Könyvvilág, 1986 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1986-03-01 / 3. szám
Kiadói térkép - Abaújtól Zemplénig Könyvvilág Békésben Azt hiszem, Békés megye keresi és kezdi megtalálni a maga reális helyét az ország gazdasági életében, a kulturális életben - s ezen belül az irodalmi közéletben - azonban messze van még attól, amit ideálisnak mondhatnánk. Nem jó a „vidék vidékének” lenni, még akkor sem, ha ennek objektív történelmi okai vannak; ezért és így érthető az az egészséges türelmetlenség, amely a békési értelmiség legjobbjait eltölti, s amely egyben garancia is talán e kibontakozásra. Ennek fontos jeleként értékelhető, hogy e táj, amely évszázadokon keresztül hagyta elmenni a szellemi embereit, most vissza akarja hozni őket, s ami ennél is lényegesebb: itt akarja tartani azokat, akik itt vannak. Szeretném hinni, ez nemcsak jámbor szándék, biztató jeleit már érzékelhetni. A XVIII. században a többnyelvű, gazdaságcentrikus Békés megyében sokáig csak mellékes szerepet kaphattak a művelődés magasabb rendű formái. Ha könyv, akkor egyházi irodalom, mellette egy-egy kiemelkedő elme buzgalma nyomán a szakkönyv (Tessedik, Haán, Munkácsy stb.), de az is csak egy-egy kúriában vagy paplakban, no és a kalendárium vagy olykor a vásári ponyva, rémtörténetekkel és széphistóriákkal. A könyv Békés megyei történetében jelentős változás a XIX. század derekán következik be, amikor megalakul Szarvason a Réthynyomda (1846), amelyet a század végén két jelentősebb társa követ: a Kner Izidoré Gyomán, később a Tevané Békéscsabán. Nyomdatörténeti jelentőségükkel számos szakjellegű tanulmány foglalkozott már, ezért itt csak annyit: meghatározó szerepe volt e nyomdáknak abban, hogy a magyar könyv gyökeret vert és meghonosodott a megyében. E két nyomda mai utódja, a Kner Nyomda méltó kíván lenni elődeihez, könyvei a „Szép magyar könyv” évenkénti kiállításán mindig jelen vannak, és előkelő rangot vívtak ki maguknak a nemzetközi szemléken is. Nem véletlen talán, hogy éppen Békéscsaba kapta meg az első országos könyvművészeti tanácskozás rendezésének lehetőségét 1973-ban, amelynek teljes anyagát A ma könyve - a könyv holnapja címen a városi tanács és a Kner Nyomda adta ki. Kár, hogy e tanácskozásnak azóta sincs folytatása. A Kner Nyomda a hagyományok folytatásaként nem hivatásos kiadói tevékenységgel is foglalkozik. Különösen figyelemre méltó a „mini-sorozata”, amelynek darabjai 400 számozott példányban készülnek a könyvgyűjtők és könyvbarátok szűkebb tábora számára. A „Klasszikusok miniben” című sorozat néhány eddig megjelent darabja: Puskin: Anyegin, Madách: Az ember tragédiája, Schiller: Az orléans-i szűz, Ibsen: Peer Gynt, Aiszóposz meséi, Anatole France: Nyársforgató Jakab meséi, Petőfi: Az apostol. Tudomásom szerint a sorozat folytatódik, és nagyobb teret kíván nyújtani a magyar irodalom klasszikusainak. Egy másik sorozat, „A Kner nyomdaipari múzeum füzetei” - az eddig megjelent kilenc füzetből ítélve - nagyszerűen fogja szolgálni a könyvművészeti kultúrát. (Műhelykultúra és stílus - 1982; Képzőművészet a könyvművészetben - 1982; A Tevan Nyomda betűmintakönyve - 1985; Kner Imre szakkönyvtára - 1985 stb.) A Kner Nyomda és a Magvető közös kiadásában jelent meg Monumenta Literarum címen egy huszonnégy füzetből álló gyűjtemény 1982-ben. A Kner Izidor által 1921-22-ben megjelentetett 24 világirodalmi értékű mű hasonmás kiadásának sikere további hasonló együttműködésre serkenthetne. TÖREKVÉSEINK HÁROM CIKK HAGYOMÁNY ÉS HALADÁS IRTA KIRÁLY GYÖRGY EGYÉNISÉG ÉS HAGYOMÁNY IRTA KOZMA LAJOS * TÁRSADALMI ÉS EGYÉNI KULTÚRA IRTA KNER IMRE A Rózsa Ferenc Gimnázium kiadásában lát napvilágot közel két évtizede a „Bibliotheca Bekesiensis”. Az ötszáz számozott példányban megjelenő sorozat eddigi 26 kötete a megye irodalmi és történeti hagyományait dolgozza fel; forrásértékű kiadványai nemcsak a könyvbarátoknak szereznek maradandó örömet, hanem fontosak a kutatók számára is. Csak néhány címet, szemelvénynek: Emlékezzünk Vég-Gyula váráról; Haán Lajos: Békéscsaba története; Tessedik Sámuel írásaiból; Justh Zsigmond parasztszínháza; Gacsári István: Füzesgyarmati krónika; Levelek Munkácsyhoz - Munkácsytól; Darvas József ifjúkori levelei; Sinka István pályakezdése; Vidovszky Béla élete és munkássága stb. Ugyancsak a gimnázium adja ki a miniformában megjelenő - eddig 12 darabból álló - néprajzi sorozatot, amely országos könyvárusi forgalomban is kapható. Néhány cím: Szűrhímzések (1977), Cseréptárgyak (1976), Szűcshímzések (1979), Fafaragások, Bőrmunkák (1980), Játékok (1981) stb. A tudományos jellegű kiadványok az utóbbi években - a Békés megyei tudományos és koordinációs szakbizottság munkájának köszönhetően, amely ma már évi egymillió forintos könyvalappal rendelkezik - egységesebbek és koncepciózusabbak lettek, az esetlegességet a tudatosabb tervezés váltja föl. E bizottság a nevében foglalt feladatának kíván csupán eleget tenni, s nem vindikálja magának az intézmények helyetti gondolkodás és döntés jogát. Jelentős sorozatául ígérkezik az eddigi ún. „Fekete könyvek” című kultúrtörténeti sorozata, amelynek eddigi darabjai a Boszorkányperek Békés megyében, A Kalevala magyar fordításai, A magyar parasztház évszázadai voltak. Az egyes múzeumokban folyó tudományos munka eredményei szükséglet szerint - a „Békés megyei múzeumok közleményei"-ben jelennek meg; az 1971 óta kiadott kilenc kötet közül három évkönyv jellegű, hat önálló tanulmánykötet, amely közül külön is kiemelném Nagy Gyula Pásztorélet a Vásárhelyi pusztán és Elek László Művelődés és irodalom Békés megyében I. című munkáit. A gyulai Erkel Ferenc Múzeum kisebb terjedelmű kiadványai elsősorban a helytörténeti kutatás szolgálatában állnak. A szeghalmi „Sárréti füzetek” darabjai is jól szolgálják a történetkutatást; eddig kilenc füzetük jelent meg, a legutóbbi Bertalan Ágnes Siratója, amely Szabó Pál feleségének, Kiss Etelkának állít emléket. A helyi és országos történelemkutatásnak tesz szolgálatokat igen magas szinten a „Forráskiadványok a Békés megyei levéltárból” című sorozat; az utóbbi évek kiadványai közül különösen fontosak azok, amelyek a megye régmúltjának történetével foglalkoznak. (Kristó Gyula: Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715-1730, Káldy-Nagy Gyula: A gyulai szandzsák 1567. és 1576. évi összeírása stb.) Ugyancsak a helytörténetkutatás körébe tartoznak a „Mozgalomtörténeti kiadványok” keretében megjelenő művek, melyek a Viharsarok progresszív és forradalmi hagyományait térképezik föl. Igen nagy számban jelentek meg a megyében az elmúlt évek során néprajzi, községi és várostörténeti monográfiák, és jelenleg készül Békéscsaba monográfiája, amelynek I. kötete az idén kerül nyomdába. Kiemelten fontos sorozatot indított mintegy tíz évvel ezelőtt Lipták Pál Kossuth-díjas könyvtáros „Poesis Hungarica” címen. A bibliofil sorozat végigtekint a jelenkori magyar líra javán, egyes darabjai 250 példányban készülnek, a szerzők kézjegyét viselik. Könyvárusi forgalomba nem kerülnek, de így is közismertek az irodalmi élet berkeiben. Csak néhány nevet az eddigi negyvenkettőből: Fodor András, Csoóri Sándor, Keresztury Dezső, Vas István, Illyés Gyula, Takáts Gyula, Nagy László, Pilinszky János, Weöres Sándor, Vészi Endre ... A Békéscsabai Megyei Könyvtár képzőművészeti albumai is figyelmet érdemelnek, csak tallózunk a névsorból: Csohány Kálmán, Kass János, Szalay Lajos, Reich Károly, Würtz Ádám stb. A Békéscsabai Városi Tanács kiadásában a hatvanas-hetvenes évektől számos helytörténeti, honismereti és tudományos közlemény látott napvilágot; ezek mind jelentős szerepet játszottak a városhoz való tartozás tudatának erősítésében, s egyúttal előtanulmányul szolgáltak a már említett készülő város-monográfiához. Ezek közül egynéhányat hadd említsünk: A kétszázötven éves Békéscsaba. Achim L. András emlékkönyve 1871-1971. Tanulmányok Békéscsaba történetéből. A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944. Czeglédi Imre: Békéscsaba utcanevei. Az „Alföldi Tanulmányok” 1977-től évenként egyegy kötettel jelentkezik, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Alföldi Csoportjának gondozásában. Végül néhány gondolatot arról a kiadói tevékenységről, amelyet a Békéscsabai Városi Tanács megbízásából és mecénási gesztusainak jóvoltából az Új Aurora szerkesztősége végez az utóbbi tíz évben, annak szellemében, ahogy a lap indult 1973-ban: „... a szerkesztők arra kaptak megbízást: ne zárkózzanak be a város falai közé, hanem (. ..) az egész békési tájra figyelmezzenek, s emellett azokat az írókat, tudósokat, művészeket is kössék az antológiasorozathoz, akik messze kerültek innen, de (...) akikben és valamilyen formában a szülő és útra indító táj kötelme írta Darvas József az első szám bevezetőjében. A folyóirat körül kialakult műhely könyvkiadványai a könyvterjesztő vállalatokkal kötött megállapodás és előzetes igényfölmérés alapján mindbekerültek az országos könyvforgalmazási hálózatba. Versantológiáink és köteteink közül néhány: Békési vers, Biztató, A mért idő, Elpergő napok, Sass Ervin: Intés önmagamhoz. Filadelfi Mihály: Szürke ég alatt, Tomka Mihály: Magányunk leltára, Újházy László: A béke jegyében stb. Prózaantológiák és kötetek: Békési novella, Dajkáló táj, Tóth Lajos: Váratlan látogató. Történelmi lecke útközben, Fábián Zoltán: Mesterek és kapcsolatok stb. 1979-ben új sorozatot indított folyóiratunk szerkesztősége „Új Aurora füzetek" címen, kezdetben 250, később 500 számozott példányban. (A számozatlan példányok száma a kereskedelmi igénytől függően változik, jelenleg 1500 címenként.) E sorozat kedvező visszhangot váltott ki országosan, s szeretnénk, ha olvasótábora nem csalódna bennünk a jövőben sem. A nyomdatörténeti hagyományokat kívánjuk szolgálni a füzetek igényes külsejével; az eddig megjelent 17 füzetből megemlítek néhányat: Szűcs Sándor: Tudományos disputa (néprajz), Bolgár tánc (tíz magyar költő Bulgáriáról), Béládi Miklós: Az értelem-alapító (négy tanulmány Németh Lászlóról), Kemény G. Gábor: A dunai mikrokozmosz (kiadatlan írások) ... A napokban jelenik meg legutolsó füzetünk, Dedinszky Gyula Szó a harang című néprajzi kisgyűjteménye. Távolról sem soroltam fel mindent abból, ami csak az utóbbi tíz évben Békésben megjelent; csupán érzékeltetni szerettem volna a különböző műhelyek törekvéseit, abban a hitben, hogy a lehetőséget, amelyet a Könyvvilág e bemutatkozó írásokkal megteremtett, majd egy - a részletekre is figyelni tudó - vita követheti. Filadelfi Mihály * Tomka Mihály A HALLGATÁS ELLEN Versek Új Aurora fizetek KÖNNYVVILÁG. Felelős szerkesztő: Zenui Péter László. Szerkesztőség és kiadósmátul: Budapest, Vörösmarty tér I. 1051. Felelős kiadó: Zöld Ferenc, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének az igazgatója. 86-711 Szikra Lapnyomda, Budapest. Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató. HU ISSN 0133-0853 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál Budapest V., József nádor tér 1. 1900; közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a (HELIR) 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj 1 évre 78 Ft, egyes szám ára 6.50 Ft. Megjelenik havonta.