Könyvtáros, 1979 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1979-09-01 / 9. szám
regénnyel és drámával foglalkozik. Varsóban a Lengyel Tudományos Akadémia Irodalmi Kutatóintézetében már kész művemről, a lengyel irodalom magyar bibliográfiájáról számoltam be. — Ha éppen nem bibliográfiai vagy irodalomtörténeti munkán dolgozol, milyen hobbinak szenteled szabad idődet? — Ilyenkor is csak a könyvek jöhetnek számításba. Először is a hazai és a külföldi művészettörténeti monográfiák, bibliofil művészeti kiadványok gyűjtése, ezek közül csak egyet említek a Les Contes Dromatiques művészi kivitelű kiadását, Duboutnak, a könyv illusztrátorának az előzéklapja részemre készített akvarelljével. (Balzac e műve magyarul Pajzán históriák címmel ismert . A szerk.) Erotikus irodalmi gyűjteményem körülbelül 200 darabból áll, a legbecsesebb Babits Eratoja, a világirodalomban párját ritkító erotikus antológia. De hobbiként tartom számon könyvgyűjtő őskorom óta őrizgetett, 100 darab XVIII. századi könyvemet Pápai Páriz Ferenc Dictionariumától a Magyar Sanádig, avagy I. Béla király névtelen Íródeákjának művéig (Debrecen 1799). — Végül a szokásos kérdés: min dolgozol most, és mik a terveid? — A Gondolat Kiadónál sajtó alatt van A szovjet népek magyar irodalmának bibliográfiája 1955—1970 című munkám, 2300 gépelt oldalra terjed, több mint 40 000 adatot ölel fel és 2 vagy 3 kötetben jelenik meg. Befejezéséhez közeledik a Nógrád megyei Tanács művelődésügyi osztályának megbízásából készülő Madách-bibliográfiám, amely szintén körülbelül 1000 gépelt oldal. Teljesen kész a magyar irodalom bibliográfiájának az 1966-tól 1970-ig terjedő időszakra vonatkozó cédulaanyaga, melyet csak rendezni kell, és lediktálni. A Magvető Kiadóval egy kétkötetes antológia összeállításán dolgozom, mely Babits Mihály emlékének ajánlva, Magyar Erato címmel jelenne meg a Magyar Tallózó sorozatban. Ez is majdnem teljesen kész. A Horatiustól Strindbergig című, világirodalmi tanulmányaimat tartalmazó, körülbelül 400 gépelt oldalt kitevő munkámat az Elvek és utak sorozatban szeretném viszontlátni, végül Könyvek között éltem című, memoárszerű művemet említeném. Ezt azonban még meg is kellene írni, mert eddig csak részletek, illetve feljegyzések készültek belőle. Feleségem épp az imént mondta, hogy ezekhez legalább száz évig kellene élnem, de „ki tudja, mikor hull a toll ki kezemből”. — Megköszönjük a beszélgetést, és egyben azt kívánjuk a Könyvtáros olvasói és a magunk nevében, hogy Kozocsa Sándor jó egészségben valósítsa meg terveit és elképzelését a magyar irodalom és a könyvtárügy szolgálatában. Batári Gyula Lapozgató # MÓRICZ ZSIGMOND születésének centenáriumáról megemlékezett az NDK bibliográfiai évfordulónaptára, a Bibliographische Kalenderblätter is, amelyet a berlini városi könyvtár jelentet meg minden hónapban. A júniusi szám öt oldalon foglalkozik Móriczcal: életrajzi adatainak, majd német nyelven megjelent műveinek bibliográfiája után a róla, illetve munkáiról szóló írásokat, recenziókat sorolja fel, és közli Fery Antal egyik, az íróról készített fametszetét is. ф A MŰVELŐDÉS című romániai magyar szakfolyóirat júniusi számának melléklete, a Könyvtár (1979/2. sz.) olyan hanglemez- és kazettajegyzéket közöl, amely a magyarországi könyvtárak zenei részlegeit is érdekelheti, ugyanis a jegyzék az Electrecord hanglemezgyár 1978. évi teljes magyar nyelvű termését felsorolja az operától és az operettől, valamint a könnyűzenétől a prózai és versfelvételeken át egészen az úgynevezett magyar nótákig. A GYERMEK- ÉS AZ IFJÚSÁGI IRODALOMról immár hagyományosan szervez tanácskozásokat Szekszárdon az Írószövetség, a KISZ Tolna megyei Bizottsága, a megyei művelődési központ és a megyei könyvtár. Az 1978. márc. 29-én lebonyolított ötödik tanácskozás tárgya az erkölcsi normák és a mai valóságunk volt, alcíme szerint: „A szocialista gyermek- és ifjúsági irodalom fejlődése művek tükrében”. Anyagát „Szekszárdi tanácskozás 1978” címmel sokszorosításban kiadta a Magyar írók Szövetségének gyermek- és ifjúsági irodalmi szakosztálya. (122 l.)