Könyvtáros, 1981 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1981-04-01 / 4. szám

szerk] Vas megyei munkahelyeire. A ne­vezett gyár az egyik üzem beolvadása kapcsán önálló könyvtárat helyezett ki­sebb telephelyére »­átmenetileg­« — ami több száz olvasó kiesését jelentette —, a sárvári egységében szabadpolcos könyv­tárat szüntetett meg. A szombathelyi központjában nincs könyvtár, sőt egy ideig nem is lesz. Ezen az állapoton sem tárgyalás, sem levelezés, de még szak­­felügyeleti észrevételezés sem segített.” — Van a híradónak egy adaléknak neve­zett közleménye, amely a megyei könyv­tár olvasószolgálati osztálya aláírással je­lent meg a könyvtár tájékoztató munká­járól, és amelyet kötelező olvasmányként kellene kezébe adni minden nagyobb könyvtárunk olvasókkal kapcsolatba ke­rülő valamennyi munkatársának. Az ol­vasószolgálat munkatársai ugyanis tavaly október 6. és 25. között feljegyezték az olvasók kéréseit és kérdéseit. (Ebben az időszakban minden olvasószolgálati mun­katársra naponta 43 látogató ellátása és 129 kötet kölcsönzése jutott — a láto­gatók napi átlagszáma 344, a kölcsön­zött köteteké 1032 volt —, 560 olvasó kért irodalomra — tényre, adatra — vonat­kozó tájékoztatást, 166-an kértek segítsé­get a katalógusokban, tájékoztató segéd­letekben való eligazodáshoz, 6 csoport­ban 151 érdeklődő tartott igényt könyv­tárbemutató foglalkozásra, 5 irodalom­jegyzéket kellett a könyvtárnak készíte­nie — 283 tétellel — az olvasók kéré­sére, és 26 alkalommal idegen könyvtár­hoz fordulnia könyvtárközi kölcsönzési kéréssel a saját állomány elégtelensége miatt). Az adatoknál is érdekesebbek azonban az általánosítható olvasószolgá­lati következtetések, amelyeket a tájé­koztatásban dolgozók vizsgálódásuk alap­ján tennivalóként levontak maguknak.­­ A Vas megyei híradó egyéb írásai is­kolai könyvtárról (Jánosháza), üdülői könyvtárról (Bükfürdő), a könyv és a bölcsődés(!) korú gyermek lehetséges kapcsolatáról szólnak, és immár hagyo­mányos portrésorozatában egy falusi, va­lamint egy üzemi könyvtárost is bemu­tat a folyóirat: a vasasszonyfai nyugdíjas tanítót, Perlaki Ferencet, továbbá György Róbertet, a szombathelyi MÁVAG Rába Mezőgazdasági Gépgyár több mint har­minc éven át volt könyvtárosát. Kérdezz — felelek Egy községi könyvtár vezetését mellékfoglalkozásban ellátó vezető óvónő kérdezi a besorolásáról: „Engedélyt kaptam arra, hogy a községi könyvtárosi munkakört heti kétórás mellékfoglalkozás keretében ellássam. 17 éves folyamatos munkaviszonyom van, en­nek alapján a 3524 kulcsszámú munkakörbe soroltak be. Az említett kulcsszám bérté­telének alsó és felső határa között állapították meg béremet, és ennek arányos részét kellene munkabérként kapnom. A béremet azonban a megyei tanács költségvetési el­számoló hivatala nem számfejti. Véleménye szerint ugyanis 17 éves folyamatos mun­kaviszonyomat a mellékfoglalkozásban nem lehet figyelembe venni, ezért engem sza­bályszerűen csak a 3527 kulcsszámú munkakörbe szabad besorolni, amelybe azok tar­toznak, akiknek a munkaviszonyban töltött ideje 0—3 év között van. Kérdezem, hogy ez valóban így van-e, és ha igen, mit tehetek?” Válasz: A közkönyvtárak dolgozóinak munkabérét szabályozó 4/1977. (VII. 27.) KM—MüM számú együttes rendelet 2. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkaköri besorolás­kor a munkaviszonyban töltött minden időt figyelembe kell venni. Ez természetesen a mellékfoglalkozás, illetve a másodállás keretében létesített munkaviszony esetében is kötelező erejű előírás. Az utóbbi a Legfelsőbb Bíróság munkaügyi kollégiumának 18. számú állásfoglalásából is egyértelműen következik. Ennek értelmében ugyanis a dolgozót minden munkaviszonyában, tehát másodállásában és a mellékfoglalkozásában is külön-külön megilleti az alapszabadság és a munkaviszonyban töltött ideje alapján járó pótszabadság. Ha tehát a levélíró helyes, jogszerű besorolását az említett elszá­moló hivatal nem fogadja el, és a munkabért továbbra sem folyósítja, felügyeleti panasszal lehet fordulni annak felettes szervéhez, a megyei tanács vb pénzügyi osz­tályához. 245

Next