Komáromi Lapok, 1938 (59. évfolyam, 1-53. szám)

1938-06-25 / 26. szám

2. oldal. KOMÁROMI LAPOK 1938. június 25. A mi magyar életformánkat kifogásolják, gáncsolják, sújtva bírálják, s igyekeznek a nevetségesség megvilágításába helyezni már évek óta. És most, a pártpolitikai har­cok idején különösen kedvelt szólama a magyar életformával ellen­tétben álló nemzetközi életformák szónokainak, hogy a magyar élet­forma elavult, ósdi, antiliberális, antiszociális, s más hasonló mon­dásoktól zeng most a hordó visszhangja. Kétségbeesett beszédek ezek! Csak az mondhat ilyeneket, aki nem érez közösséget szívből a magyarsággal, legfeljebb színből magyar. De azt a forró közösséget, amely a magyart az ezeréves történelem minden lapjához fűzi, amely áthat mindenkit, aki a »magyar« nevet nem frázisnak érzi, hanem mélységes jelentőségű történelmi kapocsnak, azt a forró közösséget, amely egyúttal az életformát is jelenti, nem lehet demagóg szóbubo­rékokkal s nemzetközi szóvirágokkal átfesteni. A mi magyar élet­formánk a magunk számára bevált életforma. Lehet, hogy sokak­nak nem tetszik­, — elvégre nem kényszeríthető arra senki, hogy számára idegen életformáktól elragadtatással nyilatkozzék, lehet, hogy sokak kényelmetlenül érzik magukat benne, lehet, hogy sokak­nak idegen, különös, bizarr, de a mi életformánk ez, ma­gyar életforma, így alakult a történelem viharos századain ke­resztül, mi vállaltuk, vállaljuk s valljuk most is ezt a formát, ezt a sokat megócsárolt ,kifogásolt magyar életformát, valljuk s mellette állunk, most is, örökig, mert mást úgyse tehetnénk. Vissza tehát a kezekkel, aki a magyar életformát illetéktelenül bírálja, ócsárolja, s sunyi módon mást, nem nekünk megfelelőt ajánl. Vis­­­sza a kezekkel, ha nem baráti kéz az, vissza, akármerről nyúlik is felénk, — tiszteletben tartjuk s megbecsüljük a mások életformáját, de ezt a mienket, ame­ly jóban, rosszban, örömben s bánatban, esőben s napsütésben a mienk, ezt nem hagyhatjuk el, mert ha elhagynánk, magunk is vele pusztulnánk. A nemzet alkotói s a nemzet életformája örökre egyek. Nincsen az a­­ plakát, nincsen az a hamis jelszó, am­­ely ezt az életformát tudva, tudatlan, meg­változtatná, mert akkor már úgysem magyar a magyar. Tízéves a SzMKE I Impozáns lefolyású volt a SzMKE főközgyű­lése Komáromban • Beszámolók gazdag eredményekről • Hatalmas érdeklődé­­sei tarto­tta a S­lo­venszkói Magyar Kultúr Egyesület idei fő­közgyűlését Komáromban, a Jókai Egye­sület kulturházának dísztermében. Az ér­deklődés oly rendkívül nagy volt, hogy az összegyűlt érdeklődők számára szűk­nek bizonyult a képtárterem s helyette a SzMKE­ főközgyűlését Komárom leg­nagyobb termében kellett megtartani. Impozáns lefolyású volt a SzMKE orszá­gos főközgyűlése minden részletében, bi­zonyságául annak, hogy az átfogó je­lentőségű, nemzeti irányú s keresztény alapokon nyugvó kultúregyesület szerves része ma már a szlovákiai magyarság szellemi életének, összetartó kapocs a szlovákiai magyarság különböző vallású, társadalmi állású, foglalkozású egyedei között. A SzMKE főközgyűlésére nem­csak a komáromi s komáromvidéki ta­gok jöttek el nagy számban, hanem Szlo­vákiának Komáromtól messze eső közsé­gei, városai is elküldték egyesületi meg­bízottaikat. Dr. Jankovics Marcell megnyitó beszéde Dr. Jankovics Marcell, a SzMKE el­nöke nagyhatású, mély gondolatokban gazdag megnyitóbeszédet mondott. (A beszédet lapunk más helyén teljes egé­szében közöljük.) A SzMKE elnökét pompás beszédének elmondása után me­legen ünnepelték. Üdvözlések A főközgyűlést Fülöp Zsigmond, a Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség,­ Bárczy Oszkár a Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetség, Fizély Imre, a Magyar Szülői Társulatok Pozsonyi Szö­vetsége, Brogyányi Kálmán a Pozsonyi Képzőművészeti Egyesület, Ivánfy Géza a Csehszlovákiai Magyar Közművelődési Szövetség, Lósy Béla a Délszlovenszkói Gazdasági Egyesületek Szövetsége, dr. Szíjj Ferenc a Jókai Egyesület, Zombo­­ry György az alföldszéli magyar egye­temi ifjúság nevében üdvözölték meleg szavakkal a főközgyűlést. Szombathy Viktor jelentése Szombathy Viktor, a SzMKE főtitkára terjesztette elő ezek után mindenre ki­terjedő, részletes évi jelentését. Beveze­tőben megemlékezett arról, hogy SzMKE ez idén ünnepli fennállásának tíz­­­ esztendős jubileumát, ez az ünnep azon­ban újabb munkára szólítja a SzMKE tagjait s vezetőit. A SzMKE nemcsak azoké, akik hivatalosan tagul iratkoztak, nemcsak azoké, akik már megalakították szervezeteiket, hanem minden magyar emberé Szlovákiában: ha magyarnak vallja magát, akkor tudva s tudatlanul, akarva s akaratla­nul a SzMKE-vel jut közelebbi kap­csolatba, a SzMKE-vel, amelynek cél­ja: »Művelt s öntudatos magyar em­ber Csehszlovákiában­. S ilyen célki­tűzésével soha nem öncél, hanem esz­köz arra, hogy mindenki hozzájuthas­son a nemzeti művelődés kincseihez. A SzMKE tízéves működéséről megem­lékezve, elsősorban tisztelettel s nagy elismeréssel kell szólani a SzMKE nép­szerű elnökéről, dr. Jankovics Marcell­­ről — mondotta a továbbiakban a főtit­kári jelentés —, akinek őszinte köszönet jár mindazért, amit a SzMKE alapítása, fejlesztése és vezetése érdekében tett. De meg kell emlékezni a SzMKE másik nagy alapítójáról, néhai dr. Alapy Gyu­láról s munkatársairól, különösen dr. Kamrás Józsefről, dr. Sziklay Ferencről, dr. Szíjj Ferencről s az áldozatkészen működő Intézőbizottság tagjairól, Révay Istvánról, dr. Staud Gáborról, Schubert Tódorról, akinek, valamint a SzMKE pénztárosának, ifj. Nagy Jánosnak ügyészének, dr. Kállay Endrének, vala­­­mint a titkároknak, a­ SzMKE falusi ve­zetőinek, a lelkészeknek, tanítóknak, gaz­dáknak, munkásembereknek a magyar kultúrügy fejlesztéséért nagy köszönet jár. A SzMKE ma már a legnagyobb és legátfogóbb kulturális szervezete Szlo­vákiának. Megemlékezett a jelentés a Közművelődési Testületek prágai kon­gresszusán hozott nyílt deklarációjáról, amelyben az illetékeseknek tudomására hozták a magyar kultúrmunkások, hogy a magyar kulturális közvélemény el­itél i s törvényellenesnek tartja az al­­sóbbfokú hatóságok sok akadékosko­dását a kulturális egyesületekkel szem­ben. A magyar műveltség szeretete annyira ösztönös, hogy bürokratikus akadályokkal ezt az ösztönt legyőzni nem lehet. A központ előadási anyagot küldött szét szervezeteinek s körlevelekkel irányítot­ta a kulturmunkát. Kölcsönzőm s ajándé­kozott könyveket, színdarabokat, indí­tott vándorkönyvtárládákat. Sok szerve­zet tartott házitanfolyamokat, jól bevál­tak a női szakosztályok, a háziipari tan­folyamok. Mintegy 400 színielőadás s 500 nyilvános kulturelőadás hangzott el, a SzMKE-vel közeli érintkezésbe 70—80 ezer ember került. A rendes tagok száma 11 ezer, a szám emelkedőben van. A legtöbb községben az iskola, a szövetke­zeti helyiség, vagy a községháza ad he­lyet a SzMKE-nek, a kultúrházak száma azonban egyre szaporodik. A falu szelle­mi vezetői — bizonyos kivétellel — szí­vesen állanak a kultúregyesületek szol­gálatára. Írószereket, tankönyveket mint­egy 15.000 korona összegben osztottak szét az iskolásgyermekek között a szer­vezetek. Majd megemlítette a jelentés, hogy a nagyszerűen működő kultúregyesületek munkáját a vezető, vagy a művelődés iránti kedv hiánya, a felekezeti, társadal­mi, világnézeti ellentétek teszik lehetet­lenné s az egyesületi fegyelem még ki­építésre szorul. A SzMKE igyekezett a legjobb viszonyt fenntartani a Járási Közművelődési Testületekkel. Mindent megtett a SzMKE, hogy a Katolikus és a Protestáns Ifjúsági Egyesületekkel is jó viszonyt építsen ki. »A magyar embernek minden életmeg­nyilvánulásában fegyelemre s önfe­gyelemre van szüksége s e fegyelem birtokában a kulturális egyesületeken át megmutatkozó összetartással bizo­nyíthatjuk a világnak, hogy értékes, munkaképes tagjai vagyunk az euró­pai szellem világának­«. Szombathy Viktor­­ főtitkári jelentését helyesléssel fogadta el a közgyűlés, és Schubert Tódor indítványára köszönetet szavaztak a főtitkárnak munkásságáért. Titkári jelentések A kassai körzet munkájáról Halten­­berger Ince, a gömöri körzetéről a beteg Tichy Kálmán helyett dr. Boross Zoltán (Feled), a lévai körzet eredményeiről Varga Imre, a galántai körzetről Bocz Elek, a nyitrai körzetéről Jókay János számolt be tartalmas jelentésekben. A jelentésekből a SzMKE munkájának, esz­méjének nagyszerű haladásáról győző­dött meg a főközgyűlés közönsége. A lelkészek s tanítók segítő munkájáról nagy elismeréssel nyilatkoztak s annak a reményüknek adtak kifejezést, hogy azok is bekapcsolódnak a SzMKE mun­kájába, akik eddig mindenféle »meggon­dolásra« hivatkozva távoltartották ma­gukat a kulturmunkától. A szép titkári be­számolókat szintén nagy tetszéssel fo­­gada a közgyűlés. Pénztári ügyek Ifj. Nagy János, h. bankigazgató, a SzMKE pénztárosa terjesztette elő mult évi zárószámadást s az idei költség­­­­vetést. Mindkettő mintegy 120.000 ko­rona körül mozgott. A költségvetésben kulturházak segélyezését, nyomdai mun­kák kiadását, könyvek vásárlását, elő­adások készítését vették föl nagyobb ös­­­szegben. Új körzetek, választótok A közgyűlés elvben elfogadta, hogy felállítja a pozsonyvidéki és a szepesi körzetet is, gyakorlati keresztülvitelét azonban később oldja meg. Majd meg­választotta az új választmányt. Ezek sze­rint az új választmány tagjai: Boross Béla, Esterházy Lujza, dr. Förster La­jos, dr. Gyürky Ákos, dr. Jankovics Mar­cell, dr. Kuthy Géza, Janák Lajos, Ko­­perniczky Kornél, Révay István, Schu­bert Tódor, dr. Staud Gábor, dr. Sziklay Ferenc, Vájlok Sándor, dr. Párkány La­jos, Baltazár János, Csáji Pál, Sonkoly Endre, Bodon Lajos, Ferber Gyula, Szé­kely Bertalan, dr. Boross Zoltán, dr. Pfeiffer Miklós, Jókay Imréné, Berecz Kálmán, dr. Borka Géza, Fülöp Zsig­mond, Gidró Bonifác, Bíró Lucián, dr. Szíjj Ferenc, Kossányi József, ifj. Nagy János, Rollfesz Bernát, Somogyi István, ifj. dr. Mohácsy János, dr. Duka-Zólyo­­mi Norbert, Meggyesi Sándor, Zombory György, Valkovics Imre, Markovics Ist­ván, Bíró Kamilló, Izsói Mária, Akács Árpád, Orémusz Endre, Ing. Wittenber­ger János, Holota Károly, Bojsza Jó­zsef, Schivy Béla, Beluch Imre, dr. Tóth Dezső, Lencz György, dr. Gerényi Ti­bor, Ivánfy Géza, Fizély Imre, Erdélyi Gáspár, Brogyányi Kálmán. A választ­mány helyettesei: Nagy Béla, Szabó Dé­nes, Menyhár János, Nemcsik Valter, Vendégh Lajos, Papp József, Fekets Im­re dr., Tárnok Gyula, Scherer Lajos, Molnár László, Vásárhelyi Károly, Vas­kó Imre, dr. Soós Imre, dr. Kenessey Kálmán, Weisz Oszkár, Kovács Károly, Schmidt Imre, Molnár János, Nehéz Fe­renc, Szalay Pál, Silló Bálint, Nemcsik Béla, Erdélyi Béla, Gáspár Sándor, Gyárfás János, Rácz Ferenc, Sebő Lász­ló, Száraz Vilmos, Terstyánszky Mihály, Nagy Sándor, Varga Imre (Rimaszom­bat), Benkó Iván, Buday Ferenc, Din­­­nyés Károly, Farkas Károly, Jaeger La­jos, Zachár Rezső, Kovács Lajos, Szőke József, Császár Béla, Klobusiczky Irén, Csery István, ifj. Kollányi Miklós, Né­meth József, Vongrey Béla, Kerekes La­jos. A felügyelőtanács tagjai: Bartos Fri­gyes, Oszvald Dániel, Váczy József, Csepy Béla, Árendás József (Köbölkút), Ráday Béla, Oberth Kálmán, Szombat Antal, Haulik György, László Zsigmond, Verő Géza, Koleith Ferenc, dr. Gyürky Ákosné, Környei Elek, dr. Hajdú Lu­kács, Weisz Kornélia. Országos gyűjtés és egyéb ügyek Majd Szombathy Viktor főtitkár be­számolt arról, hogy a SzMKE beadta az országos hivatalhoz az országos gyűjtés iránti kérését. Ezek után alapszabálymó­dosításra került a sor, a közgyűlés el­fogadta a módosítást a SzMKE céljai­nak megjelölésében, s a választmány, va­lamint a felügyelőtanács számának eme­lésére vonatkozólag. Elhatározták jel­vény kiadását, valamint az egységes ad­minisztrációs nyomtatványok kiadását, amely minden szervezetre nézve kötele­ző lesz. A közgyűlés dr. Jankovics Marcell lel­kes zárószavaival ért véget, utána a köz­gyűlés résztvevői a Tromser-szállóban ebéden vettek részt s sokan közülök .megtekintették a Jókai Egyesület múze­umi gyűjteményeit, ellátogattak a gútai polgári iskolások kézimunka kiállítására, a gyermekdalosversenyre, a cserkészek műsoros délutánjára. vezetőség megválasztása Délután fél 4-kor ült össze a SzMKE választmánya ismét a Jókai Egyesület képtártermében s megválasztotta újból egy évre a vezetőséget, Markovics Ist­ván korelnök, a perbetei SzMKE-csoport elnökének elnöklésével. A választmány egyhangúlag az eddigi vezetőséget vá­lasztottak meg s elnökké nagy lelkese­déssel ismét Jankovics Marcellt, alelnök­­ké Schubert Tódort és dr. Szíjj Feren­cet, pénztárossá ifj. Nagy Jánost, ügyés­­­szé dr. Kállay Endrét és dr. Prenghy Árpádot, jegyzővé Zombory Györgyöt , Bocz Eleket, ellenőrzé Bartos Frigyest és Bíró Luciánt.­­ Dr. Fleischmann Gyula előadása Nagy érdeklődés mellett tartotta meg ezek után dr. Fleischmann Gyula előadá­sát a köztársaságban élő nemzetek kultu­rális egyesületeiről, azok felépítéséről, céljairól, munkamódszereiről s anyagi kereteiről. A cseh és szlovák Maticák, iskolaegyesületek a Slovenská Liga, a Deutscher Kulturverband munkáját statisztika tükrében, alapszabályaik a egyesületi történetük ismertetésével igen­­ érdekes módon ismertette az előadó, vég­következtetésül vonva le, hogy minden nemzetiség szilárdan ragaszkodik anya­nyelvéhez, kultúrájához, különösen isko­láihoz s ;az isko­la, s óvoda kérdést tartja legfontosabbnak a nemzet fönnmaradá­­nak érdekében. A kitünően sikerült, igen tartalmas előadást dr. Fleischmann Gyu­la, felkérésre, az ősz folyamán a Jókai Egyesületben megismétli. gyorsan segít a végtagok és az ízületi fájdalmaknál, fejfájásnál és meghi­éseknél. Legyen biza­lommal a fogal iránt. Egy kísérlet meg­győzi.Szám alanoz osielis­merés. Az összes gyógyszertá­­rakban KcIÍ­-ésílüüá­bon apható. Polák Miklós kelmefestő és vegytisztító Komárom, Rákóczi u. 2 í. Elvállal mindennemű ruhák festését, tisztítását és vasalását szakszerű­­en és jutányos árban.

Next