Könyvtáros, 1981 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1981-04-01 / 4. szám
szerk] Vas megyei munkahelyeire. A nevezett gyár az egyik üzem beolvadása kapcsán önálló könyvtárat helyezett kisebb telephelyére »átmenetileg« — ami több száz olvasó kiesését jelentette —, a sárvári egységében szabadpolcos könyvtárat szüntetett meg. A szombathelyi központjában nincs könyvtár, sőt egy ideig nem is lesz. Ezen az állapoton sem tárgyalás, sem levelezés, de még szakfelügyeleti észrevételezés sem segített.” — Van a híradónak egy adaléknak nevezett közleménye, amely a megyei könyvtár olvasószolgálati osztálya aláírással jelent meg a könyvtár tájékoztató munkájáról, és amelyet kötelező olvasmányként kellene kezébe adni minden nagyobb könyvtárunk olvasókkal kapcsolatba kerülő valamennyi munkatársának. Az olvasószolgálat munkatársai ugyanis tavaly október 6. és 25. között feljegyezték az olvasók kéréseit és kérdéseit. (Ebben az időszakban minden olvasószolgálati munkatársra naponta 43 látogató ellátása és 129 kötet kölcsönzése jutott — a látogatók napi átlagszáma 344, a kölcsönzött köteteké 1032 volt —, 560 olvasó kért irodalomra — tényre, adatra — vonatkozó tájékoztatást, 166-an kértek segítséget a katalógusokban, tájékoztató segédletekben való eligazodáshoz, 6 csoportban 151 érdeklődő tartott igényt könyvtárbemutató foglalkozásra, 5 irodalomjegyzéket kellett a könyvtárnak készítenie — 283 tétellel — az olvasók kérésére, és 26 alkalommal idegen könyvtárhoz fordulnia könyvtárközi kölcsönzési kéréssel a saját állomány elégtelensége miatt). Az adatoknál is érdekesebbek azonban az általánosítható olvasószolgálati következtetések, amelyeket a tájékoztatásban dolgozók vizsgálódásuk alapján tennivalóként levontak maguknak. A Vas megyei híradó egyéb írásai iskolai könyvtárról (Jánosháza), üdülői könyvtárról (Bükfürdő), a könyv és a bölcsődés(!) korú gyermek lehetséges kapcsolatáról szólnak, és immár hagyományos portrésorozatában egy falusi, valamint egy üzemi könyvtárost is bemutat a folyóirat: a vasasszonyfai nyugdíjas tanítót, Perlaki Ferencet, továbbá György Róbertet, a szombathelyi MÁVAG Rába Mezőgazdasági Gépgyár több mint harminc éven át volt könyvtárosát. Kérdezz — felelek Egy községi könyvtár vezetését mellékfoglalkozásban ellátó vezető óvónő kérdezi a besorolásáról: „Engedélyt kaptam arra, hogy a községi könyvtárosi munkakört heti kétórás mellékfoglalkozás keretében ellássam. 17 éves folyamatos munkaviszonyom van, ennek alapján a 3524 kulcsszámú munkakörbe soroltak be. Az említett kulcsszám bértételének alsó és felső határa között állapították meg béremet, és ennek arányos részét kellene munkabérként kapnom. A béremet azonban a megyei tanács költségvetési elszámoló hivatala nem számfejti. Véleménye szerint ugyanis 17 éves folyamatos munkaviszonyomat a mellékfoglalkozásban nem lehet figyelembe venni, ezért engem szabályszerűen csak a 3527 kulcsszámú munkakörbe szabad besorolni, amelybe azok tartoznak, akiknek a munkaviszonyban töltött ideje 0—3 év között van. Kérdezem, hogy ez valóban így van-e, és ha igen, mit tehetek?” Válasz: A közkönyvtárak dolgozóinak munkabérét szabályozó 4/1977. (VII. 27.) KM—MüM számú együttes rendelet 2. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkaköri besoroláskor a munkaviszonyban töltött minden időt figyelembe kell venni. Ez természetesen a mellékfoglalkozás, illetve a másodállás keretében létesített munkaviszony esetében is kötelező erejű előírás. Az utóbbi a Legfelsőbb Bíróság munkaügyi kollégiumának 18. számú állásfoglalásából is egyértelműen következik. Ennek értelmében ugyanis a dolgozót minden munkaviszonyában, tehát másodállásában és a mellékfoglalkozásában is külön-külön megilleti az alapszabadság és a munkaviszonyban töltött ideje alapján járó pótszabadság. Ha tehát a levélíró helyes, jogszerű besorolását az említett elszámoló hivatal nem fogadja el, és a munkabért továbbra sem folyósítja, felügyeleti panasszal lehet fordulni annak felettes szervéhez, a megyei tanács vb pénzügyi osztályához. 245