Könyvtáros, 1965 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1965-10-01 / 10. szám
városi kérdéseket is, mint a nőkérdés, létszámcsökkentések, magánalkalmazottaik sorsa, azokat az egész országot behálózó egyesületeket, amelyeknek központja vagy székhelye Budapest, a különböző sportágak országos bajnokságait és nemzetek közötti versenyeit? Ez a megoldás elvileg nem helyes, gyakorlatilag azonban annál inkább, mert ezekkel foglalkozó általános történeti bibliográfiánknak a kiegyezés utáni időt feldolgozó része igen lassan készül, megjelentetésére egyelőre nincs kilátás. A bibliográfia az anyag óriási voltára való tekintettel természetesen válogat. Sokszor azonban ez a válogatás esetleges, nagy számmal találunk benne jelentéktelen, egy lap terjedelmű cikkeket, viszont egyes időszakokról igen kevés anyag tájékoztat. Áll ez különösen a felszabadulás utáni esztendőkre. A pedagógusok 1945 előtti helyzetéről például 140 tétel számol be (5833—5972), az 1945 utániról viszont csak 2 (5973—74), s ezek közül is az egyik a pedagógus világi kongresszusról szól. A Külföldiek Budapesten című fejezet 487 (13 609—14 095) tételben sorolja fel az itt járt külföldi személyeket, csoportokat, az idegenforgalmat és az idegenforgalmi hivatalokat, s ebből csupán 3 vonatkozik az 1945—50 évre (13 894, 14 071—72). Igaz, hogy ebben az időben nem volt számottevő idegenforgalmunk, mégis elég sok külföldi művész, író látogatott el hozzánk. A sik ezer címnél elkerülhetetlen, hogy néhány idegen fejezetbe tévedjen. Így a sporthorgászáshoz tekézésről, zsinórlabdázásról szóló cikkek kerültek (12 783—85), viszont a pontyhorgászat az egyéb sportokhoz csúszott át (12 781). A néprajzi kiállítások című részben divatrevüket, fényűzés elleni kiállításokat találunk (11 533—36, 11 543). A gyógyszercsempészet inkább a bűnügyekhez tartozik, mint a társadalmi osztályok orvosok, gyógyszerészek alfejezetéhez (5831). Természetesen ezek a hibák eltörpülnek az érdemek mellett. Ez a kötet méltán sorakozik az előbbi kettőhöz, és velük együtt dicséri az elhunyt főszerkesztő, Zoltán József, a szerkesztő Berza László, az anyaggyűjtésben részt vevő huszonhét munkatárs és a kiadó Szabó Ervin Könyvtár jó munkáját. Minden könyvtáros, akinek csak kicsit is szívügye a bibliográfia és a tájékoztató szolgálat, türelmetlenül várja a monumentális és igen jól használható munka további köteteit.* (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1991. 185.— Ft.) Vértesy Miklós '■') A korábban megjelent két kötetet lapunkban Bélley Pál (1964 . 7. szám) és Pálvölgy Endre (1965. 3. szám.) ismertette. BATÁRI GYULA: TERMÉSZETTUDOMÁNYI, ORVOSI, SPORT, FÖLDRAJZI KÉZIKÖNYVEK NAGYOBB KÖZMŰVELŐDÉSI KÖNYVTÁRAK RÉSZÉRE A már korábban megjelent kézikönyvtári útmutatók — műszaki, mezőgazdasági, általános kézikönyvtár, társadalomtudományi, irodalomtudományi és művészeti — után ebben a füzetben a természettudományok, orvostudomány, sport, földrajz legfontosabb segéd- és kézikönyveit válogatták össze. A gyűjtemény elrendezésében az ETO, illetve a közművelődési könyvtárak raktározási rendszerét követi: természettudományok, matematika, csillagászat, fizika, kémia, geológia, őslénytan, biológia, növénytan, állattan, orvostudomány, sport, földrajz. A korábbi jegyzékeknél bevált módszerrel először a Magyarországon megjelent műveket sorolja fel, második csoportban a külföldieket, külön a szovjet és népidemokratikus műveket és külön a nyugati kiadóknál megjelenteket. Rövidített címleírásai mellett a hazai kiadásoknál árat is közöl. Sajnos, ilyenkor is gyakran elmarad az ár megjelölése, ami indokolatlan azoknál a műveknél, amelyek kereskedelmi forgalomban voltak. Ez az útmutató az összes eddig megjelent hasonló kiadványnál nagyobb területet — egymástól eléggé távol eső tertületeket — fog át, s mint ilyenkor előfordul, az összeállítónak a rendelkezésre álló gyűjteményből erősen szelektálnia kell. Az előszóban meg is jegyzi, hogy különösen az orvostudomány fejezetét igyekezett leszűkíteni, amennyiben csak a nem szakemberek érdeklődésére számot tartó ismeretterjesztő műveket vette be. Bár a füzet megszabott terjedelme is korlátozta az öszeállítót, ennek ellenére úgy véljük, a matematika és fizika szakokban jobban szelektált, mint kellett volna. Kár volt kihagyni olyan fontos kézikönyvet, mint például Obádoides Matematikája. A fizika tudományköréből hiányzik a modern fizikával foglalkozó 629