Könyvvilág, 1986 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1986-12-01 / 12. szám

Kiadói térkép - Abaújtól Zemplénig Könyvek Hajdú-Biharban Ezen a tájon négyszázhuszonöt éves múltja van a könyvkiadás­nak. 1561-ben alapította ugyanis Huszár Gál a debrece­ni nyomdát, amely azóta is fo­lyamatosan működik. E mű­helyben az évszázadok során írásművek sokaságát segítették napvilágra, ma pedig - Alföldi Nyomda néven - az ország ta­lán legnagyobb könyvgyára, s mint ilyen a helyi publikációs tevékenységnek is fő bázisa. A kapitalizmus kori vállalkozá­sok elsorvadását, illetve felszá­molását követően utoljára az ötvenes évek derekán (1955— 57) volt a megyében ún. hivatá­sos kiadó, az Alföldi Magvető. Azóta is van viszont - mégpe­dig mennyiségileg és minőségi­leg egyaránt számottevő - helyi könyvkiadás. Különösen a hetvenes évek elejétől élénkült meg ez a mun­ka. Ekkorra datálható a helyis­mereti mozgalom és a helytör­ténetírás fellendülése, a szocia­lista demokrácia kibontakozá­sa és általában a szűkebb haza múltja és szocialista jelene iránti érdeklődés megnöveke­dése és differenciálódása. Ad­va volt és adva van a megfelelő szerzőgárda is: Debrecenben írócsoport, több egyetem és ku­tatóhely működik, színvonalas irodalmi folyóirat jelenik meg, és a megye más településein is számos szakember dolgozik. E jelentős szellemi potenciál hatékony mozgósításának anyagi feltételei szintén a hat­vanas-hetvenes évek forduló­ján váltak kedvezőbbé: bővül­tek a pénzügyi keretek, sokszo­rosító műhelyek, majd kis­­nyomdák létesültek, amelyek könyveket is előállítanak. A nyolcvanas évek elejétől a gazdasági szorítások következ­tében tapasztalható ugyan né­mi megtorpanás, de ez nem a kiadott művek mennyiségében, hanem inkább azok összetételé­ben mutatkozik meg - főleg az üzemek, termelőszövetkezetek vállalkozó kedve csökkent. A hajdú-bihari kiadványok­ról 1970 óta van nyilvántartá­sunk, 1975-től pedig a Megyei Könyvtár évente közread - e sorok írójának összeállításában - egy bibliográfiai jegyzéket.­ Ezek szerint eleinte éves átlag-­­ban 60-65, később 80-85, majd 100-105 kötet jelent meg a me­gyében. Vagyis az utóbbi más­fél évtizedben több mint száz kiadó szerv gondozásában csaknem 1400 könyv és füzet látott napvilágot. Részletes is­mertetésük vagy akárcsak pusz­ta felsorolásuk e helyen nem lehetséges. Valamelyest meg­könnyíti az áttekintést, hogy ki­emelkedik néhány rendszeres kiadói tevékenységet folytató intézmény, amelyek között spontán munkamegosztás is ki­alakult - persze merev határok nélkül. Az MSZMP megyei bizottsá­ga és a pártarchívum az ideoló­giai-politikai és főként a mun­kásmozgalom-történeti kutatá­soknak vált gazdájává és irá­nyítójává. Olyan művek jelzik ezt, mint a Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmá­nak története( 1970), a felszaba­dulás utáni fejlődés válogatott dokumentumainak három kö­tete, a munkásmozgalom helyi személyiségeinek életrajzgyűj­teményei és visszaemlékezései, továbbá az évente megrende­zett felolvasó ülések szövegét tartalmazó füzetek. Egy évtize­den át (1971-80) jelent meg a Tanulmányok és források... cí­mű évkönyv; ebből nőtt ki az 1981 óta megjelenő Debreceni Szemle című társadalompoliti­kai kiadvány. A Hazafias Nép­front megyei Bizottsága vidé­ken elsőként adott ki egy moz­galomtörténeti bibliográfiát, majd egy dokumentumváloga­tást és nemrég egy tanulmány­­kötetet. A KISZ megyei bizott­sága megíratta a ifjúsági moz­galom utóbbi évtizedeinek tör­ténetét, és megindította az Ifjú­ság Hajdú-Biharban sorozatot, amelyben történeti, szocioló­giai és politikai írások egyaránt helyet kapnak. A Hajdú-Bihar megyei Le­véltár a komplexen értelmezett helytörténetírás hivatott műve­lője és szervezője. Évkönyvé­ben, Közleményei­ben és For­ráskiadványaiban az általa őr­zött források közzétételére is nagy gondot fordít. Egyedülál­ló kísérlet három népművelés­és életmódtörténeti dokumen­tumgyűjtemény, valamint a Debreceni magisztrátus 1574-től vezetett jegyzőkönyveinek bein­dult kiadása. Korábbi keletű a levéltári anyagot ismertető há­rom és a kéziratos térképeket bemutató két kötet, valamint a Hajdú-bihari történelmi olvasó­könyv (1973). A Múzeumok Megyei Igaz­gatósága a néprajzi és művé­szettörténeti írások elsőszámú kiadója. A Déri Múzeum nagy múltú évkönyvében, valamint a hajdúböszörményi Hajdúsági és a berettyóújfalui Bihari Mú­zeum pár éve - váltakozva - megjelenő annaleseiben, továb­bá a Hajdú-Bihar megyei múze­­­­umok közleményei című soro­zatban pedig történeti, régésze­ti, irodalomtörténeti, természet­­tudományi, muzeológiai stb. írások is gyakran napvilágot látnak. Rendszeresen publikál­ják a különféle tudományos ülésszakok anyagát, és tudomá­nyos teljesítményként értékel­hetők a múzeumi kalauzok is. A pedagógia módszertani-el­méleti problémáiról és az okta­tásügy történetéről szóló mű­vek elsősorban a Pedagógus Továbbképzési Intézet gondo­zásában jelentek meg. A Köl­csey Művelődési Központ pe­dig a közművelődés metodiká­járól, helyi kísérletek tanulsá­gairól stb. tesz közzé egyre több füzetet. A megyei könyvtár főként bibliográfiákat - köztük az Al­föld és a Válasz repertóriumait - és kronológiákat állít össze, de Petőfi, Ady és Móricz deb­receni kapcsolatairól, a megye képzőművészetéről, Földi Já­nosról és a munkásművelődés múltjáról és jelenéről is szület­tek kötetek. Tavaly kiadták a Debreczeni Vörös Újság hason­mását is. A Kossuth Lajos Tudomány­­egyetem könyvtára a másik fontos könyvészeti műhely: itt készült el a megyei sajtó és az Ady Társaság bibliográfiája, itt szerkesztik a Tiszántúli időszaki kiadványok repertóriumai című sorozatot (benne a Csokonai Lapok, a Kelet Népe, a Magya­rok címjegyzékével) és az egye­tem tanárainak személyi biblio­gráfiáit. Ezeken kívül történeti és elméleti kutatások is folynak az intézményben; ennek ered­ményeit elsősorban a Könyv és könyvtár c. évkönyv, továbbá a könyvművészeti kiállítások al­kalmával rendezett tudomá­nyos ülések előadásait tartal­mazó füzetek teszik közzé. A Kossuth Lajos Tudomány­­egyetemen szinte mindegyik in­tézetnek, tanszéknek van külön aktája, amelyekben valameny­­nyi oktatott és kutatott tudo­mányágból jelennek meg dol­gozatok. A bölcsészkarnak és a néprajzi intézetnek saját soro­zata, illetve sorozatai is van­nak, az egyedi kiadványok kö­zül pedig említést érdemel a Ju­hász Géza- és a Jausz Béla-em­­lékkönyv, valamint a fiatalon elhunyt újságíró, Dankó István cikkeiből válogatott Rekviem a holnapért (1983). Az orvosi és a mezőgazdasági kutatások pub­likációi főként a Debreceni Or­vostudományi és az Agrártudo­mányi Egyetem kiadványaiban (évkönyvekben, a konferenci­ákról közzétett kötetekben stb.) látnak napvilágot. Az éppen egy évtizede működő Debrece­ni Akadémiai Bizottság szintén hamar felzárkózott a helyi ki­adói műhelyekhez. Egyebek között itt jelent meg a megyei kutatási és fejlesztési témák jegyzéke (1985). A DAB közle­ményei sorozat pedig a régió­ban művelt tudományok széles körét öleli fel. Komoly anyagi erőket fordí­tanak a helyi kutatások és mű­vészetek támogatására a taná­csok. A megyei tanács finanszí­rozta - sok egyéb mellett - az Alföld Stúdió, vagyis a fiatal szépírók, kritikusok antológiá­it: Együtt (1971), Közelítések­­(1975), Kikötő (1981), továbbá a Századok szelleme( 1980) cím­mel a magyar irodalom és Deb­recen viszonyát elemző tanul­mánykötet és a Hortobágy mely­­lyéke( 1972) versgyűjteményt és egy köztéri szobrokat és épület­díszítő alkotásokat ismertető kézikönyvet is. Nemrég pedig a néphagyományokról indított el egy sorozatot a megyei tanács. A Debrecen városi Tanács elsősorban a település múltját feltáró dolgozatokat és iroda­lomtörténeti esszéket - köztük Oláh Gábor életrajzát Tóth Endre tollából - tett és tesz közzé, de két úttörő jellegű szépirodalmi antológiának - Egyet lép az ősi város (1971), Csokonai koszorúja (1973)­­ és a város műemléki kataszteré­nek is mecénása volt. Széles körű előmunkálatok után, 1981-ben kezdődött meg hely­­történetírásunk és helyi kiad­ványprogramunk eddigi legna­gyobb vállalkozásának, az öt­kötetes Debrecen története mo­nográfiának a kiadása. Áldozatos és átgondolt pub­likációs munka folyik Hajdú­­böszörményben is. Tekintélyes számú kiadványaik közül meg­­említendők a Hajdúszabadság­­levelek (1971) című forrásköz­lés, a hajdúsági nemzetközi művésztelepről szóló füzetek, továbbá a város sajtótörténeté­ről és mezőgazdaságáról írt ta­nulmányok. Az utóbbi években Hajdúszoboszlón, Püspökla­dányban, Berettyóújfaluban - korábban Hajdúnánáson - is megjelent néhány figyelemre méltó munka: pl. Ladányi Zol­tánról, a bihari, illetve a horto­bágyi és a sárréti népdalokról, a ladányi helynevekről. A helyi tanácsok erőfeszítései nyomán az elmúlt másfél évtizedben nem kevesebb mint 9 város- és községtörténeti monográfia és összefoglalás készült el (Hajdú­­böszörmény, Hajdúdorog, Haj­­dúhadház, Hajdúnánás, Haj­dúszoboszló, Polgár, Derecske, Berettyóújfalu, Báránd). Némi megszorítással még további két kötet (Józsa, Kaba) is ide sorol­ható. Ritkán ugyan, de értékes ki­adványokkal jelentkezett a Hortobágyi Intéző, újabban Idegenforgalmi Bizottság is, legutóbb például Bakó Endre hézagpótló összeállításával, Hajdú-Bihar megye irodalmi kalauzá-­a­ (1984). Külső meg­jelenésében is reprezentatív a megyei műemléki albizottság „trilógiája” Hajdú-Bihar mű­emlékeiről, irodalmi emlékhe­lyeiről, népművészetéről (1972), népi építészetéről (1979) és temetőművészetéről (1980) . A hetvenes években jó né­hány ipari üzem és termelőszö­vetkezet érezte úgy, hogy fejlő­dését, akkori állapotát az ér­deklődő olvasóknak is be kell mutatnia. Az így létrejött pro­duktumoknak azonban csak csekély hányada tudományos igényű mű, többségük inkább krónika vagy propagandaesz­köz. Az üzemek ritkán patro­nálnak másfajta kiadványokat. Örvendetes kivétel az Alföldi Nyomda, amely egyébként is nagyon sokat tesz a hajdú-bi­hari, debreceni könyvkultúra hagyományainak ápolásáért és továbbfejlesztéséért. Talán e vázlatos és igen-igen hézagos áttekintésben is sike­rült érzékeltetni, hogy folyama­tosság és igényesség jellemzi a Hajdú-Bihar megyei kiadáspo­litikát, a helyi kiadványtermés szembeötlő sajátossága a műfa­ji és a tematikai sokoldalúság. Mindazonáltal a nagy számok ellenére bizonyos szétforgá­­csoltság is mutatkozik. Több­szöri próbálkozással sem tud­tuk megvalósítani a megfelelő koordinációt. Bár az utóbbi időben van előrelépés, volta­képpen megoldatlan a helyi ki­adványok terjesztése is: a me­gyében megjelenő könyvek na­gyobbik része — a könyvkeres­kedelmi vállalatok segítsége el­lenére — nemigen kerül be a szellemi élet országos vérkerin­gésébe. Régi és mostanában megint gyakran emlegetett óhaj Debre­cenben egy könyvkiadó válla­lat alapítása. A fentiek is iga­zolják, hogy erre már megérett az idő: adott a szerzői gárda magja, a nyomdai kapacitás, a terjesztői apparátus, a széle­sebb kulturális háttér, a politi­kai akarat. A hazai tudomá­nyos kutatás néhány ágának je­lentős központjai működnek a városban, jeles tudósok, ismert művészek és írók, kritikusok al­kotnak itt. Mindez elegendő biztosíték arra, hogy egy ve­gyes profilú, országos hatókörű könyvkiadó vállalat magas át­lagszínvonalat érhet el, és fel­zárkózhat nagyobb fővárosi ki­adókhoz. Egy hivatásos kiadó — mint szellemi műhely — to­vább emelhetné Debrecen és Hajdú-Bihar megye rangját az ország kulturális életében. Bényei Miklós KÖNYVVILÁG. Felelős szerkesztő: Zentai Péter László. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vörösmarty tér 1. 1051. Felelős kiadó: Zöld Ferenc, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének az igazgatója. 86-4592 Szikra Lap­nyomda, Budapest. Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató. HU ISSN 0133-0853 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfize­­tési és tápellátási Irodánál Budapest V., József nádor tér I. 1900. közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a (HELIR) 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj 1 évre 78 Ft, egyes szám ára 6,50 Ft. Megjelenik havonta.

Next