Könnyűipari Értesítő, 1964. július-december (17. évfolyam, 23-42. szám)
1964-07-11 / 23. szám
( 2. A vállalati tehergépkocsik napi foglalkoztatási idejét 11 órára kell emelni. Ennek megfelelően a vállalati tehergépkocsivezetők egyéni havi maximális munkaidejét 300 órában állapítom meg. A vállalati tehergépjárművezetők elrendelhető és ki- fizethető havi átlagos munkaidő keretét július és augusz iuug hónapokban átmenetileg 300 órában határozom meg. (Az éves szinten betartandó havi átlagos 250 órás keret módosításáról későbbi időpontban rendelkezem.) 3. Amennyiben az előző pontban megállapított napi foglalkoztatási idő alatt a vállalatok tehergépkocsijaikat kihasználni nem tudják, úgy a fölös kapacitást kötelesek felajánlani az illetékes Megyei Szállítási Bizottságnak, Budapesten a körzeti menetirányítónak. A felajánló vállalatot a felajánlott gépkocsik után prémium illeti meg. A prémium nagyságát és mérvét a későbbiekben szabályozom. 4. A havi fuvarozási tervek elkészítésénél elsősorban a saját tehergépkocsikat kell leterhelni — figyelembe véve a foglalkoztatási idő meghosszabbítását — csak az így fennmaradó árumennyiség szállítása tervezhető az autóközlekedési vállalatokra. 5. Tájékoztatásul közlöm, hogy az autóközlekedési vállalatok tehergépkocsijainak foglalkoztatási idejét május hónaphoz viszonyítva július, november és december hónapokban 15%-kal, augusztus, szeptember és október hónapokban legalább 20%-kal kell felemelni. A havi fuvarozási szerződések keretében rendelkezésre bocsátott közhasználatú és célfuvarozási tehergépjárműveket legalább hatvigi napon át kell foglalkoztatni. A felemelt napi foglalkoztatási idő 11 óránál kevesebb nem lehet, tehát a vállalatok napi 11 óránál rövidebb időtartamra — a következő bekezdésekben foglalt kivé- 1-Hez eltekintve — Autóközlekedési Vállalat tehergépkocsijait nem vehetik igénybe. A Megyei Szállítási Bizottság a helyi és vállalati adottságok figyelembevételével jogosult — az érdekelt vállalatok bevonásával a fentiektől eltérő napi foglalkoztatási időt is megállapítani. Ha erre nézve a Megyei Szállítási Bizottság és az érdekelt vállalatok között nem jön létre megállapodás, úgy a vitás ügyet fel kell terjeszteni a Központi Szállítási Tanács Titkárságához. A Központi Szállítási Tanács Titkársága a felügyeleti szervvel egyetértésben dönt. Az így megállapított óraszámnál rövidebb napi foglalkoztatásra az autóközlekedési vállalatok szerződést nem kötnek. 6. Amennyiben a hétköznapokra biztosított, vagy rendelkezésre álló tehergépkocsi kapacitás nem elegendő, úgy a vállalat köteles megszervezni a saját és bértehergépkocsik vasárnapi és munkaszünnapi foglalkoztatását is. A munkaszüneti napokon igénybe vett gépkocsikra oly mennyiségű árut kell biztosítani, hogy a foglalkoztatási idő legalább a 10 órát elérje. Munkaszünnapi vasúti rakodások 7. Munkaszünnapi berakások végzése valamennyi vállalatra kötelező. A munkaszüneti napon, valamint a munkanapon történő berakásoknak arányosaknak kell lenniök. 8. A munkaszünnapi berakásokhoz szükséges vasúti kocsikat a „Fuvarozási Feltételek”-ben a munkanapi kocsimegrakásokra előírt módon és időben kell a feladási állomásokon megrendelni. 9. Ha a feladási állomás a szabályszerűen megrendelt üres kocsikat nem állítaná ki, a ki nem állított kocsimennyiség a vállalat munkaszünnapi teljesítményébe beszámít, ezt azonban az állomással igazoltatni kell. 10. A beszámoló jelentés hátlapján munkaszünnaponként jelentendő a berakott kocsik darabszáma és a berakott súly. Az áruátadás-átvétel rendje 11. Az áruátadás-átvétel valamennyi vállalatnál hétköznapokon 14 óráig adott előzetes értesítés mellett 22 óráig, szombaton 12 óráig adott előzetes értesítés mellett 18 óráig kötelező, függetlenül attól, hogy a vállalat öt-, vagy hatnapos munkahéttel dolgozik. 12. A munkaszünnapon (heti pihenőnapon, munkaszü- neti napon) végzett vasúti rakodások fokozása, valamint a közhasználati tehergépkocsik munkaszünnapi és éjjeli foglalkoztatása érdekében — az elmúlt év gyakorlatának megfelelően — a 122/1959. (18—19.) Mü.M. számú utasítás figyelembevételével alkalomszerűen állományi dolgozók is-igéybe vehetők-az állományon kívüli béralap terhére. Az egyöntetű elszámolás érdekében az alkalomszerűen igénybe vett dolgozók részére kifizetett béreket minden esetben az állományon kívüli béralap terhére kell elszámolni. A fenti rendelkezések vonatkoznak az áruátadás-átvétel meghosszabbítása folytán felmerült többlet munkaórák fedezésére is. Az igénybe vett dolgozók részére legalább 10 órás pihenőidőt kell biztosítani a következő munkanap megkez-déséig. 13. A vasúti rakodások, a közhasználatú tehergépkocsik éjjeli foglalkoztatása, valamint az áruátadás-átvétel idejének meghosszabítása miatt felmerült többlet árákról és kifizetésükről külön nyilvántartást kell vezetni. Vegyes rendelkezések 14. Az utasítás rendelkezései vonatkoznak az állami helyi ipari vállalatokra is. 15. Jelen utasítás kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a 13/1963. (Kip. É. 16.) Kip. M. számú utasítás hatályát veszti. Budapest, 1964. évi június 27-én. Földi László s. k., a könnyűipari miniszter első helyettese KÖZLEMÉNYEK 198 KÖNNYŰIPARI ÉRTESÍTŐ 1964. július 11. A TERMELÉSI FŐOSZTÁLY KÖZLEMÉNYE Kötelező házhozfuvarozás bevezetése Tájékoztatásul közöljük, hogy a Központi Szállítási Tanács 11/6/1964. sz. határozata értelmében a darabáruforgalom zavartalan lebonyolításának biztosítása érdekében a vasút 1964. július 1-től kezdődően, a további intézkedésig, az alábbi állomásokon kötelező házhozfuvarozást vezet be: Ajka Jászberény Baja Kaposvár Balassagyarmat Kazincbarcika Békéscsaba Kecskemét Budapest összes állomásai Keszthely Cegléd Kiskunfélegyháza Debrecen Kalocsa Dorog Komárom Dunaújváros Komló Eger Makó Esztergom Mátészalka Gyöngyös Mezőkövesd Győr Miskolc gömöri pu. Gyula Miskolc tiszai pu. Hatvan Mosonmagyaróvár Hódmezővásárhely Mohács