Könyvtáros, 1966 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1966-12-01 / 12. szám
A bibliográfiai tevékenység összehangolása és a könyvtárügy nemzetközi kapcsolatai Az Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács ülése Kaposváron Az elmúlt években is előfordult már néhány alkalommal, hogy az Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács vidéken tartotta ülését. Hogy a debreceni vagy a dunaújvárosi ülés hosszú ideig emlékezetes maradt a tanács résztvevő tagjai számára, nemcsak az ülések érdekes programjának, hanem annak is köszönhető, hogy a tanács a helyszínen közvetlen kapcsolatba került könyvtárügyünk egy-egy szektorának eleven kérdéseivel. Mivel a közművelődési könyvtárak fejlődése az utóbbi években nemcsak az állományok növekedésében, a munka minőségének javulásában, hanem új könyvtárépületekben, korszerűen kialakított, szabadpolcos könyvtárbelsőkben is kifejezésre jut és ezek megtekintésére a tanácsnak alkalma nem volt, az elnökség úgy döntött, hogy az idei vidéki ülés olyan helyen legyen, ahol a közművelődési könyvtárak fejlődése a korszerű könyvtári létesítményeken is szemlélhető, így esett a választás Kaposvárra. A programnak megfelelően a tanács két napot töltött a megyében, az első napon megtekintette az új megyei könyvtárat, megvitatta az ülés kitűzött napirendi pontjait, a másodikon pedig meglátogatta a megye néhány új vagy most épülő járási és falusi könyvtárát, így a mesztegnyői új, modern művelődési házban elhelyezett községi könyvtárat, az épülő marcali járási könyvtárat, az átépítéssel kialakított és korszerűen berendezett kéthelyi községi könyvtárat, a szőkedencsi könyvtár és klub új épületét, valamint a fonyódi járási könyvtárat. A házigazda szerepét ellátó megyei könyvtár kitűnően szervezte meg a tanácsnak Kaposváron töltött két napját. Jórészt ennek köszönhető, hogy a program maradék nélkül megvalósult, és annyi szép, maradandó élményben is volt részük mindazoknak, akik a második nap könyvtárlátogatásain részt vettek. A tanácsülés a bibliográfiai tevékenység összehangolásának kérdéseit Papp István előadásában tárgyalta. A bibliográfiai munka koordinálásának, ill. tervezésének szükségessége a magyar könyvtárügyben már az 50-es évek elején, tehát könyvtárügyünk újjászervezésének viszonylag kezdeti szakaszában felmerült. „A készülő bibliográfiák kötelező bejelentéséről” miniszteri utasítás jelent meg 1954-ben, amely mindmáig érvényben is van. [11—1—25/1954. (VI. 25.) No. sz. utasítás.] A tervezést a rendelkezés csak a könyvtárak vonatkozásában írja elő, a központi szerv, az Országos Széchényi Könyvtár feladatának csak a nyilvántartást és a koordinálást tekinti. Ez az utasítás azonban nem szolgálja többé a bibliográfiai tevékenység fejlődését és ezen keresztül a használók jobb tájékoztatását. Új rendelkezésre lenne szükség. Ezt azonban alapos megfontolásnak, az elvek és a gyakorlati megoldások tisztázásának kell megelőznie ahhoz, hogy kikerülhetők legyenek a korábbi rendelkezés fogyatkozásai. A tanács által megvitatott előterjesztés összefoglalja azokat a problémákat, amelyek a bibliográfiai tevékenység tervezésével, ill. koordinálásával kapcsolatban felmerülnek. E tervnek van néhány igen értékes és az érvényben levő rendelethez mérten új vonása. A bibliográfiai tevékenységnek az eddiginél szélesebb körű értelmezését javasolja. Véleménye szerint figyelembe kell venni a kiadók által készített bibliográfiákat, a kartoték formában készülő bibliográfiákat és a dokumentációs szolgáltatások vonatkozó részét is. Külön foglalkozik a nemzeti, a szak- és az ajánló bibliográfia tervezésével és koordinálásával. Lemond a központi irányítás és tervezés lehetőségéről, és ezt a feladatot az úgynevezett kooperációs körökre bízza, amelyek megegyezhetnek a gyűjtőköri elhatárolások során kialakítandó kooperációs körökkel. A kooperációs körök beiktatásával az eddigi kétlépcsős szervezet helyett háromlépcsős lépne. A központi szerv feladatai megoszlanának a Könyvtártudományi és Módszertani Központ, az Országos Széchényi Könyvtár és az OKDT Bibliográfiai Szakbizottsága között. A javaslat szerint a KMK csupán regisztrálná a bibliográfiai tevékenység terveit, az OSZK állítaná össze a másodfokú bibliográfiát, a Bibliográfiai Szakbizottság pedig időszakonként elemezné a bibliográfiai termést és tevékenységet, tehát a legfőbb szakfelügyeleti szervnek, a Minisztérium Könyvtárosztályának nyújtana az irányításhoz elvi, szakmai segítséget. Az előző utasításnak azon rendelkezése helyébe, amely a bibliográfiák kiadását a központi szerv engedélyéhez köti, a kooperációs központ összehangoló tevékenysége lépne. Ugyanakkor azonban — főként az ajánló bibliográfiák esetében — a bibliográfiák kéziratainak kötelező lektorálását javasolja az előterjesztés. E téren a KMK jogainak oly mértékű kiterjesztését is lehetségesnek tartja, hogy a KMK bizonyos kiadványok megjelentetését le is tilthassa, amennyiben ezek feleslegesek, vagy nem ütik meg a kívánt mértéket. 725