Könyvtáros, 1973 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1973-01-01 / 1. szám
vember 25-én átadták rendeltetésének. A szép avatóünnepségen ott volt a falu apraja-nagyja, a község és a járás állami és társadalmi vezetői, a megyének, valamint a Magyarok Világszövetségének képviselői. Az avató beszédet Varga Gáborné, a megyei tanács elnökhelyettese, az országgyűlés alelnöke, a község képviselője mondotta. (Ő volt az alapkőletételi ünnepség szónoka is.) Beszédében kiemelte, hogy az ünnepséget bevezető Himnusz hangjai most messzire szállnak, át az óceánon, hogy megvigyék az örömhírt annak az idős embernek, aki a szülőföld szeretetétől sugallva az építést kezdeményezte, és költségeinek nagy részét vállalta. Méltatta az alapító nemes szándékát, példának állítható tettét, majd a könyveknek a modern társadalomban játszott szerepéről szólt; a könyv, a könyvtár mint a legegyszerűbb, legjobb és legolcsóbb eszköze a művelődésnek a modern hírközlő eszközök viharos terjedésének időszakában is megőrizte igen fontos információ-hordozó jelentőségét. Ezért tesz meg mindent a nagy munkásmozgalmi és munkásművelődési hagyományokkal rendelkező megye a könyv terjesztéséért. Az új intézményt átvevő Filó János, a rakacai közös tanács elnöke a könyvtár fontos szerepét emelte ki beszédében; eddig semmiféle közművelődési intézmény nem volt a községben, a könyvtár felépítése tehát valódi szükségletet elégített ki. A Magyarok Világszövetségének főtitkárhelyettese, Czidor János megemlékezésében Hlebick János adományát méltatva arra is utalt, hogy a Világszövetség kezdettől fogva határozottan és hathatósan támogatta az építés gondolatát, az építkezést jelképnek tekinti, s a jövőben is arra törekszik, hogy erősödjék az a szoros barátság, amely a szocialista országot a távolban élő becsületes fiaival összeköti. Az ünnepség végén a vendégek és a község lakosai megismerkedtek az intézménnyel, amelynek kialakításából, terveinek elkészítéséből és belső kiképzésének meghatározásából oroszlánrészt vállalt Slezsák Imre, az Edelényi Járási Könyvtár igazgatója. A 160 m2 alapterületű épület az 1050 lakosú falu legnagyobb tömegű középülete, de a kisfalusi kategóriában országosan is a legnagyobb alapterületű könyvtárunk. Belmagassága galéria építését is lehetővé tette: az elég széles és a két fal hosszában futó galéria kb. 50 m2-rel növeli az épület alapterületét. Hogy a földszinten közösségi rendezvényeket lehessen tartani, csak a gyermekrészleg került a földszintre, a felnőttek könyveit a gazdag kézikönyvtári állománnyal együtt a galériára telepítették. A földszinten kiállítási és ruhatári célokra használható előtér is található, a gyermekrészleg mellett pedig helyi néprajzi tárgyakból (szövőszék stb.) kis gyűjtemény látható. A bejárattal szemközti keresztfalon, a galéria alatt függönnyel elválasztható keskeny helyiségrész található, amely mögött televíziót lehet nézni. Ez alkalmanként a szavalók, irodalmi színpadi előadók fellépése esetén is felhasználható, például öltözőnek, vagy a súgó helyeként. A földszinten levő kazánház felett, a galéria szintjén még irodahelyiség is található. A könyvtár alkalmasnak látszik arra, hogy a neki szánt funkciót teljesítse, a körzeti könyvtári központ feladatkörét sikeresen ellássa. Reméljük, hogy működése beváltja a hozzá fűzött reményeket és munkájával még lesz alkalmunk foglalkozni. (G. Gy.) A Rakacai Községi Könyvtár bejárata Pató Róza „Anyaság” c. szobrával (Novotta Ferenc felvételei) 30