A könyvtáros, 1956 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1956-08-01 / 8. szám
IRODALMI TÁJÉKOZTATÓ Egyes könyvismertetések után kis bibliográfiákat közlünk. Esekben felsoroljuk a szerző egyéb műveit, vagy ugyanazzal a témával foglalkozó más könyveket. A kis bibliográfiákat Tiszay Andor állította össze. POLITIKAI MŰVEK LENIN MŰVEINEK 34. KÖTETE Szikra, 480 old. Ára 18. —Ft. Lenin műveinek 34. kötete és a könyvnapra magyar nyelven megjelent 35. kötet Leninnek 1895 és 1922 között különféle szervezetekhez és egyes személyekhez írt leveleit, táviratait és feljegyzéseit tartalmazza. E dokumentumok igen értékes kiegészítést szolgáltatnak Lenin előző kötetekben megjelent munkáihoz, híven tükrözik Leninnek a bolsevik párt megteremtése érdekében kifejtett tevékenységét és harcát. A 34. kötet az 1895 novembertől 1911 novemberéig írt leveleket tartalmazza. Megmutatják e levelek, hogyan harcolt a kezdeti időkben Lenin a narodnyikok, a legális marxisták és az ökonomisták ellen, hogyan valósult meg az »Iszkra« megalapításának lenini terve, milyen szerepe volt Leninnek e lap szerkesztőségében. A Plehanovnak írt levelek (1901— 1904) a proletárpárt programjának megalkotásával foglalkoznak. A II. kongresszus szervezőbizottságának írt levelekben tömörülésre szólítja fel a szociáldemokrata szervezeteiket az »Iszkra« programja és szervezeti alapelvei körül. A kongresszus után több levélben leplezte le a mensevikek szakadár tevékenységét. Az első orosz forradalom időszakában (1905—1907) írt levelekben Lenin a III. kongresszus összehívásáért, az ottani határozatok végrehajtásáért, a bolsevik taktikai elvekért harcolt. A sztolipini reakció időszakából származó levelek Leninnek a likvidátorok, trockisták, otzovisták, békítgetők elleni harcát, a párt elméleti alapjainak eltorzítása elleni küzdelmét világítják meg. A 34. kötet levelei megmutatják Lenin harcát a párt megteremtéséért, az erők összefogásáért, a bolsevikoknak önálló párttá, új típusú leninista párttá való tömörítéséért, ami be is következett az 1912 januári prágai konferencián. A kötetet rövid jegyzetek, és az előforduló álnevek, fedőnevek, kezdőbetűk megfejtését szolgáló АВС-rendben adott kimutatás egészíti ki. (S. M.) Dzsavaharlal Nehru ÖNÉLETRAJZ Szikra, 696 old. Ara 43,— F‘. Amikor Nehru művét megírta, India még angol gyarmat volt, s a »Függetlenségi napon tett fogadalom« így jellemezte helyzetét: »Az indiai angol kormány megfosztotta az indiai népet szabadságától . .. tönkretette Indiát gazdaságilag, politikailag, kulturálisan és szellemileg«. De a szerző szavai szerint Indiában minden szegénysége és megalázottsága mellett elég méltóság és nagyság volt, le tudta rázni magáról a majd két évszázados idegen uralmat és ma a saját útján halad, mint a béketábor fontos tényezője. Nehru, mint ezt maga is mondja, nem akart történelmet írni, de akaratán kívül mégis azt írt: önéletrajzában egy emberöltő Indiája (a század elejétől a harmincas évek közepéig bezáróan) kel életre problémáival, harcaival, szereplő személyeivel. Az eseményeket mindenütt átszövi a szerző páratlanul sokrétű, gazdag és poétikus egyénisége. A rendkívül művelt szemtanú alkot véleményt a történtekről, a szereplőkről, s ez a vélemény igen sokszor megegyezik a mienkkel. A mű új megvilágításban mutatja be a Nemzeti Kongresszus Pártot és Gandhit, akinek neve összeforrt India legújabbkori történetével, megtisztítja az olvasók előtt mindattól a sok valótlanságtól, amelyet a sablonos, vulgarizáló brosúrairodalom rárakott. A Nemzeti Kongresszusban az életerős pártot, Gandhiban az embert látjuk, a maga ellentmondásaival, jó és rossz oldalaival, kibontakozik előttünk az a harc, amelyet a sajátos indiai lelkialkatnak, India sajátos adottságainak megfelelő, tőlünk talán sokszor nem helyeselt eszközökkel vívtak, s a rengeteg áldozat (1934-ig maga Nehru is hat ízben ült börtönben). Egy sok százmilliós nép példáján látjuk, hogy az eszme, a szabadság, a függetlenség eszméje, amelyet a Kongresszus és Gandhi képviselt, a tömegekbe behatolva hogyan vált anyagi erővé. Lenyűgözően érdekes olvasmány Nehru »önéletrajza«, egy darab történelem, eleven, színes stílusban megírva, amelyből megismerjük az igazi Indiát, s amelynek tanulságai mindannyiunk számára hasznosak. (A. K.)