A könyvtáros, 1956 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1956-08-01 / 8. szám

IRODALMI TÁJÉKOZTATÓ Egyes könyvismertetések után kis bibliográfiákat közlünk. Esek­­­ben felsoroljuk a szerző egyéb műveit, vagy ugyanazzal a témával foglalkozó más könyveket. A kis bibliográfiákat Tiszay Andor állí­totta össze. POLITIKAI MŰVEK LEN­IN MŰV­EIN­EK 34. KÖTETE Szikra, 480 old. Ára 18. —Ft. Lenin műveinek 34. kötete és a könyv­napra magyar nyelven megjelent 35. kötet Leninnek 1895 és 1922 között kü­lönféle szervezetekhez és egyes szemé­lyekhez írt leveleit, táviratait és fel­jegyzéseit tartalmazza. E dokumentu­mok igen értékes kiegészítést szolgál­tatnak Lenin előző kötetekben megjelent munkáihoz, híven tükrözik Leninnek a bolsevik párt megteremtése érdekében kifejtett tevékenységét és harcát. A 34. kötet az 1895 novembertől 1911 novemberéig írt leveleket tartalmazza. Megmutatják e levelek, hogyan harcolt a kezdeti időkben Lenin a narodnyikok, a legális marxisták és az ökonomisták ellen, hogyan valósult meg az »Iszkra« megalapításának lenini terve, milyen szerepe volt Leninnek e lap szerkesztő­ségében. A Plehanovnak írt levelek (1901— 1904) a proletárpárt programjának meg­alkotásával foglalkoznak. A II. kongres­­­szus szervezőbizottságának írt levelek­ben tömörülésre szólítja fel a szociál­demokrata szervezeteiket az »Iszkra« prog­ramja és szervezeti alapelvei körül. A kongresszus után több levélben leplezte le a mensevikek szakadár tevékenysé­gét. Az első orosz forradalom időszakában (1905—1907) írt levelekben Lenin a III. kongresszus összehívásáért, az ottani ha­tározatok végrehajtásáért, a bolsevik taktikai elvekért harcolt. A sztolipini reakció időszakából szár­mazó levelek Leninnek a likvidátorok, trockisták, otzovisták, békítgetők elleni harcát, a párt elméleti alapjainak eltor­zítása elleni küzdelmét világítják meg. A 34. kötet levelei megmutatják Lenin harcát a párt megteremtéséért, az erők összefogásáért, a bolsevikoknak önálló párttá, új típusú leninista párttá való tö­mörítéséért, ami be is következett az 1912 januári prágai konferencián. A kötetet rövid jegyzetek, és az elő­forduló álnevek, fedőnevek, kezdőbetűk megfejtését szolgáló АВС-rendben adott kimutatás egészíti ki. (S. M.) Dzsavaharlal Nehru ÖNÉLETRAJZ Szikra, 696 old. Ara 43,— F‘. Amikor Nehru művét megírta, India még angol gyarmat volt, s a »Független­ségi napon tett fogadalom­« így jelle­mezte helyzetét: »Az indiai angol kor­mány megfosztotta az indiai népet sza­badságától . .. tönkretette Indiát gazda­ságilag, politikailag, kulturálisan és szel­lemileg«. De a szerző szavai szerint Indiában minden szegénysége és meg­­alázottsága mellett elég méltóság és nagyság volt, le tudta rázni magáról a majd két évszázados idegen uralmat és ma a saját útján halad, mint a béke­tábor fontos tényezője. Nehru, mint ezt maga is mondja, nem akart történelmet írni, de akaratán kívül mégis azt írt: önéletrajzában egy ember­öltő Indiája (a század elejétől a harmin­cas évek közepéig bezáróan) kel életre problémáival, harcaival, szereplő szemé­lyeivel. Az eseményeket mindenütt át­szövi a szerző páratlanul sokrétű, gazdag és poétikus egyénisége. A rendkívül mű­velt szemtanú alkot véleményt a történ­tekről, a szereplőkről, s ez a vélemény igen sokszor megegyezik a mienkkel. A mű új megvilágításban mutatja be a Nemzeti Kongresszus Pártot és Gand­hit, akinek neve összeforrt India leg­­újabbkori történetével, megtisztítja az ol­vasók előtt mindattól a sok valótlanság­tól, amelyet a sablonos, vulgarizáló bro­súrairodalom rárakott. A Nemzeti Kong­resszusban az életerős pártot, Gandhi­ban az embert látjuk, a maga ellentmon­dásaival, jó és rossz oldalaival, kibon­takozik előttünk az a harc, amelyet a sajátos indiai lelkialkatnak, India sajá­tos adottságainak megfelelő, tőlünk ta­lán sokszor nem helyeselt eszközökkel vívtak, s a rengeteg áldozat (1934-ig maga Nehru is hat ízben ült börtönben). Egy sok százmilliós nép példáján látjuk, hogy az eszme, a szabadság, a függetlenség eszméje, amelyet a Kongresszus és Gandhi képviselt, a tömegekbe beha­tolva hogyan vált anyagi erővé. Lenyűgözően érdekes olvasmány Nehru »önéletrajza«, egy darab történe­lem, eleven, színes stílusban megírva, amelyből megismerjük az igazi Indiát, s amelynek tanulságai mindannyiunk számára hasznosak. (A. K.)

Next