Könyvtáros, 1984 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1984-05-01 / 5. szám

1080 Z iskolaszámítógép programozása című kötet is. A Tervezés és dokumentálás című, 1982-ben indított sorozat első kötete a Jack­­son-féle programtervezési módszert ismerteti. A személyi számítógépes játékprogramokról szól Marx Györgynek Játék a természetben cí­mű, készülő kötete. Gyakorlati okokból népszerű a Művelődési Minisztérium kutatóhelyeinek jegyzékét (ne­vüket, címüket, telefonszámukat és kutatási profiljukat) tartalmazó kiadványunk. Ez év elején jelent meg a XVI. országos tudományos diákköri konferencia kiemelkedő pályamunkáit tartalmazó könyv, valamint a hazai oktatásgaz­­daságtani kutatásokról (1951—1982) szóló kö­tet, Szalay Lászlóné és Szép Zsófia munkája. Intézetünk közreműködésével és anyagi tá­mogatásával készült az Ötlet című lap Bitler melléklete, a Számítástechnika című havilap Oktatás rovata, és jelenik meg a Mikromaga­­zin, az új számítástechnikai folyóirat. A Tudományszervezési és Informatikai In­tézet különféle egységei jelenleg a főváros há­rom, egymástól viszonylag távol eső pontján működnek. Az intézet címe: Budapest, XI., Egry József u. 1—9. 1111 Pf. 454. Bakos István Kérdezz — felelek Többen kérdezték, hogy a munkába járás során felmerülő útiköltség térítése kiket és milyen mértékben illet meg. Válasz: A munkába járással kapcsolatos utazási költ­ség térítésének feltételeit a 13/1982. (XII. 27.) KPM számú rendelet melléklete IV. fejezeté­nek D) pontja és a 98/1982. (XII. 27.) PM számú rendelet tartalmazza. Mindkét rendelet teljes szövege megjelent a Művelődési Közlöny 1983. évi 4. számában. Az említett jogszabá­lyokban foglaltak értelmében a munkáltató utazási költségtérítésben köteles részesíteni a vele munkaviszonyban álló dolgozóját (ide ért­ve a munkaviszonyban álló nyugdíjast is), ha az állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munka­helye között távolsági közforgalmi közlekedési eszközzel utazik, illetve azzal munkába jár. Az országos közforgalmi vasutakon gyorsvonat­nak vagy személyvonat 1. kocsiosztályának igénybevételéhez utazási költségtérítés nem adható, kivéve, ha a dolgozó 1968. január 1. előtt ilyen kedvezményben részesült, és azóta nem, vagy áthelyezéssel változtatott munkahe­lyet. Helyi közforgalmi közlekedési eszközön tör­ténő, illetve helyi díjszabáson alapuló munká­­bajárási célú utazáshoz, továbbá saját járművel történő munkába járáshoz utazási költségtérí­tés nem adható. A közigazgatási határon belül helyközi díj­szabást alkalmazó közlekedési eszközzel törté­nő munkába járás esetén a munkáltató hatáskö­rébe tartozik annak eldöntése, hogy a távolsági közforgalmi közlekedési eszköz, ezen belül vasút vagy autóbusz igénybevételéhez ad-e útiköltségtérítést. (Ha a dolgozó 1968. január 1. előtt is részesült ilyen kedvezményben, és az­óta nem, vagy áthelyezéssel változtatott mun­kahelyet, őt az utazási költségtérítés megilleti.) Abban az esetben, ha a dolgozó számára helyi közforgalmi közlekedési eszközön, illetve helyi díjszabáson alapuló utazási lehetőség nincs, ak­kor helyközi díjszabáson alapuló utazási költ­ségtérítés illeti meg. Az ebben a bekezdésben említett esetekben az utazási költségtérítés csak bérletjegyhez adható. A munkáltató a bérletjegyek — illetve a ké­sőbbiek során ismertetendő esetekben a teljes árú jegyek — árából az országos közforgalmi vasutakon 86 százalékot, az elővárosi vasúton (BKV—HÉV), valamint a távolsági menet­rend szerinti autóbusz-közlekedésben — ide­értve a közigazgatási határon belül helyközi díjszabást alkalmazó járművekkel történő munkába járást is — 80 százalékot köteles meg­téríteni. A dolgozó által fizetendő összeget (a 14, illetve a 20 százalékot) a munkáltató nem 287

Next