Kuthy Géza, Janák Lajos, Koperniczky Kornél, Révay István, Schubert Tódor, dr. Staud Gábor, dr. Sziklay Ferenc, Vájlok Sándor, dr. Párkány Lajos, Baltazár János, Csáji Pál, Sonkoly Endre, Bodon Lajos, Ferber Gyula, Székely Bertalan, dr. Boross Zoltán, dr. Pfeiffer Miklós, Jókay Imréné, Berecz Kálmán, dr. Borka Géza, Fülöp Zsigmond, Gidró Bonifác, Bíró Lucián, dr. Szíjj Ferenc, Kossányi József, ifj. Nagy János, Rollfesz Bernát, Somogyi István, ifj. dr. Mohácsy János, dr. Duka-Zólyomi Norbert, Meggyesi Sándor, Zombory György, Valkovics Imre, Markovics István, Bíró Kamilló, Izsói Mária, Akács Árpád, Orémusz Endre, Ing. Wittenberger János, Holota Károly, Bojsza József, Schivy Béla, Beluch Imre, dr. Tóth Dezső, Lencz György, dr. Gerényi Tibor, Ivánfy Géza, Fizély Imre, Erdélyi Gáspár, Brogyányi Kálmán. A választmány helyettesei: Nagy Béla, Szabó Dénes, Menyhár János, Nemcsik Valter, Vendégh Lajos, Papp József, Fekets Imre dr., Tárnok Gyula, Scherer Lajos, Molnár László, Vásárhelyi Károly, Vaskó Imre, dr. Soós Imre, dr. Kenessey Kálmán, Weisz Oszkár, Kovács Károly, Schmidt Imre, Molnár János, Nehéz Ferenc, Szalay Pál, Silló Bálint, Nemcsik Béla, Erdélyi Béla, Gáspár Sándor, Gyárfás János, Rácz Ferenc, Sebő László, Száraz Vilmos, Terstyánszky Mihály, Nagy Sándor, Varga Imre (Rimaszombat), Benkó Iván, Buday Ferenc, Dinnyés Károly, Farkas Károly, Jaeger Lajos, Zachár Rezső, Kovács Lajos, Szőke József, Császár Béla, Klobusiczky Irén, Csery István, ifj. Kollányi Miklós, Németh József, Vongrey Béla, Kerekes Lajos. A felügyelőtanács tagjai: Bartos Frigyes, Oszvald Dániel, Váczy József, Csepy Béla, Árendás József (Köbölkút), Ráday Béla, Oberth Kálmán, Szombat Antal, Haulik György, László Zsigmond, Verő Géza, Koleith Ferenc, dr. Gyürky Ákosné, Környei Elek, dr. Hajdú Lukács, Weisz Kornélia. Országos gyűjtés és egyéb ügyek Majd Szombathy Viktor főtitkár beszámolt arról, hogy a SzMKE beadta az országos hivatalhoz az országos gyűjtés iránti kérését. Ezek után alapszabálymódosításra került a sor, a közgyűlés elfogadta a módosítást a SzMKE céljainak megjelölésében, s a választmány, valamint a felügyelőtanács számának emelésére vonatkozólag. Elhatározták jelvény kiadását, valamint az egységes adminisztrációs nyomtatványok kiadását, amely minden szervezetre nézve kötelező lesz. A közgyűlés dr. Jankovics Marcell lelkes zárószavaival ért véget, utána a közgyűlés résztvevői a Tromser-szállóban ebéden vettek részt s sokan közülök .megtekintették a Jókai Egyesület múzeumi gyűjteményeit, ellátogattak a gútai polgári iskolások kézimunka kiállítására, a gyermekdalosversenyre, a cserkészek műsoros délutánjára. vezetőség megválasztása Délután fél 4-kor ült össze a SzMKE választmánya ismét a Jókai Egyesület képtártermében s megválasztotta újból egy évre a vezetőséget, Markovics István korelnök, a perbetei SzMKE-csoport elnökének elnöklésével. A választmány egyhangúlag az eddigi vezetőséget választottak meg s elnökké nagy lelkesedéssel ismét Jankovics Marcellt, alelnökké Schubert Tódort és dr. Szíjj Ferencet, pénztárossá ifj. Nagy Jánost, ügyésszé dr. Kállay Endrét és dr. Prenghy Árpádot, jegyzővé Zombory Györgyöt , Bocz Eleket, ellenőrzé Bartos Frigyest és Bíró Luciánt. Dr. Fleischmann Gyula előadása Nagy érdeklődés mellett tartotta meg ezek után dr. Fleischmann Gyula előadását a köztársaságban élő nemzetek kulturális egyesületeiről, azok felépítéséről, céljairól, munkamódszereiről s anyagi kereteiről. A cseh és szlovák Maticák, iskolaegyesületek a Slovenská Liga, a Deutscher Kulturverband munkáját statisztika tükrében, alapszabályaik a egyesületi történetük ismertetésével igen érdekes módon ismertette az előadó, végkövetkeztetésül vonva le, hogy minden nemzetiség szilárdan ragaszkodik anyanyelvéhez, kultúrájához, különösen iskoláihoz s ;az iskola, s óvoda kérdést tartja legfontosabbnak a nemzet fönnmaradának érdekében. A kitünően sikerült, igen tartalmas előadást dr. Fleischmann Gyula, felkérésre, az ősz folyamán a Jókai Egyesületben megismétli. gyorsan segít a végtagok és az ízületi fájdalmaknál, fejfájásnál és meghiéseknél. Legyen bizalommal a fogal iránt. Egy kísérlet meggyőzi.Szám alanoz osielismerés. Az összes gyógyszertárakban KcIÍ-ésílüüábon apható. Polák Miklós kelmefestő és vegytisztító Komárom, Rákóczi u. 2 í. Elvállal mindennemű ruhák festését, tisztítását és vasalását szakszerűen és jutányos árban.