Könnyűipari Értesítő, 1969. július-december (22. évfolyam, 19-31. szám)

1969-07-03 / 19. szám

166 KÖNNYŰIPARI ÉRTESÍTŐ 1969. július 3. a termelő adottságainak és a költségek jellegének meg­felelő bármilyen költségtényező, vagy naturális egység vehető számításba. A gyártmányokra történő közvetett költségterhelésnél mérlegelhető a költségviselő képesség. 4. Az ajánlati árban termelői haszon címén a termelő által meghatározott nyereség állítható a kalkulációba. Alkalmazható a nyereség differenciálás módszere is. 5. Ha a termék fogyasztási ára is szabad árformába sorolt, a termelőt az előzőekben túlmenő kalkulációs köte­lezettség nem terheli. III. 1. Maximált, illetőleg hatósági megkötéssel mozgó fogyasztói árformába sorolt termékek számított termelői és számított fogyasztói árának kiszámítása történhet: a) iparági normatívák, b) vállalati (szövetkezeti) költségek figyelembevételével. 2. Új számított fogyasztói árat kell képezni és ennek megfelelően árverést kell készíteni minden olyan ter­mékről, — amelyet a termelő azelőtt még nem gyártott, — amely az eddigitől eltérő felsőrész, bélés vagy talp­anyaggal készül, — amely az eddigitől eltérő gyártási eljárással, illetve kivitelben készül, — amely a korábbitól eltérő modellben készül, — amelynél olyan változás következik be, amelyre az irányelv külön normatívák rögzít. 3. A árverésekhez — az okmányszerűség feltételei­nek megfelelő — műszaki és egyéb dokumentációt kell csatolni. Ezen dokumentációknak tartalmazni kell az egyes kalkulációkra vonatkozó műszaki és egyéb számí­tásokat. 4. Fogyasztói árak kiszámításához a termelői ár kép­zése iparági normatívák alapján Iparági normatívák alapján kell meghatározni minden olyan lábbeli számított termelői és fogyasztói árát, amelyre a mellékletek költségnormatívákat tartalmaznak. Az árverés összeállítása normatívákkal a következők sze­rint történik: a) közvetlen anyagköltség meghatározása. Az árverésben a ténylegesen felhasználásra kerülő felső és bélésbőr, illetve talpféleségeket (pl.: marhabox „K” barkás, kecske serróbőr, sertés bélésbőr testetlen stb.) egyéb alkatrészek vonatkozásában pedig a mellékletek­ben meghatározott anyagféleségeket kell szerepeltetni. aa) Anyagmennyiség meghatározása. Felnőtt (férfi és női) lábbeliknél a felső és a bélésbőr, illetve bélésanyag mennyiségét a mindenkori modellre, a termelő által dokumentált, műszakilag indokolt bruttó anyagmennyiség alapján kell az árverésbe állítani. A bruttó anyagmennyiséget úgy kell kiszámítani, hogy a szabásmérethez szükséges anyagmennyiséget növelni kell a műszakilag indokolt anyagveszteséggel. A bruttó anyagmennyiséget a következő szortimentre kell számí­tani: I. szortimentre: — keménybőröket, bélésbőröket, szőrmebélést — felsőbőrök közül: préselt marhabox, sport felsőbőr, sport bullbox, marhabőr durabel, marha velourbőr (hunting). II. szortimentre: — a fel nem sorolt felsőbőröket. A gyermek lábbelik felső és bélésanyag normatíváit az 1. a) melléklet tartalmazza. Az anyagnormatíva sima marhaboxra, illetve sertés színbélésre vonatkozik. Egyéb felsőbőr vagy bélésbőr felhasználás esetén az árverésbe állítható anyaghányadot a 2. sz. melléklet szerinti egyen­­értékszámokkal kell kialakítani az alábbi képlet alapján: 1. a) melléklet szerinti anyagnorma x egyenértékszám 100 A járótalp anyagnormatíváit az 1. b), a foglaló talpbélés anyagnormatíváit az 1. c), a köztalp és ráma anyagnormatíváit az 1. d), a sarok anyagnormatíváit az 1. c) melléklet tartal­mazza. Az előzőekben fel nem sorolt egyéb alkatrésznél, amelyekre a mellékletek normatívát nem tartalmaznak, azok anyagmennyiségét a termelő az indokolt és doku­mentált műszaki bruttó anyagszükséglet alapján állí­t­hatja az árverésbe. Az anyagnormatívák az alábbi átlagnagyságokra illetve bőségszámokra vonatkoznak: ab) Közvetlen anyagok ára. Az árverésbe állítható készből termelői árakat a 3. sz. melléklet tartalmazza. Az egyéb anyagokat az alábbi készletezői költséggel növelt úgynevezett számított termelői áron lehet az ár­verésben érvényesíteni: — textilanyagok, műbőr, műszőrme 4% — egyéb nem bőranyag (gumi, acéláru stb.) 5% b) Közvetlen bérköltség meghatározása. Méret­­öltés méretű Termék megnevezése csoport átlag- bőség­nagyság szám Gyermek, fiú, leány cipő 19—22 21 6 23—26 25 6 27—30 29 6 31—34 33 6 35—38 37 6 39—40 39,5 6 Férfi csizma, bakancs 42,5 8 Szárascipő 43 7 Férfi félcipő és szandál 42 6 Női csizma, bakancs, szárascipő 39 6 Női félcipő és szandál 38 5 Női pamszcipő 37,5 5

Next