Könnyűipari Értesítő, 1970. július-december (23. évfolyam, 15-27. szám)

1970-09-21 / 22. szám

140 KÖNNYŰIPART ÉRTÉRÍTŐ 1970. szeptember 21. évi szeptember 25-ig; az oktatási évenkénti 24,0 Ft elő­fizetési díjat a megrendelés után, a Hírlap Iroda által küldött átutalási postautalványon kell befizetni. Példányonként csak korlátozott számban, a Posta Hír­lapboltjában (Budapest, V., Bajcsy-Zsilinszky út 76.) is kapható lesz. LAPKIADÓ VÁLLALAT A HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI FAIPARI VÁLLALAT KÖZLEMÉNYE Bélyegző elvesztése kiveszett, ezért érvénytelen a következő szövegű bé­lyegző : „Hajdúböszörményi Faipari Vállalat Anyagbeszerzés MNB 403.” HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI FAIPARI VÁLLALAT • BÍRÓSÁGI GYAKORLAT­­ A vállalat működési körén kívül eső elháríthatatlan kárt előidéző oknak csak az minősíthető, amely teljesen ■független a vállalat tevékenységétől. A gépkocsi üzembentartás körébe beletartozik a közúti baleset kockázata, ezért közúti baleset esetén a kárt elő­idéző és külső személy terhére eső ok, valamint a válla­lat tevékenységének köre között az okozati összefüggés fennáll [Mt. 62. § (1), (2) bek., PK 156. sz.]. A felperes 1960. márciusától az alperesnél volt gép­kocsivezető, 1966. december 2-án 18 óra tájban, amikor munkája végeztével a garázs felé haladt, az 51. számú úton vele szemben közlekedett az egyik katonai alaku­lathoz tartozó különleges vontató, amely fékezés hatá­sára átcsúszott az úttest menetirány szerinti bal olda­lára, és ott összeütközött a felperes által vezetett, telje­sen szabályszerűen közlekedő tehergépkocsival. Az összeütközés következtében a felperes által vezetett tehergépkocsi erősen megrongálódott, a felperes azonban a helyszínen az összeütközés során keletkezett személyi sérülésről nem tett említést. A következő napon — de­cember 3-án — azonban lakóhelyén a körzeti orvosnál jelentkezett az összeütközésnél keletkezett zúzódásaival, és az orvos táppénzes betegállományba is vette. A fel­peres ettől kezdve megszakítás nélkül huzamos időn át táppénzes betegállományban volt, ismételten kórházi gyógykezelés alatt állott. A felperes a balesetből eredő kárának a megtérítését kérte az alperestől, majd miután ez nem vezetett ered­ményre, panaszt nyújtott be az alperesi vállalat mellett működő munkaügyi döntőbizottsághoz. A táppénz és az elmaradt átlagkereset közötti különbözet, a kórházi gyógykezelése alatt a hozzátartozók látogatásaival felme­rült költségek, valamint az 1966. évi elmaradt nyereség­­részesedésének a megtérítésére kérte kötelezni az alpe­rest. A vállalati munkaügyi döntőbizottság elutasította a felperes panaszát. Megállapította, hogy a baleset ugyan gépkocsivezetés, tehát munka közben következett be, de a vállalat működési körén kívül eső elháríthatatlan ok­ból. Minthogy a kárt a katonai gépjármű vezetője okozta, a kárért kizárólag a katonai alakulat mint üzembentartó felelős. A vállalati munkaügyi döntőbizottság elutasító hatá­rozata ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a bírósághoz. A bíróság a felperes felülvizsgálati kérelmét elutasí­totta, és a felperest 50 Ft perköltség fizetésére kötelezte. A bíróság nem tulajdonított jelentőséget annak az al­peresi védekezésnek, hogy a felperes a baleset alkalmá­val a helyszínen nem tett említést személyi sérülésről. Megállapította, hogy az alperes vállalat a gépkocsijában keletkezett kár megtérítéseként 6012 Ft-ot kapott a kár okozójától, ezért a felperes káráért is a katonai alakula­tot terheli a kártérítő felelősség. Megállapította továbbá, hogy az alperes vállalat a bekövetkezett sérelmet nem háríthatta el, mivel az az ok, amely a felperes kárát előidézte, a szabálytalanul közlekedő katonai gépkocsi vezetője magatartásának, a KRESZ vonatkozó rendelkezései megszegésének a követ­kezménye. Ezért az alperes az Mt. 62. §-ának (2) be­kezdésében foglaltak alapján mentesül a felelősség alól. A bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás ala­pos.Az Mt. 62. §-ának (1) bekezdése szerint a vállalat a dolgozónak munkaviszony keretében okozott kárért vét­kességére tekintet nélkül teljes mértékben felel. A (2) bekezdés értelmében mentesül a vállalat a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elhá­ríthatatlan magatartása okozta A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának e tör­vényi rendelkezéséhez fűzött 936/b. b) számú állásfog­lalása szerint, ha a kárt a vállalat működési körébe eső ok idézte elő, a vállalat felelőssége akkor is fenn­áll, ha ez az ok nem volt elhárítható. Nem vonatkozik ez a foglalkozási megbetegedésekből eredő károkra. A vállalat működési körébe eső oknak minősülnek ál­talában a vállalat által feladatai ellátása során kifejtő tevékenységgel összefüggő személyi magatartásokból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulaj­donságából, állapotából, mozgatásából és működéséből eredő okok. A kárt előidéző ok csak akkor minősül a vállalat mű­ködési körén kívül esőnek, ha az az előző bekezdésben foglaltakra figyelemmel független a vállalat tevékeny­ségétől, tehát ha az előidéző ok és a vállalat tevékeny­sége között nincs okozati összefüggés. Azt, hogy a kárt előidéző ok az adott esetben a vállalat működési körén kívül esik, a vállalat működése vonatkozásában és ob­jektív ismérvek alapján kell vizsgálni. Az adott esetben a felperes gépkocsivezető munkakö­rében, a gépjárműfuvarozást folytató alperes vállalat te­hergépkocsiját vezetve szenvedett balesetet, éspedig amiatt, hogy a közúti forgalomban résztvevő egyik ide­gen jármű vezetője nem tartotta meg a KRESZ rendel­kezéseit. A fenti idézett polgári kollégiumi állásfoglalásban rész­letesen kifejtettek helyes értelmezése mellett a kárt elő­idéző okot nem lehet a vállalat működési körén kívül esőnek minősíteni, mert az nem független az alperes vál­lalat tevékenységétől — a gépjárműfuvarozás, a gép­kocsik tömeges üzembentartása az alperes vállalat tevé­kenységi körébe tartozik, amelynek természetes velejá­rója a hasonló balesetek kockázata, ezért az adott eset­ben is fennáll a balesetet előidéző ok és az alperes vál­lalat tevékenysége, működési köre közötti okozati ösz­­szefüggés. A kerületi bíróság ezzel ellenkező álláspontjának az elfogadása azzal a nem kívánatos eredménnyel járna, hogy a dolgozók széles körét, a hivatásos gépjárműveze­tőket teljesen kirekesztené az oly gyakori közlekedési balesetek tekintetében az Mt. 62. §-ában foglalt rendel­kezéssel megszigorított munkáltatói felelősség által nyúj­tott védelemből. A kifejtettekből következik, hogy a ke­rületi bíróság ítélete törvénysértő. (Legf. Bír. P. törv. III. 21106/1969. sz.) Szerkesztésért felel: dr. Soós László (Könnyűipari Minisztérium Igazgatási Főosztály) Kiadja a Lapkiadó Vállalat, Budapest, VII., Lenin körút 9—11. Telefon: 221—285. Felelős kiadó: Sala Sándor igazgató Egyes példányok beszerezhetők a Posta Központi Hírlap Iroda Hírlapboltjában (Budapest, V., Bajcsy-Zs. út 76.) Index: 25.448 703708/2 — Zrínyi Nyomda, Budapest. — F. v.: Bolgár Imre

Next