Könyvtáros, 1979 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1979-01-01 / 1. szám

Bajor Nagy Ernő újságíró a Szabad Föld által indított „Olvasó akadémia” ered­ményeiről beszélt. Az ország legegyszerűbb újságolvasói körében nagy visszhangja támadt ennek az akciónak, s a felszólaló mint mozgalmának egyszemélyes irányítója igen eleven érdeklődésről adhatott tájékoztatást. Pándi András, a KISZ osztályvezetője bejelentette, hogy szervezetük a közeljö­vőben Könyv és ifjúság címmel új akciót indít a mozgalom keretében a fiatalság jobb bekapcsolása céljából. Novák Imre fóti iskolaigazgató arról tájékoztatta a tanácskozást, hogyan műkö­dik a fóti Fáy—Vörösmarty Társaság, mint művelődési munkaközösség. Amit Kisfa­­ludi Sándor a leendő munkaközösségekről javasolt, Fóton már valóság, a társaság a község művelődési életének valamennyi megnyilvánulását segíti. Molnár Zoltán író Kisfaludi Sándor javaslatát támogatva arról beszélt, hogy a mozgalom célja nem más, mint hozzájárulni önmagunk átalakításához. A lenini kul­turális forradalom ugyanis abba nem hagyható, állandóan továbbfejlesztendő folya­mat. Még számos felszólaló mondotta el gondolatait és tapasztalatait, végül pedig Fábián Zoltán javaslatot tett az Olvasó népért mozgalom saját sajtójának megterem­tésére olyanformán, ahogyan a honismereti mozgalom is megteremtette a maga tájékoztató folyóiratát. A tanácskozás végén dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára mondott zárszót. Megállapította, hogy a tanácskozáson többről volt szó, mint pusztán az olvasásról: a szocialista ember kialakításáról beszélt minden felszólaló. A konferencia az alapkérdésekben egységes volt, a hibákat és gyengeségeket viszont nem takargatta, ezért válhatott cselekvésre ösztönző összejövetellé. A mozgalom jó alapokon folytathatja közművelődési misszióját, mert mindenki megtette azt, amit vállalt, s mert az annak idején Darvas József által említett „néhány ozorai körbe­járó” tízezres sereggé növekedett. Az elmúlt évek igazolták a kitűzött célok helyes­ségét és igazolták összhangját is a párt és a kormányzat művelődési politikájával. A mozgalom magában hordozza a közművelődés további társadalmasításának lehe­tőségét is, mert jelen van a társadalom minden rétegében. A jövőre gondolva min­dig maradjunk a valóság talaján, akár az olvasókkal szembeni követelmények meg­fogalmazásáról, akár anyagi erőforrások igényléséről van szó. A feladatokra külön ajánlásokat nem szövegezünk, benne vannak azok a kiadott írásbeli jelentésekben, és benne lesznek a konferencia megjelenő jegyzőkönyvében is. Erősíteni kívánjuk az önbizalmat, a magabiztosságot a mozgalom minden résztvevőjében, akik hazatérve gondolják tovább az elhangzottakat, és keressék meg a cselekvési lehetőségeket. Végül a konferencia a mozgalom titkári teendőinek elvégzésére megbízást adott: Drucker Tibornak (könyvterjesztés), Fábián Zoltánnak (írószövetség), Juhász Róbert­nak (Hazafias Népfront), Kisfaludi Sándornak (könyvtárügy), Maróti Lászlónak (SZOT) és Pándi Andrásnak (KISZ). 3 Lapozgató • • TIZENÖT KÖTET JELENT MEG EDDIG A ,,BIBLIOTHECA BEKESI­­ENSIS” című könyvsorozatban, amelyet a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimná­zium és Nyomdaipari Szakközépiskola tanulói vizsgamunkaként állítanak elő igen magas szakmai színvonalon. A sorozatra nemcsak bibliofiliai értéke miatt hívjuk fel a figyelmet — kis példányszámban jelenik meg, kereskedelmi for­galomba nem kerül —, hanem azért is, mert némelyik kötetének ott a helye a nagyobb könyvtárak állományában, Zalától Nógrádig és Szabolcs-Szatmárig. A 130—150 oldalas elegáns kötetek ugyanis tartalmilag szintén közérdekűek, igen értékesek. A sorozat szerkesztői, Papp János és Szabó Ferenc úgy válogat­ták az anyagot a megye történetéből, nyomdászat-, irodalom- és művészettör­ténetéből, hogy munkájuk az ország kulturális kincsestárát is gyarapítja. Né­hány érdekesebb cím a sorozatból: Kner Imre gondolatai az életről, az iroda­lomról, a könyvművészetről (4.); Tessedik Sámuel írásaiból (5.); írások a régi Mezőberényről — Mezőberény és Petőfi (8.); Justh Zsigmond parasztszínháza (9.); Levelek Munkácsyhoz — Munkácsytól (12.); A Tevan Nyomda- és Kiadó­­vállalat történetéből (16.). A legközelebbi, a 15-ös sorszámú kötet, amely Dar­vas József fiatalkori leveleiből nyújt válogatást, 1979. első negyedében jelenik meg. A sorozat tipográfiai megformálója a kitűnő gyomai könyvművész, Pe­­tőcz Károly. 33

Next