Könyvvilág, 1986 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1986-12-01 / 12. szám
Kiadói térkép - Abaújtól Zemplénig Könyvek Hajdú-Biharban Ezen a tájon négyszázhuszonöt éves múltja van a könyvkiadásnak. 1561-ben alapította ugyanis Huszár Gál a debreceni nyomdát, amely azóta is folyamatosan működik. E műhelyben az évszázadok során írásművek sokaságát segítették napvilágra, ma pedig - Alföldi Nyomda néven - az ország talán legnagyobb könyvgyára, s mint ilyen a helyi publikációs tevékenységnek is fő bázisa. A kapitalizmus kori vállalkozások elsorvadását, illetve felszámolását követően utoljára az ötvenes évek derekán (1955— 57) volt a megyében ún. hivatásos kiadó, az Alföldi Magvető. Azóta is van viszont - mégpedig mennyiségileg és minőségileg egyaránt számottevő - helyi könyvkiadás. Különösen a hetvenes évek elejétől élénkült meg ez a munka. Ekkorra datálható a helyismereti mozgalom és a helytörténetírás fellendülése, a szocialista demokrácia kibontakozása és általában a szűkebb haza múltja és szocialista jelene iránti érdeklődés megnövekedése és differenciálódása. Adva volt és adva van a megfelelő szerzőgárda is: Debrecenben írócsoport, több egyetem és kutatóhely működik, színvonalas irodalmi folyóirat jelenik meg, és a megye más településein is számos szakember dolgozik. E jelentős szellemi potenciál hatékony mozgósításának anyagi feltételei szintén a hatvanas-hetvenes évek fordulóján váltak kedvezőbbé: bővültek a pénzügyi keretek, sokszorosító műhelyek, majd kisnyomdák létesültek, amelyek könyveket is előállítanak. A nyolcvanas évek elejétől a gazdasági szorítások következtében tapasztalható ugyan némi megtorpanás, de ez nem a kiadott művek mennyiségében, hanem inkább azok összetételében mutatkozik meg - főleg az üzemek, termelőszövetkezetek vállalkozó kedve csökkent. A hajdú-bihari kiadványokról 1970 óta van nyilvántartásunk, 1975-től pedig a Megyei Könyvtár évente közread - e sorok írójának összeállításában - egy bibliográfiai jegyzéket. Ezek szerint eleinte éves átlag-ban 60-65, később 80-85, majd 100-105 kötet jelent meg a megyében. Vagyis az utóbbi másfél évtizedben több mint száz kiadó szerv gondozásában csaknem 1400 könyv és füzet látott napvilágot. Részletes ismertetésük vagy akárcsak puszta felsorolásuk e helyen nem lehetséges. Valamelyest megkönnyíti az áttekintést, hogy kiemelkedik néhány rendszeres kiadói tevékenységet folytató intézmény, amelyek között spontán munkamegosztás is kialakult - persze merev határok nélkül. Az MSZMP megyei bizottsága és a pártarchívum az ideológiai-politikai és főként a munkásmozgalom-történeti kutatásoknak vált gazdájává és irányítójává. Olyan művek jelzik ezt, mint a Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története( 1970), a felszabadulás utáni fejlődés válogatott dokumentumainak három kötete, a munkásmozgalom helyi személyiségeinek életrajzgyűjteményei és visszaemlékezései, továbbá az évente megrendezett felolvasó ülések szövegét tartalmazó füzetek. Egy évtizeden át (1971-80) jelent meg a Tanulmányok és források... című évkönyv; ebből nőtt ki az 1981 óta megjelenő Debreceni Szemle című társadalompolitikai kiadvány. A Hazafias Népfront megyei Bizottsága vidéken elsőként adott ki egy mozgalomtörténeti bibliográfiát, majd egy dokumentumválogatást és nemrég egy tanulmánykötetet. A KISZ megyei bizottsága megíratta a ifjúsági mozgalom utóbbi évtizedeinek történetét, és megindította az Ifjúság Hajdú-Biharban sorozatot, amelyben történeti, szociológiai és politikai írások egyaránt helyet kapnak. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár a komplexen értelmezett helytörténetírás hivatott művelője és szervezője. Évkönyvében, Közleményeiben és Forráskiadványaiban az általa őrzött források közzétételére is nagy gondot fordít. Egyedülálló kísérlet három népművelésés életmódtörténeti dokumentumgyűjtemény, valamint a Debreceni magisztrátus 1574-től vezetett jegyzőkönyveinek beindult kiadása. Korábbi keletű a levéltári anyagot ismertető három és a kéziratos térképeket bemutató két kötet, valamint a Hajdú-bihari történelmi olvasókönyv (1973). A Múzeumok Megyei Igazgatósága a néprajzi és művészettörténeti írások elsőszámú kiadója. A Déri Múzeum nagy múltú évkönyvében, valamint a hajdúböszörményi Hajdúsági és a berettyóújfalui Bihari Múzeum pár éve - váltakozva - megjelenő annaleseiben, továbbá a Hajdú-Bihar megyei múzeumok közleményei című sorozatban pedig történeti, régészeti, irodalomtörténeti, természettudományi, muzeológiai stb. írások is gyakran napvilágot látnak. Rendszeresen publikálják a különféle tudományos ülésszakok anyagát, és tudományos teljesítményként értékelhetők a múzeumi kalauzok is. A pedagógia módszertani-elméleti problémáiról és az oktatásügy történetéről szóló művek elsősorban a Pedagógus Továbbképzési Intézet gondozásában jelentek meg. A Kölcsey Művelődési Központ pedig a közművelődés metodikájáról, helyi kísérletek tanulságairól stb. tesz közzé egyre több füzetet. A megyei könyvtár főként bibliográfiákat - köztük az Alföld és a Válasz repertóriumait - és kronológiákat állít össze, de Petőfi, Ady és Móricz debreceni kapcsolatairól, a megye képzőművészetéről, Földi Jánosról és a munkásművelődés múltjáról és jelenéről is születtek kötetek. Tavaly kiadták a Debreczeni Vörös Újság hasonmását is. A Kossuth Lajos Tudományegyetem könyvtára a másik fontos könyvészeti műhely: itt készült el a megyei sajtó és az Ady Társaság bibliográfiája, itt szerkesztik a Tiszántúli időszaki kiadványok repertóriumai című sorozatot (benne a Csokonai Lapok, a Kelet Népe, a Magyarok címjegyzékével) és az egyetem tanárainak személyi bibliográfiáit. Ezeken kívül történeti és elméleti kutatások is folynak az intézményben; ennek eredményeit elsősorban a Könyv és könyvtár c. évkönyv, továbbá a könyvművészeti kiállítások alkalmával rendezett tudományos ülések előadásait tartalmazó füzetek teszik közzé. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen szinte mindegyik intézetnek, tanszéknek van külön aktája, amelyekben valamenynyi oktatott és kutatott tudományágból jelennek meg dolgozatok. A bölcsészkarnak és a néprajzi intézetnek saját sorozata, illetve sorozatai is vannak, az egyedi kiadványok közül pedig említést érdemel a Juhász Géza- és a Jausz Béla-emlékkönyv, valamint a fiatalon elhunyt újságíró, Dankó István cikkeiből válogatott Rekviem a holnapért (1983). Az orvosi és a mezőgazdasági kutatások publikációi főként a Debreceni Orvostudományi és az Agrártudományi Egyetem kiadványaiban (évkönyvekben, a konferenciákról közzétett kötetekben stb.) látnak napvilágot. Az éppen egy évtizede működő Debreceni Akadémiai Bizottság szintén hamar felzárkózott a helyi kiadói műhelyekhez. Egyebek között itt jelent meg a megyei kutatási és fejlesztési témák jegyzéke (1985). A DAB közleményei sorozat pedig a régióban művelt tudományok széles körét öleli fel. Komoly anyagi erőket fordítanak a helyi kutatások és művészetek támogatására a tanácsok. A megyei tanács finanszírozta - sok egyéb mellett - az Alföld Stúdió, vagyis a fiatal szépírók, kritikusok antológiáit: Együtt (1971), Közelítések(1975), Kikötő (1981), továbbá a Századok szelleme( 1980) címmel a magyar irodalom és Debrecen viszonyát elemző tanulmánykötet és a Hortobágy melylyéke( 1972) versgyűjteményt és egy köztéri szobrokat és épületdíszítő alkotásokat ismertető kézikönyvet is. Nemrég pedig a néphagyományokról indított el egy sorozatot a megyei tanács. A Debrecen városi Tanács elsősorban a település múltját feltáró dolgozatokat és irodalomtörténeti esszéket - köztük Oláh Gábor életrajzát Tóth Endre tollából - tett és tesz közzé, de két úttörő jellegű szépirodalmi antológiának - Egyet lép az ősi város (1971), Csokonai koszorúja (1973) és a város műemléki kataszterének is mecénása volt. Széles körű előmunkálatok után, 1981-ben kezdődött meg helytörténetírásunk és helyi kiadványprogramunk eddigi legnagyobb vállalkozásának, az ötkötetes Debrecen története monográfiának a kiadása. Áldozatos és átgondolt publikációs munka folyik Hajdúböszörményben is. Tekintélyes számú kiadványaik közül megemlítendők a Hajdúszabadságlevelek (1971) című forrásközlés, a hajdúsági nemzetközi művésztelepről szóló füzetek, továbbá a város sajtótörténetéről és mezőgazdaságáról írt tanulmányok. Az utóbbi években Hajdúszoboszlón, Püspökladányban, Berettyóújfaluban - korábban Hajdúnánáson - is megjelent néhány figyelemre méltó munka: pl. Ladányi Zoltánról, a bihari, illetve a hortobágyi és a sárréti népdalokról, a ladányi helynevekről. A helyi tanácsok erőfeszítései nyomán az elmúlt másfél évtizedben nem kevesebb mint 9 város- és községtörténeti monográfia és összefoglalás készült el (Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Polgár, Derecske, Berettyóújfalu, Báránd). Némi megszorítással még további két kötet (Józsa, Kaba) is ide sorolható. Ritkán ugyan, de értékes kiadványokkal jelentkezett a Hortobágyi Intéző, újabban Idegenforgalmi Bizottság is, legutóbb például Bakó Endre hézagpótló összeállításával, Hajdú-Bihar megye irodalmi kalauzá-a (1984). Külső megjelenésében is reprezentatív a megyei műemléki albizottság „trilógiája” Hajdú-Bihar műemlékeiről, irodalmi emlékhelyeiről, népművészetéről (1972), népi építészetéről (1979) és temetőművészetéről (1980) . A hetvenes években jó néhány ipari üzem és termelőszövetkezet érezte úgy, hogy fejlődését, akkori állapotát az érdeklődő olvasóknak is be kell mutatnia. Az így létrejött produktumoknak azonban csak csekély hányada tudományos igényű mű, többségük inkább krónika vagy propagandaeszköz. Az üzemek ritkán patronálnak másfajta kiadványokat. Örvendetes kivétel az Alföldi Nyomda, amely egyébként is nagyon sokat tesz a hajdú-bihari, debreceni könyvkultúra hagyományainak ápolásáért és továbbfejlesztéséért. Talán e vázlatos és igen-igen hézagos áttekintésben is sikerült érzékeltetni, hogy folyamatosság és igényesség jellemzi a Hajdú-Bihar megyei kiadáspolitikát, a helyi kiadványtermés szembeötlő sajátossága a műfaji és a tematikai sokoldalúság. Mindazonáltal a nagy számok ellenére bizonyos szétforgácsoltság is mutatkozik. Többszöri próbálkozással sem tudtuk megvalósítani a megfelelő koordinációt. Bár az utóbbi időben van előrelépés, voltaképpen megoldatlan a helyi kiadványok terjesztése is: a megyében megjelenő könyvek nagyobbik része — a könyvkereskedelmi vállalatok segítsége ellenére — nemigen kerül be a szellemi élet országos vérkeringésébe. Régi és mostanában megint gyakran emlegetett óhaj Debrecenben egy könyvkiadó vállalat alapítása. A fentiek is igazolják, hogy erre már megérett az idő: adott a szerzői gárda magja, a nyomdai kapacitás, a terjesztői apparátus, a szélesebb kulturális háttér, a politikai akarat. A hazai tudományos kutatás néhány ágának jelentős központjai működnek a városban, jeles tudósok, ismert művészek és írók, kritikusok alkotnak itt. Mindez elegendő biztosíték arra, hogy egy vegyes profilú, országos hatókörű könyvkiadó vállalat magas átlagszínvonalat érhet el, és felzárkózhat nagyobb fővárosi kiadókhoz. Egy hivatásos kiadó — mint szellemi műhely — tovább emelhetné Debrecen és Hajdú-Bihar megye rangját az ország kulturális életében. Bényei Miklós KÖNYVVILÁG. Felelős szerkesztő: Zentai Péter László. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vörösmarty tér 1. 1051. Felelős kiadó: Zöld Ferenc, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének az igazgatója. 86-4592 Szikra Lapnyomda, Budapest. Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató. HU ISSN 0133-0853 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és tápellátási Irodánál Budapest V., József nádor tér I. 1900. közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a (HELIR) 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj 1 évre 78 Ft, egyes szám ára 6,50 Ft. Megjelenik havonta.