Könnyűipari Értesítő, 1953. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-06 / 1. szám
1953 január 6. KÖNNYŰIPARI ÉRTESÍTŐ s emiatt a vállalat azt felhasználta, a jogosulatlanul felhasznált összeget a minisztériumi tartalékkeret terhére kell elszámolni. Az illetékes miniszter azonban elrendelheti, hogy a vállalat későbbi időszakokban a jogosulatlanul felhasznált összeggel csökkentett igazgatói alapot kapjon. II. Az igazgatói alap felhasználása. 15. Az igazgatói alap jutalmazási és jóléti részre oszlik. A jutalmazási rész az alap huszonöt százaléka, a jóléti rész az alap hetvenöt százaléka. A minisztériumi tartalékkeretből az igazgatói alapba utalt összegek rendeltetése felől a miniszter esetenként intézkedik. A jutalmazási rész felhasználása. 16. Az igazgatói alap jutalmazási részéből az igazgató jutalomban részesítheti a termelésben élenjáró dolgozókat (pl. sztahanovisták stb.). A jutalmazási részből elsősorban előre kitűzött célok elérése esetére kell jutalmat folyósítani. A jutalmazási részből kell folyósítani azokat a jutalmakat is, amelyeket más jogszabályok rendelkezései szerint az igazgatói alapból kell fedezni. 17. A vállalatok között folyó munkaverseny győztesének és helyezettjének (élüzem) jutalmazása nem terheli az igazgatói alapot; az ehhez szükséges összeget az illetékes miniszter külön bocsátja a vállalat rendelkezésére. A jóléti rész felhasználása: 18. Az igazgatói alap jóléti részéből a következő kiadásokat lehet fedezni: a) a szociális és egészségügyi kiadásokat; b) a kulturális kiadásokat, ideértve a kultúrházak, a színjátszó csoportok, könyvtárak és egyéb kulturális intézmények beszerzési és fenntartási költségeit, az itt foglalkoztatott dolgozók személyi kiadásait és azok után járó közterheket; c) a sportkiadásokat, ideértve a sportfelszerelések beszerzésével és karbantartásával kapcsolatos költségeket, a sportoktatók, szervezők és az itt foglalkoztatott egyéb dolgozók személyi kiadásait és az azok után járó közterheket; d) minden egyéb kiadást, amely a dolgozók szociális, kulturális, sport és egyéb jóléti céljaival kapcsolatban merül fel, különösen az üdültetések és kirándulások költségeit, kivéve a szakszervezeti üdültetés során a Szakszervezetek Országos Tanácsa által nyújtott támogatást, — a vállalati üdülő fenntartásával kapcsolatos személyi és dologi kiadásokat, — bármilyen szociális, kulturális vagy sport célt szolgáló beszerzéssel (beruházással) felmerült költséget, kivéve, ha a népgazdasági terv erre a célra külön fedezetet biztosít, — az ünnepségekkel kapcsolatos díszítési és egyéb költségeket, kivéve új vállalatoknál a díszítési anyag első beszerzésének költségeit, amelyet az első szervezés költségei között lehet elszámolni, — a társadalmi szervezeteknek nyújtott, valamint a társadalmi munka egyéb területein felhasznált támogatások. 19. Az igazgatói alapból csak a társadalmi szervezeteknek a vállalat keretén belül működő helyi szerveit lehet támogatni. A társadalmi szervezetek más szerveinek (pl. területi, központi szervek) sem az igazgatói alapból, sem egyéb vállalati eszközökből támogatást nem szabad folyósítani. 20. A 18. pontban felsorolt kiadások között szereplő munkabér jellegű kiadásokat közvetlenül a vállalat munkabéralapja terhére kell kifizetni, az igazgatói alapból azonban meg kell téríteni. 21. A jóléti célokra fordítható összegből a vállalat a dolgozók célját szolgáló lakásépítést is fedezhet. 22. Az igazgatói alap jóléti részéből elsősorban a már meglévő intézmények fenntartási költségeit kell fedezni; egyébként a jóléti rész felhasználása felől az igazgatók a felhasználási terv keretén belül — szabadon rendelkezik. 23. A trösztök, egyesülések és központok, az ezek alá tartozó vállalatok, továbbá általában a kisebb vállalatok — dolgozóik előzetes hozzájárulásával — közös szociális, kulturális vagy egyéb jóléti intézményeket tarthatnak fenn. 24. Az átszervezés folytán megosztásra kerülő vállalatoknál a szakszervezeti bizottság és a létesülő vállalatok igazgatói közösen határozzák meg, hogy az új vállalatok a meglévő szociális, kulturális vagy egyéb jóléti berendezésekből milyen arányban részesednek. Ha a vállalat megszűnik, az illetékes miniszter a szakszervezet központjának meghallgatásával a megszűnő vállalat berendezéseit valamelyik újonnan alakított vállalatnak adhatja. Felhasználási terv: 25. Az igazgatói alap felhasználására nézve a vállalat igazgatója a szakszervezeti bizottsággal együtt minden év elején felhasználási előirányzatot készít. A felhasználási előirányzat elkészítésénél az előző évi tervtúlteljesítés után járó összeget és a folyó évi százszázalékos tervteljesítésnek megfelelő összeget kell alapul venni. Az igazgatói alap egyéb forrásaiból származó bevételeket az év közben a terven kívül felmerülő igények kielégítésére, továbbá a terv teljesítésében mutatkozó lemaradásokból eredő bevételkiesések pótlására lehet felhasználni. Az igazgatói alapból egyik negyedévben fel nem használt összeget a következő negyedévekben lehet felhasználni, egy-egy évben fennmaradó összeget pedig a következő évre lehet átvinni. 26. A felhasználási előirányzatot a szakszervezeti bizottság széles körben vitassa meg a vállalat dolgozóival. 27. A felhasználási tervet a szükséghez képest kiegészített, illetőleg módosított felhasználási előirányzat alapján az igazgató állapítja meg, és ő felelős az igazgatói alap helyes felhasználásáért. A főkönyvelő felelős az elszámolások rendjéért, azért köteles az elszámolásokat rendszeresen ellenőrizni. 28. A vállalat köteles a negyedévi mérlegbeszámolóban arról is beszámolni, hogy a tervidőszak- 3