Könyvtáros, 1982 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1982-11-01 / 11. szám

Pál (Tatay Sándor), Nemo kapitány (Verne), Co­sette (Hugo), Tímea (Jókai), Zrínyi Ilona (Dénes Zsófia), Dobó Katalin (Gárdonyi), Teli Vilmos (Schiller), Hatteras kapitány (Verne), Oleg Kose­­voj (Fagyejev), Schönherz Zoltán, Somogyi Erzsi (Thury Zsuzsa), Zrínyi Miklós. A kizárólag 1979-ben említettek: Winnetou (К. May), János vitéz, Jane Eyre (Ch. Brontë), Petya (Katajev). A szépirodalom személyiségformáló, utánzásra ösztönző, példaadó szerepe is csökkenni látszik, mert kedvenc hőst a hatvanas években még két­szer annyian említettek mint manapság (a gyere­keknek alig harmada), s ráadásul, amint láttuk, a választék is lényegesen elszegényedett. A mai ka­maszok, amikor már ösztönösen vagy tudatosan keresik a felnőtt magatartásmintákat, vélekedése­ket, a nőies vagy férfias viselkedési formákat, a felnőttek konfliktusainak átélési lehetőségeit, rö­viden : az idősebb generációk életére nyíló ablako­kat, ajtókat — inkább a mindennapi tévéműso­rokból merítenek ilyenfajta élményeket, eligazítá­sokat, mint a közvetlen szépirodalmi olvasmá­nyokból. Különösen élessé teszi ezt az infantilizálódási folyamatot az akceleráció, a felgyorsult fejlődés, érés közismert jelensége. Gyorsabb szellemi és biológiai érést tapasztalunk, s ezzel párhuzamo­san a komoly, felnőttes olvasmányok ritkulásával is bizonyíthatóan lassul az érzelmi érés, a viselke­dés, a magatartás differenciálódása. Ez a feszült­ség pedig nyilvánvalóan egy sereg konfliktus for­rása már ma is, s a jövőben sem várható csökkené­sük. Nagy Attila Kérdezz — felelek Többen kérték, hogy a vezető állásúak és a tudományos munkakört betöltők körét meg­határozó külön jogszabály megjelenése után adjunk tájékoztatást annak rendelkezései­ről. A kérés előzménye, hogy lapunk idei 4. számá­nak 224. oldalán ismertettük a szabadságra vonat­kozó, 1982. január 1-én hatályba lépett új rendel­kezéseket, s ennek kapcsán közöltük, hogy éven­ként öt munkanap pótszabadság jár a magasabb vezető állású, három a vezető állású dolgozónak. Arról is tájékoztatást adtunk, hogy a közkönyvtá­rak tudományos munkakört betöltő dolgozóit évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg. (Ez utóbbi a 15 munkanap alapszabadsággal együtt négy hét szabadságot jelent.) Említettük továbbá, hogy külön jogszabály fogja szabályozni, kit kell a pótszabadságra jogosultság szempontjá­ból magasabb vezető állásúnak, vezető állásúnak, illetve tudományos munkakört betöltőnek tekin­teni. Válasz: A szóban forgó jogszabály, az 5/1982. (V. 18.) MM számú rendelet (megjelent a Magyar Köz­löny 1982. évi 28., illetve a Művelődési Közlöny и. számában), amelynek 4. számú melléklete részletezi a magasabb vezető állásúak és a vezető állásúak körét. A rendelkezés értelmében a könyvtárak magasabb vezető állású dolgozói a kö­vetkezők : az egyetemikönyvtár-igazgatók, az Országos Szé­chényi Könyvtár, az Országos Pedagógiai Könyv­tár és Múzeum, az Országgyűlési Könyvtár, az Állami Gorkij Könyvtár, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója, illetve igazgatója, ezek he­lyettesei, az említett könyvtárak gazdasági igazga­tói, továbbá a megyei (megyei városi) könyvtár igazgatója. A könyvtárak vezető állású dolgozói pedig az osztályvezetői és az annál magasabb munkakörben foglalkoztatottak, akik nem maga­sabb vezető állásúak. Itt jegyezzük meg, hogy a magasabb vezető és a vezető állású dolgozónak a munkaviszonya alapján járó (a munkaviszonyban töltött minden három év után egy munkanap) és a munkaköre alapján járó (öt, illetve három munka­nap) pótszabadságát — a 15 munkanap alapsza­badságon felül — évi kilenc munkanapig együtte­sen kell számítani. A rendelet 3. számú melléklete szabályozza azt, hogy az öt munkanap pótszabadságra jogosultság szempontjából a közkönyvtárak dolgozói közül ki­ket kell tudományos munkakört betöltőknek te­kinteni. Ezek szerint tudományos munkakört be­töltők az „Alkategóriába sorolt könyvtárak (ne­vezetesen az Állami Gorkij Könyvtár, a Fővárosi 675

Next