Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)
1940-01-06 / 1. szám
2. oldal. 1127 Keserűvíz, ha Igmándi, abból elég 3 ujjnyi. Eredeti négy üveg 1. pengő , kis üveg,65 fillér fogyasztási adóval együtt. Csalódik, ha Igmándi helyett mást fogad el, liusi latin szellem támadt-e fel — immár nem is első ízben — az új olasz birodalom elveiben? Történetírók kedvtelve írogatják a régi történelmi mondákat, mint például Mommsen is a régi latin ősregéket. Pedig a mondák — történtek légyen meg vagy sem — az igazaknál is igazabbak. Ha nem történtek meg a múltban, megtörténendők a jövőben. A nagy nemzeti eposzok és legendák a népek vezetői, útmutatói, törvényei és eljövendő történetüknek előrevetett sugarai. A hősi eposz prófétai megérzése annak, mit kell tenni a nemzetnek a veszedelem óráiban. A nép élő és elmúlt nemzedékeinek örökös összefogása, melyben a halottak is élnek. Minden élő és holt nemzedék szerződése és egysége, az ősök tejti megjelenése. Ilyenkor nemcsak a nemzet felszíni rétege, a jelen nemzedék él, hanem minden férfiú, aki valaha fegyvert fogott. Ez az idő a hősök és nemzetek halhatatlansága. Az a hősköltemény, mely most tőlünk messze, Északon lejátszódik, méltó mása és megvalósulása a finn nemzeti eposznak, a Kalevalánnak. A világ és a népek sorsának intézésében nemcsak az anyagi és a számbeli erő dönt. Az ágyúk mellett számolni kell a hősi emlékekből, eposzokból sugárzó erőkkel is. Azzal az erővel, mely kiegyenlíti a nagy- és kisszámú népek között levő különbséget. Azzal az erővel, mely századokon, évezredeken át tartja a lelket a nemzetben és valódi ércalapja, kifogyhatatlan forrása a nemzet élniakarásának és kitartásának. A nemzeti eposz a nemzetet újra megteremtheti, bizonyságául annak, hogy sem az ember, sem a nemzet nemcsak kenyérrel és nemcsak az ágyú, hanem a szellem s is hatalmas erő. Marius. Karácsony Sándor írja a turáni átokról: 4P A turáni átok nemcsak azt jelenti, hogy üldözöm, pusztítom és megsemmisítem a másfélét, a tőlem különbözőt, a velem nem egyezőt, hanem azt is jelenti, hogy tudomásul veszem, igyekszem megérteni, tisztelem, becsülöm, elhiszem, hogy neki van igaza, iparkodom magamat meggyőzetni tőle, — legfeljebb nem sikerül. A magyar lélek »idegenimádata« és a magyar »önérzet« ketten kétféle italt merítenek ugyanebből az egy kútfőből. Az önérzet azt hangsúlyozza: lehet olyannak is lenni, mint az, a másik, de ilyennek is, mint én. Az idegenimádat azt mondja: bizonyosan neki van igaza, de borzasztó, hogy én azt nem vagyok képes belátni. A magyar testvérimre legmélyebb gyökere sem onnan táplálkozik, hogy megöllek, miért nem vagy olyan, mint én, hanem egy öntépő, rettenetes gyanúból, hogy a másik biztosan különb, vagy jobban tudja nálam, megölöm, miért nem közli, osztja meg velem titkát, miért nem győz meg jobban, egészen, egyáltalában: mit emlékeztet saját potens énjével a magam dezotált, nyomorult, magam által is megvetett impotens Énemre? » M ■ — KOMÁROMI LAPOK ------------------- 100 százalékra emelte fel a pótadót a belügyminisztérium A két városrész egyesítésekor a belügyminiszter elrendelte, hogy az 1939. év második felére már közös, mindkét városrészre kiterjedő költségvetést készítsen a számvevőség. A költségvetés el is készült, a novemberi közgyűlés letárgyalta, elfogadta és annak alapján a pótadót 80<>/o-ban állapította meg. Már a költségvetés tárgyalásakor hangsúlyozta Alapi Gáspár kormányfőtanácsos polgármester, hogy nem lehet azt teljesen reálisnak tekinteni. Ez egy ilyen első költségvetésnél, mely nélkülözi az előző évek eredményéből leszűrődött tapasztalatokat, természetes jelenség. Erre való tekintettel a polgármester bizonyos módosításokat is ajánlott a költségvetésen, amit a közgyűlés is magáévá tett. A közgyűlés által elfogadott költségvetés a közelmúltban került a miniszterközi bizottság elé, amely teljes egészében magáévá tette Alapi Gáspár polgármester aggályait, sőt azon túl is kiegészítéseket rendelt el, ami által annak szüksége merült fel, hogy a pótadó SOo/o-ról 100o/o-ra emeltessék. Mint sajnálattal értesülünk, ezt az emelést a belügyminiszter el is rendelte. A kellemetlen módosításra más vigaszunk nincs, mint az a remény, hogy az 1940. évi költségvetés már nem fogja nélkülözni a realitást és így jelentékeny pótadóleszállítást eredményezhet. A minden átmenettel járó nehézség tehát remélhetőleg ezúttal is csak átmeneti, ideiglenes jellegű lesz. 36 fillér a félfehér kenyér kilója A kormány december 22-én rendelettel szabályozta a búza és rozs kiőrlési arányát és intézkedett, hogy a malmok január 1-től kezdve csak egységes minőségű lisztet állíthatnak elő. Az árellenőrzés országos kormánybiztosa most újabb rendeletet adott ki és ennek alapján azok a sütőüzemek, amelyek lisztkészletekkel nem rendelkeznek, tehát amelyek január 1-től kezdve csak egységes minőségű lisztet dolgoznak fel, a félfehér kenyeret 38 fillérnél magasabb áron nem hozhatják forgalomba. Tekintettel arra, hogy a félfehér kenyér a budapesti kenyérfogyasztásnak mintegy nyolcvanöt százalékát teszi ki és eddig 38 filléres áron került forgalomba, az árrendezés kilónként 2 fillér olcsóbbodást jelent a fogyasztóközönség számára. Az egységes lisztből készült egységes kenyértípusok február 1-én kerülnek általánosságban forgalomba s ettől az időponttól kezdve már csak egységes típusú kenyereket lehet sütni. Az árkormánybiztos másik nagyjelentőségű intézkedése az olcsó rozskenyér árára vonatkozik és megszünteti azt a gyakran előforduló visszás helyzetet, hogy különböző lisztek különböző arányban történő keverésével egyes sütőiparosok gyengébb minőségű kenyereket magasabb áron hoztak forgalomba. A népkenyér csak később kerül forgalomba és így annak áráról a kormánybiztos egyelőre nem intézkedett. — Postai közlemény. A m. kir. postavezérigazgatóság 1940. évi január hó 1-étől a csomagházhoz kézbesítési átalány díját az eddigi 9 pengőről 3 pengőre mérsékelte. A csomagraktár bérleti díját az eddigi 9 pengőről 3 pengőre mérsékelte. A m. kir. posta ezúton hívja fel Komárom város közönségének figyelmét a fenti, közönség kényelmét szolgáló postai szolgáltatásokra. Bővebb felvilágosítást készségesen nyújt a Komárom 1. számú postahivatal »Felvilágosítási« (2. sz. ablak) osztálya. ?jP ff? Hi Hl I til H II I fik bizományi Törv. védj. Jm M 1 1 A ASIMSA raktár SZABÓ LAJOS ács és kőműves mester KOMÁROM Telefon 132. ETERNIT fedések, ETERNIT csövek Telefon 132. 1940. január 6. BUDAPESTRE utazó kedves olvasóink figyelmét felhívjuk a PANNÓNIA SZÁLLÓ (Rákóczi út 5.) éttermeire. konyhája egyike Budapest elismerten legkiválóbb konyháinak, árai polgáriak. Színház, hangversenyek után az úri közönség kedvelt szórakozóhelye Télikertjében a rádióból is beismert BUBA Srt.NDOK hírneves cigány zenekara muzsikál Esküvők, társas összejövetelekre külön termek. (t) H Komáromban két új gyógyszertár fölállítását fogják kérni. — Egy balkezes intézkedés következményei — Az elmúlt 6év utolsó napján, vasárnap egyik komáromi háziasszony erősen leforrázta a lábát. Addig is, amíg az orvost hívni tudták, elküldték a cselédleányt a patikába, hogy hozzon valami kenőcsöt vagy olajat a leforrázott lábra. A leány azzal jött vissza, hogy az összes gyógyszertárak csukva vannak. A család ezt nem hitte el, a leány kikapott és a ház feje, a férj ment el a gyógyszertárba. Nagy volt a meglepetése, amikor látta, hogy a leánynak igaza van, mert tényleg a négy ókomáromi gyógyszertár közül egy se volt nyitva, ellenben a gyógyszertárak ajtajára rá volt írva, hogy a túlsó oldali, jobbparti királyi gyógytár tart szolgálatot. Mivel ilyenkor téli időben és akkora nagy városban, aminő Komárom, igen sok a beteg, akiknek bizony nem egyszer kell gyorsan orvosság, ez a balkezes intézkedés sok családnál okozott igen nagy kellemetlenséget, különösen a csallóközi állomás, vagy a Vágduna felé lakó családoknál. Ezek valósággal alarmírozták a város közvéleményét és erős mozgalom indult meg, hogy mind a két parti Komáromban, szóval két új gyógyszertár állíttassék föl, ha a mostani gyógyszertáraknak olyan terhes a szolgálat, hogy a négy gyógyszertár közül egy se tarthat ünnepen inspekciót. A jobboldali Komáromban a hídfő közelébe fogják kérni az új gyógyszertárat, hogy ha máskor is megtörténnék ilyen balkezes intézkedés, akkor az átmenőknek közelebb essék a patika. Amikor a komáromjvárosi gyógyszertár a mostani Corsó vendéglő helyén volt, kisebb volt a távolság, de most a gyógyszertár messze kint van a hídfőtől. Tessék elképzelni, mit jelent ez a szerencsétlen intézkedés szegény családoknál, akiknek gyalog kell átmenni, hát bizony egy, esetleg két óra is kell, amire onnét a másik oldali gyógyszertárból megfordulnak. Élénken emlékszik a közönség arra, hogy amikor az Eötvös utca végén volt az egyik patika, a belvárosi gyógyszerészek sose kapcsolták bele ezt a gyógyszertárat az inspekciós szolgálatba azzal az indokolással, hogy messze esik a város központjától. Hát akkor miért nem támadt föl most a négy gyógyszertár tulajdonosaiban ez a gondolat, mert hiszen ha az Eötvös utca messze van a város központjától, hát akkor mennyivel messzebb van innét a komáromújvárosi gyógyszertár. Ha ezt a szerencsétlen intézkedést nem Komáromban találták ki, Komárom közegészségügyi fórumainak kellett volna fölvilágosítani az intézkedés elrendelőjét, hogy ez egy szerencsétlen, balkezes rendelkezés, amely nagyon rossz vért szült és nagy elkeseredést támasztott a szenvedők, a betegek és családtagjaik között. Ezek gondolták azt, hogy itt legjobb lesz, ha még két új gyógyszertár létesítését kérik azzal a kikötéssel, hogy éjjel és ünnepnap nappal inspekciót fognak tartani. Ha a komáromi gyógyszerészek tiszta és hű ■’épét látnák a nagy elkeseredésnek, maguk vennék kezükbe az ügyet és sürgősen ők tennék jóvá a dolgot. Úgy tudjuk, hogy többen kártérítést fognak követelni az inspekciózás rossz elintézése miatt. Karácsony az Északi-tenger mellett Ittbenn karácsony. Meghitt, csendes. Meleg szoba és csillogó fenyő. Ottkünn torpedó száll, akna robban, Tengerben ember vérzik, szenvedő, tttbenn rádió szól, zsolozsma zeng, Áhítatot szállít az éter, Ottkünn háborog az Északi-tenger S a rémület úr a sötéten. Valakit valahol hazavárnak: Tengerészt, egyszerű halászembert, Aki százszor, ezerszer baj nélkül rárta meg eddig a tengert. Aki karácsonyra minden évben Boldogan haza szokott menni , akit most oly hiába várnak. Nem jön hír róla semmi, semmi. Itt benn karácsony. Meghitt, csendes. Meleg szoba és csillogó fenyő. Otthünn a vad vizen halállal. Küzdő, kit lassan elhagy az erő. Tengerész, egyszerű halászember. Valahol halkan kialszik az élet. Hiába van ma csillogó karácsony, Valahol nem szól betlehemi ének. S ha vége lesz a karácsonynak, Valakit partra vet a tenger. Az újságok majd cikket írnak: Az akna robbant, pusztul az ember. Jöjj el karácsony, egyszerű, csendes, Nem csillogó, csak halkan boldog, Mikor nem szólnak gyilkos fegyverek, Akna se robban s nincsenek gondok. Mikor hullámok elsimulnak, Nem kérnek emberzsákmányt tengerek, Mikor az ember szívben csend honol És Isten jár a nagy vizek felett. Hága, 1939. karácsony. Keszegh Sándor. Farsang következik — szól a hónapok követe, — farsang következik, hölgyeim s uraim, széthúzzuk a függönyt, tessék megtekinteni. Szabad ezt kívülről nézni, a néző tárgyilagos szemével, de lehet bele is vegyülni, a táncosok közé, méltóztassék fellépni a színpadra s tessék eleven szereplőjévé válni a mulatságnak. A farsang előállott, tessék beleülni csengő szánkójába, rövid lesz a futam, február elejére végét írták a naptárszerkesztők. Itt a farsang, de hol a békebeli szín, hol az első négyes izgalma, a végnélküli keringők boldogsága s a szupécsárdások kivilágos-kivirradtigja. A víg farsangi dalba beledördül a hajóágyú, robban a finn mezők aknája, ropog a gépfegyver a farsangi muzsika fölött és zuhannak a bombák. Farsang van, az emberi indulatoknak, a vérnek, az iszonyuságnak farsangja. Hová lett a tavalyi hó — mondjuk negédesen, hová tűnt a csilingelő szán, hová nagyanyáink táncrendje, hol susognak ma nekifeledkező szerelmesek, hiszen ki mer ma tervezni Európában, ki mer vallani s vallomást tenni, ki mer ibolyát keresni a vékony, tavaszi hólepel alatt. Kezdődik a farsang, mulassunk mégis, daloljunk mégis. Az emberi derűlátás fénye ragyogja be ezt a farsangot s az ágyúdörgések, aknarobbanások, golyósüvöltések helyett zendüljönfel végre a tiszta boldogságnak, a megnyugvásnak, a szeretetnek dala-Az lesz majd az igazi farsang, a hőn óhajtott Karnevál!