A könyvtáros, 1958 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1958-01-01 / 1. szám

La Rochefoucauld GONDOLATOK Európa, 85 old. Ara 5,— Ft. Felfogását, filozófiáját az ember jelle­méről szentenciáik, maximák formájá­ban írta meg. A XVII. század derekán (mint egy akkori Marcel Proust) a főúri szalonokban fel-alá járva megfigyelte az embereket, hazatérve otthonába, leírta azokat a maga világfias, ironikus, s két­kedő módján. Molière ellenpárja volt, nem kacagtatott, az arcokra fagyasztotta a nevetést. Egyszerre volt híres és hír­hedt, mint moralista. Kora első szellemei közé tartozik. Nagy szeretetreméltósággal tudja megírni a lé­lek bonyodalmait, titkait, ami a leg­nagyobbak fényűző sajátossága. Nagy kortársa, La Bruyère jellemraj­­zain lehet La Rochefoucauld művét le­mérni. La Bruyère írásai hatalmas, ke­­délytelen, száraz és kiengesztelhetetlen gúnyiratok. Epések, lúgosak, La Roche­­foucauldéi előkelőek, látszatra szenvtele­nek. La Rochefoucauld társasági modorban, a csevegés váratlan fordulataival s elmés rögtönzéseivel leplezi le a „királyi elő­szobák kond­eső töltelékévé lealacsonyo­dott főurait”. Színlelt közönyét árulja el maximája, mely zseniális fogalmazásá­ban megszűnik közhely lenni: „Az em­berek legnagyobb része azért hal meg, mert nem tehet egyebet.” Stendhal Julien Soréi­ja sem mondhatta volna különbül: „A féltékenység bizonyos tekintetben jo­gos és ésszerű, mert csak arra irányul, hogy megtartsunk valamit, ami a miénk.’’ Jellemébe enged bepillantást, egy­ben írói magatartását fejezi ki a követ­kező: „A boldogság nem­ a dolgokban, ha­nem az ízlésben van.” Amit ír, az első betűtől az utolsóig az ízlés maga. Flau­bert mértéktartásnak nevezi ugyanazt, Du Garde fegyelemnek. Maximét a fellengzősség, álmodozás és sóvárgás elleni patikaszer. Az illúziót­­lanság remekművei. A kajánságról, őszin­­tétlenségről, a kenetteljesen papoló két­értelműségről vallott életszemléletének enciklopédikus összefoglalója: „Erényeink nem egyebek, mint álcázott bűnök.” Honoré de Balzac A NUCINGEN-HÁZ Európa, 340 old. Ára 27,50 Ft. V. S. Kilenc rövidebb-hosszabb elbeszélés és novella, némelyik csaknem regényterje­delmű, széles epikai hömpölygésű (a cím­adó Nucingen-ház), némelyik zsánerkép, portré, csattanós történet. Változatos, da­rabjaiban nem egyenértékű kötet, de mindegyiken átsüt Balzac szenvedélye, heve. A színhely leginkább a napóleoni há­borútól feldúlt Spanyolország és Párizs, az időpont a francia forradalom, a csá­szárság és a restauráció kora. Az alakok nemegyszer régi ismerősök, Az emberi komédia hősei: itt Rastignac bukkan fel — immár gazdagon és megbecsülten —, amott Desroches ügyvéd, a „Chabert ez­redes”, „A harmincéves asszony”, az „El­veszett illúziók” alakjai. S hozzájuk csat­lakoznak a balzaci világ jellegzetes figu­rái, Marana, a kurtizán, Leganes, a fő­vesztésre ítélt márki és családja, fiatal katonatisztek és szerencsehaj­hász tőzsde­­spekulánso­k, vagyonira, hírnévre, szép asszonyra vágyó gátlástalan férfiak, akik szerelmet és dicsőséget hajszolnak, kétes spekulációkba bonyolódnak, csalnak, lop­nak, és ha a sor úgy hozza, gyilkolnak, hogy vérpadon vagy nagybanikok párnás ajtói mögött végezzék. Romantikus világ ez, szélsőséges, zabo­látlan, nincsenek tiszta hősei, csak áldo­zatai meg intrikusai. Itt minden bizony­talan, fenyegető és erkölcstelen, mint egy cinikus tanmesében, ahol a nemesek meg­­bűnhődnek és a gazok — ha szerencsé­jük van — me­gdicsőülnek. Ez volna a realizmus? — a romantika fonákja? Min­denesetre sajátos világ, egységes s gyak­ran egyhangú, pontos, mint egy orvosi diagnózis és hűvös, mint egy röntgen­­lelet. Jó, hogy ez a kötet megjelent, jó, hogy fel lehet tenni a könyvespolcra. De le­venni ... inkább a Goriot apót vagy az Elveszett illúziókat. g. g­y. Balzac, Honoré de: Gobsec. Elbeszélések. Ford. Aranyossy Pál, Bölöni György stb. Bp. 1956, Szépirodalmi Kk. 200 old. (Olcsó könyvtár.) Balzac, Honoré de: Goriot apó. Ford. Lá­nyi Viktor. Bp. 1955, Szépirodalmi Kik. 365 old. (Olcsó könyvtár.) Balzac, Honoré de: Ferragus. Ford. Lányi Viktor. Bp. 1955, Szépirodalmi Kk. 183 old. (Olcsó könyvtár.) Balzac, Honoré de: Kurtizánok tündöklése és nyomorúsága. Ford. Lányi Viktor. Bp. 1956, Új Magyar Kk. 486 old. Balzac, Honoré de: Betti néni. Ford. Salgó Ernő. Bp. 1948, Révai Kk. 453 old. Balzac, Honoré de: Elveszett illúziók. Ford. Benedek Marcell. 1—2. köt. Bp. 1954, Szépirodalmi Kk. Balzac, Honoré de: Eugénie Grandet. Ford. Vázsonyi Endre. Bp. 1957, Szépirodalmi Kk. 293 old. (Olcsó könyvtár.) Balzac, Honoré de­ Chabert ezredes. Elbe­szélések. Bp. 1956, Európa Kk. 420 old. Kuprin SZU­LAM­IT Európa. 114 old. Ara 20,— Ft. Minden nagy irodalomnak vannak olyan mellőzött alkotói, l akikről előbb­­utóbb kiderül, hogy a legnagyobbak közé 71

Next