Könyvvilág, 1974 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1974-01-01 / 1. szám
.574 JANUÁR ÁRA: 80 FILLÉR XIX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM u A MAGYAR KÖNYVKIADÓK ÉS KÖNYVTERJESZTŐK EGYESÜLÉSÉNEK LAPJA Es színész benne arácsony előtt, a kényesboltok között vándoroló, sok „televíziós” meglepetéssel találkozott az ember. Németh László Irgalom című alkotása olcsó kiadásban, Jókai És mégis mozog a föld, a tv-film szereplőivel a kötésborítón és így tovább. Az elmúlt esztendőkben olyan szimbiózis alakult ki könyvkiadásunk (és könyvforgalmunk), valamint a televízió között, hogy a könyvek barátai egyre inkább támaszkodhatnak a tévé könyvekkel kapcsolatos műsoraira, a képernyőn bemutatott szépirodalmi alkotásokra. Jó ügy bontakozott ki. A rádió és a televízió mindig fontos feladatának tartotta a könyvek sokoldalú szolgálatát. A folyamat folytatódni fog. Vajon nem túlzás-e azt várni, hogy a tévé 1974 első felében színre kerülő színháztörténeti műsorsorozata is kapcsolódhat a könyvekhez? Nem tkinti-e túlbuzgóságnak az olvasó, ha a tévé, a könyvkiadók és könyvterjesztők, valamint a színházak művészei összekapcsolni igyekeznek e tíz adásból álló, rendkívül érdekes sorozat műsorait könyvekkel? „A színház, az színház, a könyv, az könyv, a tévé pedig tévé” — gondolhatja a bosszús hangulatú ember, „hagyjanak végre békében a komplexitással”. Emberünk fontos kérdésre tapintott. Mindaz, ami eddig kibontakozott a rádió, a televízió és a könyvek között, s mindaz, amit ezután szeretnénk elérni, éppen a komplexitás jelszavával történik. És mindez nem egyszerűen valamiféle raffinált forgalmat befolyásoló, üzleti fogás, hanem az olvasók, rádióhallgatók, színházlátogatók és tévénézők helyzetének kényelmesebbé tétele, ha úgy tetszik, takarékosság pénzzel és idővel. Fontos szellemi vállalkozások összekapcsolása, a „megszerzést” könnyíti meg, nemcsak üzleti értelemben, hanem mindenekelőtt szellemi értelemben. Miről is van szó? A televízió „És színész benne minden férfi és nő” címmel tíz adásból álló színházi sorozatot mutat be, kéthetenként, kedden este, amelyet másnap, szerdán délelőtt megismétel. Gyárfás Miklós író munkája a görögöktől kezdve, Madách Imréig vezet végig a legfontosabb színháztörténeti állomásokon. A műsorok darabjait és darabrészleteit a fővárosi színházak, a színházművészeti főiskola és néhány, vidéken élő, tehetséges színházi szakember mutatja be. Előadásainkhoz a tévé második műsorában kapcsolódó színműveket, tévédrámákat és drámákat feldolgozó játékfilmeket is műsorra tűzünk. A sorozatban a színházé a főszerep: azt, hogy mit jelent Aiszkhülosz, Shakespeare, Moliére, Csehov, Ibsen, Brecht, Majakovszkij, Madách, színművek hivatottak bebizonyítani. Azt, hogy a színházlátogató mit vegyen észre e szerzők darabjaiban, Gyárfás Miklós, és a darabot rendező alkotók, színművések rövid eeszélgetései árulják el. Nem állítjuk, hogy műsorunk „megtanítja” majd az embereket, miként kell „színházba járni”. Reméljük azonban, hogy a sorozat sokoldalúbb érdeklődés felkeltésére alkalmas és valóban lehetővé teszi, hogy többet ismerjünk meg a világirodalom színháztörténetéből, a színpad nagy szerzőiből, mint eddig. „Rendben van — mondhatja most fentebb idézett szkeptikus emberünk —, de mi módon kerül ide a könyv?” Először is a sorozathoz segédanyagokat nyomtatunk. E füzetecskék hozzáférhetőek lesznek könyvkereskedésekben is, bár elsőrendű hivatásuk az, hogy művelődési otthonokban és klubokban megkönnyítsék a tévéműsor rendszeres figyelemmel kísérését. Fontosabb, hogy a könyv barátai e sorozat kapcsán lényegében a legfontosabb színházművészeti alkotások tulajdonosává válhatnak, létrehozhatják saját színházművészeti kiskönyvtárukat. A görög óriások, Shakespeare összes drámái, Moliére darabjai, Csehov összes művei, a Brecht-darabok, Majakovszkij alkotásai, Ibsen, egy kis kóstoló Beckettből és nem utolsósorban Madách — ezek a könyvek manapság már nem hiányozhatnak az otthoni, kis könyvtárak polcairól sem. Mindazoknak, akik részt vállaltak a színházművészeti sorozat létrehozásában, most sokirányú kérésük van a tisztelt olvasóhoz. Nézzék végig a sorozatot, s ha alkalmuk van, a vélemény, kritika, tanács elmondására ne legyenek restek, mi keresni fogjuk a találkozások lehetőségeit. Akik segítettek nekünk e munka előkészítésében, s egyben a hazai könyvkiadás gazdái, arra kérik a kedves olvasóit, érezzen kedvet a színházművészet óriásainak nyomtatásban való megismeréséhez is, s amikor a könyvesboltok kirakatait böngészik, vegyék észre s szerezzék meg azokat a könyveket,is, amelyek a tévé lenti sorozatához kapcsolódnak. Televíziónk már sokszor vállalkozott szórakoztató keretek között hasznos ismeretek közlésére, helyesebben szólva: kedvcsinálásra, ismeretek megszerzéséhez. A kalandozások kétezer év színpadán — azt reméljük — megnyeri majd a színház- és könyvbarátok érdeklődését és szeretetét. Szücs Andor Martyn Ferenc: Petőfi olvasása közben című mappájából ILLYÉS GYULA Január Egy körkérdésre Kígyó az év. Január rajt a fej, Majd nyel, nyel, egyre nyel, míg csak önnön farkába nem harap! Mikor akad már torkán a falat? Mert hány billiomodik a Fordulat, e circulus vitiosus (vagyis bűnös kör, mely bennünket csalva lett hamis)?! Mert kit hizlal kosztja: az ember-eledel? Pap, bölcselő szó vesztve pillogat. Költő, felelj! (Illyés Gyula: Minden lehet. Szépirodalmi, 179 oldal, kötve 16,50 Ft.) A Könyvvilág önmagáról Lapunkról aligha lehet elmondani, hogy olvasóit saját ügyeivel, „szempontjainak” s „célkitűzéseinek” magyarázgatásával traktálná. Most sem ezt akarjuk. De minden évkezdés a számvetés ideje is, s magától értetődően nemcsak a miénk, hanem az egész könyvszakmáé: kiadóké és terjesztőké, lektoroké, bolti eladóké és kritikusoké. Nos, 1972 nemzetközi könyvév volt, 1973 a magyar könyvnyomtatás ötszáz esztendős évfordulójának ünnepi éve. 1974 azonban már igazán nem lesz „könyvév”, miként foglalkozzunk tehát a könyvekkel, az olvasás ügyével? Szeretnők, ha minden év könyvév lenne! És erre úgy látszik, vannak is reményeink. A téli könyvvásár minden elképzelést felülmúló forgalma megint csak azt bizonyítja, hogy még mindig a könyv a legkedvesebb ajándék, hogy a könyvvásárlók létszáma, a könyvre kiadott összegek mértéke — minden nyugati jóslat ellenére — nálunk egyre növekszik. De növekszik-e az olvasóké, az olvasásé, és valóban a jobb könyveket olvassák-e egyre többen? Noha e tekintetben is biztatóak a jelek, korántsem lehetünk elégedettek. Növekedett a mutatósabb, szünk minél több, arra ésszebb kiállítású, nézegetésdemesnek tartott könyvről re alkalmas könyvek, fő — a megjelenéssel egyidőként a szebbnél szebb műben — rövid ismertetéseket veszett albumok forgalma közzétenni. Erre a munka— és ez így van jól. Elkapva a legjobb erőket akarkodják a régi és modernjuk megnyerni. És nemcsak klasszikusok műveit, vers- szépirodalmi művekről kötetek, balladáskönyvek írunk. Olvasóink tapasztalpillanatok alatt eltűnnek, a hatjak'. h.° W’ szakítottunk , a szépirodalom-középpontú mai magyar regény meg szemlélettel: a művészetek, éppenséggel „hiánycikk , ismeretterjesztés, tájak-né- De az, hogy kevés az új repék megmutatása, a szociogény, önmagában is elgonlógia, a politikai irodalom, dolgoztató, a közgazdaság vagy a szá.. . , , . mítástechnika szintén egyre Nem tudunk nem is inkább teret , lapunk. akarunk pár sorban e korban Már amenyiben van désekre választ találni, terünk. A választ az idő adja Mindezek mellett élénmeg — és az olvasó kebb, közvetlen kapcsolatot magyar nép, ha tudniillik szeretnénk teremteni olvaegész népünk olvasni fog.sóinkkal is a megjelenő A mi dolgunk az, hogy eb- könyvek olvasóival is jár, .. . A „.. . ]uk leveleiket, bírálatukat, ben segítsünk. A Konyvm- kívánságaik közlését s lag nem akar eggyel több ezekkel elsősorban az elfolyóirat lenni, nem akar vasúszolgálat rovatban, ám, az ÉS-sel vagy a Kritiká- ha közérdekűek, külön val versenyezni. De az cikkben is foglalkozunk, egyetlen lap, amely Ki- Olvasóinkat viszont arra adóink jelentik rovatában kérjük, fizessenek elő s amegjelenés előtt minden, hivatásos kiadók által megjelentetett műről hírt ad. s A hónap könyvei jegyzékében minden megjelent könyvet utólag is pontosan regisztrál. Emellett igyek pünkra — az utcai árusítás révén éppoly bizonytalan, hogy hozzájutnak-e, mint könyvesboltokban. A könyvesbolti ingyenes példányok alighanem csökkenni fognak, noha a törzsvevők nyilván boltjukban is megkaphatják a lapot. De félő, hogy épp a legérdekesebb számok hamar elfogynak. Ezért célszerűbb az előfizetés. (A legegyszerűbb a postai kézbesítőhöz fordulni.) Lapunk ezentúl valamivel később — a hónap közepén — jelenik meg, hogy a hóvégi, hónap eleji nyomdai hajrát elkerüljük — viszont így megalapozottabb adatokkal szolgálhatunk. Távlatilag különben azt tervezzük, hogy gyakrabban, sőt rendszeresen adunk nagyobb terjedelmű számokat (mint a decemberi számunk is volt.). Magunkról ennyi most talán elég is — kérjük olvasóink segítségét és kívánunk sikerekben gazdag, boldog új esztendőt!