Könyvvilág, 1989 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1989-10-01 / 10. szám

KÖNYVVILÁG ■'IV • ■ _ 1989. október 10-e és november 10-e között a TELEVÍZIÓBAN bemutatásra kerülő irodalmi és drámai műsorok: Október 12-én este: Budapesti Művészeti Hetek - Sánta Ferenc: Éjszaka - tévéfilm; 13-án este: Sánta Ferenc portré; 15- én este: Budapesti Művészeti Hetek - Nagy A.: Béke­tárgyalás - tévéfilm; 16- án este (2. program): Forsyte Saga - angol filmsorozat, 16. rész; 19-én este: Budapesti Művészeti Hetek - Kaffka Margit: Levelek a zárdából - tévéfilm; 22- én este (2. program): Premier - a Művészeti főszer­kesztőség műsora; 23- án este: Irodalmi emlékműsor; 23-án este (2. program): Forsyte Saga - 17. rész; 26- án este: Új nyitott könyv: Tar Sándor: Novellák; 27- én este: A hónap verseiből - Alföldy Jenő műsora; 29- én este (2. program): Szabó Magda: Szent Bertalan nappala - színházi közvetítés; 30- án este (2. program): Forsyte Saga - 18. rész; november 1-jén este: írók, akiket nem felejtünk el; 2-án este: Csalog Zsolt-Miller P. Iván: Megváltási kísérle­tek - tévéfilm; 6-án este (2. program): Forsyte Saga - 19. rész; Vers mindenkinek: Tőzsér Árpád: Őszre jár az idő - Máté Gábor; Berda József: Elégia - Mádi Szabó Gábor; Csoóri Sándor: Számonkérés - Gáti Oszkár; Richard Wilber: Elégiák évszaka (fordította: Tótfalusi Ist­ván) - Venczel Vera. J­i- Kereslet: Zórád Ferenc (Alsóörs 8226) Rexa D : Ta­bán 1934.; Szakál Lászlóné (Soltvadkert, Bócsai u. 27. 6230) Donászy F.: Villámsugár 1898., Aztékok kincse 1909.; Felszeghy Sándorné (Bp., Kisdiófa u. 11. 11. 2. 1072) Bromfield, L.: A farm 1940., Colorádó 1948., Keserű lótusz 1941.; Cro­nin, A. J.: A hattyúcímeres kastély 1940., Három szerelem 1941., II. Kórterem 1940.; Földes Márta (Szeged, Vedres u. 20/a V. 12. 6726) Agárdi T.: Grafológiából min­denkinek 1984.; Popper P.: Belső utak könyve; Nemere I.: Rejtélyes elődök és egyéb .;Kaszrová, I.-Kaszt, M.: A házi varrás iskolája 1967.; Dalnoki István (Bp., Gyarmat u. 105. 1147) Molnár J.: A régi jeles épületekről kilenc könyve 1760.; A természetiekről Newton tanítványainak nyomdoka szerint hat könyve 1777.; Kelemen László (Bp., Szilágyi D. u. 3. 1174) Révai Nagy Lexikona I-XXI. - eset­leg csak I-XV.; Gratz G.: A dualizmus kora, A forradalmak kora, A bolsevizmus kora; Hóman B.-Szekfü Gy.: Magyar tör­ténet I—V.; Makkai L. szerk.: Erdély örök­sége I—X.; Makuch Bertalan (Debrecen, Szoboszlai u. 26. 4031) Rideg S.: Indul a bakterház; Tóth Sándor (Bp., Avar u. 8. 1222) Keleti M.: Légiutazás 2000-ben 1954.; Dominik, H.: Titokzatos hatalom 1946.; Balogh M.: Akik sokszor élnek 1947.; Lagin, L.: Az A. B. szabadalom 1948.; Rosenfeld, M.: A tenger titka. Klang kapitány utolsó útja 1948.; Gergely Ferenc (Bp., Kossuth L. u. 49. 1211) Andersen, H. Ch.: Mesék és törté­netek 1-11. Genius kiad.; Kiss Gergely (Bp., Egészségház u. 30. I. 5. 1173) Baán K.: Magyar családtörténeti és címertani irodalom 1561-1944. „Tudo­mánytár” 1984.; Bogdán Antal (Debrecen, Bethlen u. 35. VII. 23. 4026) Fazekas Gy.: Csodálatos utazás 1954.; Borovi J.: Uránmezők felé 1956. ; Barjavel, R.: A mimóza bosszúja 1963.; Boga Péterné (Bp., Villányi út 74. 1113) Meredith, G.: Az önző; Krúdy Gy.: A teg­napok ködlovagjai 1925. 1. kiad.; Tóth Gábor (Komárom, Kossuth L. út 17. 2921) Dawkins, R.: Az önző gén 1986. - kettő példány; Dr. Pajor Géza (Szombathely, Kisfaludy S. u. 5. 9700) Jávorka S.-Csapody V.: Ico­­nographica florae partis Austro-Orienta­­lis Európaé Centrális 1975.; Szabó Imre (Tiszafüred, Raffa u. 72. 5350) Ludas Matyi 1945-1956., 1961-1962. évf.-ok; IPM 1983/2., 1988/8. sz. évkönyvek; Áller Képes Családi Lap­ja; Udvarhelyi Nándor (Miskolc, Győri kapu 97. 3532) Bodor A.-Cselényi B. stb. szerk.: Emlékkönyv Kelemen Lajos szüle­tésének nyolcvanadik évfordulójára 1957. ; Szabó T. Attila, Beke György, Vita Zsigmond művei; A Kriterion néprajzi, művelődéstörténeti könyvei. Lusztig Istvánné (Hajdúnánás, Nyíregy­házi út 56. 4080) Heim, P.: A klinika I. 1988.; Babarczi Annamária (Mórahalom, Úttö­rő út 27. 6782) Tótfalusi I.: A forró kutya 1988.; Szabó Z.: Szövegnyelvészet és sti­lisztika 1988.; Zsolnai I.: Beszédművelés kisiskolás korban 1979.; Zsebik Ildikó (07701 Král Chlmec Cas­­lavská 17. Bl. F. Csehszlovákia) Moody, R. A.: Élet az élet után; Horváth Endre (Bp., Varsányi J. u. 17. 1027) Magyar Szárnyak 1943., 1944. évf.­­ évf.-ként kötve; Vendel István (Bp., Bessenyei u. 24/C 1133) Márai S.: Kassai őrjárat Révai ki­ad.; Gaulle, Ch. de: Háborús emlékiratok 1973.; Bibó I.: Válogatott tanulmányok I­­III. 1986.; Dr. Török Lászlóné (Bp., Szilágyi E. fasor 1. 1024) Dumas, A.: A világ ura, A millio­mos menyasszony; Remarque, E. M: Sze­resd felebarátodat!; Barclay, F. L.: Esti dal, Az elválasztó fal, Shewstone asszo­nya; Bereczki Márton (Debrecen-Józsa, Gönczy P. u. 138. 4225) Horváth I.: Sza­kácskönyv; Varga F.-né: Sze­fon, nem ta­kács. Mi az?; Gácsi Vilmos (Nagyréde, Hunyadi u. 16. 3214) Ágoston H. szerk.: Alagút a világ alatt 1975.; Bacon, Fr.: Új Atlantisz 1976.; Gács D.: Új Nap felé 1968.; Har­­bou, T. V.: Metropolisz; Kínálat: Felszeghy Sándorné (Bp., Kisdiófa u. 11. II. 2. 1072) Berze-Nagy J: A magyarság néprajza. Sajtó alá rend. Czakó E. 1935.; Bloch, I.: Korunk nemi élete 1907.; Tóth Sándor (Bp., Avar u. 8. 1222) Lon­don, J.: A kóbor csillag 1925.; Déry T.: Az éneklő szikla 1930.; Korcsmáros N.: Gramm Flórián a földön és a pokolban 1943.; Földi M.: Isten országa felé 1937., A meztelen ember 1933.; Bogdán Antal (Debrecen, Bethlen u. 35. VII. 21. 4026) Brabanec, J.-Vesely Z.: Egy bolygó robinsonjai; Carsac, F.: A világűr robinsonjai; Horváth Z.: Professzor úr, hol a lánya?; Udvarhelyi Nándor (Miskolc, Győri kapu 97. 3532) Borovszky S. szerk.: „Magyaror­szág vármegyéi és városai” sor.-ból: Hont vármegye, Zemplén vármegye; Dr. Török Lászlóné (Bp., Szilágyi E. fasor 1. 1024) Berend M.-né: Istenek és ösztö­nök; Bíró L.: Hotel Imperiál; V. Kis Sándorné (Szentes, Nagyörvény u. 30/A 6600) Horváth I.: Szakácskönyv; Lévai V.: Szakácskönyv ábécében; Arda­­mec, V.: A Saturnus nem válaszol; Ajar, É.: Előttem az élet; Gergely Ferenc (Bp., Kossuth L. u. 49. 1211) Tolnai Világlexikona I-XVIII. Új Magyar Lexikon 1-6.; Miklós Sándor (Pécs, Pollack M. u. 6. 7633) Wells, H. G.: Világok harca; Lem, St.: A világűr csavargója; Clarke, A. C. 2001. Űrodisszeia; Franke, H. W.: Az or­chideák bolygója; Ács László (Rábagyarmat, Kocsis L. u. 26. 1961) Rapaics R.: Magyar kertek 1940.; Örösi Pál Z.: Méhek között 1955.; Schram Ferenc: Magyarországi boszor­kányperek 1526-1768 I—II., 1970.; II. Rá­kóczi Ferenc emlékiratai... 1978. két­nyelvű; Horváth Antal (Budakalász, Jókai M. u. 48. 2011) História 1985-1988. évf.; Re­form 1988-1989. évf. sz.-ai; Frankl Éva (Bp., Paksi J. u. 60. 1047) Ke­mény Zs.: Zord idők; Chabrol, J-P.: A százezer garasos ágyú I—II. 1975.; Takács T.: A műtét sikerült 1985.; Tölgyessy J­­henda M.: Éltető és pusztító sugárzások 1976.; Fritz Mária (Bp., Szent István u. 32. 1209) Ezermester 1957-1980. évf.­­ kötve évenként. Boros Vilmosné (Bp., Páskom park 4. VII. 46. 1157) Győrffy Gy.: Az Árpád-ko­ri Magyarország történeti földrajza I—III. 1987... „Nagy Lajos művei” sor.-ból. Szerk.: Kónya J. Szépirodalmi. A lázadó ember, A menekülő ember, Fő az illúzió— A tanítvány, Egy lány a századfordulón- A fiatalúr megnősül, A vadember- Buda­pest nagykávéház- A három boltoskisasz­­szony, A falu meg a város - hat kötet. Csere: Somodi Pálné (Bp., Építő út 2. 1184) Ad­ja Ignátz R.: Rézpénz 1941., Jósika M.: A két barát 1860, és Sziklarózsa c. műveket. Kéri értük cserébe Knittel. J . El Hakim I—II­, Abd el Kader és Croker, B. M.: Jo­gos büszkeség, A szép Neville kisasszony és Regény a dzsungelből c. könyveket. Steiner József (Kaposvár, Marx K. u. 29. 7400) külföldi könyvcserepartnert keres. Boga Péterné (Bp., Villányi út 74. V. 32. 1113) könyvcserepartnert keres az NSZK- ból. Diszkrét kiállítású kötetet lát­hatunk az utóbbi hetekben a zenei könyvek amúgy nem túl bőséges kínálatában. A könyv címe sem ígér különleges szen­zációt, „csupán” azt mondja meg, mi található a kötetben: Bartók Béla írásai. Manapság - amikor lassan egy évtizednyi távolságra kerü­lünk a zeneszerző születésének centenáriumától, s elhalványul­nak az akkori események és ki­adványok emlékei, a zenésztár­sadalmat és a zenebarátokat pedig a mai zenei élet gondjai kötik le - szinte a konszolidá­ció érzését kelti az olvasókban e könyv megjelenése. Bartók írásaiból természete­sen nem ez az első hazai kiad­vány. Bartók levelei, majd csa­ládi levelei 13 illetve 8 évvel ez­előtt jelentek meg a Zeneműki­adónál, de az alapmű, amire a jelen kiadvány is támaszkodik, Bartók Béla összegyűjtött írásai I. (Szöllősy András szerkeszté­sében) már közel negyedszáza­dos múltra tekint vissza. Bar­tók esszéi, írásai idegen nyelve­ken is megjelentek. Most a kiadvány szerkesztői, a Bartók Archívum munkatár­sai úgy döntöttek, hogy nem az időközben hiánycikké vált, Szöllősy András nevével jegy­zett gyűjteményt adják ki újra vagy folytatják, hanem az ösz­­szegyűjtött anyagot újrarendez­ve adják közre. Az újragondo­lásra több tény késztette a szer­kesztőket: közre lehet adni így az Archívum birtokába azóta került több, eddig ismeretlen írást, s az eddig csak idegen nyelveken hozzáférhető esszé­ket s mindazokat a dokumentu­mokat, melyeket most már nemcsak az itthon élő Bartók­­fiú, ifjabb Bartók Béla, hanem Amerikában élő öccse, Bartók Péter is a kutatók rendelkezésé­re bocsátott. A szerkesztők az ily módon összegyűlt anyagot nyolc kötet­ben kívánják közreadni; az egyes kötetek így kisebbek, könnyebben kezelhetők lesz­nek, mint az ilyen gyűjtemé­nyek általában. A sorozat tehát a most megjelent 1. kötettel kezdődik, az egyes kötetek tar­talmát is megtudjuk a könyv­ből, csak a várható megjelenési idejüket nem. A Tallián Tibor által szer­kesztett nyitókötet alcíme te­hát: Bartók Béla önmagáról, műveiről, az új magyar zenéről, műzene és népzene viszonyáról. Ez a cím nagy pontossággal ha­tárolja körül a könyv tematiká­ját. S bár a szerkesztők a kriti­kai kiadások minden „jelző­­rendszerével” ellátták az alap­szöveget, a teljes anyag mégis úgy állt össze, hogy a különféle zenei előképzettségű olvasók is élvezni tudják. Az elején az életrajzok mind­járt filológiai érdekességűek. Ahogyan Bartók életének kü­lönböző szakaszaiban, más­más céllal, más intézménynek szánt életrajzaiban élettörténe­tét leírja (variálja!), nemcsak a muzsikusok számára, hanem minden, a pszichológia iránt csöppet is érdeklődő olvasónak tanulságos. Külön is érdekes összehasonlítani az első (1905-ös) és az utolsó (1945-ös) életrajzot, jóllehet terjedelmük alig különbözik egymástól. A műelemzések fejezete olyan írásokat tartalmaz, me­lyeket Bartók egy-egy bemuta­tóhoz, kotta- vagy könyvkiad­ványhoz írt. A rövid bevezetők könnyen érthetők, de a mód­szeres, kottapéldákkal gazda­gon illusztrált hosszabb műma­gyarázatok alaposabb zenei képzettséget igényelnek. Az új magyar zenéről, műze­ne és népzene viszonyáról írott cikkek teszik ki a könyv nagy részét. Ezekben az írásokban a legautentikusabb személyiség­től kapunk értékelést a husza­dik századi magyar zenénkről. Amint írja: „A mai magyar ze­neszerzők közül ketten értünk el nemzetközi tekintélyt: Ko­dály Zoltán és magam. Noha a parasztzenére és annak a műze­nében játszott szerepére vonat­kozóan azonosak elgondolása­ink, műveink közt igen határo­zott különbség áll fenn. Mind­ketten saját, egyéni stílust ala­kítottunk ki, bár közösek fel­használt forrásaink. És ez nagy szerencse, mert így bebizonyít­ható, hogy a parasztzene a leg­különbözőbb lehetőségeket ad­ja a műzenei alkotásnak és hogy alapulvétele nem vezet szükségszerűen egyformaság­hoz.” Ennél pontosabb értékelést a modern magyar zene két útját képviselő zeneszerzőnkről alig­ha lehet adni. Az idézet egyéb­ként Bartók egyik Amerikában megjelent cikkéből való. Az amerikai írások közül szinte meglepetés a magyar olvasók­nak az úgynevezett „ Harvard - előadások” közlése, melyeket - legalábbis magyar fordításban - most vehetnek először kezük­be a hazai olvasók. Amit Bar­tók korábban írt műzene és népzene kapcsolatáról, az új magyar zenéről, illetve általá­ban a modern zenéről, az a Harvard-előadásokban úgy je­lenik meg, mintha saját művé­szetének előzményeit és prog­ramját értékelné. A könyv függelékében a leg­inkább filológus hajlamú olva­sóknak is kedvére tesznek a szerkesztők: a kötetben előbb magyarul szerepelt cikkek kö­zül jó néhánynak a megjelent idegen nyelvű változatát is köz­tik. Az egész könyv azonban szélesebb olvasóközönségnek szól. A hazai zenetudományi kiadás alapvető dokumentum­sorozatot indított el­­ a zeneér­tők szélesebb körei számára. Reviczky Béla (Bartók Béla írásai 1. Zenemű­kiadó, 267 oldal, kötve 198 Ft.) Bartók-dokumentumok 31

Next