Komáromi Lapok, 1940 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1940-05-18 / 20. szám

1940. május 18. KOMÁROMI LAPOK Látogatás a vármegye legnagyobb községében, Gútán Elásták Gután a bicskát — Guta, a fürdőváros — Levente-ezrede van a »nemzet«-nek A napokban Gútán jártam és ott szemlélődéseim, beszélgetések során olyan hihetetlen változásokról értesül­tem, melyek szinte követelőleg hívták ki, hogy azok mibenlétére fényt derít­sek. Ezért az arra legilletékesebb ember­hez, a község főjegyzőjéhez, dr. Mikes Bélához fordultam. A főjegyzőt a cukor­jegyek miatt elégedetlenkedő asszonyse­regtől körülvéve találtam, amidőn is dicséretes megértéssel hallgatta végig a panaszokat s adott felvilágosítást és ala­pos útbaigazítást. A főjegyzői irodában az alábbi autentikus értesülést nyertem: PIHEN A GUTAI VÉR — Községünknek 12.500 lakosa van és a legnagyobb a felszabadult felvidéki községek között. Nem mondok azzal semmi újat, hogy a községünknek nem a legjobb híre van. A gutai embert iz­gága, veszekedő, rakoncátlan és bicská­­zó természetűnek tartják. Lehet, hogy ennek volt is némi alapja a múltban, de ma már nincsen. A gútai embert a Teremtő igen sok értékes tulajdonsággal ruházta fel és típusa a magyar fajnak. Szorgalmas, a munkában fáradhatatlan, bátor, önérzetes, érzékeny, minden men­tossággal vesznek részt a levente-gya­korlat­okon. Az ilyen intenzív mederben folyó gya­korlatokon leventéink nagy előmenetelt értek el, ami csak természetes, mert a gútai ember született katona. Most van épülőben az állomás melletti gyakorló­téren egy mintaszerű levente-csarnok és lövőtér. Azt hiszem, egyáltalában nem alaptalan az a reménységem, hogy az átalakító, nevelő munka és a levente in­tézmény továbbfejlesztése megszünteti a gútaiak rossz hírét és születési adottsá­gaiknál fogva rövidesen a gútaiakat ha­zánk mintapolgárai között fogják emle­getni. SZOCIÁLIS KÉRDÉS —­ Igen nehezen megoldható kérdés­nek látszott a munkanélküliség, de azért mégis megoldottuk. Ma nincs munkanél­küli Gután. A község 29 ezer holdas ha­tára szinte kivétel nélkül kisgazdák ke­zén van, így a lakosságunk két keze munkájára utalt körülbelül 200­0-a ide­haza munkához nem juthat, éspedig an­nál kevésbbé, mert az erősen nekilen­dült saláta- és fokhagymatermelést áru­­elhelyezési nehézségek miatt szemester- Ö excellenciájának, hogy bokros te­­endői közepett is időt szakított magá­nak arra, hogy a Rend egyik szerény tagjának tiszteletére rendezett ünne­pélyen megjelenhessen. Soha el nem múló hálát érzek azon testületek iránt, amelyeknek képviselői a mai díszköz­gyűlésen megjelentek. Kérem a megje­lent Hölgyek és Urak mindegyikét, hogy tartsanak meg továbbra is sze­­retetükben! Gidró Bonifác közvetlen hangú, lendületes, szép beszédét szünni nem­­akaró tapssal fogadta a közönség, mely percekig melegen ünnepelte Ko­márom új túíszpolgárát. DÍSZEBÉD A BENCÉS SZÉKHÁZÁBAN. A Szent Benedek-rend délben egy órakor a székházban díszebédet adott Gidró Bonifác tiszteletére. Az ebéd alatt az első felköszöntőt a főapát mon­dotta. Kelemen Krizosztom főapát magas­­szárny­alású beszédben mutatott rá arra, hogy az ezeréves Magyarorszá­got minden viszontagságai között is a testvéri megértés tartotta meg, a megértésnek kell mindnyájunk kö­zött annak az erős hatalomnak len­ni, amely a jövőt alátámasztja és biz­tosítja a nemzet számára. Köszönetet mondott a város polgármesterének és Komárom közönségének, hogy a Szt. Benedek-rend egyik tagjának kitün­tetésével a Rendet is megtisztelte s ezzel bizonyságát adta annak, hogy a rendet megbecsüli ez a város. A testvéri megértés megerősítésére és megtartására s Komárom város la­kosságára ürítette poharát a főpász­tor, kinek felköszöntőjét nagy éljen­zéssel fogadták. Utána Nagy Nándor főispán szólalt fel és nagy örömmel emlékezett vis­­­sza arra a napra, amelyen a város új díszpolgárát Pannonhalmán a Fő­apát felszentelte. A Szent Benedek­­rend működése minden időben nagy áldás volt Magyarországra, amiért igaz tisztelet járt mindenkor a Rend­nek. Legnagyobb érdeme, hogy a Rend mindenkor magyar maradt s közel ezer éven át a nemzet tanítója volt. Mindig megtartotta a régi tradí­ciókat, azokhoz hű maradt s ma is­ azok szellemében oktatja a magyar ifjúságot. A hála és tisztelet minden­kor élni fog a szivekben azért az ál­dásos munkáért, melyet végez a Rend s amidőn kéri a Rend tagjait, hogy továbbra is tartsák meg hűségesen a régi tradíciókat, poharát a főapátra és a Rend tagjaira ürítette. Az általá­nos teszéssel fogadott felköszöntő után Lestár István dr. prépost-plébá­nos mondott költői szárnyalású be­szédet, melyben hálájának és igaz tiszteletének adott Gidró Bonifác iránt kifejezést, aki a komáromi róm. kat. egyháznak is értékes , szolgálatokat, tett. Az Isten áldását kérte az ünne­­peltre, akit sohasem fog elfelejteni a komáromi kat. egyház. Gidró Bonifác keresetlen, meleg sza­vakkal köszönte meg az elismerést, de azokat az érdemeket, melyeket neki tulajdonítanak, szerényen elhárította magától. Amit tett, kötelessége volt elvégeznie a munkát, amit Isten reá­bízott. Hálával adózik érte az Isten­nek, aki szolgáját megsegítette. A társaság a késő délutáni órákig maradt együtt, nagy szeretettel ün­nepelve Gidró Bonifác tihanyi apátot, hántásra erősen reagál, hamar indulat­ba jön. Kellő nevelés, oktatás híján ezek a tulajdonságai minden fék nélkül, va­dul ütköztek ki belőle. Nem voltak rit­kák a kocsmai duhajkodások, bicskázá­sok. Túlfűtöttsége, vérbősége ezekben élte ki magát. De ma már e tekintetben nagyot változott a helyzet. Az erngedet­­len, fáradságot nem ismerő felvilágosí­tó munkának megvannak az eredményei. Ma már nincsenek kocsmai duhajkodá­sok, bicskázások. Elásták Gútán a bicskát, mint az in­diánok a harci bárdot. Különös elismerés illeti meg ezért köz­ségünk derék plébánosát, Csókás Ká­rolyt, aki minden kínálkozó alkalmat megragad, hogy rávezesse Gúta népét arra, hogy a benne duzzadó hatalmas energiát magasabb célok szolgálatába kell állítani úgy a saját jól felfogott ér­dekében, mint a közületre való tekin­tettel is. LEVENTE-EZRED — Ebben az örvendetes lelkületi át­alakulásban kétségtelenül része van a levente intézménynek is, mely kitűnő fegyelmező eszköznek bizonyult és a fia­talos kerülékenység nagyszerű leveze­tőjének ismertük fel a levente gyakor­latokon kínálkozó nemes vetélkedést. Gutának egy békebeli ezreddel felérő, 1460 leventéje van, akik példás pon­tnelésre kellett visszaállítani. Hála an­nak a jó hírnévnek, mely a gútai mun­kásról teljes joggal el van terjedve, sikerült 2500 emberünk részére gaz­daságokban, bányákban a szokásos mezei napszámot tetemesen megha­ladó fizetési feltételek mellett szezon­munkát biztosítanunk. Ezeket az embereinket már el is szállí­tották munkahelyeikre. —­ Községünk a Kisduna és a Vág egyesülésénél fekszik, ennek természe­tes következménye, hogy igen nagy ár­vízkáraink voltak. Nem kevesebb, mint 120 ház lett az árvíz martaléka és kö­rülbelül 1000 hold őszi vetés ment tönkre. A felmerült károk megtérítése céljából a szükséges intézkedéseket megtettük. GÚTA HÍVJA AZ IDEGENT — Van Gútának egy igen nagy fontos­ságú, a megoldás felé már elindult prob­lémája: nyári fürdőhellyé való kifejlesz­tése. Ugyanis Gútának ideális strandja van közvetlenül a község mellett, a Vág­nak a község felé eső oldalán. Hivata­los megállapítás szerint a strand ho­mokja radioaktív. A múlt évben sikerült Gutát hivatalosan fürdőhellyé nyilváníttatni. AKNA kereskedelmi képviseleti iroda KÁRÁSZ JÁNOS, KOMÁROM Jókai­ utca 21. — Telefon: 316. Postatakarékpz. esek sz.: 71.034. 238 Kőszénbányák, gázművek, koksz — ALFA separator R. T., mezőgazda­­sági gépek képviselete és lerakata, házhoz szállítva legolcsóbban kaphatók Itt az ideje, hogy a molyok ellen védekezzen... NAPTHALIN, GLOBOL, MOLYPOR, MOLYFŰ, FLY­TOX, FLIT Molyzsákok minden nagyságban a legolcsóbban kaphatók DOBOSNÁL Komárom, Vármegye-Jalca 9. «rí 3. oldal. PONT, melyért érdemes részt ven­ni a jótékonycélú m. kir. állami sorsjáték húzásán, mert egy egész sorsjegy ára csak 3 P, fél sorsjegyé pe­dig 1.50 P, ilyen olcsó sorsjegy nincs, mert nyereményei 40.000 P, 20.000 P, 10.000 P, kétszer 5.000 P, négyszer 2.500 P­, hatszor 2.000 P, huszonkét­­szer 1.000 P stb., összesen 19.000 nyeremény, mert húzása már a közeljövő­ben, június 5-én esedékes, te­hát az eredményt a közeljövő­ben élvezheti. Ennek alapján megkaptuk azt a ked­vezményt, hogy azok, akik Gútára utaz­nak június—augusztus hónapokban, az ország bármely vasúti állomásáról fél­árú menetjegykedvezményben részesül­nek. Már a múlt évben is sok üdülést ke­reső látogatta egyedülállóan finom ho­­mokú strandfürdőnket, az idén pedig a fürdővendégeink számának erős emelke­désére számítok. Kidolgoztuk a község vendégforgalmi tervezetét és napi 1 pen­gőért kényelmes elszállásolást, 1 pengő 20 fillérért tápláló és ízletes étkezést biz­tosítunk vendégeink részére, akiket a községházával­ szemben ingyen csónak­járatok szállítanak a strandra. Vélemé­nyem szerint nincs messze az az idő, amikor a nyári idegenforgalom komoly tényező lesz községünk gazdasági éle­tében. D­incz Ferenc. — Képesítő és osztályvizsgák a ref. tanítóképzőben. A Komáromi Refor­mátus Tanítóképzőintézetben a követ­kező sorrendben tartják az idei képe­sítő és osztályvizsgákat. Május 20-án délelőtt az V. osztály osztályvizsgája, délután osztályképesítő vizsga torná­ból, 21-én délelőtt pedig a zeneelmé­letből és szlovák nyelvből. Május 21-én délután osztályképesítő vizsga a gaz­daságtanból, május 22-én d. e. a köz­gazdaságtanból és egészségtanból, dél­után pedig zenéből. Május 21-én írás­beli tanítóképesítő vizsga a pedagógiá­ból, 25-én a magyar nyelv és iroda­lomból és 27-én a mennyiségtanból. Június 14-­én a III. osztály vizsgája, 15-én osztályképesítő vizsga a lélek­tanból és természetrajzból. Június hó 21- én kántorképesítő vizsga, június 22— 29-ig szóbeli tanítóképesítő vizs­gák. Az intézet ebben az évben tartja első képesítő vizsgáit, melyekre elnö­kül Medgyaszay Vince dunántúli ker. püspök Trócsányi Dezső dr. pápai főiskolai tanárt nevezte ki, a vallás- és közoktatásügyi miniszter pedig Ko­vács Dezső ny. tanítóképző intézeti igazgatót bízta meg a kormányképvi­selettel. 15 évre mérsékelték az ítélt kisgyarmati Szőcs Gábor és Bakó Márton kis­gyarmati lakosok családja között ál­landó volt a viszálykodás, amelyet különösen elmérgesítettek a két csa­lád között lefolyt gyakori bűnperek. Az állandó ellenségeskedés hatása alatt a világháborúban idegbeteggé lett Szőcs Gábor elhatározta, hogy Rakó Mártont és feleségét elteszi láb alól. "Vadászfegyvert és revolvert vá­sárolt s 1935. májusában egy alka­lommal megleste a házaspárt a ha­­tárban. Külsejét ekkorra megváltoz­tatta, bajuszát lenyírta, álruhát öl­tött. Rakóék Janetta István kisgyar­mati lakossal együtt szántottak a köz­ség melletti erdő szélén. Szőcs fel­szólította Janettát, hogy távozzék s mikor az elmenekült, tíz lépésről mellbelőtte Rakót. Rakó menekülni életfogytiglani fegyházra gyilkos büntetését próbált, de a felbőszült ember utána­­futott s közvelten közelből ismét rá­lőtt. Rakó nyomban meghalt. Szőcs ekkor ismét megtöltötte fegyverét s most Rakónét vette célba, többször rá is lőtt, előbb a vadászfegyverrel, majd a revolverrel, de a lövések nem­ voltak halálosak. Az asszony segély­kiáltásaira megérkezett Janetta s Rakó Mihály, akik a még mindig lö­völdöző Szőcsöt lefegyverezték. A ko­máromi kerületi bíróság esküdtszéke annak idején életfogytiglani fegyház­ra ítélte Szőcs Gábort. A komáromi kir. törvényszék csütörtökön újból tárgyalta az ügyet s Szőcs büntetését 15 évi fegyházra mérsékelte. Az ügyész súlyosbításért fellebbezést je­lentett be az ítélettel szemben.

Next