Könnyűipari Értesítő, 1953. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-06 / 1. szám

1953 január 6. KÖNNYŰIPARI ÉRTESÍTŐ s emiatt a vállalat azt felhasználta, a jogosulatla­nul felhasznált összeget a minisztériumi tartalék­­keret terhére kell elszámolni. Az illetékes miniszter azonban elrendelheti, hogy a vállalat későbbi idő­szakokban a jogosulatlanul felhasznált összeggel csökkentett igazgatói alapot kapjon. II. Az igazgatói alap felhasználása. 15. Az igazgatói alap jutalmazási és jóléti részre oszlik. A jutalmazási rész az alap huszonöt szá­zaléka, a jóléti rész az alap hetvenöt százaléka. A minisztériumi tartalékkeretből az igazgatói alapba utalt összegek rendeltetése felől a minisz­ter esetenként intézkedik. A jutalmazási rész felhasználása. 16. Az igazgatói alap jutalmazási részéből az igazgató jutalomban részesítheti a termelésben élenjáró dolgozókat (pl. sztahanovisták stb.). A jutalmazási részből elsősorban előre kitűzött célok elérése esetére kell jutalmat folyósítani. A jutalma­zási részből kell folyósítani azokat a jutalmakat is, amelyeket más jogszabályok rendelkezései szerint az igazgatói alapból kell fedezni. 17. A vállalatok között folyó munkaverseny győz­tesének és helyezettjének (élüzem) jutalmazása nem terheli az igazgatói alapot; az ehhez szüksé­ges összeget az illetékes miniszter külön bocsátja a­ vállalat rendelkezésére. A jóléti rész felhasználása: 18. Az igazgatói alap jóléti részéből a következő kiadásokat lehet fedezni: a) a szociális és egészségügyi kiadásokat; b) a kulturális kiadásokat, ideértve a kultúrhá­­zak, a színjátszó csoportok, könyvtárak és egyéb kulturális intézmények beszerzési és fenntartási költségeit, az itt foglalkoztatott dolgozók személyi kiadásait és azok után járó közterheket; c) a sport­kiadásokat, ideértve a sportfelszerelé­sek beszerzésével és karbantartásával kapcsolatos költségeket, a sportoktatók, szervezők és az itt fog­lalkoztatott egyéb dolgozók személyi kiadásait és az azok után járó közterheket; d) minden egyéb kiadást, amely a dolgozók szo­ciális, kulturális, sport és egyéb jóléti céljaival kap­csolatban merül fel, különösen­­ az üdültetések és kirándulások költségeit, ki­véve a szakszervezeti üdültetés során a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa által nyújtott támoga­tást, — a vállalati üdülő fenntartásával kapcsolatos személyi és dologi kiadásokat, — bármilyen szociális, kulturális vagy sport célt szolgáló beszerzéssel (beruházással) felmerült költséget, kivéve, ha a népgazdasági terv erre a célra külön fedezetet biztosít, — az ünnepségekkel kapcsolatos díszítési és egyéb költségeket, kivéve új vállalatoknál a díszí­tési anyag első beszerzésének költségeit, amelyet az első szervezés költségei között lehet elszámolni, — a társadalmi szervezeteknek nyújtott, vala­mint a társadalmi munka egyéb területein felhasz­nált támogatások. 19. Az igazgatói alapból csak a társadalmi szer­vezeteknek a vállalat keretén belül működő helyi szerveit lehet támogatni. A társadalmi szervezetek más szerveinek (pl. területi, központi szervek) sem az igazgatói alapból, sem egyéb vállalati eszközök­ből támogatást nem szabad folyósítani. 20. A 18. pontban felsorolt kiadások között sze­replő munkabér jellegű kiadásokat közvetlenül a vállalat munkabéralapja terhére kell kifizetni, az igazgatói alapból azonban meg kell téríteni. 21. A jóléti célokra fordítható összegből a válla­lat a dolgozók célját szolgáló lakásépítést is fe­dezhet. 22. Az igazgatói alap jóléti részéből elsősorban a már meglévő intézmények fenntartási költségeit kell fedezni; egyébként a jóléti rész felhasználása felől az igazgató­k a felhasználási terv keretén belül — szabadon rendelkezik. 23. A trösztök, egyesülések és központok, az ezek alá tartozó vállalatok, továbbá általában a kisebb vállalatok — dolgozóik előzetes hozzájárulásával — közös szociális, kulturális vagy egyéb jóléti in­tézményeket tarthatnak fenn. 24. Az átszervezés folytán megosztásra kerülő vállalatoknál a szakszervezeti bizottság és a léte­sülő vállalatok igazgatói közösen határozzák meg, hogy az új vállalatok a meglévő szociális, kulturá­lis vagy egyéb jóléti berendezésekből milyen arány­ban részesednek. Ha a vállalat megszűnik, az ille­tékes miniszter a szakszervezet központjának meg­hallgatásával a megszűnő vállalat berendezéseit valamelyik újonnan alakított vállalatnak adhatja. Felhasználási terv: 25. Az igazgatói alap felhasználására nézve a vállalat igazgatója a szakszervezeti bizottsággal együtt minden év elején felhasználási előirányza­tot készít. A felhasználási előirányzat elkészítésé­nél az előző évi tervtúlteljesítés után járó összeget és a folyó évi százszázalékos tervteljesítésnek meg­felelő összeget kell alapul venni. Az igazgatói alap egyéb forrásaiból származó bevételeket az év köz­ben a terven kívül felmerülő igények kielégítésére, továbbá a terv teljesítésében mutatkozó lemaradá­sokból eredő bevételkiesések pótlására lehet fel­használni. Az igazgatói alapból egyik negyedévben fel nem használt összeget a következő negyedévek­ben lehet felhasználni, egy-egy évben fennmaradó összeget pedig a következő évre lehet átvinni. 26. A felhasználási előirányzatot a szakszervezeti bizottság széles körben vitassa meg a vállalat dol­gozóival. 27. A felhasználási tervet a szükséghez képest kiegészített, illetőleg módosított felhasználási elő­irányzat alapján az igazgató állapítja meg, és ő felelős az igazgatói alap helyes felhasználásáért. A főkönyvelő felelős az elszámolások rendjéért, azért köteles az elszámolásokat rendszeresen ellen­őrizni. 28. A vállalat köteles a negyedévi mérlegbeszá­molóban arról is beszámolni, hogy a tervidőszak- 3

Next