A könyvtáros, 1963 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1963-01-01 / 1. szám
Könyvismertetések Ideológiai-politikai művek HÁBORÚ VAGY BÉKE? A békés egymás mellett élés problémái Kossuth, 234 old. 12 Ft (Ajánlott) A kötetben, amely több nemzetközi közíró véleményét tartalmazza a háború és béke kérdéseiről, Ilja Ehrenburg felveti a kérdést, vajon tud-e ezekről újat mondani az író, anélkül, hogy megismételné a lapokban napról-napra hangoztatott közismert igazságokat. A felelet az, hogy — tud. S nemcsak ő, hanem a kötet többi munkatársa is sok újat, érdekeset, tanulságosat közöl az olvasóval elméleti síkon éppenúgy mint tényekben. A kötet három részből áll. Első fejezete néhány értekezést hoz a békés egymás mellett élés problémáiról, éspedig egyáltalán nem sematikus módon. Abban mind megegyeznek, hogy a békés egymás mellett élés az osztályharc egy formája, s hogy csupán a politikai és gazdasági területen képzelhető el ennek az osztályharcnak békés eszközökkel való folytatása, míg az ideológiai területen a szocialista és a burzsoá szemlélet közötti ellentét véges-végig a legélesebb marad. Gazdasági vagy politikai téren ugyanis lehetséges a gyakorlati együttműködés a szocialista és kapitalista államok között, de eszmei téren más a helyzet. A második fejezet az imperializmussal foglalkozik, a nagy imperialista államok között mutatkozó ellentétekkel, az amerikai militarizmus térhódításával az állami bürokráciában és a nagyvállalatokban, továbbá az imperialista ideológia változásaival az elmúlt fél évszázad alatt. Különösen érdekesek Hermann Scheler fejtegetései arról, hogyan öltöztetik az imperialisták világuralmi céljaikat kozmopolita köntösbe, egyrészt hogy megtévesszék a kapitalista országok haladó közvéleményét, másrészt hogy rábírják a kisebb nemzeteket önállóságuk feladására, megnyissák az ideológiai utat a nagy rablók uralmi törekvései előtt. A harmadik fejezet a leszerelésért vívott harcról szól, mégpedig arról, amelyet a szocialista államok folytatnak az ENSZ különböző fórumai előtt, valamint a mozgalmi harcról, a világ egész haladó közvéleményének mind gyakoribb megmozdulásairól. Ma már százmilliókat sikerült mozgósítani a béke megóvása érdekében. Ebben a fejezetben foglal helyet többek közt Hja Ehrenburg Elmélkedés az őrületről című írása is, amelyet a magyar olvasó eddig csak a napilapok kivonataiból ismer. A kötetet kiegészítik a kommunista és munkáspártok közös értekezleteinek az egyetemes békeharc kérdésében elhangzott elvi jelentőségű nyilatkozatai. Aki a mai feszült nemzetközi helyzetben behatóan kíván értesülni a világméretekben folyó békeharc bonyolult kérdéseiről, nagy haszonnal forgathatja ezt a valóban értékes könyvet. Frank László „SZOCIALISTÁK” A SZOCIALIZMUS ELLEN Kossuth, 394 old. 25 Ft (Ajánlott) A szocialista és kapitalista rendszer békés egymás mellett élése feltételezi az ideológiai harc egyidejű folytatását, s így szükségessé teszi a frontok tisztázását. Ezt a feladatot kívánja támogatni a „Szocialisták” a szocializmus ellen c. könyv, amikor a mai jobboldali szocialisták reformista elméleteit ismerteti és tisztázza azok valódi osztálytartalmát. A művet írókollektíva állította össze, fejezetenként más-más szerzővel. A könyv így is egységes és összefüggő képet ad a nyugateurópai jobboldali szociáldemokraták ideológiájáról. A bevezető fejezet általános összefoglalásai után az egyes nyugateurópai jobboldali szociáldemokrata pártok elméleti és gyakorlati tevékenységének leírása következik, azt bizonyítva, hogy e jobboldali „szocialista” pártok lényegében a burzsoázia ideológiáját hirdetik s igyekeznek azt becsempészni párttagjaik tudatába. „A szocialista pártok — írta a bevezető fejezetben L. Leontyev — a legtöbb nyugat-európai országban, jobboldali vezetőik irányítása alatt, magukra vállalták a kapitalizmus megmentőjének hálátlan szerepét.” A mai jobboldali szociáldemokraták — ellentétben a második világháború előttiekkel, akik ezt nyíltan nem merték megtenni — ma már teljesen szakítottak a marxizmussal és a kommunista-ellenesség burzsoá politikájának fő harcosaivá váltak. A cikk részletesen foglalkozik a marxizmus egyes alaptételeivel és bizonyítja, hogy e szo 44